Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-30 / 192. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. szeptember 30., péntek HÍDLAP Zsákutcában a párkányi tömegközlekedés / Újra megfeneklett a városi személyszállításra kiírt tender Folytatás az 1. oldalról Az SAD által kikért pályázati anyagban azonban az szerepel, hogy az ajánlatot tegnap délelőttig kellett a pályázóknak leadni. Az eltérő határidő szemet szúrt az SAD-nak is, aki ezt jelezte is a Közbeszerzési Hivatal felé. A hivatal sajtószóvivője, Fiala Ilona azonban lapunk érdeklődésére elmondta: hozzájuk ilyen jellegű panasz nem érkezett. Csepregi Zoltán, az SAD párkányi részlegének vezetője a Hídlapnak azt nyilatkozta: az SAD ugyan határidő előtt kiváltotta a pályázati feltételeket, ám a pályázatot nem kívánják benyújtani. Csepregi arra hivatkozott, hogy a feltételek között több helyen is törvénybe ütköző dolgot fedeztek fel. így például a kettős határidő mellett azt sem tartja törvényesnek, hogy a város szolgáltatói szerződést kíván kötni a nyertes pályázóval, ez viszont ellentmond a közfuvarozásról szóló törvénynek, amely szerint ilyen esetben közérdekű munka elvégzéséről szóló szerződést kellene kötni. Csepregi szerint nem tették közzé a tarifa-rendszert sem, amely alapján a viteldíjat és a kedvezményeket meghatároznák. Ján Oravec ugyanakkor elmondta: a pályázatelbíráló bizottság ma délután ül össze. Ha egyetlen érvényes pályázat sem érkezik be (ami mostanra bizonyossá vált), a pályázat lezárását követően ismét tárgyalás útján próbálják megtalálni azt a céget, aki az SAD-nál olcsóbban biztosítaná a város területén a személyszállítást. A párkányi polgármester szerint a városi tömegközlekedés biztosítására a magányállalatok felől volna érdeklődés, ám az adminisztrációval már nem szívesen foglalkoznak az érintett cégek. „Meglepődtem, hogy a magánvállalatok nem mutattak érdeklődést a pályázat iránt. így előfordulhat, hogy ismét abba a helyzetbe kerülünk, mint június elején. Szeretnénk azonban az SAD számára versenyhelyzetet teremteni, hiszen ha lenne egy komoly konkurense, bizonyára engedne az árakból. így azonban nincsenek rákényszerítve a gazdaságosabb fuvarozásra, hiszen a végén így is mellettük kell döntenünk” - jelentette ki Oravec. A polgármester szerint a magánvállalkozók a megfelelő buszokat és a nagyobb járatsűrűséget is biztosítani tudnák. Gondot inkább a saját jegyek kibocsátása, a csipkártyás rendszer bevezetése, illetve a város két pontján történő jegyeladás biztosítása okozhatja. A város azért is szeretné tető alá hozni a szerződést egy adott vállalattal, mert így a gondja nyolc évre megoldódna, a szerződésbe pedig belefoglalnák azt is, hogy csak abban az esetben emelné a város költségvetéséből az éves támogatást, ha az üzemanyagárak a jelenlegihez viszonyítva 10 százalékkal nőnek. • Czigler Mónika Első fokon nyertek az orvosok Az ügyeleti díjakat ezentúl teljes egészében megkapják az orvosok Nyugdíjas nap Dorogon Dorogon október 2-án ünnepi gálaműsort rendeznek a dorogi József Attila Művelődési Házban az Idősek Világnapja alkalmából. A dorogi és a Dorog térségi települések nyugdíjas egyesületeinek rendezvényére többek között Tátról, Piliscsévről, Tokodról, Sárisápról is érkeznek résztvevők. Textil és ötvös-kiállítás Verőcén Október 1-jén, szombaton Verőcén Simonffy Márta Ferenczy-díjas textilművész, Rékasy Levente Ferenczy- díjas ötvösművész és Rékasy Bálint ötvösművész kiállítása nyílik meg 16:30-kor a Művelődési Házban. A kiállítást megnyitja Polgár Rózsa, Kos- suth-díjas textilművész. Zenei napok Párkányban 13. alkalommal rendez zenei napokat a párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola és a Stilla Pectus kamarakórus. A szeptember 30-a és október 2-a között zajló hangverseny- sorozatnak a párkányi Városi Művelődési Központ és a Római Katolikus templom ad otthont. Megszületett a jogerős ítélet, amely szerint az orvosok teljes ügyeleti idejét munkaidőnek kell tekinteni. Az első fokú ítéletet követően tömeges perekre lehet számítani, azt azonban egyelőre senki sem tudja, hogy honnan lehet előteremteni azt a 40 milliárd forintot, amit visszamenőleg 2004 májusától kell kifizetni - elmaradt ügyeleti díjként - mintegy 19 ezer magyarországi orvosnak. A perben, amit a Szolnoki Hetényi Géza Kórház orvosai indítottak a kormány ellen, megfogalmazták, hogy alkalmazkodni kell az Európa Uniós (EU) elvárásokhoz, vagyis az ügyeletben töltött órák összességét ki kell fizetni az orvosok és más ügyeletet ellátó dolgozók (nővérek, műszaki személyzet) számára is. A bírósági eljárás kezdeményezésére azért volt szükség, mert a magyar gyakorlat értelmében, ha valaki 16 órán keresztül ügyeletet tart, abból csak 4-8 órát fizetnek ki számára. Ez akkor sem változott meg, amikor beléptünk az Európai Unióba, holott itt erre vonatkozóan teljesen más szabályok vannak érvényben. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Komárom-Esztergom Megyei kirendeltségének vezetője, Hargitai Zoltán szerint, az EU-s jogszabályoknak megfelelően, ha valakit ott tartanak a munkahelyén, akkor az munkaidőnek számít. Magyarországon ezzel ellentétben kiszámolták, hogy az egyes szakorvosoknak mennyi időt kell munkával tölteniük az ügyelet alatt. így például egy belgyógyásznak a 16 órás ügyeleti idejéből csak négy órát kell munkával töltenie, s ennek megfelelően kapja a fizetését is. Az orvosok elszántak, amennyiben nem fogadja el a kormány precedens értékűnek az ítéletet, tömeges orvosi perekre lehet számítani. Pák Gábor, az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvos igazgatója kisebb lelkesedéssel fogadta a bírósági döntést. Elmondása szerint, ha már nemcsak első fokon, hanem végleg jogerőre emelkedik az ítélet, akkor a mostani létszám mellett a munkaidő havi kerete (hatvan óra) minden dolgozó esetében a hónap végére kimerül. Pák Gábor szerint arra, hogy a létszámot megnöveljék, nincs esély, hiszen Magyarországon így is orvoshiánnyal küzdünk. Emellett az ügyeletek után mindenki számára jár egy pihenőnap. Ha viszont ezt biztosítják, nem marad senki, aki aznap dolgozzon. A kórházak mellett a legnagyobb bajba a körzeti orvosi hálózat kerül, derült ki Pák Gábor szavaiból. Ok a hivatalos munkaidejük mellett ügyeletet is tartanak. Ezután pedig járna nekik egy nap pihenő, amit viszont képtelenség kivitelezni, mivel nincs orvos, aki helyettesíthetné. Pák Gábor szerint, ha a bíróság végleg elfogadja a kérelmet, akkor vagy a munkaórák számát kell emelni, vagy az orvosok hiányát kell csökkenteni. Ha egyik sem sikerül, akkor a kórházak a csőd szélére is kerülhetnek. A történetnek azonban itt nincs vége. A következő lépésben a bíróság dönt majd arról, jogos-e az orvosok azon kérése, miszerint visszamenőleg 2004 májusáig - vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napjáig - kérik az elmaradt béreket. Ez összesen 40 milliárd forintot jelent, ami 19 ezer orvost érintene. • Hatvani Bernadett Jogszabálysértések az egyetemeken Az ombudsman szerint több intézményben is megkérdőjelezhető a díjbeszedési gyakorlat Amint az nemrégiben bebizonyosodott: jogtalanul szedtek tandíjat hozzájárulás címén a Budapest Média Intézet hallgatóitól. Az állami finanszírozású képzésre járóktól csak a jogszabályban szigorúan rögzített jogcímen követelhetnének pénzt az egyetemek, főiskolák. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a botrányt követő számos panasz, megkeresés nyomán átfogó, országos vizsgálat elindításáról határozott. „Minden egyetemet levélben fogok megkeresni, felveszem a kapcsolatot a rektorokkal, és részletes beszámolót kérek a díjbeszedési gyakorlatról” - ígérte Aáry-Tamás Lajos. Az oktatási biztos a hallgatói önkormányzatokkal is egyeztet majd olyan kérdésekben, mikortól, milyen feltételek mellett, illetve egyetértésükkel indultak-e az intézményekben a jogszabályban rögzítetteken kívül térítéssel járó szolgáltatások. „Nem lehet például a továbblépés feltételeként beiratkozási, regisztrációs díjat szedni az ingyenesen biztosított képzésre felvett hallgatóktól, főként úgy nem, hogy az első évben erről szó sem volt” - mondta kérdésünkre az ombudsman és hozzátette: senki nem hozhat egyetlen családot sem olyan helyzetbe, hogy nem várt kiadásokkal kalkuláljanak. A költségtérítéses oktatással teljesen más a helyzet, ott tisztában vannak a tanulók a feltételekkel. A médiaiskola hallgatói azonban sokszor csak több százezer forintnyi diákhitel felvételével tudták fedezni az elvileg állami finanszírozású tanulmányaikat, amiért semmiféle plusz szolgáltatást nem kaptak. Erősen megkérdőjelezhető a Budapesti Gazdasági Főiskola eljárása is, ahol a tanrendben szereplő idegennyelvű órákért kérnek pénzt, lényegében a tanár óradíját, a választás lehetősége nélkül. Nem kötelezhetik továbbá például a diákokat arra sem, hogy az internet hozzáférésért fizessenek Homor Lajos, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese elmondta: nyugodt szívvel állnak mindenféle vizsgálat elé. Az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatóktól semmiféle jogcímen nem kérnek pénzt, kizárólag egyes jegyzetekért, sokszorosításért kell fizetniük, de ez teljesen törvényes gyakorlat. Homor Lajos tudomása szerint a hallgatók részéről nem is merült fel ilyesféle panasz, kifogás, a költségtérítés díjai is elfogadható mértékűek, csuA legújabb hírek szerint Havas Henrik szegedi egyetem keretein belül működő médiaiskolája nemcsak a tanulóktól jogtalanul beszedett tandíjból, hanem az egyetemnek a hallgatók után járó állami támogatásából is részesült, valamint a szerződés további 2,4 százalékot biztosít az egyetem rektorának is. Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora azt ígérte, jövő héten állást foglal a beszedett tandíjakkal kapcsolatban, de már tárgyalt az ombudsmannal, a médiaintézet igazgatójával, valamint rendkívüli Kari Tanácsot hívott össze az ügyben. pán az inflációhoz és fenntartási költségekhez igazodva kénytelenek időnként emelni a kollégiumi díjakon is. • Szh Mit szól a Fürdő Szálló rendezéséhez? Rendeződni látszik az esztergomi városképet immár több mint egy évtizede elcsúfító Fürdő Szálló sorsa. Most az önkormányzat veheti kézbe az épület állagmegóvásának irányítását, és a város szervezheti meg az épület őrzés-védelmét is. Pápai Szabolcs (sport szakvezető) Sok mindent hallottam már a Fürdő Szállóról, hogy lebontják és újraépítik, vagy csak átalakítják. Mindenesetre jó, hogy történik végre vele valami. Tetszik a klasszicista stílusa, biztosan szép lesz, ha majd függőhíddal összekötik a készülő élményfürdővel. Ezek csak tervek, de biztosan feldobják majd a város hangulatát és idegenforgalmát. Hellemé Lenke (kontroller) Nagy kő esne le a szívemről, ha valóban nekilátnának eltakarítani azt a rémséget Az szinte mindegy, hogy felújítanák, vagy teljesen mást építenének oda, csak legyen végre rend. Lokálpatriótaként szégyennek tartom, hogy az ezeréves Esztergom kellős közepén áll egy ilyen lepusztult kísértetház. Gergely Edina (tanuló) Mindenképpen jót tenne a városképnek, ha kezdenének végre valamit a Fürdő Szállóval. Remélem, minél előbb visszanyeri régi nagy hírét, és nem a csövesek és alkalmi szexpartnerek tanyája lenne. Szebb napokat látott az a hely, hiszen a szüleim ott ismerkedtek meg egymással egy táncos mulatságon, szóval sokat köszönhetek a régi Fürdő Szállónak. Zorkó Ivett (asszisztens) Sajnos Esztergomban ez az épület elnyerhetné a negatív Világ- örökség Része, vagyis a Világszégyene „kitüntetést”. Én azt hittem, hogy már romhalmaz. Persze hiszem, ha látom, hogy teljesen megváltozik a városkép. Mindenesetre örülök a hírnek. Halálos baleset a 10-esen Neszmély-Süttő. Halálos közlekedési baleset történt tegnap hajnali hat óra körül a 10-es főút Neszmély - Süttő közötti szakaszán. A vétkes sofőr, egy 53 éves tatai férfi két kilométerre Neszmélytől Suzuki Wagon R típusú személygépkocsijával az előtte haladó autót akarta kielőzni. Mikor észrevette a szemközti sávban szabályosan közlekedő kamiont, megpróbált visszahúzódni az autó mögé. A nagy sebesség miatt azonban szitálni kezdett a kocsi és kormányozhatat- lanná vált, végül összeütközött a kamionnal. A férfi a helyszínen életét vesztette. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőrkapitányság sajtóreferense lapunknak elmondta: a baleset miatt teljes szélességében több órára lezárták a 10-es út e szakaszát. A helyszínelés és a műszaki mentés ideje alatt a forgalmat elterelték, de így is jelentős volt a fennakadás.
