Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-26 / 167. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. augusztus 26., péntek • HÍDLAP 3 Ugatás mérés a kutyamenhelyen A Vasas és Töltés utcai lakók kérésére tegnap az esztergomi kutyamen­helyen mérték a szakemberek az ugatás zajszintjét. A Bogáncs Kutya és Kisállatotthon Kiemelten Közcélú Alapítvány kutya- menhelyet létesített Esztergom határá­ban a Csapási dűlőben. Az alapítvány tagjai és önkéntes segítőtársaik az ado­mányokból és az önkormányzat által biztosított támogatásból a telephelyen kenneleket alakít ki, ahol az utcára kido­bott kutyák számára ideiglenesen ott­hont biztosítanak és gazdát keresnek. A Csapási dűlőhöz közel lévő Vasas és Töltés utca lakói panasszal fordultak az önkormányzathoz, a menhelyek lévő kutyák ugatása miatt. A lakók elmond­ták, hogy etetés idején, vagy ha arra sé­tálnak egy kutyával, a menhelyen lévő összes kutya ugatni kezd és ez zavarja őket. A környezetvédelmi, köztisztasági és közrendvédelmi bizottság tagjai Ivanov Mihály képviselő vezetésével a helyszínen győződtek meg arról, hogy mennyire magas a menhelyről kihallat­szó ugatás zajszintje. Ivanov Mihály la­punknak elmondta, hogy a zajszintmé­rővel a kutyamenhelyen 74 decibelt mértek, majd elmentek a panaszosok utcáiba is, ahol a kihallatszó kutyauga­tás zajszintje még mindig 64 decibel volt. A mérések alapján tesznek majd javaslatot a menhelyről kihallatszó za­jokkal kapcsolatban. Olvasóink tájékoz­tatására megnéztük, hogy a környeze­tünkben milyen zajszintek fordulnak elő. A légzés például 10 decibel, a köze­li suttogás mértéke 30 decibel, az eső koppanás 50 decibel, a normál hangere­jű beszédnél 60 decibelt mértek. A csendes lakóövezetre 40 decibeles hang­erő a jellemző, a kis forgalmú útnál 75 , a nagy forgalmú útnál 85 decibeles zaj­szint az átlagos. A szakértők szerint a tartósan 85 decibel feletti zajszint hal­láskárosodáshoz vezet. A zenés szóra­kozóhelyeken nem egyszer 110 decibel feletti szintet is mértek már. Ehhez ké­pest a kutyamenhelyen mért 74 decibe­les zajszint elenyészőnek tűnik. • MUZSLAI Megtalálták a Szent Lőrinc templom melletti temetőt Az esztergomi Balassa Bálint Múze­um régész csoportja Lázár Sarolta ve­zetésével hetek óta dolgozik a Széche­nyi téren a középkori Szent Lőrinc templom romjainál. A régészek most megtalálták a templom mellett elhe­lyezkedő temetkezési helyet is. Lázár Sarolta lapunknak elmondta, hogy a temető legfelső rétegét bontották meg és eddig már harminc csontvázat talál­tak. Megtalálták a Szent Lőrinc-temp- lom szentélye és déli mellékhajója mellett a temető kerítőfalát is. Nagyon sok olyan faragot-kő bukkant elő az ásatások megkezdése óta, amelyek a templomhoz tartoznak, de találtak márvány sírkő maradványokat is. A középkori Szent Lőrinc templom tör­ténetéhez tartozik az alábbi érdekes történet is. Esztergomot a törökök 1543-ban foglalták el. A Szent Lőrinc templom javait előtte elásták, majd né­hány évvel később 1548-ban több esz­tergomi polgár engedélyt kért Ferdi- nánd királytól a kincs kiásására és az akkor már török kézen lévő városból való elhozatalára. Vállalkozásuk si­kerrel járhatott, mert a későbbi fel­jegyzésekből arról értesülhetünk, hogy Ingert Lukács, Pinkusdy Ferenc, Kyszántó Miklós, Grecus Miklós és Korláth Imre az eladott húsz márka értékű kincsen osztozkodott. A Szent Lőrinc-templom maradványait kutató régészek számára a fenti eset olyan szempontból érdekes, hogy az egykori kincskeresők nem említik, hogy temp­lom a török ostrom idején