Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-22 / 186. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. szeptember 22., csütörtök Újabb ballépés a határon túliak felé A Hokim enged, a települések nem Duray: egyik tervezetet sem hagyjuk jóvá Folytatás az 1. oldalról Bállá Mihály szerint most olyasmi­ről beszél a kormány, amely mögött még nincsenek konkrét elképzelések és nem tekintették át azt a törvény­hozási folyamatot sem, amelyet már el kellett volna indítania a kormány­nak, ha ezeket meg is akarja valósíta­ni. A kidolgozott koncepció a jövőre nézve talán a vajdasági és a kárpátal­jai magyarság számára jelentene könnyebbséget, átjutni a schengeni határokon, de az anyaországhoz való csatlakozást ők - az eddigi nyilatko­zataik alapján a kettős állampolgár­ság megszerzésében látják, erről pe­dig szó sincs. Vagyis a kérdés az, hogy a magyar kormány mennyire veszi fi­gyelembe a határon túli magyarok va­lóságos igényeit. Bállá Mihály szerint a MÁÉRT az egyeden olyan fórum, ahol ezekről a kérdésekről megfelelő módon lehetne konzultálni. A MÁÉRT alapító dokumentumában benne van az „éves” jelző, vagyis ez a mindenkori magyar kormánynak ií kötelezettséget jelent. „Ha a kormány valóban a határon túli magyarok érdekeit tartja szem előtt, akkor összehívnák a MÁÉRT- et” - szögezte le a képviselő. Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke lapunk érdeklődésekor leszö­gezte, hogy az MKP sem az egyik, sem a másik tervezetet nem hagyja jó­vá. „Olvastam az átküldött szövegja­vaslatokat: ami az alkotmánymódosí­tást illeti, az a véleményem, hogy olyan emberek fogalmazták, akiknek fogalmuk sincs, arról, mi is az az alkot­mány. A hozzánk eljuttatott tervezet bevezetője ugyanis a következőképpen kezdődik: az Országgyűlés, mint al­kotmánymódosító hatalom. Az Or­szággyűlés törvényhozó testület, nem alkotmánymódosító hatalom, igaz, ha akarja módosíthatja az alkotmányt” - mondta Duray Az MKP tiszteletbeli elnöke szerint további alapvető hibák­tól hemzsegnek a tervezetek: „Össze­keverik benne az államformát és állam szerkezetét, államként nevezik meg a köztársaságot, holott az államforma, és egy ilyen, általuk is fontosnak tartott dokumentum eljuttatása a határon túliakhoz meglehetősen megkérdője­lezhető”. Duray Miklós továbbra is úgy véli, hogy a speciális személyiga­zolványok egy már meglévő kezdemé­nyezést pótolnának, így az teljesen fe­lesleges kezdeményezés. „Az erre vo­natkozó, hozzánk eljuttatott doku­mentum még csak nem is törvényter­vezet, maximum egy tanulmány, amellyel egyszerűen likvidálni akarják a magyar igazolványok rendszerét”. • Gál-Bukovics Ki fázik rá a távfűtés-kompenzációra? Bizonytalan, kit terhel majd a kormány kompenzációs rendszere Folytatás az 1. oldalról Ezek szerint akkor is bekapcsolják a fűtést, ha akár csak egy napig is 12 Celsius-foknál hűvösebb az idő. Ha a hideg miatt nem is, a kor­mány távfűtési kompenzációs rend­szere miatt annál inkább tanácstala­nok a távhőszolgáltatók és az önkor­mányzatok is. Bár a kormány által megalkotott rendelet október elején hatályba lép, a részletek még mindig bizonytalanok, a miniszterelnök nyi­latkozataiból pedig csak nehezen körvonalazódik a helyzet. A program abból az állítólagos tényből indul ki, hogy a távfűtéses lakások fűtési díja az azonos nagyságú egyéni fűtésű la­kásokhoz képest jóval magasabb. A miniszterelnök elmondása szerint a távfűtési díjból azok az idős emberek kaphatnak majd kedvezményt, akik a minimálnyugdíj háromszorosánál kevesebbet kapnak kézhez havonta. Az érintett nyugdíjasok ezek szerint a távfűtési számlájuk 10 százalékát vissza fogják kapni. A találgatások ott kezdődnek, hogy Gyurcsány Fe­renc elmondása szerint az önkor­mányzatoknak ehhez helyi rendele­teket kell majd alkotniuk az esztergo­mi önkormányzat értesülései szerint azonban rájuk vonatkozó feladatról egyelőre nem tudnak. Huszár László kétkedve fogadta a kormány által ki­szabott szűk határidőt, és a kivitele­zés módját is. Elmondta, a program részleteiről még semmit nem tud­nak, de véleménye szerint csak a he­lyi önkormányzatokon keresztül va­lósulhat meg a támogatás, illetve a rászorultság elbírálása. „Valakinek fel kellene karolni végre a rászoruló nyugdíjasokat, mivel az idős embe­rek nehezen tudnak utánajárni az ef­féle akcióknak” - tette hozzá, és egy­ben cáfolta, hogy a távfűtés drágább lenne az egyéni fűtésnél. „A díjak a szolgáltatóktól is függnek, de a táv­fűtéses lakások érdekképviseleteinek hangja messzebbre hallatszik.” • |RG Tovább gyűrűzik a cementgyári huzavona Miután a Nyergesújfalura terve­zett cementgyárral kapcsolatban a környező települések ellenállása egyre nőtt, a Holcim is engedett el­képzeléseiből. A jövőben nem ter­vezi veszélyes hulladékok haszno­sítását, sőt lakossági ellenőrzőcso­portok létrehozását is támogatja, ez azonban sem Tátot, sem a kör­nyezetvédőket nem nyugtatta meg. A Hokim Rt. lapunkhoz eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a kör­nyező települések aggodalmát és el­lenállását tiszteletben tartva az új gyárban nem tervezik veszélyes hulla­dékok hasznosítását. Ezen túlmenően a Hokim támogatja azoknak a lakossá­gi ellenőrzőcsoportoknak a létrehozá­sát, amelyek rendszeresen és folyama­tosan jogosultak lesznek mind a meg­lévő, mind az új gyár működésének megfigyelésére. Márta Irén kommuni­kációs igazgató a Hídlapnak elmond­ta, ezeket a csoportokat a helyi önkor­mányzatoknak kell majd megszervez­niük hozzáértő, a lakosság előtt is hite­les szakemberekből. A cég felajánlja anyagi támogatását a vízgyűjtő terület határainak pontos meghatározásához is annak a településnek, amelyhez a távlati vízgyűjtő terület tartozik. A közleményből kiderül, hogy bár a nyerges új falui ipari park a legalkalma­sabb terület a beruházásra, a Hokim Rt. mégis nyitott további helyszínek megvizsgálására is. A pozitívnak tűnő bejelentés ellené­re is megtartják a táti civil szervezetek a Kultúrház elé szervezett tömegde­monstrációt ma délután fél négykor a Hokim beruházása ellen. Kostyál Já­nos, a szervező civil szervezet vezetősé­gi tagja lapunknak azt nyilatkozta: ők nemcsak a veszélyes hulladék égetése, hanem az egész beruházás megvalósí­tása ellen tüntetnek. A Hokim „enge­dékenysége” véleménye szerint össze­függhet azzal, hogy pénteken a nyergesújfalui képviselők úgy döntöt­tek, hogy csak cementgyár építését en­gedélyezik. A porszennyeződés óriási mértéke miatt a környezetvédők egyál­talán nem akarják hogy, a Hokim Nyergesújfalura jöjjön, egyébként is úgy vélik, ha megépül a cementgyár, egyszerű átminősítés kérdése, hogy veszélyes anyagokat is égethessen. Ügyüket a táti polgármester is maxi­málisan támogatja. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munka­társától kapott információ szerint ren­geteg aláírás gyűlt már össze a beruhá­zás ellen. Szuhi Attila szerint mindez azt mutatja, hogy az érintett települé­sek lakosságának nagy része egyáltalán nem akarja a cementgyár építését. • JuhAsz-GAl LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly A nagy plakátot a pozsonyi, egykori szakszervezetek házának falán látom, amely ma nem tudom, kié. Csak azt tudom, hogy nem a szakszervezeteké. Az egykori palotát, amely a finn építészet dicsérete, és a szocialista munkás­hatalom érdekképviseletét demonstrálta, régesrég eladták valakinek. High Life - olvasom a böhöm nagy bilboardon, s miközben a troli araszol velem a piac felé, a jobbos kanyarba befordulva, fejem hátracsavarva még sikerül elolvasnom a legalul, apróbb betűkkel felpingált magyarázatot: hájlájf. Ha belegondolok, nagyon kifejező ez így. Még Gasparovic elnök is megért­heti, aki éppen Amerikában időzik, és nem győzi csóválni a fejét, mi zajlik odahaza, a pozsonyi parlamentben. A patthelyzet megoldódott, de Gasparovic felháborodva üzen haza: ha megjövök, a körmötökre nézek ám! Mintha valaki is komolyan venné az elnöki felemelt ujjat. Hiszen annyi jogköre sincs, hogy leállítsa az egész cirkuszt, amely egyre ízléstelenebb. Bár, valljuk be, egyre szórakoztatóbb. Heteken keresztül lehetett tippelget- ni, jósolgatni, hogyan mászik ki a kormánykoalíció a csapdából. Igaz, az eredményt, a szlovákiai közállapotokat ismerve, borítékolni lehetett. Tulajdonképpen semmi új nem történt, mindössze megvettek két képviselőt Meciartól. Amikor már minden kötél szakadt, és már mindenkit meglasszóz­tak, és a parlament még mindig működésképtelen volt, egyszer csak felállt két szürke ember Meciar mellől, és átballagott a Dzurindáék oldalára. És Meciar mindezt sztoikus nyugalommal tűrte. Mi több, még aznap mosolyog­va bejelentette: kifizette az Elektra villát (melynek árát negyventől százmilli­óig becsülik). Minő érdekes véletlen! S hogy a hajlajf még frappánsabb le­gyen, szinte azonnal kiderült, hiába van vagyonbevallási törvény, Meciart senki felelősségre nem vonhatja. Magyarán: megúszta az öreg róka a bulit. Még magyarabbul: nemcsak két képviselőt vettek meg, hanem az Öreget is. Amit mindenki tudott (nem is rejtették véka alá), már a hajlajfos köznépi agyban is derenghet: Meciar és Dzurinda rég lepaktáltak egymással, és ennek a kupeckedésnek a következő választásokon látjuk majd az igazi ho- zadékát. Fico a fogát csikorgatja, de nem tehet semmit. A pórnép sem. Csak néz, mint a moziban. Jut eszébe más idegen szöveg is, például a klasszikus Fellini filmcím: Dolce vita. Pardon: dolcsevíta. Ott, fönt. Egye­seknek. Kettesek meg alul, létminimumon meg az alatt. De büszkén daga­dó mellel: ők a választópolgárok, akik eldöntik, kik ülhetnek ott fent. Csak a rendőrségnek szabad az út A BSA hasznot hajt létrehozóinak, ezért senkit sem ellenőrizhet Folytatás az 1. oldalról „Nehogy egy ellenőrzés során derüljön ki, hogy kevesebb a szoft­ver, mint a hardver!” - áll egyik reklámplakátjukon. Felmerülhet a kérdés: talán nem is saját tanácsadásaikra céloznak, de akkor miféle el­lenőrzésre? Itt érdemes megemlíteni, amennyiben a BSA „kiszál­lásai” alkalmával bűncselek­ményre utaló jelenséget ta­lál, „állarrmolgári kötelessé­gével” élve feljelentést tehet a rendőrségen. A hatóság­nak pedig már minden joga megvan egy alapos ellenőr­zésre. Az érdekvédelmi szer­vezet működését azonban a gyanútlan cégek könnyen összetéveszthetik a kam­pányszerűen szervezett rendőrségi ellenőrzési akci­ókkal. Az ügy pikantériája, hogy miként a BSA által ki­állított „tisztasági-igazolás” (?) javíthat egy cég megíté­lésén, a tanácsadás vissza­utasítása éppúgy ronthat is ezen. Lapunk jogi szakértője megerősítette, hogy a szer­vezet akár gyanú alapján is tehet feljelentést, amire elvileg a ki­szállás visszautasítása adhat okot. Ettől azonban valószínűleg nem kell tartani, hiszen ha beigazolódik a gyanú megalapozatlansága, vagyis a rendőrség nem talál bűncselek­ményre utaló jelet, hamis vádak mi­att a vizsgált cég is feljelentheti a BSA-t. Jogi szakértőnk, Ilosvai Gá­bor egyébként azon az állásponton van: a BSA embereit nem kell been­gedni, ám a legális felhasználóknak nincs félnivalójuk. A szervezet egyébként az állampolgárok tudat­lanságát használja ki, mivel sokan nincsenek tisztában a BSA jogköré­vel, és azzal, hogy semmiféle követelései nem lehetnek a cé­gekkel szemben, és még érdek- védelmi szervezetként sincs semmi keresnivalójuk a mun­kahelyi (üzleti) számítógépek körül. A tanácsadáshoz, illetve felvilágosításhoz pedig nincs szükség a használatban lévő szoftverek megtekintéséhez. Ilosvai véleménye szerint a szervezet működése ebben a formában teljeseri szükségtelen, mivel az üzleti érdekek védel­mére létezik elegendő és megfe­lelő jogi védelem Magyarorszá­gon. A klasszikus érdekvédelmi szervezetek hagyományos mű­ködési körétől tehát távol esik a BSA tevékenysége. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség tájékoztatása sze­rint a BSA működésével, illet­ve a jogtalan ellenőrzéssel kapcsolatban még nem keres­ték meg panasszal őket, ám ha lesz ilyen, bárki számíthat a segítségükre. Kati Attila szó­vivő azonban hozzátette, hogy minden esetben egyéni vizs­gálatra van szükség, hiszen csak ez alapján derülhet ki, van-e egyáltalán hatásköre a felügyelőségnek a beje­lentett problémában. • Juhász Regina

Next

/
Oldalképek
Tartalom