Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-09-06 / 174. szám

HÍDLAP • 2005. szeptember 6., kedd RÉGIÓ www.istergranum.hu Iskolakezdés a kistelepüléseken Összevont iskolák és óvodák, egyre fogyatkozó létszám Folytatás az 1. oldalról A tanítónő hangsúlyozta, hogy az összevont oktatással semmivel sem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a gyerekek, a visszajelzésekből az derül ki, hogy sokszor jobban megállják a helyüket, önállóbban dolgoznak a na­gyobb iskolákban tanult társaiknál. A kóspallagi iskolát csak az men­tette meg a bezárástól, hogy szlovák nemzetiségi oktatási intézménynek minősül, ezért magasabb támogatás­ban részesül, ide jelenleg 61 gyerek jár, 24 az óvodások száma - tudtuk meg Csizmadia Vilmos polgármes­tertől, aki kétségét fejezte ki a kor­mány legújabb terveivel kapcsolat­ban, egyszerűen újabb mézesma­dzagnak nevezvén őket. „Az infra­struktúra kezdetleges, a közlekedés nehézkes, az esélyegyenlőség város és falu között korántsem biztosított” - vélekedik a polgármester, aki hoz­zátette: teljesen elhibázott dolog fej­kvóta alapján finanszírozni az iskolá­kat, a tervezett kistérségi támogatá­sok pedig konfliktusokat okozhatnak a kistelepülések között. A felvidéki kistelepüléseken sem túl derűs a helyzet. Helembán és Zalabán például már régóta nem működik is­kola. „A helembai diákok Párkányba járnak be, szerencsére a buszközleke­dés illeszkedik az iskolakezdéshez, minden nap fél nyolckor indul a járat” - tájékoztatta lapunkat Kosznovszki Henrietta polgármester. Az óvoda 19 gyermekkel, egy csoporttal működik. Amikor a kilencvenes években végleg megszűnt itt az oktatás, megkérdezték a szülőket az igényekről, de ők nem ra­gaszkodtak a helyi iskolához, így ma körülbelül hetven diák ingázik a két település között. Zalabán a hetvenes években szűnt meg az iskola és az óvo­dások is Kisölvedre járnak. A tanulók régen Zselízre, most Ipolypásztóra és Csatára járnak vonattal. De itt az ön- kormányzatnak kellett kiharcolnia, hogy a hajnali hat óra helyett három­negyed nyolckor induljon a vonat. Ide­iglenesen autóval vitték a gyerekeket, de már a lovaskocsis megoldás is szóba került - mondta el Michalian Etelka polgármester. Vannak persze szeren­csésebb helyzetben lévő kisiskolák is, a muzslai általános iskola diákjait példá­ul iskolabusz szállítja, amire nagy szüksége lenne a bajtai és lelédi diá­koknak is, akik viszont a rossz menet­rend miatt túl korán érnek be Ipolyszalkára. • Szabó Hajnal/Czigler Mónika Az idei tanévet a lekéri óvodások és iskolások már új épületben kezdhet­ték meg. A kiadások csökkentése érdekében ugyanis a három település­ből álló Hronovce lekéri, damásdi és vezekényi részén lévő óvodák egy fedél alá kerültek a község központjában. A damásdi szlovák iskola ellen­ben a megüresedett lekéri óvoda épületébe került át. Az érintett intézmé­nyek igazgatói az intézkedés elten tiltakoztak, a falu elöljárói azonban nem álltak kötélnek. A helyi polgármester, Béres Lajos lapunknak elmond­ta: az óvodások jelenleg sokkal jobb körülmények között vannak a damásdi óvoda felújított épületében. Ugyanezen a véleményen van Szépe Szilvia, a lekéri óvoda ideiglenesen megválasztott igazgatója is. Hevesi Valéria, az óvoda volt igazgatója ugyanis időközben lemondott a tisztsé­géről. Hogy miért, lapunknak nem kívánta elárulni, korábban azonban el­mondta: szerinte ez a nyakatekert eljárás sokkal