Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-24 / 188. szám
• HIDLAP • 2005. szeptember 24., szombat maiapmagazin Gömörország, az első virtuális európai ország Egy régió újraélesztése Édesanya házában ébredni a legédesebb dolog. Most mégis riadtan nyitom ki a szemem, és hallgatom az eső egyhangú dobolását az ablak alatti szőlőleveleken. Már csak ez hiányzott! Pedig milyen szép nyárutó volt tegnap! Hogy lesz ebből országalapítás? Hiszen mindent elmos az eső, talán még magát a gömöri várat is. Berozsdállnak az ágyúk! Mi adja hírül, hogy Mátyás király, az ország patrónusa, leszáll- va talapzatáról, újra köpönyege alá vonta az országot, s az egybegyü'lt gömöri polgárok hada hogyan mászik fel a hegyre? Forgolódok, mor- golódok. Na, mindegy, ki az ágyból, indulás! Esik, nem esik, megyünk országot alapítani. Az ötlet régen megfogant, s valahányszor hívtam B. Kovács Istvánt, mielőtt istenhozzádot mondott, mindig megjegyezte: „Aztán nehogy azt hidd, hogy tréfadolog! Megalapítjuk ám Gömörországot!” Most meglehetősen savanyú arccal fogad. A gömöri kultúr- házban, ahol a községháza is találtatik, valami fogalmazvánnyal bíbelődik, de az égiek nemcsak Tompa Mihály örömkönnyeit ontják bőven a vidékre és az utódokra, a mennykőből is kijut. Durr!, csap le a közelben az isten nyila, és kialszik a számítógép képernyője. Pedig gond van enélkül is elég. Fogadni kell a népet, utána kell nézni, megjöttek-e Fülekről az ágyúk, itt van-e az ország kulcsa? Sorban érkeznek a vendégek, a községek küldöttségei, a távolra szakadt gömöriek és a közelben élő atyánkfiái. Zsúfolásig megtelik az udvar a gépkocsikkal, már az út mentén is sorakoznak, a templomkerttől a Szentiványi- kastélyig. Sajógömör utoljára talán akkor élt meg ilyen nagy felfordulást, amikor Mátyás király megkapáltatta az urakat a szőlőhegyen. Ma nem lesz ka- páltatás. Pedig most is elkelne, sőt, fejjel lefelé! Az országló urak elfeledték, hogy az istenadta nép miért küldte őket a parlamentbe, kormányba. Elvakította őket a nagypolitika reflektorfénye, nem lámák el a szunnyadó kis falvak keservéig. A megyerendszert is úgy iktatták törvénybe két éve, hogy az senkinek sem jó. Bokáztak egy darabig, kilépjenek a kormányból, ne lépjenek ki, aztán „alulról jövő nyomásra” maradtak. A Szepcsség, Csallóköz, Gömör, Nógrád, Mátyusföld, Bodrogköz, az összes történelmi régió meg szanaszét dobálva azóta is. Szétdrimbolva, mint szülőfalumban mondanák. Gömör-Kishont megyét három határ szeleteli: egy része a Besztercebányai kerülethez, egy a Kassaihoz tartozik, Dél-Gömör huszonkét falva pedig, még a trianoni örökség folyományaként, az ózdi Hangony- patakig, Magyarországé. Hát ragasszuk össze ismét, ami összetartozik! Legalább virtuálisan. B. Kovács István muzeológus, régész, lapszerkesztő, több kötet szerzője az egyik ödetgazdája, szellemi atyja ennek a polgári társulásnak. Megkérdem tőle, hogy ha már Gömörország eddig is létezett, miért volt szükség ennek a virtuális országnak a megalapítására? „Gömörország mindig is volt, hiszen létezett Gömör-Kishont vármegye, amelyet szép szóval és dokumentálhatóan a 12. század végétől Gömörország néven is emlegettek. Elsősorban az írástudók, az értelmiségiek körében élt a kifejezés, amivel a tájegységnek a múltját, önállóságát kívánták hangsúlyozni. Úgy is emlegették, hogy ország az országban, tehát nemcsak egyike Magyar- ország egykori vármegyéinek, de azon belül is - akár a nemzeti, akár felekezeti, akár a táji tagoltságot tekintve - mindent felmutatott, amivel a történeti Maméhiek, a rimaszécsiek és a többiek, akik helytállásból és a köz iránti elkötelezettségből jelesre vizsgáztak. A tisztelgésből kivette részét a testvéri Biharországból érkező Tőkés László Királyhágó melléki református püspök is. Nem állhattam meg, hogy az ebédnél meg ne kérdezzem tőle: nem terveznek- e hasonlót Biharországban? Az kissé bajosabb lenne, válaszolta, bár próbálkozás már volt Debrecennel. Nem is ott a baj, hanem a románok nem akarják, nélkülük pedig nem lehet. „Nálunk a prefektúra kapásból betiltott volna egy ilyen kezdeményezést.” Hát igen, sok szöglete van még ennek az egységesülő Európának, s benne a Kárpát-medencének. Az alulról történő építkezést sok helyütt és soká- ig fogja még gátolni a nemzetállami politika molochja. S végül miért lett éppen Mátyás király a virtuális ország patrónusa? Gömöri ember számára balga a kérdés, írjuk le hát a többieknek, ismét B. Kovácsot idézve: „Sajógömörön áll a világ egyetlen olyan királyszobra, ahol az uralkodót nem a szokványos uralkodói jelképekkel, hanem kapával a kezében ábrázolta alkotója. Mátyás király több szempontból is jelképes alakja Gömörnek. O, az a magyar király, aki a Kárpát-medence minden népének a hagyományaiban jelen van pozitív hősként. Az egyetlen magyar király, akinek az alakja él a szlovák néphagyományban. Mátyás az az uralkodó, aki a történeti Magyar Királyság felbomlása előtt az utolsó nagy nemzeti királyunk volt, amikor Magyarország még a maga teljességében pompázott a maga magyarjaival, németjeivel, minden nációjával. Az ő országában uralkodó szellemet szeretnénk, tovább folytatni, természetesen a mai viszonyok tekintetbe vételével. A türelmesség, a tolerancia, egymás kölcsönös megbecsülése jegyében. S azzal a vággyal, hogy kissé közelébe kerüljünk az akkori virágzásnak.” • Kövesdi Käroly Sajógömör, amely egykor nevet adott a megyének. Itt kapáltatta meg Mátyás király a dőzsölő urakat B. Kovács István muzeológus gyarország dicsekedhetett. Ezért gondoltuk azt, hogy ezt a szellemi hazát, amelyet oly sok kiváló gömöri hazafi hirdetett, kihangsúlyozzuk, és adunk egyfajta szellemi keretet a közös gondolkodáshoz, felvállalva ezt a természetes örökséget. Mert elkel most a közös gondolkodás. Polgári társulásunk tehát a meglévő tájhaza további építésének a szándékával jött létre. Szervezeti keretet kínálunk minden gömöri és minden Gömörrel rokonszenvező ember számára a közös gondolkodáshoz és cselekvéshez. S hogy miben tudnak majd együttműködni a polgári társulás tagjai? Mindenben. Beleértve a kultúrát, de ha egyszer például - s ebben változatlanul bízunk - eljön az ideje, hogy ezt a természetellenes közigazgatási felosztást, amely Szlovákiában most létezik, átértékelik, akkor a magunk civil eszközeivel megpróbáljuk a közgondolkodást olyan irányban formálni, hogy a gömöri önkormányzatok végre tudatára ébredjenek, hogy a közös fellépés és a közös közigazgatási egység kialakítása mindenki javát szolgálja.” Mátyás király felmegy a színpadra, és kapájával elvégzi a négy suhintást a négy égtáj felé. A három történelmi egyház képviselői, Erdélyi Géza református püspök, Cseh István putnoki katolikus esperes plébános és Rusznyák Dezső sajógömöri evangélikus lelkész megszentelik az országzászlót és Gömörország címerét. Két oldalt a zászlótartók, középütt, a színpad előtt az udvarhölgyek sorakoznak, akik a címert tartják. Az összegyűlt honpolgárok pedig felesküdnek hazájukra, melyet gyarapítani és védelmezni kötelesek. Isten engem úgy segéljen! - zúg a teremben a tömeg. Kintről páros ágyúdörej, amely ország-világnak hírül adja a jeles eseményt. Majd következik az országvezetők megválasztása, közfelkiáltással, a korabeli szokásjog szerint. Övék a feladat, hogy megalkossák a virtuális ország, Gömörország-Gemersko- Gömörland struktúráját, amely beilleszkedik a polgári szerveződésről Szóló törvénybe, de ugyanakkor egy virtuális ország szerkezetét tükrözi: elnökét ispánnak hívják, elnökségét országtanácsnak, élén a háznaggyal, végrehajtó szerve a szolgabírák testületé, élén a főszolgabíróval. Ellenőrző szerve a táb- labírák testületé, élén a főtáblabíróval. Ez egyben alkotmánybíróság is. Az alapítók tehát az egykori vármegye szó- használatát állították vissza, de lényegét és jogi státusát tekintve ez egy természetesen egy polgári társulás. Tamás Barna, Putnok város polgár- mestere morog az orra alatt. „Mit keresnek itt azok, akik december 5-én nemmel szavaztak? Ki hívta ezeket ide? Milyen jogon tolják ide a képüket? Akad köztük olyan, aki még a könyvtárból is kidobálta Vass Albert köteteit! ” Próbálom nyugtatni: nincs mindenkinek az orrára írva az ízlése, meg aztán az első lépést nem lehet megtenni a megbocsátás kegyelme nélkül. Persze, tudom, igaza van. Aztán megkérdem, szerinte milyen a viszonya a mostani magyarországi politikának a határokon átnyúló szerveződésekhez. „Szerintem a jelenlegi magyar kormányzati politikának fogalma sincs arról, mit jelent a határon átnyúló együttműködés. Nincs is a Külügyminisztériumban olyan ember, aki ezMátyás király zel foglalkozna. De mi, határ mentén élő emberek így is egymásra találunk. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az, hogy az egyik legnagyobb eurorégió éppen itt működik Tornaija és környékén, Putnok generálásával: ez a Sajó-Rima Eurorégió, amely több mint egymillió lakost foglal magába. Szlovák oldalon 252 települést és három járást, Magyarországon pedig négy kistérséget és 125 települést.” Aztán megkérdezem, hogyan élik meg gömöri voltukat a dél-gömöriek, a Putnokon és környékén élő emberek? „Én, mint gömöri ember, nehezen éltem meg, de a környezetem is. Ha a szlovákiai gömöri magyaroknak nehéz volt a helyzetük, akkor gondoljunk bele annak a huszonkét településnek a helyzetébe, amely Magyarországon maradt, és mindössze egy városkának Putnoknak kellett felvállalnia annak a feladatát, hogy ne veszítsék el gömöri identitásukat. Ez bizony nehezen ment, ráadásul felülről gátolták még azt is, hogy a gömöri kifejezést ki lehessen ejteni. Most már, úgy érzem, ez nem jelent problémát. Megerősödtünk és ma már Európában nemcsak Magyarországon és Szlovákiában jó gömörinek lenni. Hogy mennyire gömöriek vagyunk, az is jellemzi, hogy a putnoki városházán nem Borsod-Abaúj- Zemplén megye címere és zászlaja van kitéve, hanem a bronzból és tűzzománcból készült gömöri címer, de a kézzel hímzett, nagy lobogó is a gömöri címert ábrázolja. „Mi, európai polgárok, civil kezdeményezésként, ezennel bejelentjük azt a szándékunkat, hogy egy pángömör jellegű, azaz az egész gömöri régiót átfogó polgári társulást hozunk létre. Társulásunknak a Gömörország-Gemersko- Gemerland nevet szánjuk. Országunkat az egyesült Európa eszmeiségére, a hajdani Gömör és Kishont vármegyének, illetve alkotórészeinek csaknem évezredes létére és hagyományaira alapozzuk. Az örökség vállalásával és fejlesztésével a régió jövőjének érdekében kívánunk tevékenykedni. Országunk képzelt határai az egykori vármegye határaival azonosak, függetlenül a mindenkori állam- és igazgatási határoktól. (...) Országunk nem állam, nem politikai szervezet, a mindenkori pártpolitikán felül és kívül kíván állni. A maga nemében az első virtuális európai ország.” Zsíros Gábor, Sajógömör fiatal polgármestere átveszi Gömörország jelképes kulcsát, hiszen a társulás úgy döntött, hogy az ország fővárosa a megye névadója lesz. (Elkerülendő minden vitát, hiszen nemcsak Rimaszombat volt megyeközpont, de Rozsnyó, sőt egy kis ideig Pelsőc is.) Az országzászló előtt tisztelgő falvak küldöttségei sorban vonulnak fel a színpadra főhajtásra és fogadalomtételre. Jönnek egymás után a hanvaiak, a tornaljaiak, a trízsiek, a fel- sőrásiak, az ajnácskőiek, a runyaiak, a
