Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-23 / 187. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. szeptember 23., péntek • HÍDLAP • Éhségsztrájk és határzár a Bodrogközben Blokádot helyezett kilátásba Pácin polgármestere a szlovák-magyar határon Növekvő munkanélküliség A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nőtt a munkanélküliek száma megyénkben. A legtöbb állástalan Komáromban van, utána következik Esztergom és Tatabánya. Még rosszabb a helyzet Nógrád megyében, ahol augusztus végén 15,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ezzel a megye országos viszonylatban továbbra is a harmadik legrosz- szabb helyen áll Korona-milliók városszépítésre Révkomárom. Nyolcmillió koronát (52 millió forintot) költenek az idén Révkomáromban a belvárosi Nádor utca felújítására. A tévék szerint a sétálóutca kockaköves burkolatot kap, a fákat vasrácsokkal kerítik körbe és sor kerül a közműhálózatok rekonstrukciójára is. Folytatás az 1. oldalról Barati Attila, Pácin polgármestere a Hídlapnak elmondta, hogy tudomása szerint a pénzügyi tárca jövő évre tervezett költségvetésében sem szerepel erre a célra elkülönített összeg. „Mivel az érintett községek közérdekből fokozott ár- és belvízvédelmi kockázatot vállalnak magukra, jogosan tartanak igényt A két település polgármestere 1993- ban 13 napos éhségsztrájkot tartott, melynek célja a most ideiglenesen lezárásra kerülő határ megnyitása volt. Az akkori figyelemfelhívást siker övezte: Vladimir Meciar akkori szlovák kormányfő engedélyezte a határátkelő létrehozását - a magyar fél már az előtt is támogatta így 1995-ben végül megnyitották a Pácin-Nagykövesd közötti átkelőt. némi kompenzációra, melyet egy előzetes megállapodás is rögzít” - mondta Barati Attila. A demonstráció október elsején kezdődne abban az esetben, ha a szeptember 30-án beadott pénzügyminisztériumi költségvetésben nem szerepel a már említett összeg. Pácin hatoldalas levelet intézett az illetékes minisztériumhoz, de egyelőre még nem kaptak választ. Barati Attila reméli, hogy a szomszédos szlovákiai község, Nagy- kövesd támogatni fogja a figyelemfelhívásnak szánt demonstrációt. Lapunk Nagy Attilát, Nagykövesd polgármesterét is megkereste, aki eddig csak a sajtóból értesült a történtekről. „Barati Attila érveinek elhangzása után döntünk arról, hogy szolidaritást vállalunk-e Pácinnal” - mondta Nagy A Pénzügyminisztérium lapzártánkig nem válaszolt lapunk kérdéseire, Mindkét község idegenforgalmi szempontból nagy jelentőséggel bír: Nagykövesden 13. századi várrom, Pácinban reneszánszkori Magóchy kastély és a Bodrogközi kastély múzeum található. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter azonban a közszolgálati rádiónak a kérdéssel kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy a polgármestereknek egy évvel ezelőtt csupán azt ígérte, hogy az infrastrukturális fejlesztések tervezésének több tízmillió forintnyi költségét vállalja át a minisztérium. A megvalósításra azonban további pályázatokat kell benyújtani a városnak és a három falunak, amelyek elbírálása már nem a tárca hatásköre. • Szép Éva Művészeti és zenei fesztivál Zselízen A Keep It Cool fesztivált szombaton ötödik alkalommal rendezik meg Zselízen. A szervezők rendkívüli szórakozást ígérnek a funkrock, techno, disco és egyéb műfajok kedvelőinek is. A program keretében először kerülnek bemutatásra amatőr rendezők müvészfilmjei. A délután öt órakor kezdődő rendezvény sztárvendége a magyarországi MÁSFÉL zenekar lesz, amely tavaly már belopta magát a fesztivállátogatók szívébe. A zenekar stílusjegyei közt megtalálható a funkrock, acid jazz, trash, techno, disco és a new wave keveréke. A fesztivál résztvevői a program keretében találkozhatnak még a zselízi születésű Miss Ivek-kel, és a JEFFO'S DREAM zenekarral, akik Szegedről érkeznek. A fesztivál történetében először kerülnek bemutatásra amatőr rendezők művészfilmjei. A fesztivál ideje alatt festmény, grafika és fényképkiállítás is megtekinthető lesz. Bemutatásra kerül továbbá egy élő performance is a zselízi mozi előtt. • Cz.M. Kommunikációs trükk a Holcim nyilatkozata? Az illetékes felügyelőség nem tud a cementgyár változtatásairól Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület kommunikációs trükköt sejt a Holcim nyilatkozata mögött, melyben elállnak a Nyergesújfalura tervezett cementgyárban a veszélyes hulladékok felhasználásától. A Környezetvédelmi Felügyelőség ugyanis egyelőre nem tud az új fejleményekről, a Holcim azonban az engedélyeztetés hivatalos rendjére hivatkozik. A Holcim Hungária szerdán sajtó- közleményben adta hírül, hogy mégsem tervezi veszélyes hulladékok hasznosítását, és nyitott további helyszínek megvizsgálására is. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (EKÖKÜ) a Környezetvédelmi Felügyelőség illetékes vezetőjére, Kokas Editre hivatkozva arról tájékoztatta lapunkat, hogy a cég csütörtökig nem jelentette be a sajtóközleményben leírtakat, holott valós intézkedés esetén a jelenlegi előzetes hatástanulmányt is vissza kellett volna vonniuk. Az EKOKU éppen ezért mindaddig egyszerű kommunikációs trükknek tekinti a sajtóközleményt, amíg nem történik meg a hatástanulmány visszavonása. Véleményük szerint ez csupán a tegnap délutáni táti tüntetés, illetve a közvélemény megzavarását szolgálhatta. A Hídlap ismét megkérdezte a Holcim Rt. kommunikációs igazgatóját a cég tervezett lépéseiről. Márta Irén elmondta, mivel az előzetes hatástanulmány véleményezésének határideje szeptember 29-e, már nem volt lehetőségük a teljes tanulmány megváltoztatására az új bejelentés miatt, mivel az több szempontot is érintene. Szeretnék megvárni a Környezetvédelmi Felügyelőség határozatát, illetve javaslatait, hiszen minden bizonnyal szigorításokat írnak majd elő. Amennyiben a felügyelőség elrendeli részletes hatástanulmány elkészítését, úgy mód nyílik arra, hogy az új szempontok szerint dolgozzák ki a tervezett cementgyár paramétereit, és így már érdemesebb lesz nagyobb publicitást adni nyilatkozatuknak. Márta Irén megerősítette, hogy a későbbiekben is fenntartják a veszélyes hulladékok égetése nélküli eljárás tervét. Tegnap délután került sor Táton a cementgyár elleni tömegdemonstrációra, majd ezt követően lakossági fórumra, amelynek lapzártánk után lett vége, részletes beszámolónkat a holnapi számunkban olvashatják. • Jrg Drágább hazai, vagy olcsóbb szlovák sört fogyaszt? Jövőre jelentősen emelik a hazai söröket terhelő jövedéki adót. Ezzel még jobban kinyílik az olló a hazai és a szlovákiai sörárak között. Határ menti régió lévén magyar oldalon komoly a kísértés, hogy átruccanjunk a túloldalra pár üveg sörért. Papanecz Sándor (rakodó munkás) Elég sokat járok át a szlovák oldalra, mert olcsóbb a sörük, nekem jobban is ízlik. Általában a barátaimmal szoktunk Párkányban sörözni. Itthon másfélszer-kétszer annyiba kerül a sör, odaát pedig jó a kiszolgálás és forintot is elfogadnak. Kocsis Alex (szakács) Általában hűséges vagyok a magyar termékekhez, a magyar söröket jobban szeretem. Hiába lesz drágább a magyar sör az adóemelkedés miatt, valószínűleg a jövőben is inkább a hazait részesítem előnyben. Csonka Elvira (fényképész) Inkább boros vagyok, nem igazán szoktam sört inni, a baráti társaságom azonban ragaszkodik a magyar ízhez. Nem sajnálnak több pénzt kiadni érte, bár néha előfordul, hogy átruccanak sörözni Párkányba. Balogh Lilla (joggyakornok) Ritkán iszom sört,de örülök az áremelkedésnek. A sör hizlal, a sörhas nem szép. Az lenne a jó, ha a pasik átszoknának a borra, amit én is jobban szeretek. így nem csak esztétikai oldalról jönnék ki jobban, de több barátommal lehetne együtt borozgatni. Civil szervezetek végveszélyben A megítélt támogatások, pályázati pénzek rendszeresen késve érkeznek Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium cáfolja, hogy bármiféle mulasztás vagy igazságtalanság történt volna a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásainak megítélése és folyósítása során, ám az tény, hogy több ezer szervezet a csőd szélére sodródott a késedelmes kifizetések következtében. Könnyen működésképtelenné válhat számos civil egyesület, amennyiben nem jutnak hozzá időben a megítélt állami forrásaikhoz. Legutóbb a 11 éve működő Hulladék Munkaszövetség jelentette be, hogy minimálisra kénytelen visszaszorítani tevékenységét, több tagot fizetésnélküli szabadságra küldtek, felfüggesztették programjaikat, mert másfél éve várnak egy előfinanszírozási pályázat kifizetésére. A tárca a folyósítások késlekedését azzal magyarázza, hogy a benyújtott pályázatok többsége hibás, és a hiánypótlás miatt csúsztak a határidők. A civil szervezetek szerint a határidőket ezektől függetlenül sem volt képes tartani a minisztérium, azok rendszeresen csúsznak, így a szervezetek sokszor kénytelenek felhasználni vésztartalékaikat, vagy lemondani terveikről. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület is folyamatosan szembesül a kései kifizetésekkel. Egy tavaly megnyert pályázati pénzhez a mai napig nem jutottak még hozzá, holott a táborprogram, amire nyerték, már rég lezajlott. Az ilyen bizonytalanságokat azzal próbálják kivédeni, hogy uniós pályázatokban, különböző együttműködési formákban egyaránt gondolkodnak, a legbiztosabb módszer azonban még mindig az infrastruktúra minimalizálása. A BEBTE például nem tart fenn irodát, nincs személyzet sem. Barlangtúrák bevételeiből és természetesen egyes pályázati pénzekből tartják fenn magukat. Az esztergomi önkormányzat megbízásából például évek óta ők végzik a Palatinus- tó takarítását. Legutóbb a környezetvédelmi tárca által kiírt pályázaton indultak, hogy a Dorogon már látható információs szekrényeket több településen is felállíthassák. Végül a pályázott 2 millió forint töredékét, 180 ezer forintot ítéltek oda az egyesületnek, ám még ennek folyósítását is hosszadalmas bürokratikus eljárás előzi meg. • Szabó Hainai Füstbe mehetnek a dohányipari tervek A feketekereskedelem malmára hajtja a vizet az újabb adóemelés A dohányáruk jövedéki adójának több mint hétszázalékos tervezett emelése nemcsak a dohányosokat, hanem a dohánytermelőket, s rajtuk keresztül családok ezreit is nehéz helyzetbe hozza Magyarországon. A dohánytermékek árának emelésével párhuzamosan várhatóan ismét jelentősen emelkedik majd az illegális cigaretta-behozatal is, így a dohánygyárak kétszeresen fizetnek rá az adóemelésekre. A költségvetés viszont egyszer, ám nagyon. A kormányzati döntés a legnagyobb bajba az egyetlen magyar alapítású dohánygyárat, a Continental Dohányipari Rt.-t sodorja. A cég vezetője, Sánta Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy az adónövelés rendkívül nehéz helyzetbe hozza a korábbi adónövelések miatt anyagilag amúgy is megroggyant magyar céget. Az elmúlt években egyébként a dohányágazat tartós válságba került, a gyors egymásutánban elhatározott adóemelések nyomán kritikus mértékűvé vált a feketekereskedelem, ami miatt több hazai gyártó is kénytelen volt felhagyni a termeléssel. Legutóbb- Egerben zárta be kapuit az egyik legpatinásabb hazai dohánygyár. A dohányipar tehát nemcsak a kormányzati adóprés miatt szenved el egyre elviselhetetlenebb nagyságú bevételkiesést, hanem a feketepiac növekedése következtében is. Sánta Ferenc rámutatott: tavaly már mindössze 15 milliárd forint volt cégük árbevétele, ami 4 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az idén előreláthatólag tovább zsugorodik számukra az üzlet, várhatóan meg kell elégedniük 13 milliárd forintos árbevétellel is. A cég vezetője elárulta, nem azért csökken a bevétel, mert az emberek nem vásárolnak cigarettát, hanem azért, mert nem a legális kereskedelmi csatornákon keresztül, hanem a feketepiacon szerzik be azt. Ez a jelenség viszont nemcsak a dohányipari cégeket hozza nehéz helyzetbe, hanem a kormányt is: jelenleg ugyanis egy doboz 400 forintos cigaretta árából 300 forint közvetlenül adó formájában az államkasszába folyik be. így aztán ha a feketepiac az eddigi ütemben vonja ki a bevételeket a legális dohánykereskedelemből, akkor a központi büdzsé csak ebben az évben mintegy 100 milliárdos bevételtől eshet el. A Dohányipari Szövetség a jövedéki adó növeléséről tárgyalásokat kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal, azonban a kísérlet nem járt sikerrel, a dohánygyárak kénytelenek tehát belenyugodni a 7,5 százalékos adóemelésbe. Am ha kapnának is némi fizetési haladékot az államtól az a végeredményen semmit sem változtatna: a jövedéki adó mértékének 2011-re így vagy úgy, de el kell érnie az uniós átlagszintet. • HATVANI
