Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-21 / 207. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. október 21., péntek • HÍDLAP 3 Sportiskola lehet a Prímás-szigeten Kiemelt szerepet kap a sport a város oktatási koncepciójában Az esztergomi rögbisek is üdvözük a sportiskola ötletét, Neuzer András, az Esztergomi Vitézek elnöke régóta szeretné, ha a rögbi bekerülne a sportis­kolái rendszerbe, mivel az hatalmas lépést jelentene a Magyarországon ke­vésbé elismert sportág számára. Az elnök hozzátette, hogy már elkészítet­tek egy tervet is - Szőlősi László, a csapat vezetőedzője dolgozta ki -, amit el is juttattak a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézethez (NUPI). „Nem tudjuk, hogy milyen szinten áll ennek elbírálása” - tette hozzá Neuzer András. „A NUPI állítólag minden megyében kijelöl egy iskolát, ahol a diákok a többi tantárgy mellett a rögbi alapjait is elsajátíthatják, jó ötletnek tartanám, ha a gyakorló általános iskolában az oktatás a sport felé venné az irányt.” Kézilabda Egyesület vezetője sze­rint a gyakorló általános iskolában ideálisak a körülmények a kézilab­dasport számára. Zrínyi Miklós a kick - boksz egyesület részéről el­mondta, hogy a sportolóinak jelen­leg Budapestre és Győrbe kell isko­lába járniuk, ha a kick-boxot komo­lyan akarják művelni. Egy sportis­kola a gyerekeknek nagyon jó alapot ad minden sportághoz - mondta Zrínyi Miklós. Korunkban egyre többet ülnek a gyerekek a számító­gépek előtt és a sport, a mozgás va­lahogy háttérbe szorult. • Muzslai Ágnes Folytatás az 1. oldalról Gerendás János Oktatási Irodave­zető szerint az iskola tantermi és tor­natermi ellátottsága a sportiskolái célnak megfelelő és az iskola eddigi sporthagyományai és a gyerekek ver­senyeredményei is kiválóak. Az in­tézmény felkészült tantestülete is ké­pes arra, hogy a pedagógiai program- változást megvalósítsa. Amennyiben a város átveszi a gyakorló általános iskola fenntartói jogát, vállalja, hogy az intézményt emelt szintű testneve­lés-oktatással, sportiskolával működ­teti, megőrizve az iskolában folyó né­met nemzeti kisebbségi oktatást. A sportiskolában a helyi sportegyesüle­tekkel együttműködve alakítanánk ki különböző sportági fakultációkat - mondta Gerendás János. Az ország­ban ötvenegy sportiskola van jelenleg és a tapasztalatok szerint az emelt normatív támogatás mellett a sport- egyesületek által biztosított finanszí­rozás is hozzájárul az intézmény fenntartásához. Az Esztergomban tervezett sport­iskolával kapcsolatban a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet is levél­ben fejezte ki azon szándékát, hogy anyagi támogatást biztosítanának az esztergomi sportiskola működésé­hez. A képviselői-testületi ülésen szóba került az is, ha létrejön a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség elnöke által kezdeményezett esztergomi labdarúgó Edzőcentrum, akkor a sportiskola és annak labdarúgó szakosztálya az Edzőcentrum be­mutatócsoportja lenne. Az esztergo- mi sportegyesületek vezetői öröm­mel fogadták a leendő sportiskola tervét. Éber István, az Esztergomi Esztergomban hagyománya van a sportiskola működésének, már 1958-ban a városban működött a Pruzsina Mihály Sportiskola kihe­lyezett tagozata, majd az 1970-es években a Balassa Bálint Általános Iskolának volt sporttagozata. Sebelülése után a megtorlástól félt Esztergomban október 26-án senki nem tudhatta, milyen tragi­kus esemény színhelye lesz az egykori papnevelő intézet. Az egy­házi ingatlanok államosítása során a papi szemináriumot elvették az esztergomi érsekségtől és katonai hadosztályparancsnokságot he­lyeztek el az épületben.- A fővárosban október 23-án ki­tört forradalom híre eljutott Eszter­gomba is. Október 25-én este több százan a Sobieski emlékműnél tar­tottunk fáklyás megemlékezést, majd utána a Széchenyi térre mentünk, ahol akkor az autóbusz-pályaudvar volt. Felszálltunk a buszokra és reg­gel fél ötig a Dunakanyart jártuk és mindenütt tüntettünk. Elmentünk Dorogra is, ahol a fiúk felrobbantot­ták a szovjet emlékművet, majd a rendőrségnél az egyik rendőr lelőtte az épület tetejéről a vörös csillagot - kezdte a visszaemlékezést Magyar Tiborné, Szegedi Mária. - Másnap a Széchenyi téren ismét buszra száll­tunk és Budapestre akartunk menni, hogy tüntessünk és segítsünk a harc­ban sebesültek ápolásában. Dorog felé nem lehetett menni, ezért Viseg- rádon át akartunk eljutni a főváros­ba. Az autóbuszunk a Sötét kapun át behajtott a hadosztályparancsnokság elé, hogy a katonákkal beszélhessünk a forradalomról, de ágyúlövés és sor­tűz fogadott minket. Az autóbuszt ért ágyúlövés miatt súlyosan megse­besültem és eszméletemet vesztet­tem. Mai napig sem tudom, ponto­san ki mentett ki a szétroncsolódott buszból” - mesélte Szegedi Mária. - A kórházban tértem magamhoz, át­menetileg meg is vakultam. Két hé­tig nem engedtek ki az orvosok, ez alatt pedig eldőlt a forradalom sorsa. Mi nem így akartuk ezt a forradal­mat, és később sajnos már nem te­hettünk semmit. Miután felgyógyul­tam, sokáig nagyon féltem, mert a megtorlás szinte mindenkit elért. Engem nem ítéltek el, mert úgy tud­ták hogy csupán 'utazni akartam. A tragédia, amit akkor átéltem lelkileg nagyon megviselt, mert kedves ba­rátnőim Juhász Anna, Homor Ottilia, Neuhauzer Ilona ott voltak velem együtt és ők meghaltak. Ami­kor végre emlékművet állíthattak az elhunytaknak a Sötét kapunál, én is meghívót kaptam a megemlékezésre. Azóta minden évben elmegyek oda, hogy lélekben emlékezzek azokra, akik nem élték túl azt a tragédiát - fejezte be történetét Szegedi Mária. • M.A. Keresztavatás Szentgyörgymezőn A Téry Ödön Turista Baráti Tár­saság jóvoltából teljesen megújult a Szentgyörgymező keleti szélén, a Duna mellett magasodó úgyne­vezett „Hideglelős kereszt”. A társaság még a nyáron, egyházi engedéllyel szerelte le a pléhkrisz- tust teljes renoválás, újrafestés cél­jából. Az alak a mai nap folyamán kerül vissza eredeti helyére, a szin­tén rendbehozott feszületre, az ava­tási ünnepségre és a megáldásra pe­dig holnap délelőtt 11 órakor kerül sor. A felújítást saját pénzükből vé­gezték az egyesület tagjai, ami ösz- szesen körülbelül 200-250 ezer fo­rintba került. A kereszt és az alak hihetetlenül leromlott állapotban volt, Krisztus testén tizenkét golyóütötte nyom futott - tudtuk meg Mészáros Jánostól, az egyesü­let elnökétől. • Sz.H. Bartók Béla és Bach előtt tisztelegnek Esztergomban a komolyzene kedvelői számára tartanak ünnepi hetet Városunk zeneiskolája jövő héten ünnepségsorozatot tart Johann Sebastian Bach és Bartók Béla tisz­teletére. Az egyhetes rendezvényen a környékbeli zeneiskolák növen­dékei és tanárai adnak műsort, ahova minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. A Zsolt Nándor Zene-és Művészeti Iskola egyhetes rendezvényt tart, melynek címe: Ünnepi Hét Johann Sebastian Bach és Bartók Béla tisztele­tére. Az eseményről az intézmény ve­zetője, Udvardyné Pásztor Ágnes a Hídlapnak elmondta, hogy a nyitó koncertet október 24-én, 17 órakor tartják. A Csolnok, Dorog, Esztergom, Nyergesújfalu, Párkány és Tát zeneis­koláinak közreműködésében előadott koncerttel, vagyis a Szomszédolós ta­nári hangversennyel a már említett is­kolák tanárai örvendeztetik meg a kö­zönséget. Az estet a zeneiskola nagy­termében tekinthetik meg az érdeklő­dők. Ugyanitt a következő napon zene- történeti előadásokkal várják a zeneis­kolák tanárait, az énektanárokat és a té­ma iránt érdeklődőket. Az előadásokat Papp Mónika és Gyöngyösi Szilvia ze­netörténészek tartják Johann Sebastian Bach, Liszt Ferenc, Thomán István és Bartók Béla munkásságáról. Ezt köve­tően délután az esztergomi iskolák ta­nulói számára tartanak játékos vetélke­dőt. Az eredményről Gyöngyösi Szil­via, Papp Mónika zenetörténészek és az esztergomi intézmény szolfézsta­nára, Zimmer Dóra dönt majd. A rendezvény következő napján, októ­ber 26-án zongoraversennyel várják az érdeklődőket, majd október 27-én, es­te 17 órakor gálakoncertet tartanak, ahol az előző napi versenyen győztes diákok a párkányi Liszt Ferenc Zene­iskola növendékeivel együtt lépnek fel. A rendezvény következő helyszíne a Bajor Ágost Művelődési Ház lesz, ahol a Zsolt Nándor Zene- és Művé­szeti Iskola növendékei és tanárai ad­nak ünnepi koncertet. A rendezvény utolsó napján, október 29-én 19 órakor záró emlékhangversenyt hallgathat­nak meg az érdeklődők a Dobó Kata­lin Gimnázium ban. • (hatvani) 3. alkalommal kerül sor a légúti betegségekben szenvedők ta­lálkozójára a Szentgyörgymezői Olvasókörben. Október 19-én 17 órakor várjuk a meghívottakat és az érdeklődőket! Téma: környezetszennyeződés és a tüdő asztma kontroll Dohányzásról való leszokásért nem kell Budapestre mennie! A hagyományos nikotinpótlás mellett mágneses rezonancián alapuló kezelés is elérhető a Pulmo-Dent Bt segítségével az Esztergomi Tüdőgondozóban! Jelentkezés előjegyzés alapján az 542-302 / 217 melléken Az Esztergomi Tüdőgondozó munkatársai és Dr. Osvai László, tüdőgyógyász, főorvos. A kisebbségek nem örülnek az új törvénynek Hétfőn a parlament elfogadta az új kisebbségi törvényt, amely ugyan jelentős változásokat tartal­maz, melyek elősegítik az etno- biznisz megszüntetését, mégsem nyújt mindenre megoldást. A ki­sebbségek képviselői nem fogad­ták osztatlan örömmel az új tör­vényt, szerintük az még mindig sok változtatásra szorul, mivel egyes részei nem megvalósíthatók. A hétfőn megszavazott kisebbségi törvény módosításának legfontosabb újítása, hogy kizárja az etnobiznisz le­hetőségét. Mivel az új rendszer önbe­valláson alapul, csak az szavazhat majd 2006-ban a kissebségi önkor­mányzati választásokon, aki egy nyi­latkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát, és ezt majd nem is lehet felülbírálni. Ezen kívül a kisebbségi önkormányzati képviselőjelölteknek nyilatkozniuk kell nyelvtudásukról, amivel elkerülhető, hogy olyanok le­gyenek képviselők, akik nem is beszé­lik az adott kisebbség, nemzetiség nyelvét. Ráadásul mindaz, aki önbe­vallással nyilatkozik kisebbségi hova­tartozásáról, legközelebb nem indul­hat másik kisebbség színeiben. Az ed­digi törvény erre módot adott, és a szemfülesek ezt ki is használták, volt, aki ciklusról ciklusra más kisebbség képviselőjeként lépett porondra. Más esetben az etnobiznisz keretében a vá­lasztásokon a parlamentből kiszorult pártok tagjai kisebbségi jelöltként in­dulva próbáltak részt szerezni a helyi választásokon. Az is előfordult a 2002- es választások során, hogy olyan tele­Sztojka Attila püléseken is alakult kissebségi önkor­mányzat, ahol valójában nem is élt semmilyen kisebbség. Az új törvény mindezeket a prob­lémákat hivatott kiküszöbölni, szak­értők szerint azonban ezek a csalások nem jelentenek tendenciát, így még mindig változtatni kell a kisebbségi törvényen, nem rendezett benne ugyanis a területi és kisebbségi ön- kormányzatok közötti feladat - és hatáskörmegosztás. Ez jelentős mér­tékben gyengíti a kisebbségi önkor­mányzatok erejét és hatékonyságát. Sztojka Attila, az esztergomi Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat tag­ja szerint már nagyon érett a helyzet a változtatásra, hiszen a régi tör­vénnyel a jelenlegi formában nem működhettek volna tovább a kisebb­ségi önkormányzatok. Ugyanakkor szerinte még mindig problémás az új törvény választásokra vonatkozó ré­sze. Mivel a népszámláláskor is a va­lósághoz képest sokkal kevesebben vallották magukat cigánynak, valószí­nűleg most is így lesz. Ez valakinek jó, valakinek nem, de ahol eddig sem volt visszaélés - például Esztergom­ban - ott ez biztosan hátrányként je­lentkezik majd. Ráadásul Sztojka At­tila szerint a kisebbségeknek haté­kony képviselet kellene, ugyanakkor most olyan is bejuthat a kisebbségi önkormányzatba, aki nem képes ha­tékonyan együttműködni a helyi ön- kormányzattal. Farkas Lászlóné, az esztergomi Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke szerint az új tör­vény a gyakorlatban kivitelezhetet­len. Egyrészt azért, mert nincs rá elég idő, a választásokig hátralévő idő­szakban fizikailag lehetetlen végig­kérdezni mindenkit, másrészt nem egyértelmű, hogy kik lehetnek tagjai annak a bizottságnak, akik összeírják a helyi kisebbség választásra jogosult tagjait. Ezen kívül szerinte többen nem fogják vállalni nemzetiségüket a történelem szomorú tapasztalatai mi­att. Elmondása szerint a kisebbségek tagjainak nagy része idős, a fiatalab­bak már úgy tanulták nemzetiségü­ket, kultúrájukat, nem feltétlenül szlovák környezetben nevelkedtek, így nehezebben vallják magukat szlo­váknak. Szerinte azt is végig kellett volna gondolni, hogy ki tudja jobban szolgálni a közösségeket, mert az új törvény azoknak is kedvez, akik nem megfelelőek a feladatra. • Gy.D. 1 A (

Next

/
Oldalképek
Tartalom