Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-12 / 135. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. július 12., kedd Hamis tejtermékek az EU-ból? Sosem fürödtek tejben-vajban a tejtermelők, de ma már különösen nem Sajátos lakosságcsere Szlovákiában Pozsonyból és a Tátra településeiről is szívesen költöznek a Felvidékre Folytatás az 1. oldalról Kérdésére, hogy miért hagyták el korábbi lakóhelyüket, a cigányok csak annyit válaszoltak, hogy vidék­re szerettek volna költözni, Poprád környékén pedig azért nem marad­tak, mert tartanak a bőrfejűektől. A polgármester úgy látja, a vállalko­zó kedvűek a nagyvárosokban jó pén­zért eladott lakásuk árának töredéké­ért akár családi házhoz is hozzájuthat­nak az Ipoly mentén. Kuczmann Ist­vánnak ezért az a meggyőződése, hogy mindaddig, amíg a betelepülők az eladott lakás és az olcsón vett ház ára közti különbségből, valamint a szociális segélyből fenn tudják tartani magukat, nem lesz különösebb gond. Mindazonáltal tart attól, hogy később a pénztelenségből komoly súrlódások adódhatnak. Egyébként a falu lakóitól a polgármester korábban sok kritikát kapott, amiért nem szabott gátat a be­településnek, pedig a községeknek nem áll jogában megakadályozni bár­kit is szabad mozgásában. A történteket Michlian Etelka, Zalaba polgármestere is hasonlókép­pen értékeli. Mint mondta, a kilencve­nes években még a község jóváhagyá­sát kellett kérni a letelepedéshez, ko­rábban, az 1930-as években pedig kizá­rólag azokat engedték be a faluba, akiknek rokona, ingatlanja, vagy vál­lalkozása volt, illetve működött ott. A polgármester elmondta: nyolc évvel ezelőtt egy roma ügyvéd kereste meg hivatalában azzal a kéréssel, hogy a környéken segítsen felkutatni eladó családi házakat, amelyeket roma csalá­doknak közvetítenének. A fáradságá­ért egyszázalékos részesedést kínált fel a polgármesternek, aki viszont ezt a kereseti lehetőséget visszautasította. Michlian Etelka szerint egyébként az érvényesülni akaró magyar ősla­kosság leginkább a nagyvárosokban Babindák István keres munkalehetőséget, ahol viszont kevés esély van arra, hogy megtart­sák anyanyelvűket. A régió nemzeti­ségi összetétele a betelepültek szá­mának növekedésével, valamint az őslakosság elköltözésével így jelentő­sen megváltozik. Babindák István, a csatai Romane Jíle (Cigány szívek) Polgári Társulás elnöke szerint mindkét félnek keresni kellene a kompromisszumos megol­dást. Mint mondta, a probléma lé­nyege abban áll, hogy az őslakosok nincsenek hozzászokva a szlovák ci­gányság mentalitásához, viselkedésé­hez. A cigány származású szlovákok vándorlása 5-6 éve kezdődött, ez azonban a magát magyarnak valló ci­gányságra nem jellemző. Mint ahogy az sem, hogy a magyar és a szlovák ci­gányok között szorosabb barátságok köttetnének. Kettőjük mentalitása között ugyanis nagy különbségek mutatkoznak. Babindák István sze­rint bár a helybeli, őslakos cigányság­ra is némi előítélettel tekint a fehér lakosság, őket mégis könnyebben be­fogadják, mint a Tátrából származó betelepülőket. Babindák Istvánnak meggyőződése, hogy az önkormány­zatoknak és a helybeli iskoláknak kö­zösen kellene fellépni a helyzet javítá­sa érdekében. Megoldást jelenthetne, ha a romák hiteles személyek vezeté­sével olyan polgári társulásokat alapí­tanának, amelyek képesek lennének felemelni a cigányságot, és lekötni energiájukat. Ezzel elejét lehetne venni az őslakosság, és a betelepültek között kialakuló konfliktusoknak. • CZM Folytatás az 1. oldalról Mivel átlagosan 68 forintos literen­kénti átvételi árról és 75 forintos ön­költségről lehet beszélni, várhatóan idén még többen hagyják abba a ter­melést, mert hosszú távon nem bírják elviselni a hétforintos veszteséget. A szükséges önerő miatt sokan nem tudják megvalósítani a beruhá­zásokat, pedig a környezetvédelmi előírások átvételének határideje rövi­desen lejár. További gond az is, hogy az idei évi kvóta alapú támogatáshoz csak jövő márciusban jutnak hozzá. De a feldolgozók is nehéz helyzetben vannak, mert egyre nagyobb arány­ban jelenik meg a hazai piacon az im­port tejtermék: tavaly