elpusztult volna - mondta Lázár Sarolta. • MA. Régiónk továbbra is kedvelt a befektetők körében Nyugat-Európában az ipari parkokat már felváltották a klaszterek Városi Beszélgetések a Dobóban Meggyes Tamás tartotta a fórumsorozat nyitóbeszélgetését A Dunántúli régiót még mindig sok nagybefektető keresi fel, újabb beruházásokra kerül sor Dorogon és Tatabányán is, míg Esztergom inkább logisztikai fejlesztésekre készül. Bár Nyugat-Európában már a klaszter a népszerűbb, Magyaror­szágon továbbra is az ipari parko­kat támogatják. Magyarországon az ipari parkok fele­más, de időnként sikeres működése mi­att egyelőre nem favorizálják a klaszteres megoldást a befektetők. Anisits Ferenc, vezető fejlesztési mér­nök kérdésünkre elmondta, hogy a klaszterekben használt fürtösödésnek köszönhetően a résztvevők nemcsak a gazdaság területéről kerülnek ki, ha­nem a politika, a tudomány és az okta­tás is kapcsolódik egy-egy multinacio­nális cég elképzeléseihez. Ennek a vir­tuális összedolgozásnak köszönheti Ausztria is, hogy makrogazdasági mu­tatóiban már lehagyta Németországot. Anisits Ferenc szerint a klaszterek a munkanélküliség egyre növekvő prob­lémáira is megoldást nyújthatnak oly módon, hogy a szolgáltatások terüle­tén, speciális vállalkozásokban foglal­koztatnák a szakképzetlen munkaerőt. A fejlesztési mérnök véleménye szerint az ipari parkok hosszú távon azért nem működtethetők, mert béralapon verse­nyeznek, és mindig akad olcsóbb fél a környező országokban. A befektetők és a munka pedig úgyis oda áramlik, ahol a tudás és a képesség található, nem pe­dig az autópályák. Hazánk legnagyobb problémája Anisits szerint az, hogy itt­hon csak beszélnek a fejlesztésekről, de nem tesznek értük semmit. A települé­sek egyéni adottságainak kihasználása azonban nemcsak munkalehetőséget, hanem fejlődést is eredményezne. Mindezek ellenére Magyarországon egyelőre az ipari parkok terjedtek el. A tatabányai Projekt Hungária Kft. az ipari park kiemelkedő teljesítménye miatt a közelmúltban elnyerte a Gaz­dasági Minisztérium első számú dicsé­rő oklevelét. Az elismerés annál is in­kább megérdemelt, mivel olyan világ­hírű gyárak telepszenek le Tatabá­nyán, mint a japán AGC autóüveg­gyár, illetve a Bridgestone gumigyár - tudtuk meg Wéber Tibor műszaki igazgatótól. A park nyolcéves műkö­dése alatt nemcsak területét, hanem a betelepült cégek létszámát is megdup­lázta. A kedvező infrastrukturális ellá­tottság, és a kétszáz hektáros szabad te­rület továbbra is várja a befektetőket. A dorogi ipari park is szép ered­ményekkel büszkélkedhet. Berezvai András, a park tulajdonosa elmond­ta, hogy már novemberben megkezdi működését a Suzuki logisztikai cége, a Freynesser, 30-50 új munkahelyet teremtve ezzel a térségben. A kis összterület - hetven hektár - ellenére is folyamatos az érdeklődés a dorogi befektetések iránt, ami Berezvai András szerint annak köszönhető, hogy egy személyben képviseli saját üzleti érdekeit, így hatékonyabban tudja megteremteni a köz- és a ma­gánérdek konszenzusát. Az esztergomi ipari parkban egy­előre infrastrukturális hiányosságok késleltetik az új befektetők fogadását, de a város logisztikai fejlesztésekkel igyekszik kedvező feltételeket terem­teni. A Dunához kötődő fejlesztések így közvetve jelentenének segítséget az ipari park tagjainak. A teher- komp-kikötő építése egyelőre a terü­letet érintő kisajátítási eljárás ered­ményére, valamint a beruházáshoz szükséges pályázat elbírálására vár - tudtuk meg Dávid Veronikától, az Eurorégió iroda megbízott vezetőjé­től. A Dunára tervezett teherhíd tervpályázatát is kiírta már az önkor­mányzat, és összeállt az érintett bírá­lóbizottság, Meggyes Tamás polgár- mester elnökletével. Július végén megtörtént az „Ipari Park” cím át­adása is a Strigonium Rt-től Eszter­gom Város Önkormányzatának, így az új gazdára várnak a parkkal kap­csolatos további fejlesztések. • Juhász A Dobó Katalin Gimnáziumban tartotta szerdán Meggyes Tamás polgármester, a Fidesz országgyű­lési képviselő-jelöltje és dr. Osvai László önkormányzati képviselő a Városi Beszélgetések fórumsorozat nyitóbeszélgetését. A 2005-2006- ban Városi Beszélgetések címmel tartandó konzultáció-sorozat célja, hogy az egyes esztergomi városré­szek, Esztergom, megyénk és or­szágunk sorsát érintő kérdésekről beszélgessenek az itt élők és a vá­ros vezetői. Meggyes Tamás elmondta: a talál­kozó megszervezésének oka az, hogy a kérdések magyarázatot, a problé­mák orvoslást, a város polgárai infor­mációkat kívánnak. Elérkezettnek látja az időt, hogy a képviselők és a polgármester elszámoljon az önkor­mányzati ciklusban végzett tevé­kenységükről, értékeljék a kormány­zat munkáját. A polgármester elmondta, a helyi tömegközlekedés radikális megújulás előtt áll. Bár 2002 óta húzódnak a tár­gyalások, lassan elérhető közelségbe került egy új autóbusz-pályaudvar megépítése. Ennek átadásával nyílik meg a lehetőség a forgalmi rend, az útvonalak, menetrendek teljes átala­kítására. A körjáratos, az igényeknek megfelelő menetrend már el is ké­szült, várja bevezetését, de a társaság hozzáállását tekintve lehetséges, hogy az esztergomi önkormányzat­nak kell megszerveznie saját helyi tö­megközlekedési cégét - tette hozzá a város vezetője. A hulladékgazdálkodással kapcso­latban Meggyes Tamás kiemelte, hogy mind a mindenki által azonos összegben fizetett kommunális adó eltörlése, mind a fogyasztási, így „szemét-termelési” képességet és a különböző élethelyzeteket figyelem­be vevő szemétszállítási díj bevezeté­se jó és szükséges dolog volt. Ahhoz azonban, hogy a kialakított és folya­matosan tökéletesített rendszer az el­mélet után a gyakorlatban is bevál­jon, a hulladékgazdálkodási társaság partnersége is szükséges, ám ez hi­ányzik. Hiányzik a tájékoztatás terü­letén csakúgy, mint az egyes kedvez­mények megadása terén is. Ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, szük­ség van a városiak odafigyelésére, együttműködésére is. Nemcsak a cégnek kellene jobban odafigyelnie a nemfizetőkre és az általuk a városban lerakott szemétre, hanem a kukák jo­gos használóinak is -különösen a tár­sasházakban élőknek- saját szemete- lési szokásaikra. A legegyszerűbben megválaszol- hatónak a társasházak döntés-előké­szítésben történő részvételének kér­dése bizonyult: a polgármester ígére­tet tett arra, hogy mind a városfej­lesztési, mind az egészségügyi és népjóléti bizottság ülésére meghívják a társasházak képviselőit. Nemcsak a bizottsági munkában kapnak szere­pet a lakóközösségek. A későbbiek­ben a lomtalanítások előkészítésé­ben, megszervezésében, a zöldfelüle­tek gondozása területén is számít rá­juk az önkormányzat. Hasonló rugalmasságot tanúsít Esztergom vezetése a forgalomszer­vezési kérdésekben is. A Bánomi el­kerülő út tévedésekre okot adó táblá­inak leszerelése több hivatal egyezte­tését és egyetértését igényli ugyan, de a polgármester és Osvai László képviselő már fölvette a kapcsolatot az illetékes szervezetekkel, amelyek vezetői ígéretet tettek a Dobozi út és a Bánomi út kereszteződésében álló táblák eltávolítására. • SE

Next

/
Oldalképek
Tartalom