költségesebb, mintha a falu lekéri részén levő magyar iskolát és óvodát vonták volna egy fedél alá. Arra vonatkozólag, hogy a damásdi óvoda felújítása milyen összeget emésztett fel, a helyi polgármester nem kívánt választ adni egyéb elfog­laltságaira hivatkozva, mint ahogy az üggyel kapcsolatos további kérdé­seinkre sem. Értesüléseink szerint azonban a Közegészségügyi Hivatal a változtatásokat már engedélyezte, az Oktatásügyi Minisztériumtól azon­ban még várja a fenntartó a jóváhagyást. Frontális karambol Bátorkeszi. Vasárnap késő dél­után súlyos közúti baleset történt a Komáromi járáshoz tartozó települé­sen, ahol egy Skoda személygépko­csi egy Fiattal ütközött frontálisan. A balesetet okozó Skoda sofőrje megpróbált a helyszínről elmene­külni, ám a helyi rendőrség feltar­tóztatta. A Skoda vezetője a szondáz­tatást elutasította. Személyi sérülés nem történt, a baleset során keletke­zett anyagi kár megközelítőleg 90 ezer korona. Az ügyet a komáromi rendőrség vizsgálja. Egyeztetés a semmiről A magyar miniszterelnök, pontosabban fogalmazva Magyarország minisz­terelnöke közel egy évvel a máig vitatott helyességű, a magyarságban ko­moly törést okozó népszavazást követően találkára hívta a határon túli ma­gyarok képviselőit. Hogy miért pont most, és miért pont ilyen módon - ne feledjük, a jórészt a mostani találkozón részt vettekből álló Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását közel egy éve halogatja a miniszterelnök - nem derült ki, mint ahogyan az sem, hogy mi volt a találkozó pontos cél­ja. A magyar-magyar összejövetelen ugyan három, a kormányfő által rend­kívül fontosnak ítélt határozat is született, de attól tartok, hogy mindez nem volt több, mint egy rövid felmérése annak, hogy a határon túli ma­gyarság vezérei hogyan viszonyulnak a hatalom jelenlegi birtokosaihoz. A három határozati javaslat ugyanis - annak alkotmányba foglalása, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarságért, mert az is a nemzet része; speciális, úti okmányként használható magyar személy­igazolvány kiadása; állandó, a határon túli magyarokkal foglalkozó bizott­ság létrehozása - csak annyira új, amennyire egy újszülött számára minden vicc. Egytől egyig korábban (jórészt az előző kormányzati ciklusban) felve­tett, sőt részben már meg is valósult (a fentebb említett MAÉRT formájá­ban) javaslatok ezek, akkor, amikor már időtlen idők óta a cselekedeteknél kellene tartani. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi kormány hitele Ma­gyarország határain túl már csak múló baloldali álom. A jelenlegi egyezte­tés pedig innen, a Duna-partról nézve mindezek fényében pedig aligha tűnhet többnek, mint egy erőfelmérés látszatjavaslatokkal. Még csak ígéret­nek is kevés - mily meglepő, a javaslatok megvalósítására nem is született ilyen -, pláne annak tükrében, hogy egy négyéves ciklusának végén járó kormány, aligha kezd bele ilyen mértékű változtatásokba, ráadásul pont egy olyan ügyben, amely eddig tabunak számított. Más szóval, egyszerűbben: a tegnapi találkozó csak egy erő- és hangulatfelmérés volt, kormányzati PR fogás, közpénzből, feleslegesen. Ha valóban a határon túliak véleményére, a szükséges intézkedésekre, a magyar-magyar párbeszéd kívánt minőségére kíváncsi a jelenlegi kormány, elegendő lett volna egy rövid felvidéki vagy erdélyi kirándulást tenni ahelyett, hogy az eddigi kínos bakikat újabbal te­tézi: nyilván lett volna, aki beszámol a kormányfőnek, marketing fogások és hervadó szóvirágok nélkül, őszintén Meghalt egy siklóernyős Pilisszentkereszt. A település hatá­rában holtan találtak egy siklóernyőst a hétvégén. Az 50 éves férfi halálát az okozta, hogy egy sziklának csapódott. A siklóernyős úgynevezett „A” típusú vizsgával rendelkezett, ami azt jelenti, hogy csak egy másik ejtőernyős kísé­retében repülhetett volna. Közös szennyvíztelep Ister-Granum Eurorégió. Közös szennyvíztisztító telep megépítésére kapott 3 millió koronás támogatást Nagyölved, Farnad, Kúrál és Kéty a Szlovák Környezetvédelmi Miniszté­riumtól. A beruházás legkorábban a jövő év végére készülhet el, a hiányzó összeget a települések pályázati pén­zekből szeretnék előteremteni. Oktatják a művészetet Lábatlan. Szeptember 12-től művé­szeti oktatást indítanak Lábatlanon, az Arany János Általános Iskolában. A ta­nítás kora délután kezdődik majd, ahol a diákok képző- és iparművészettel, drá­ma- és színjátszással, valamint modern- és kortárstánccal ismerkedhetnek meg. Politikai cunami Pozsonyban A volt gazdasági miniszter előrehozott választásokat sürget Már nemcsak az ellenzék, hanem a lemondatott gazdasági miniszter, Pavol Rusko, az ANO elnöke is az időelőtti parlamenti választások mellett tör lándzsát. Kiszivárgott információk szerint a Vladimír Meciar nevével fémjelzett HZDS a közeljövőben beterjeszt egy javaslatot az előrehozott válasz­tásokra. A parlamenti erőviszonyok eltolódását figyelembe véve könnyen megtörténhet, hogy a jövő évi parla­menti választások nem szeptember­ben, hanem júniusban lesznek. Grigorij Meseznikov politológus szerint Pavol Ruskonak az előreho­zott választásokat sürgető álláspontja egyértelműen arra utal, hogy az álta­la vezetett liberális ANO teljes mér­tékben az ellenzék mellé áll. Beáta Brestenská (ANO) is kizártnak tart bármilyen más spekulatív feltétele­zést, amely a liberális párt esetleges más irányú váltására vonatkozna. „Ha jól értelmezem a történéseket, a három kormánypártnak köszönhető­en már ellenzékben vagyunk” - mondta Brestenská. Ezzel szemben az ANO parlamen­ti klubjának döntő többsége továbbra is a szakadár Lubomír Lintner híve, aki a köré csoportosult liberális hon­atyák teljes támogatásáról biztosítja a három tagra szűkült kormánykoalí­ciót. A Lintner csoportosulás egyéb­ként felszólította az ANO elnökét, hogy lépjen ki az ANO parlamenti klubjából. „Tekintettel a gazdasági tárcánál történtekre, nem tudjuk el­képzelni Ruskoval a további együtt­működést” - fogalmazott Lintner. Viszont a szakadárok felhívásának Pavol Rusko iu:m hajlandó eleget ten­ni. Azzal vádolta meg a Lintner szár­nyat, hogy pusztán haszonszerzés cél­jával, a funkciók megszerzése érdeké­ben csapódtak a hármas kormánykoa­lícióhoz. A leváltott gazdasági minisz­ternek különben Lubomír Roman po­zsonyi megyefőnök - aki egyúttal az ANO alelnöke — is hátat fordított. A Rusko hívek vasárnapra hívták össze az ANO országos kongresszu­sát, amelyen a megváltozott politikai helyzetből eredően a párt stratégiájá­nak kijelölése mellett valószínűleg a Lintner szárnyat érintő személyes kérdésekről is döntenek majd. • (oravecz) Emelkedő tandíjak, nélkülöző diákok Mélyen a zsebbe kell nyúlni a diplomáért Folytatás az 1. oldalról Nappali tagozaton szakpárra vo­natkozóan 190 ezer forintba kerül fél­évenként a képzés, a pszichológia és a szociológia esetében azonban egy szakra állapították