még csak 8 százalék volt, az idén azonban már 20 százalék körüli a részesedésük. Kiszolgáltatottak a nagy áruházlán­coknak, melyek közül akad már olyan, amelyik a sajátmárkás termékeit is külföldi alapanyagból állítja elő ­A hét végén 47. alkalommal ren­dezték meg a Felvidék legnagyobb kulturális ünnepségét Gombaszö­gön. A rendezvény fővédnöke Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, védnöke pedig Bíró Ágnes kulturá­lis államtitkár volt. Az elmúlt évekkel ellentétben, idén nem csak szlovákiai és magyarországi csoportok léptek fel a gombaszögi tá­borban. A Kárpát-medence összes ma­gyar lakta vidékéről érkeztek együtte­sek, így például táncosok az erdélyi Vajdaszentiványról, Mura-vidéki nótá- zók Szlovéniából, Tükrös táncegyüttes Kárpátaljáról. Hazánkat a Kaláris Néptáncegyüttes és a Tükrös zenekar mondta Besenyei Ferenc, a Pannontej Rt. igazgatósági elnöke. A szakember felhívta a figyelmet, hogy néhány külföldi tejtermék nem felel meg azoknak a szigorú követelményeknek, amiket a hazai feldolgozóktól megkö­vetelnek. Ma már teljesen megszo­kott, hogy olyan tejtermék-utánzatok találhatók az üzletek polcain, amelyek növényi zsiradékból és tejipari mel­léktermékekből készülnek. A termék- tanács összeírta ezeknek az élelmisze­reknek a nevét, és eljuttatta az illeté­kes hatóságokhoz, de érdemi intézke­dés mindeddig nem született. Istvánfalvi Miklós - aki egyben a Tej Terméktanács elnöke is - szerint az agrártárca nem megfelelően kezelte az ágazat problémáit, és a termékpálya bizottság sem működik. A feldolgozók pedig azt várják, hogy a tej vizsgálati költségeit az állam állja, ahogy sok uniós országban ezt meg is teszik. • P. J. képviselte. A külföldi vendégeken kívül a szlovákiai hagyományőrző csoportok színe-java - többek között a nagy me­gyeri Hajnal Ifjúsági Néptánccsoport, a lévai Garammenti Népi Együttes - is színpadra lépett. A tábor idei sztárven­dége az Omega együttes volt, akik előtt Keresztes Ildikó és együttese szórakoz­tatta a közönséget. Számos kiállítás is megtekinthető volt, ezek közül az egyik a magyar rádiózás történetét mutatta be. További kísérőprogramként gólya­lábas bemutató, tűzzsonglőrök, a fegy­veres erők díszőrsége és fúvószenekara várta a közönséget. A programok közül nem maradhatott ki a népi mesterségek bemutatása és az ökörsütés sem. • Szép Éva Míg az Ipoly mente iránt főleg a poprádi romák érdeklődnek, a Garam­menti települések a szlovák nemzetiségű lakosok figyelmét keltették fel. Lekér polgármestere, Béres Lajos lapunknak elmondta, hogy a nagyvá­rosokból, főleg Pozsonyból még mindig nagy az érdeklődés a környék­beli falvak iránt, annak ellenére, hogy a fővárosban sokkal több munka- lehetőség kínálkozik. Poprádon egy egyszobás lakás 550 ezer korona (3,5 millió forint), míg a három szobás 1,1 millió korona (7,1 millió fo­rint) körül mozog. Pozsonyban azonban egy egyszobás lakás 1,2 milliót (7,8 millió forintot), egy 4 szobás 2,3 millió koronát (14,9 millió forintot) ér. Egy háromszobás családi házért Pozsonyban 5,6 milliót (36,4 millió forintot), egy 5 szobásért 13,5 milliót (87,7 millió forintot) is ellehet kér­ni. Párkány környékén, így például Ipolybélen egy ötszobás családi ház­hoz 480 ezerért (3,1 millió forintért), míg Kisgyarmaton 270 ezerért (1,7 millió forintért) már hozzá lehet jutni. A Kárpát-medence magyarjai Gombaszögön LAP(SZ)ÉL Gulya István Benzinek és birkák Ha szerda, akkor üzemanyag-áremelés. Ez már jó ideje így megy mifelénk, tulajdonképpen fel sem tűnne a dolog, csak akkor konstatálom, hogy de, valami megváltozott, amikor a célállomás előtt néhány kilométerrel kifogy a benzin - no nyilván nem, csak a túlzás eszközével élek -, pedig ugyan annyiért tankoltam egy héttel korábban. Ez egy ilyen ország, parizerrel eszik a kaviárt, vagyis áthatja életünket a bizonyosfajta igénytelenség, ami ellen küzdöttünk is derekasan, de annyi rángatódzó miniszterelnököt, osto­ba Győzikét és egyéb szánalommal átitatott hamiskodást nyomtak le a tor­kunkon, hogy érzéketlenekké lettünk, és már fel sem tűnik, hogy körülöt­tünk - és messze földön - a kacaj tárgya mi vagyunk. Például, hogy távo­labbra ne rohanjunk, az esztergomi-párkányi híd túloldalán kordában tud­ják tartani a benzinárakat, nálunk meg nem. Szlovákiába nem gyűrűzik be a világpiac - talán szomszédjaink egy másik unió tagjai? -, hozzánk meg „miazhogy-nagyonis”, a Mól úgy és akkor változtat, nyilván: emel az üzemanyagáron, amikor csak akar; és most már be sem jelenti, és nem is indokolja, hogy miért, mert mint ahogy - hivatkozik - máshol sem teszik. Azt meg nyilvánvalóan mindig elfelejtik hozzátenni, hogy olyan országok­ban nem szükséges közhírré tenni a benzin- és gázolaj-árváltozást, ahol az emberek nem ennyi keresményből élnek, vagyis hogy az árváltozás ott va­lóban csupán egy tűnő - átmeneti - állapot, nem oszt, nem szoroz az a pár pénz, amivel drágult a benzin (és azokban az országokban olcsulni is szok­tak a dolgok), mert nincs jelentősége, és annyit keresnek, hogy pláne. Mi meg nem. Hogy lassan elérjük a háromszáz forintos sokkhatárt, az nálunk erősen stressz-növelő tényező, mert aki próbál itt megélni (mink, a több­ség), annak nagyon nem mindegy, hol áll meg a töltőállomás órája - a tan­kolt mennyiséget és a fizetendőket illetően. Mert nálunk nem túl sok (egy­re kevesebb) pénzből élnek az emberek. De általában az a nagy, pontosab­ban tuti biznisz, hogy a szegény, megvezetett, (ellenállásukban is) elhülyí­tett emberekről a hetedik bőrt is lenyúzzák. Holott megmondta bizonyos Mária Terézia: ha nyírni akarod a birkákat, etetned is kell őket. A diszkontkutaké a jövő Hiába a világpiaci ármozgás, a diszkontkutak maradnak olcsóbbak Folytatás az I. oldalról A jövőben mégis arra törekszenek, hogy finanszírozási gondjaik ellenére is gyarapítsák a töltőállomások szá­mát, és akciókkal próbálják majd még olcsóbban adni az üzemanyagot. Terveik szerint Tokodon és egy má­sik Esztergomhoz közeli településen is nyitnának benzinkutat a jövőben, ahol a tokodi tározó közelsége miatt a szállításon is lehetne takarékoskodni a versenyképes árak érdekében. A Tesco és az Auchan sem a Móltól veszi az üzemanyagot, hanem egyéb uniós forrásból szerzi be. Az Auchan jelenleg négy töltőállomást üzemeltet Magyarországon, ám a jö­vőben a hálózat más részein is ter­veznek szürke kutat, amennyiben a parkoló mérete azt lehetővé teszi - mondta Gillemot Katalin, az Auchan szóvivője. Náluk az alacsony ár a tel­jes önkiszolgálásnak köszönhető, így a megszokott piaci árhoz képest 10- 20 forinttal tudják olcsóbban adni az üzemanyagot, bár ez töltőállomáson­ként is változik. A Tesco jelenleg tizennégy kutat üzemeltet szintén uniós kőolajszár­mazékkal, és még idén további 10-15 állomás nyitását tervezi - mondta Danks Emese, a társaság kommuni­kációs igazgatója. Több beszállítóval dolgoznak, így mindig a legalacso­nyabb árat ajánlótól vásárolnak, és körülbelül tíz forinttal tudják olcsób­ban adni az üzemanyagot a többi szí­nes kúthoz képest. Varga Mihály volt pénzügyminisz­ter, a költségvetési bizottság elnöke nem tartja elfogadhatónak a Mól üz­letpolitikáját, vagyis hogy a Szlováki­ában működő Slovnaft kútjainál nem mindig követi áremelés a magyaror­szágit, holott a világpiaci árak elvileg ott is érvényesülnek. Az üzemanyag ára azonban bizonyos mértékig az ál­lam felelőssége, így lenne lehetőség a Mól árképzésének javítására. Varga Mihály szerint a gyakori és nagymér­tékű árváltozás talán a magyar vásár­lóerő túlértékelésének tudható be, és valószínűleg ezen a téves felfogáson is változtatni kellene. Wilde György, a Magyar Ásvány­olaj Szövetség főtitkára bízik abban, hogy a kormány megtartja ígéretét, Mól Auchan Klubpetrol 95 267,9 252 257 98 276,9 263­D 259.9 244 249 miszerint az áfa jövő évi ötszázalékos csökkentését nem fogja a jövedéki adó emelésével kompenzálni. Ez a gyakor­latban az üzemanyag árának csökke­nését is jeleriti, hacsak a világpiaci árak nem kúsznak a csillagos égig, mi­vel az további áremelésekhez vezethet (az elmúlt három napban az olajár ép­penséggel csökkent - a szerk.). A Mól, többszöri megkeresésünk ellenére lapzártánkig sem jelzett vissza. • Juhász Regina

Next

/
Oldalképek
Tartalom