Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-15 / 181. szám

• HÍDLAP • 2005. szeptember 15., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Takaréklángon üzemel a Takarnet Egyelőre csak Ígéret maradt az e-mailes földhivatali értesítés Zötyögve halad a kátyúzás A települések többsége képtelen finanszírozni a burkolatjavítást Továbbra is csak lassan tűnnek el a tavalyi tél nyomai az utakról, több településen csak szeptember, október hónapban jutottak, jutnak el az elhasználódott, kátyús, sok esetben már járhatatlanná vált utak felújításához, mivel az önkormány­zatok képtelenek önerőből megol­dani az utak karbantartását. Magyarországon összesen 150 000 kilométer hosszú úthálózat találha­tó, ebből Komárom-Esztergom me­gyében 3889 kilométer található, eb­ből az országos közúthálózat része 827 kilométer, autópálya pedig 60 kilométer. A fennmaradó rész az önkormányzati, üzemi, erdészeti ke­zelésben levő út. Danes Károly, a Komárom-Eszter­gom Megyei Állami Közútkezelő Kht. munkatársa lapunknak elmond­ta, hogy a Közép-dunántúli régió te­lepülései között a regionális pályázat keretén belül az idei évben már 1 mil­liárd 296 millió forintot ítéltek oda, melyből megyénk települései 512 millió 303 ezer forintot kaptak. A közutak burkolat javítására, fel­újítására fordítható összegek két részből állnak; mondta a Kht. mun­katársa, az úgynevezett üzemeltetési Folytatás az 1. oldalról Ennek értelmében tehát 15-20 szá­zalékkal kevesebb termésről kell gon­doskodniuk a tagországoknak, ezért sem kell tartani az olcsó, külföldi zöldség beözönlésétől. Szentirmay András szerint Magyarországon a legnagyobb probléma a termelés ala­csony hatékonyságában keresendő. Míg itthon egy átlagos évben 18 ton­na burgonya terem hektáronként, addig Nyugat-Európa csapadéko­és -fenntartási keretből valamint a felújítási keretből. A Komárom-Esztergom megyei feladatokat három üzemmérnökség a kisbéri, tatabányai és esztergomi lát­ja el. Az üzemeltetési és fenntartási keret elosztása közöttük történik meg figyelembe véve, a közúthálózat állapotát és hosszát. Danes Károly elmondta, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht. a kezelésében levő 827 kilométernyi úthálózatán 413 millió forintot költ különböző burkolat felújítási munkákra. Ebben az összegben szerepel az is, amit már elköltötték és amit még csak költeni fognak a javítási munkákra. A mun­kálatok egész évben folynak, de a ká­tyúk és felújítandó utak száma nem teszi lehetővé a gyorsabb haladást. Több településen még csak most kezdik el az aszfaltozást, a burkolat- hibák javítását. Unyon jelenleg egy 1100 méteres útszakaszt újítanak fel, a munkákra szánt 17 millió forint fe­lét egy regionális pályázaton keresz­tül biztosítják, a másik felét pedig az önkormányzat saját tőkéből fedezi. Lábatlanon idén csak tervek készül­tek két út felújítására, a munkálatok­ra egymillió forintot irányoztak elő, a sabb részein 35-45 tonna. Aki tehát nem tud lépést tartani a termelés korszerűsítésével, hamarosan abba­hagyja a munkát. Komárom-Eszter­gom megye sem kimagasló krumpli­termő vidék, bár Komáromban a Solum Rt. 336 hektáron termeli ezt a zöldséget. A szedést már országszer­te megkezdték, és legkésőbb október húszadikára befejeződnek a munkák a földeken. • Juhász beruházás valószínűleg csak jövőre kezdődhet el. Esztergomban is számos út leasz- faltozására került sor már ebben az évben. Csak a nyári hónapokban 15 utat láttak el szilárd burkolattal, a kátyúk eltüntetése is folyamatos a városban. Jelenleg az utak 60-75 szá­zalékát sikerült már kátyú­mentesíteni. Jelenleg Szentgyörgy- mezőn dolgoznak a munkások, és a következő állomásuk a déli város­rész lesz. Sokat lendített munkájuk eredményességén az is, hogy az év elején mintegy 2 millió forintnyi összeget költöttek új felszerelés vá­sárlására. A géppark ekkor egy fú­gavágóval, egy döngölővei, egy lapvibrátorral, egy bontókalapács­csal bővült. Megyénkben tehát mindenhol zaj­lanak az út felújítási munkálatok. Hogy vajon miért csak most jutottak el addig, hogy ezeket a munkálatokat befejezzék, egyszerű a válasz. A tele­pülések többsége nem képes saját költségvetéséből kigazdálkodni az er­re szükséges összeget, s így meg kell várniuk, amíg egy pályázat lehetősé­get ad számukra, hogy a munkálatok egy részét ne nekik kelljen fedezni. • Hatvani Kínai delegáció a megyében Tatabánya. Ötfős delegáció érkezik szeptember 16-án, pénteken a kínai Pénzügyminisztériumból Komárom- Esztergom megyébe, Tatabányára. A delegáció a látogatás során a megye pénzügyi szakembereivel, a megye költségvetésével kíván megismerkedni. Folytatás az 1. oldalról Az erről tájékoztatott ügyfélnek így elvileg lesz ideje megtenni a szükséges lépéseket - tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium sajtószóvivőjétől. A dolog nagyszerűsége ott kérdője- leződik meg, hogy a lakásmaffiának és visszaéléseknek leginkább kiszol­gáltatott idősek nagy többsége nem rendelkezik internethozzáféréssel, számukra a jövő évtől tervezett sms útján történő értesítés sem jelent­het valódi megoldást. Igaz, hogy a hivatal nem nyomoz, csupán infor­mál, a lakásmaffiózók sokszor lélek­tanilag meglehetősen kifinomult vagy brutálisan egyszerű módszere­ivel szemben önmagában nem véd. Kovács István, a Komárom-Eszter­gom Megyei Földhivatal megbízott vezetője szerint nem teljesen tisztá­Foly tatás az 1. oldalról „Ezek a vállalkozások hozzák ma­gukkal a piacot. Főleg az olcsóbb mun­kaerő, és a kedvező feltételek miatt ér­keznek ide befektetők, akik elsősorban külföldön adják el a Magyarországon megtermett gyümölcsöt. Ott ugyanis van arra pénz, hogy át tudja hidalni az értékesítési anomáliákat, megvannak a jó tárolási lehetőségek. A magyar ter­mesztőnek erre nincs pénze” - mond­ta lapunknak Kovács Lajos. A terméktanács elnökének szavait támasztja alá annak az olaszországi székhelyű vállalatnak a megjelenése a Felvidéken, amely Zalabán idén zott az intézkedés jogszabályi hátte­re, szükséges lenne például a határ­időket pontosan megszabni, mert amennyiben a földhivatal túl lassan dolgozik, az ügyfélnek nem marad ideje beavatkozni. A legpraktiku­sabb tehát a bejegyzés előtti értesí­tés lenne. Az mindenesetre megle­pő, hogy a tervek szerint november­ben induló lehetőségről a földhiva­taloknak nincs pontos információ­juk, miközben ahhoz mindenkép­pen szükség van minimum egy ügy­intézőre, akinél szerződés köthető. Ha a lakásmaffia ténykedése nem is, a postai út bizonytalansága ki­védhető ezzel a szolgáltatással, vala­mint a banki hitelkérelmek intézé­sét is meggyorsítja, ám a földhiva­talok megrohamozását még novem­berig ne tervezzük. • Szabó Hainal kezdte meg a régi szőlőültetvények felvásárlását. Ján Cyprichtől, a válla­lat ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a 45 hektáros területen nemcsak al­mát, hanem barackot és cseresznyét is fognak termeszteni. A facsemeték ültetését azonban csak jövő tavasszal kezdik meg. Két hét múlva a területet körbekerítik, és megkezdik az ültet­vény előkészítését. Ján Cyprich el­mondta: a gyümölcs eladása biztosí­tott egy pozsonyi vállalattal kötött szerződésnek köszönhetően, és csak a szlovák piacot szeretnék ellátni az itt megtermett gyümölccsel. • Czigler Mónika Uniós segély a Magas-Tátrának A tavalyi szélvihar nem vetette vissza a turizmust Krumpliból nem lesz hiány idén sem A kevés raktár miatt nyomott árakon értékesíthető a burgonya Messze esik a haszon a termelő' fájától Külföldi vállalatok profitálnak a hazai almatermésből LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly Utolsó tánc? Mégiscsak kormányválság van Szlovákiában. Hiába, na, nem jött be a múltkori tippem, amikor azt jósoltam, Dzurinda elkormányoz tőkesúly meg kormányrúd, sőt hajómotor nélkül is. Süllyedezik a hajó. Amúgy nem meglepő a dolog, hiszen minálunk már rég nem lehet bal- meg jobb­oldalról beszélni, csak közös érdekről meg érdekütközésről. Meg politikai akaratról, ami nagyon divatos szó lett annak fogytával. Hát most elapadt a maradék akarat is. Az ellenzéknél azért, mert ha ezek tovább privatizálnak, nekik semmi sem marad jövőre, márpedig a nagy fala­tok kedvéért még megérjük, hogy Fico és Meéiar összepuszilkodik, miután előzékenyen letörölték egymás arcáról a célba talált köpések nyomait. Még az is lehet, hogy a hónuk alá kapják Slotát. Bár ennek kicsi az esélye. A ma­gyar koalíciónál azért fogyott el, mert ha még feledné is Dzurinda árulásait (lásd megyerendszer a magyarok ellen, lepaktálás az ellenzékkel), nem bo- j csáthatja meg a pénzügyminiszteri kést a gazdák nyakán. A sok független j meg kiszámíthatatlan. Annyira konzekvens, amennyire megrakják a zsebét. Ezt a kormányt már csak Dzurinda pártja szeretné tovább éltetni, senki más. Osszeveszések és egymás nyakába borulások után most már ember legyen a talpán, aki átlátja a helyzetet. A Dzurindától elpártolt Martinkováék összeszerződtek a HZDS-ből kiváltak pártjával, Ruskoék el­lenzékben, a párt nagyobb része Dzurinda uszályában, Meéiar, az agya­fúrt öreg róka meg beintett, és felemelte a középső ujját. Hát valahogy így. A parlament meg nem tud működni. Hogy aztán hogy lesz ebből idő előtti választás, azt még értené az ember, de hogy jövő tavaszig miért fog munkába járni ez a sok ember, az rejtély. Mert hát költségvetés kéne meg egy-két törvény. De így? Azért egy jóslat még belefér: össze fognak ezek még csiszolódni egy tánc erejéig. Jól megzsarolgatják egymást, aztán megegyeznek. Van még miért. Még ott a privatizálandó vasút (na nem a személyszállítás!) meg a repülő­terek példának okáért, amik még hozhatnak valamit a konyhára. Ha min­denki kap valamit, még eldöcög a szekér a következő árokig. De, hogy mi lesz itt jövőre, azt szívesebben nézném tisztes távolból. Az Európai Upió hónapokig zajló huzavonát követően döntött arról, hogy anyagi segítséget nyújt Szlo­vákiának a tavalyi, Magas-Tátrában pusztító szélvihar okozta károk helyreállításában. Szlovákia még januárban kért támogatást az unió­tól, azonban a bürokratikus eljárás miatt a pénzek utalása elhúzódott. Az a 35 millió korona azonban, amelynek jelentős részét tavaly a Mól adományozta a Tátrának, még mindig kiaknázatlan. Ivan Stefanec, a Magas-Tátra hely­reállításáért felelős kormány-bizottság főtitkára lapunknak elmondta, hogy az uniós támogatás feltehetőleg szep­tember végén, illetve október elején érkezik meg Szlovákiába. Az 5,6 millió euró értékű állami támogatás mintegy 43 százalékát az infrastruktúra felújí­tására fogják fordítani. A támogatás jelentős része a szélviharsújtotta terü­let megtisztítására, a maradék pedig a munkálatokkal kapcsolatos biztonsági intézkedésekre fordítandó. Az eredeti tervek értelmében a te­rület megtisztítására két évet szabtak ki, az év végéig azonban valószínűleg sikerül a munkálatok 70 százalékát el­végezni. Stefanec elmondta: felállí­tottak egy bizottságot, amelynek fel­adata az lesz, hogy ellenőrizze az uni­ós pénzek felhasználását. így kizárha­tó annak lehetősége, hogy esetleg a vállalkozások saját érdekeikre kihasz­nálnák az uniós támogatásokat. Az uniós támogatást hónapokkal megelőző, mintegy 35 millió koronás gyűjtés, amelynek jelentős részét a Mól Rt. ajándékozta a Tátrának, még mindig kiaknázatlan - tudtuk meg Czajlik Katalintól, Simon Zsolt föld­művelésügyi miniszter sajtószóvivő­jétől. Az összeget új facsemeték vásár­lására fogják hasznosítani, ennek ide­jét azonban nem tudta megmondani még hozzávetőlegesen sem a szóvivő. Ivan Stefanec azzal kapcsolatosan, hogy az idei turistaszezon hogyan ala­kult, lapunknak elmondta: annak elle­nére, hogy a novemberi katasztrófa épp a legsűrűbb szálláshelyek körüli erdőket sújtotta, nem volt tapasztalha­tó különösebb visszaesés a nyári sze­zonban. Jozef Kovác, a Tátrai Nemze­ti Park állatvédelemmel foglalkozó szakértője viszont úgy látja: az, hogy drasztikus mértékben nem esett vissza a látogatottság, annak is betudható, hogy a külföldi turisták közül sokan nem is értesültek a katasztrófáról, csak odaérkezésük után szembesültek a lát­vánnyal. Másokat viszont épp az von­zott, hogy lássák a szélviharsújtotta tá­jat. Jozef Kovác szerint a látogatottság annak köszönhetően sem változott nagyban, mert a turistákat felváltották a környezetvédők, a szakértők, illetve az iskolások, akik számára tanulmányi utakat szerveztek a Tátrában. Az vi­szont tény, hogy az idelátogató turisták keveset költöttek a Magas-Tátrában, sajtóértesülések szerint a leggyérebb érdeklődés a szlovákok, illetve Magyar- ország részéről volt tapasztalható. • CzM A katasztrófa nem csak a növényzetet, hanem az állatvilágot is érintette. A szélvihar után betiltották a vadászatot, idén azonban nem várhatóak ilyen szigorú tilalmak. Jozef Kovác szerint a novemberi katasztrófát köve­tően nagyobb hangsúlyt fektettek az állatvilág mesterséges táplálásának, hiszen az itteni vadak a letarolt területró'l elköltöztek új otthont keresve. Épp azokon a területeken, ahol nagyobb koncentráció alakult ki, szükség volt a vadállomány táplálására. Jelenleg egy projekt készül, amely foglal­kozik a vadállomány gondozásával és védelmével is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom