Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-01 / 128. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. július 1., péntek • HÍDLAP 5 Kétezer százalékkal drágább a ribizli? A lánckereskedelem mellett az olcsó külföldi gyümölcs is fenyegeti a piacot Folytatás az 1. oldalról A nagy felvásárlónak számító Bogica és Szobi feldolgozók is áttér­tek az import gyümölcsre. Két évvel ezelőtt még 180 forintot tudtak adni a kistermelőknek a ribiz­liért, ma már csak negyven-hatvan forintot, attól függően, hogy fekete, vagy piros ribizliről van-e szó. Ezzel az árral azonban még háromszáz fo­rintos órabérre sem jöiTki a termelők munkája, vagyis teljes a ráfizetés. A faluszövetkezet sem jár jobban, hi­szen Svájcnak is csak százötven forint körüli áron tudta továbbadni a gyü­mölcsöt, most viszont ennek a lehető­ségnek is vége. A piros ribizliből mi­nimális mennyiséget az idén is fel­dolgoznak majd, de a feketét a bokro­kon hagyják, ráfizetés lenne leszedni. A málnával kicsit jobb a helyzet, bár a külföldi felvásárlók rohamosan fogynak. A termelőktől 230-250 fo­rintért tudja felvásárolni a gyümöl­csöt a faluszövetkezet, és feldolgozás után 420 forintért adja tovább, a ha­szon tehát itt is kicsi. Schmidt Józsefné attól tart, hogy a termelők öt éven belül teljesen felhagynak a gyümölcstermesztéssel, ami a szö­vetkezet hűtőházának megszűnésé­hez is vezethet. A hazai hipermarketek, bár állandó támadások kereszttüzében állnak, mégis a legtöbb esetben előnyben ré­szesítik a hazai gyümölcsöt, különö­sen a ribizli, a málna és a meggy ese­tében. Ha viszont jelentősen olcsóbb a külföldi gyümölcs, az üzletláncok is kénytelenek váltani, hogy ne marad­janak le a versenytársak mögött. Az Auchanban negyed kilogramm ribiz­li 149 forintért kapható, málna pedig 199-229 forintért, ami a piaci árakhoz képest alacsony, a felvásárlási árhoz képest viszont rendkívül magas. Az Interspar áruházakban még maga­sabb árréssel dolgoznak, negyed kiló ribizli és málna 299 forintba kerül. A Zöldség és Gyümölcs Termék- tanács elnöke, Szabó József úgy fo­galmazott: „meg kell barátkozni a hi­permarketek árpolitikájával, vagyis az alacsony felvásárlási árral, mivel az uniós csatlakozással vállaltuk a pi­ac egységesítésére vonatkozó előírá­sokat”. Ezeknek az áruházláncoknak pedig szükségük van a kistermelőkre, de csak akkor, ha nagy mennyiség­ben számíthatnak tőlük árura, ehhez viszont összefogásra volna szükség. Szabó szerint a legfőbb probléma az, hogy hazánkban nem hajtják vég­re a harmadik országokból érkező élelmiszerek ellenőrzését, és nem szabnak ki belépési árat. Ez az az ár, amivel az unió saját termelőit védi a máshonnan érkező olcsóbb áruval szemben, ami ennek értelmében csak jelentős büntetővámmal kerülhetne a tagországok piacára. Ezt értelemsze­rűen érvényesíteni kellene az olcsó bolgár és szerb ribizli behozatalakor is, ám Lengyelország esetében már más a helyzet. Egyrészt uniós tagor­szágról van szó, másrészt az olcsó munkaerőnek és a jó klímának kö­szönhetően kétszer annyi jó minősé­gű gyümölcsöt képes termelni ala­csonyabb áron, mint Magyarország. A jelek szerint sok minden nem változott nálunk a harminc évvel ez­előtti viszonyokhoz képest. Akkori­ban a lánckereskedelem ellen hirdet­tek harcot a hatóságok, de hiába. Mi­re a termelőtől a felvásárlón és a nagybani lánckereskedőkön át az üz­letekbe jutott a termés, több száz szá­zalékkal emelkedett az ár. Ma az Eu­rópai Unióban sincs ez másként, csakhogy most már - például a ribiz- linél - az árdrágítás mértéke elérheti a 2400 százalékot is. • Juhász Regina Megoldja a lánckereskedelem problémáját a csatlakozás A legtöbb áru, de különösen a zöldsé­gek, gyümölcsök esetében „elszaladt" az árrés nagysága. Amíg. a termelőtől a fo­gyasztóhoz jut az árucikk, akár a har­mincszorosára is nőhet az ára. Koo András (őstermelő) N k'nk d'knak ij ben nem jó, sőt úgy de átvették tőlünk a terményt, de egyre inkább eláraszt­ja az országot az olcsó külföldi áru, és attól tartok, hogy eljön az ideje, hogy egyáltalán nem veszik meg azt, amit mi megtermeltünk. Göndöcs Terézia (varrónő) A kistermelőket min­dig ki fogják használ­ni. A rendszerváltozás óta még inkább meg­eszi a nagyhal a kicsit, és mindig a kisember jár rosszul. Nem hi­szem, hogy bármi is változna ezen, csak remélem, hogy végre javul a helyzetünk. Benkó' Tamás (vállalkozó) Mostoha helyzetben a szlovák gazdák A Felvidéken is a raktárakban hever a tavalyi termés Bábszínház és rockkoncert Szőgyén. Falunapot tartanak Szőgyénben júlis 2-án. Bábszínház, különböző kultúrműsorok, kézművesfoglalkozás, esti mulatság és rockkoncert vár az érdeklődőkre. Nyár a Duna partján Verőce. A verőcei Dunaparti nyár elnevezésű rendezvény keretén belül július 2-án „Ez vagy...” címmel részle­tek hallhatóak a Hair című musicalből a Kaposvári Roxinház előadásában, 8-án pedig Tankcsapda koncert lesz. Futballkupa a kispályán Csata. Szombaton falunapot ren­deznek a településen. A felnőtteket pörköltfőzéssel, a gyerekeket ügyes­ségi vetélkedőkkel várják. A hagyo­mánnyá vált kispályás Vándor fut- ballkupát délután tartják meg, a ren­dezvény este utcabállal zárul. Folytatás az 1. oldalról A gazdák ugyan részesülnek állami támogatásban, de az vajmi kevés ahhoz képest, amit az értékesítési gondok okoznak. A kilátástalan helyzet ellenére Bottka Pál állítja: nem lehet a gabona- termeléssel felhagyni, mert az ország gazdaságának alapvető forrását képezi. „Itt egyszerűen piacot kell teremte­ni. Ebben a kérdésben sajnos az Eu­rópai Unió sem dolgozik rugalmasan. Viszont tény, hogy a gazdáknak is szorosabban kell együttműködni az állammal az intervenciós felvásárlás terén” - jelentette ki Bottka Pál. Meg­győződése, hogy az uniós csatlakozás után rosszabbodott a gazdák helyze­te, amiért egyértelműen Szlovákiát terheli a felelősség. Az ország ugyan­is olyan körülményeket teremt a gaz­dáknak, hogy azok teljesen ellehetet­lenülnek. Bottka követelné, hogy a fejlett országokban hasonló hozzáál­lást tanúsítson Szlovákia is a mező- gazdasághoz. „A paraszt tolvajnak és piócának van minősítve, aki csak elvonja az ál­lami pénzeket. Azzal azonban senki sem számol, hogy a mezőgazdaság mennyi befolyásolhatatlan tényező­nek, például az időjárásnak van kité­ve” - adott hangot elégedetlenégé­nek Bottka Pál, aki nem tartja lehe­tetlennek: a termelőket szándékosan akarják tönkre tenni, hogy aztán kül­földi mezőgazdasági befektetőkkel helyettesítsék őket. • Cz. M. Nem látom az össze- függést a kettő között. ■ Az unióban is érvé- ’üfelitSí * «yesül a lánckereske- !pi delem, szerintem a csatlakozásunkkal ez ^ | még nem fog megol­dódni. Talán még rosszabb lesz a hazai termelők helyzete, mert ezen­túl nem tőlük, hanem a versenyké­pesebb külföldi partnereiktől fogják megvásárolni az árut a kereskedők. Benkő Tamásné (eladó) Nem az unió fogja megoldani ezt helyet­tünk, azt kellene elér­nünk, hogy a termelő és a vevő között minél kevesebb lépcsőfok le­gyen. A kis- és nagy- kereskedő bőven elegendő lenne, a többi köztes vállalkozás csak élős- ködik. Szomorú, hogy a spekuláci­óból jobban meg lehet élni, mint a valódi munkából. Jó üzlet: 12 milliárdot 32 ezerért? Itthon államosítanák a nyugdíjas gazdák földjét Demokratikusabb érettségi Jövőre a szlovák diákok megismételhetik a vizsgát Folytatás az 1. oldalról „A megállapodás egyik pontja volt az előnyugdíjazás rendszerének beve­zetése, ami már a Nemzeti Fejlesztési Tervnek is része volt” - tájékoztatta lapunkat Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. „Az egyezség lényege az volt, hogy a családon belüli birtokát­adás illetékkötelességét szüntessék meg, mivel az uniós országokban sem kell fizetnie annak a gazdálkodónak, aki a saját fiára vagy egyéb hozzátar­tozójára ruházza át a földbirtokot, il­letve a mezőgazdasági gépeket. Úgy véljük, hogy elsősorban ezt kellene támogatni, nem pedig a földet életjá­radékért programot, aminek kereté­ben a gazdák az államnak adják át a földjeiket” - mondta Obreczán. Ez utóbbi program keretén belül egyébként eddig összesen több mint 17 ezer szerződés született, amely keretén belül 49 ezer hektárnyi ter­mőföld került állami tulajdonba. En­nek piaci értéke ma meghaladja a 12 milliárd forintot, miközben az életjá­radékként folyósított havi összeg át­lagosan 32 ezer forint. Az uniós jogszabállyal kapcsolato­san felmerül, hogy amennyiben nem a családon belül kerül új tulajdonos­hoz a föld, akkor előfordulhat, hogy a gazdálkodó az adásvételt sújtó ille­tékfizetést követően jut a nyugdíj­hoz, amelynek összege ugyancsak változó lehet. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a nyugdíj ösz- szege az átlagos minimálbér fele, il­letve annak duplája között mozog majd. A kormány tervei szerint janu­ártól a minimálbér összege 70 ezer forint lesz, vagyis a gazdák számára folyósított életjáradék 35 és 140 ezer forint között mozogna. Balogh Zoltán jogász, a Magosz Komárom-Esztergom megyei elnöke további kételyeket is megfogalmaz. „Ez egy jó lehetőség arra, hogy a pa­rasztember is nyugdíjba tudjon men­ni, de hogy ezeket a feltételeket mi­hez kötik, és hogyan oldják meg, egy­előre kérdéses. A minisztérium és a gazdálkodók szándékai ugyan többé- kevésbé egyeznek, de fennáll annak a veszélye, hogy azokban az esetekben, amikor nem a családon belül adják át a földeket, azok esetleg különböző cé­geken keresztül külföldi tulajdonba kerülnek” - mondta Balogh Zoltán, hozzáfűzve, hogy a jogszabályt a gaz­dák érdekvédelmi szervezetei min­denképpen megvizsgálják, és vélemé­nyükről tájékoztatják a termelőket. • BUKOVICS Minisztériumi rendelettel módo­sítaná Martin Frone oktatásügyi mi­niszter az új érettségi rendszert. A rendelet célja, hogy okulva az ed­digi érettségi rendszerből olyan módosításokat fogadjanak el, ame­lyek gördülékenyebbé és hatéko­nyabbá teszik az egész folyamatot. A módosítások között az is szerepel, hogy amennyiben az érettségizettek elégedetlenek a teljesítményükkel, módjuk van kérvényezni, hogy egy őszi időpontban új vizsgát tegyenek - mondta Szigeti László oktatásügyi ál­lamtitkár. Szigeti úgy véli, az új rend­szernek köszönhetően objektívabb ké­pet kapnak a diákok felkészültségéről. „Nem szabad tragédiaként kezelni azt, hogy a tanulók mintegy öt százaléka nem felelt meg a vizsgán. Ezt kétféle­képpen lehet magyarázni. A rosszindu­latú vélemények szerint a rendszerben keresendő a hiba. A szakmai megköze­lítés viszont úgy indokolja, hogy az elő­ző érettségik nem mérték fel objektívan a tanulók tudását” - jelentette ki Szige­ti. Újdonságnak számít az is, hogy a minisztérium az Állami Pedagógiai In­tézet mellett egy speciális intézet létre­hozását is tervezi. Ezzel Szigeti szerint az Állami Pedagógiai Intézet azon rész­legét kívánják megerősíteni, ami az érettségi vizsga előkészítésével, lebo­nyolításával és ellenőrzésével foglalko­zik. Ehhez viszont a minisztériumnak meg kell keresni az anyagi hátteret és a koordináló személyeket. • Czigler Mónika Az emlékezetes pozsonyi adó-ve­vő készülékes felvételi botrányok­kal kapcsolatban Szigeti László elmondta: tekintettel az egyete­mek autonómiájára, a minisztéri­um nem tehető felelőssé a tör­téntek miatt, mindössze annyit tehet, hogy felhívja a vezetőség figyelmét: szigorúbb feltételek és ellenőrzések között rendezzék meg a felvételi vizsgákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom