Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-09-03 / 173. szám
2005. szeptembeF 3., szombat A HÍDLAP hétvégi kulturális melléklete 33. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn A liliomos szent Imre herceg emlékezete Gyerekkorunkban a mesék királytörténeteiből hajlamosak voltunk valamiféle idealizált életutat, gazdagságot, jólétet elképzelni, ha valamely királyról hallottunk, esetleg később olvastunk. Azután olvasmányaink komolyodásával és ismereteink bővülésével a későbbiekben nyilvánvalóan kiderült, hogy korántsem lehetett akkora élmény uralkodni, főként ha azt valaki felelősséggel tette. Szent István élete is a nehéz sorsok közül való. Nem csupán a kezdete nem volt könnyű, de utolsó esztendei is súlyos keserűségben, a jövőt tekintve a kilá- tástalanság állapotában és betegségben teltek, miután 1031. szeptember 2-án elvesztette a felnőtt kort megért egyetlen fiúgyermekét, Imre herceget. Szent Istvánnak, a magyarok első királyának és feleségének, Boldog Gizellának a hagyomány szerint több gyermeke volt, így a Képes Krónika több fiúról tesz említést. A gyermekek azonban nagyobbrészt már kiskorukban meghaltak, nevét is csak kettőnek ismerjük. Volt egy Ottó nevű fiuk, aki valószínűleg még 1000 előtt született és korán elhunyt. A másik fiú, Imre nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik császártól vette. Hogy melyik évben született, nem tudjuk biztosan. Általában az 1007-es évet szokták elfogadni, de a legújabb történetírás az 1000 és 1007 közötti évekre teszi születésének idejét, helyét pedig Székesfehérvárra. Élete folyását nem könnyű követni, mivel legnagyobbrészt a krónikák és legendák gyér adataira vagyunk utalva, a legenda pedig a „liliomos herceg" alakját még jobban kiszínezte, mint Istvánét. Szüzessége miatt századokon át valami nőies, finom, nem e világból való alaknak rajzolták. „Pedig - írja joggal Sík Sándor - Szent Imre kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt.” Kétféle vér egyesült az ereiben: apai és anyai öröksége egyaránt a hősies hivatástudó és a heroikus. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának. Szent István hitvédő harcaiban átlelkesült, átszellemiesült ez a vér, de erejéből, bizonyos értelemben még ősi vadságából, fiatalos nyersességéből is alig vesztett. Nem lehet kétséges, hogy az uralkodó, hadvezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is uralkodónak, hadvezérnek és diplomatának nevelte. Gyökeres változás állott be imre herceg nevelésében 1015-ben, amikor Gellért bencés szerzetes Velencéből jövet - eredeti szándékát, hogy a Szentföldre utazzék, megváltoztatva - Pannóniába érkezett. Itt István udvarába vezették. A magyarok királya azonnal fölismerte benne a kiváltságos, nagy tudományú, szent életű szerzetest, aki elmondhatta magáról: „Nincs könyv, amelyet ne olvastam volna”, és fia nevelőjévé tette. Imre királyfi hét éven keresztül tanult kiváló mestere irányítása mellett. Azt mondja a legenda, hogy Imre a «site m öííüsly pp Hhiia«rt ttmmm „grammatikai mesterségnek minden tudományával betelt”. Egy velencei krónika szerint „tudós és szent” volt. A világi tudományok mellett Gellért apát bizonyára be-^ avatta őt a lelki élet magasabb iskolájának titkaiba is. így érthető, hogy olyan ifjú lett belőle, „akit szeretett az Isten és tiszteltek az emberek”, mint a krónika mondja róla. István természetesen őt jelölte ki utódjául. Nem volt kétséges, hogy nemcsak a főpapság és István közvetlen hívei, hanem az egész hívő magyar nép egy emberként fog fia mögé sorakozni és őt királyának elismerni. Mint 11. századi életrajzírójától tudjuk, gondoskodott róla, „hogy a nehéz kormány terhének viselésére igazhitű férfiak tanítása által minél alkalmatosabb legyen, s azok tanításait vele naponként figyelmesen hallgattatá.” Az uralkodásra történő gondos előkészítés ragyogó példája az Intelmek, amelyet ha nem is István írt, de feltétlenül az ő gondolatait tükrözi. Mindeközben történt a tragikus esemény István ekkor (1031-ben) _ hatalmának és tekintélyének tetőpontján Székesfehérvárott koronázásra készült. Egyetlen életben maradt fiát akarta megkoronáztatni. Valószínűleg erre az alkalomra készült Gizella királyné keze munkájával és irányítása alatt az a miseruha, amelyet később átalakítva koronázási palástnak használtak 900 esztendőn keresztül: az egész királyi család képe rá van hímezve. EbpEU qű- í*»r ftpulO» 'fic qm vtt&8t mmtöí ***&***■ t& Sut mit#. ben az ünnepélyes hangulatban jött a szomorú hír: Imre herceget vadászat közben egy földühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2- án belehalt. A gyászhír hatását a krónika így érzékelteti: „Siratta őt Szent István és egész Magyarország vigasztalha- tatlanul, nagy sírással...” A király mindenesetre belebetegedett Imre halálába, amint legendái írják, későbben már föl sem tudott kelni, és nagy bánatába 1038-ban meghalt. Utódát ugyan kijelölte Orseolo Péter személyében, ám minden igyekezete ellenére teljes bizonytalanságot hagyott maga után... • Varga Péter Dénes Hell József és Harry Potter gőzgépei Tényleg valóságos ember volt Harry Potter? Az esztergomi királyi várban 1200 körül megépült a Franciaországon kívüli első gótikus kápolna, és 1470 körül ugyanott működni kezdett a korabeli világ legerősebb, 6 atmoszférás bámulatos reneszánsz víznyomó gépezete. 1722-ben Magyarország ismét a kontinens műszaki, technikai fejlődésének életvonalába került Selmecbányán felállították és üzembe helyeztek hét Newcomen gőzgépet, gőzszivattyút Lehetséges, hogy ezt, vagy egy hasonlót kezelte H. Potter? Aki az első szárazföldi gőzgépet Magyarországon összeszerelte, masinába, Isac Potternek nevezték. A legenda szerint ő már a második Potter a gőzgép történetében. Az első H. Potter volt. Ezen állítás nem akárkitől ered. Talán valamennyien - találkoztunk tud.szoc. és egyéb közgazdasági tanulmányinak során Adam Smith, a klasszikus közgazdasági tudományok atyjának nevével. A száraz lexikonadatok szerint A. Smith 1723-1790, angol filozófus, közgazdász. A munkát tartotta az érték forrásának. A klasszikus polgári közgazdaság egyik legjelentősebb képviselője. És ez a klasszikus lángelme egyszercsak előáll H. Potter történetével, elmeséli a kisfiú fortélyos ötletét: a kisfiúnak egy hatalmas, háznagyságú gőzgép szelepét kellett fordulatonként nyitni, zárni, amit már az első napon nagyon nagyon megunt. A dugattyú lesüllyed, H. Potter egy madzagot meghúz, a dugattyú szuszog, stb. stb. 10 órán át. Szóval mint egy gép... Smith 1790-ben meghalt. Közgazdasági elmélete és a Newcomen gőzgép pedig működött tovább. 1834-ben az Angol Tudományos Akadémia emlékülést tart James Watt (1736-1819), egy fejlettebb, újszerű gőzgép feltalálója emlékére. Gépének újszerűsége a Newcomen és más atmoszférikus vízemelő gépekhez képest az, hogy a hengert lefelé is a gőz feszítőereje hajtja, így a munkaütem megkétszereződik, gyorsul. Ezen az akadémiai emlékülésen ismét varázslatos dolog történik, a méltató beszédben egy negyedik tudományos óriás, a francia Francois Arago néven nevezi az Adam Smith által közzétett történet gépészinasát: Henry, Harry Potter volt a kis feltaláló! H. Potter ötletes dolgot eszelt ki: mivel inkább játszani szeretett volna, egy zsineggel úgy kötözte össze a szelepet a vízszivattyú ellensúlyával, hogy a berendezés önműködővé vált, önmagát bírta vezényelni. A képen jól felismerhető a zsineg és a gépház nagykapujában álló pajtása (csak nem Hermione és Rig?), aki integetve hívja játszani H. Pot- tert. A feltaláló még a gép működését szemléli, és várakozásra inti barátait. Adam Smith közgazdász, James Watt, Newcomb technikusok és a francia Arago fizikus neve egyszerre bukkan fel e történetben. Négyük neve a XIX. században már valamennyi jobb műszaki, tudományos, lexikonban szerepel. További 200 évnek kellett eltelni és J. K. Rowling írónő fantáziájának meglendülnie, hogy a varázslóinas is melléjük költözzön a P-betűs kötetekben. Talán csodálkoznánk mindezen, ha nem egy varázslóról lenne szó. így viszont megnyugodva konstatáljuk, a világ kicsi és kerek, a dolgok a helyükre kerülnek idővel. Isac Potter neve tény, keze nyomát Magyarországon gőzgép őrizte, személyét okiratok és technikatörténeti adatok bizonyítják. H. Potter neve is gyanúsan komoly társaságban forog. Adam Smith és Arago urak meséltek róla, a varázslóinast nevén nevezik 170-200 éve. Biztos úgy is volt. Pár év múlva, 1738-ban hasonló gépet épített Hell József Károly selmeci bányamester. Kérem a kedves olvasót, otthon mesélje el a csemetéknek A. Smith és a többi tudós érdemét, a gőzgépek csodás működését, cserébe a gyerekektől megtudhatja, miről híres ma Harry Potter! De Benedek Elek apóról se tessék elfeledkezni! • Dr. Kolumban György