meg ugyancsak ezt az összeget, mivel ebben a két esetben magasabbak a képzés költsé­gei. A tanulmányi osztály tájékozta­tása szerint a költségtérítés összege levelező tagozaton valamivel alacso­nyabb, „csupán” 120 ezer forint. Piliscsabán szintén a beiratkozás fel­tétele a költségtérítés csekken törté­nő befizetésének igazolása, aminek határideje idén szeptember 10-e, il­letve 15-e. A rapszodikus fizetési ma­gatartás miatt a részletfizetési lehető­séget ugyan itt még nem szüntették meg, de azt a Diákjóléti bizottságnál egyénileg bírálják el. Ez rendkívül gyakori, szinte mindenki él a két, vagy három részletben történő fize­tés lehetőségével, kivéve az első fél­évben. Ekkor ugyanis egyösszegben köteles a költségtérítéses képzésen tanuló diák megfizetni a díjat, mivel előfordult már, hogy a lemorzsoló­dás miatt nem tudták számon kérni azokon a hallgatókon a befizetést, akik néhány hónap elteltével meg­szakították tanulmányaikat. Az intézmények a magasnak tűnő árak ellenére sem gazdagodnak meg a Az új érettségi rendszer részeként szeptember 5-ig lehetett jelentkez­ni pótérettségire, illetve előreho­zott és ismétlő érettségire azokban az intézményekben, amelyeket az országos vizsgaközpont erre kije­lölt - olvasható sajtóértesülések­ből. Előrehozott érettségit abból a tárgyból tehetnek a diákok, amiből már teljesítették a követelménye­ket, bár az iskolát még nem fejez­ték be. Akik pedig a már teljesített érettségi vizsga eredményénél jobbra vágynak, megismételhetik azt. A többrészes vizsgákért 6000 forintot kell fizetni, a csak szóbeli, vagy írásbeli vizsgáért 4000-et, míg az informatikai és az emelt szintű nyelvi érettségikért 10 ezer forintot. Középiskolásoknak, kö­zépfokú „C” típusú állami nyelv­vizsgával rendelkezőknek, illetve adott tárgyból versenyeredmény­nyel rendelkező jelentkezőknek a vizsga díjtalan marad. költségtérítéses képzésen tanuló diá­kokból, mivel többnyire minimális összeget határoznak meg egy bizo­nyos létszámra vetítve. Az előzetes ke­retszámokat pedig úgy állapítják meg, hogy sok esetben alig marad haszon. • J. Regina Aranyat érhet a jól szigetelt lakóház Jövőre kötelező lesz a légkondicionálók beépítésének bejelentése Folytatás az 1. oldalról A passzív védekezést, azaz árnyéko­lók, erkélyek tervezését energiatakaré­kosságuk miatt is szorgalmazzák. Az irodaépületekkel, nagyobb üzletköz­pontok klimatizálásával nincs és eddig sem volt gond, ezt a versenyhelyzet megoldotta, és eleve szinte kivétel nél­kül rejtett légkondicionálóval épülnek. Egészségre káros hatása csak a rosszul beszerelt klímának lehet, az újabb be­rendezések már a pollent és a port is kiszűrik a levegőből. A nyári hőség el­leni védekezés mellett az építtetők másik nagy feladata a hőszigetelés megfelelő biztosítása. Ennek javítását is célozza többek között a januártól kötelezően kiváltandó energiatanúsít­vány, amely tulajdonképpen azt mu­tatja meg, mennyit is „fogyaszt” egy lakás. Részletesen szerepelnek majd benne a fűtési rendszer, nyílászárók, hűtés, szigetelés adatai, így a vásárlót nem érheti meglepetés, a lakásárak vi­szont várhatóan átrendeződnek ennek hatására. „Az eddig hosszútávon meg­térülő gondos szigetelés pedig ezentúl már akár másnap a piaci megmérette­téskor megtérül az építtetőnek” - hangsúlyozta Fegyverneky Sándor az uniós szabályozást követő „épület­zöldkártya” pozitívumát. • Szabó Hainal

Next

/
Oldalképek
Tartalom