Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-01 / 193. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. október 1., szombat • HÍDLAP • Borravaló: nem nyúlhatnak a zsebünkbe Nem kötelező' csupán választható a szervízdíj, de adózni kell utána Folytatás az 1. oldalról Thurzó Béláné, a Magyar Vendég­látók Ipartestületének alelnöke sze­rint mindenképp megnyugtató és adózási szempontból kedvező megol­dás született. A borravaló bevallását, ahogyan eddig is, a dolgozó dönti el, kevés helyen él az a gyakorlat, hogy a jattot összegyűjti, majd a bérhez szá­molva fizeti ki a tulajdonos. A fel­szolgálási díjat kevés étterem fogja bevezetni az alelnök szerint, azt csak a magasabb kategóriájú éttermeknél tartja valószínűnek, ahol főként na­gyobb céges rendezvényeket tarta­nak, és a vendégnek egyszerűbb megoldást jelent az elszámolás, tisz­tább helyzetet teremt a hitelkártyás fizetésnél. Arra nem kényszeríthet- nek senkit, hogy egy előre bekalku­lált árat fizessen, bármilyen minősé­gű a kiszolgálás, vélik egyöntetűen a szakma képviselői. Bár a szervízdíj bevezetése akár élesebb versenyhely­zetet is eredményezhet az éttermek közt, és végül a fogyasztó jár jól, aki általában már csak megszokásból is hajlamos borravalót adni, míg a szer- vízdíjért el is várhatja az udvarias ki­szolgálást. Szalma József, az eszter­gomi Szalma Csárda vezetője nem A felszolgálási díjról a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium készített rendeletet. A honlapjukon is megta­lálható tájékoztatóból kiderül, hogy a szervízdíj mértéke nem haladhat­ja meg a vendég által fogyasztott termékek árlapon feltüntetett ÁFÁ-s árának 15 százalékát. Az ÁFA és a nyugdíjjárulék levonása után fenn­maradó részt a munkáltató előzete­sen írásban rögzített feltételek sze­rint köteles kiosztani a felszolgálók­nak. Szervízdíjat kizárólag a hagyo­mányos kiszolgálással dolgozó ven­déglátóhelyek vezethetnek be, ön- kiszolgáló, illetve gyorséttermekben nem alkalmazható. tervezi a szervízdíj alkalmazását és úgy tudja, ezzel a lehetőséggel egy­előre egyik esztergomi vendéglőtu­lajdonos sem kíván élni. Véleménye szerint az a vendég elemi joga, hogy eldöntse, meghálálja-e és ha igen, mekkora összeggel az udvarias ki­szolgálást. A hasonló önkéntes fel­ajánlásból származó hálapénzek megadóztatása hamar lekerült a na­pirendről, pedig ilyen feltételek mel­lett akár azok esetében is működhet­ne az önkéntes bevallás, a nyugdíj- biztosítási járulék előnyével együtt. • Szabó Rövid életű volt, de annál nagyobb össznépi felzúdulást váltott ki a vállalkozások körében a napi standolás ta­valy augusztusi bevezetése. A parlament szeptemberi rendkívüli ülésén a Fidesz javaslatára visszavonta a be- tarthatatlannak bizonyult jogszabály-módosítást. Alig több mint két hétig volt érvényben a jövedéki törvény módosítása, amely az alkoholos termékek hamisításá­nak megelőzését és a forgalom szigorú ellenőrzését lett volna hivatott megoldani. A vendéglátósoknak több órás különmunkával napi nyilvántartást kellett vezetni­ük az italkészlet alakulásáról, s mint kiderült, a befek­tetett költségek, illetve a fáradság nem állt arányban a tényleges eredménnyel. A mindvégig harcosan tiltakozó érdekvédelmi és szakmai szervezetek szerint a rövid életű jogszabály azzal is bizonyította éietképtelenségét, hogy a végrehajtást ellenőrző pénzügyőrség bő két hét alatt nem bukkant hamis vagy tisztázatlan eredetű ital­ra. Komoly kritikával illették a szervezetek azt is, hogy a törvénymódosítást széleskörű szakmai egyeztetés nél­kül vezették be. A parlamenti döntés értelmében a rosz- szul előkészített törvénymódosítást augusztus í-től, visszamenőlegesen vonta vissza az Országgyűlés. Új igazgató a párkányi Poliklinika élén Czékus András jelentős fejlesztéseket ígér a jövőben Vállalkozások együttműködése A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Szlovák Kereskedel­mi és Iparkamara Losonci Regionális Kamarája „A vállalkozások együtt­működése a szlovák-magyar határ­menti régióban” címmel tanácsadó napokat tart október 13. és 27. között déltől Salgótarjánban, a Nógrád Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. A tanácsadáson szó lesz a cégalapításról, jogi és pénz­ügyekről valamint a marketingről. Állatok Napja Lábatlan. Rendhagyó tanítási na­pot szerveznek az Arany János Álta­lános és Alapfokú Művészeti Iskolá­ban október negyedikén, az Állatok Világnapja alkalmából. A gyerekek a délelőtti órák során megismerked­hetnek a vadállatokkal, beszélgethet­nek a házi kedvencek gondozásáról és foghatnak madarat hálóval. A kéz­művesség jegyében a diákok többek között termésekből állatképeket rak­hatnak ki és mikroszkóppal vizsgál­hatnak vízmintákat. A Párkányi Poliklinika tartozásá­nak felszámolása, a szakorvosi el­látás bővítése, valamint a Poliklini­ka, és az esztergomi Vaszary Kolos Kórház együttműködésének fejlesz­tése lesz az októbertől hivatalba lépő párkányi rendelőintézet igaz­gatójának, Czékus Andrásnak a legfőbb feladata. Tegnap sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Poliklinika új igaz­gatója. Matuska László leváltását kö­vetően a posztot ideiglenesen Danczi Lajos töltötte be. Farkas Iván, a me­gye pénzügyi bizottságának elnöke vázolta a Poliklinika jelenlegi gazda­sági helyzetét, összehasonlítva a Matuska igazgatósága alatt kialakult gazdasági helyzettel. „A 2002-es évet a rendelőintézet 5,7 millió korona haszonnal zárta, a tavalyi zárásnál viszont 3,9 milliós hi­ányt könyvelt el. Danczi Lajos veze­tése alatt viszont az intézmény idén az első félévben 1,5 millió korona ha­szonra tett szert” - jelentette ki Far­kas Iván, aki kiemelte azt is, hogy Danczi vezetése alatt az orvosok és az igazgató közötti kommunikáció is ja­vult. Farkas elmondta: rendeződtek a lakáskezelő vállalattal kapcsolatos problémák is, hiszen februárban a tartozások miatt az a veszély állt fönn, hogy lekötik az intézményt a fűtésről. Farkas Iván szükségesnek tartja a beruházások megvalósítását, így például új mentőkocsik vásárlá­sát és a parkoló felújítását is. „Tavaly húszmillió korona értékű pályázatot nyújtottunk be az Euró­pai Unióhoz, amelyből az épület tel­jes tetőtéri átalakítását, hőszigetelés­ét, valamint az önálló fűtésrendszer kivitelezését valósítanánk meg” - je­lentette be Farkas Iván. Hugyivár Imre, a megye egészség- ügyi bizottságának tagja kijelentette: reményeik szerint a jövőben bővül a szakorvosi ellátás is, így például on­kológust és állandó röntgen-orvost is szerződtetni szeretnének az új rönt­gengép teljes kapacitásának kihasz­nálása miatt, emellett biztosítani sze­retnék az egynapos sebészeti beavat­kozásokat is, de kialakítanának elfek­vő részeket is. Czékus András igazgató lapunk kérdésére elmondta: az együttműkö­dést az esztergomi kórházzal tovább fejlesztenék és olyan alapokra he­lyeznék, hogy az ne legyen a párká­nyi intézmény kárára. • Czigler Mónika Mit gondol a borravaló megadóztatásáról? Az eredetileg kötelezőnek tervezett új adófajtát végül úgy vezetik be, hogy a felszolgálóra bízzák, él-e a lehetőséggel. Fülöp Marika (titkárnő) Régebben én is ven­déglátóztam, tudom, hogy milyen a pulto­sok élete és a fizetése. A borravalót termé­szetesen mindenhol elvárják, ezzel kalku­lálva állapítják meg a munkaadók a bért, ami éppen ezért nagyon cse­kély. Ha még ezt is meg akarják adóztatni, azt igazságtalanságnak tartom. Ha rendesen megfizetnék a dolgozót, akkor nem lenne szükség erre a korrupt-megalázó kiegészítő forrásra, meg lehetne szüntetni a borravalót a hálapénzzel együtt. .ászló (gépészmérnök) Mint az adók nagy többségét, amivel sa­nyargatják a népet, és amivel az állam általá­ban rosszul gazdálko­dik, vagy egyszerűen zsebre teszi, ezt sem tartom szükségesnek és jónak. Azon felül, hogy az új rendeletet kiötlők valószínűleg tízszer annyit keresnek, mint akiket meg kíván­nak adóztatni, kíváncsi lennék, hogy hogyan kívánják az adóalapot ellenőrizni? Abszurdum. Tanka Zoltánné (Gyesen lévő anyuka) Frankovics Jóformán alig van be­jelentett pultos, akit mégis bejelentenek, annak minimálbért adnak. A borravalót sok helyen a tulaj nem is engedi eltenni a pultosnak, sőt ismerek olyan kocs­mát, ahol az összegyűlt jattból fi­zetik ki a pultost. Ez a rendszer nem jó, de működik, nem szabad­na bürokratikusán belepiszkálni. Bohák Enikő (felszolgáló) A borravaló nem köte­lező, de ha már a ven­dég adja, nem az adó­hivatalnak szeretné megköszönni vele a pultos mosolyát és kedvességét. Az orvos sem vallja be; hogy mennyit tesz zsebre a betegektől, nem adózik utána. Miért a szerencsétlen pin­cérlányokkal szórakozik az adóhi­vatal és a törvény kiötlője? Szeméthegyek az Ipoly medrében Uniós támogatással tisztították meg a folyópartot Megisszuk a borhamisítások levét? Brüsszel csak biztosítékok ellenében támogatja a borlepárlást Az Ipoly alsó szakaszának meg­tisztítására az Ipolysági Ipoly Unió és a váci Magasfa Környezetvédel­mi és Ökoturisztikai Alapítvány az Európa Unió CBC-Phare pályázatán 61 ezer eurót nyert el. A szlovákiai szervezet koordináto­ra, Wollent Ida lapunknak elmond­ta, hogy a Pereszlénytől Helembáig terjedő partszakaszon, összesen mintegy 13 településen közel száz önkéntes segítségével fésülték át a partot, illetve az Ipoly folyammed­rét. A szennyezettség mértéke meg­lepően nagynak bizonyult. Wollent Ida elmondása szerint közel 12 ton­na szemetet, nyolc illegális szenny­vízelvezetőt, illetve három illegális szerves trágya-lerakatot találtak. A számok nagysága a koordinátor vé­leménye szerint az érintett térség­ben élők számára nem meglepő, hi­szen lépten-nyomon szemétbe bot- lik az ember az Ipoly térségében a folyóparton. A projekt összesen 84 ezer euróba került, ebből 61 ezret az uniós alap biztosított. Az önkénte­sek az összegyűjtött szemetet az Ipolyvisken, Deménden, Bajtán ta­lálható legális hulladéktárolóba he­lyezték el. A magyarországi Magasfa Alapítvány, Tésától Szobig terjedő­en szintén 13 települést nézett át. Kurucz Márta, az alapítvány vezető­jének elmondása szerint a legszeny- nyezettebbnek a Mikola- Kiskeszi szakasz bizonyult. Az Ipolyban kü­lönféle dolgokat, többek között hű­tőszekrényt, hordót, tűzoltócsapot, sőt még autót is találtak. • Sz.É. Folytatás az 1. oldalról A birtokigazgató a Hídlapnak azt is elmondta, nem támogatja a kény­szerlepárlás ötletét, mivel a bor átlag­árának növekedését előbb-utóbb a fogyasztók is megérzik. A híres ma­gyar árérzékenység miatt a hazai bor is rosszabb helyzetbe kerülhet. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főigazgató-he­lyettese egyszerű kifogásnak nevezte az unió követelését, mivel a pályázati kiírás feltétele, hogy csak az OBI ál­tal minősített bor kerülhet a prog­ramba. Brüsszel egyértelműen nem örül a magyar kérésnek, annál is in­kább, mert az így lepárolt bort továb­bi támogatásokkal tudja csak ipari célokra használni. Az unió egyelőre próbálgatja hazánkat, és valószínűleg a legjobb esetben is csak csökkentett mértékű támogatást ad majd. Hor­váth Csaba hozzátette, akiknek tele a pincéje a tavalyi borral, napról napra többet veszítenek a készletezéssel, és a bor piaci ára is egyre lejjebb kúszik. Dula Bence, a Magyar Szőlő-Bor Terméktanács alelnöke örül annak, hogy az unió nem elutasította, hanem garanciát kért a magyar államtól, hogy tartsa be a szabályokat. A bor- hamisítás elterjedése nem a Kiskun­ság hibája, hanem az ellenőrző ható­ságok elégtelen munkája, ezen belül is főként az OBI tehető érte felelőssé. A hamis borok kizárását pedig úgy lehetne garantálni, ha az OBI vizs­gálná a borok alkoholtartalmának eredetét, valamint a bor természetes víztartalom összetételét is. Az inté­zetnek ehhez megvannak a szükséges eszközei. Dula Bence szerint ezek­után többen is meggondolják majd, bevizsgáltassák-e munkájuk gyümöl­csét, így valószínűnek tűnik, hogy a pancsolt borokat a piacon akarják majd értékesíteni. A magyar állam­nak azonban tudomásul kell vennie, hogy saját törvényeit be kell tartania. • Juhász

Next

/
Oldalképek
Tartalom