Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-25 / 166. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. augusztus 25., csütörtök Aggályos az új felsőoktatási törvény Az ellenzék elhamarkodott döntésnek tartja a reform bevezetését Mégsem olyan olcsó a diákhitel? Egyre több kritika éri a konstrukciót Folytatás az 1. oldalról Ezenkívül az oktatás is inkább a gyakorlatra helyezné a hangsúlyt, így erősítve a munkaerőpiacon az egyetemről kikerülő hallgatók pozícióját. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője kérdésünkre elmondta, hogy a felsőoktatási törvény jelenleg az Alkotmány- bíróság előtt van, mivel a volt köztársasági elnök, Mádl Ferenc, néhány részét alkotmányos szempontból aggályosnak tartotta. „A „bolognai folyamattal” kapcsolatban nem volt probléma, hiszen ennek az a célja, hogy könnyebb átjárást biztosítson az oktatásban” - mondta az ügyvivő. A problémát elsősorban az okozza, hogy vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol 200- 250 szak is van. Ez a rendszer akkor volt működőképes, amikor 1988-ban kidolgozták, hiszen abban az időben csak 150 ezer diák tanult a felsőoktatásban. Most viszont már 450 ezer diákot ölel fel ez a rendszer. Horn Gábor szerint ez a szám túllépte a mostani rendszer határait, ezért is van szükség a felsőoktatás átalakítására. A törvényben le- csökkentenék a képzési időt, és naA Galánta melletti Kaskády ad otthont a Vili. Szlovákiai Nyári Szabad- egyetem ma kezdődő, háromnapos programjának, amelynek központi témája az Európai Unió bővítése. A szabadegyetem ma este kezdődik Zsapka Attila, Sotkovszky Lajos és Emmer Péter zenés irodalmi összeállításával, valamint a Sexit együttes koncertjével. Másnap, pénteken a délgyobb támogatásban részesítenék a felsőfokú képzésekben való részvételt, hiszen nem egy olyan szak létezik, ahol felesleges elvégezni a 4-5 éves egyetemet, amikor egy 2-3 éves felsőfokú bizonyítvánnyal a későbbiekben ugyanúgy el tudnák látni a feladatukat - mondta Horn Gábor. Arra kérdésre, hogy vajon az egyetemek képesek lesznek-e ellátni a törvény szerinti átalakításokat, az SZDSZ ügyvivője azt válaszolta, hogy a törvény megszavazása előtt kikérték a rektori hivatal, az akkreditációs bizottság, a hallgatói testületek és más, ehhez kapcsolódó intézmények véleményét, és ők kivétel nélkül mind beleegyezetek a törvénybe. A fideszes Sió László szerint a felsőelőtti előadások az uniós csatlakozásra váró országok esélyeivel foglalkoznak. Előadást tart Törő Csaba, az Európai Ügyek Hivatalának magyarországi vezető tanácsosa, és Kerekes Gábor, a Gazdasági és EU Integrációs Főosztály vezetője Romániából. Délután a V4-ek képviselői foglalnak állást a bővítés kapcsán. Felszólal Szlovákia külügyi államtitkára Berényi József, magyar kollégája Bároktatási törvénnyel az a baj, hogy egyelőre nem tudják, melyik törvény szellemében cselekedjenek, a régiében vagy az újéban. Hiába fogadta el ugyanis az országgyűlés a törvényt, ha az Alkotmánybíróság még nem adta rá áldását. A Fidesz oktatási politikusa mindehhez hozzáfűzte, hogy az ellenzéki párt is jónak tartja a „bolognai folyamatot” és támogatták ennek hazai átvételét. Azt viszont hozzátette, hogy ők, amikor ezt a tervet elfogadták, a 2010-re kitűzött dátummal fogadták el. Az idei törvényjavaslatban azonban már 2005- öt jelölték meg a folyamat bevezetésének határidejeként, amit viszont a Fidesz elképzelhetetlennek tart. Sió László szerint egy hosszabb átmeneti idő bevezetésére lenne szükség, mert az egyetemek, főiskolák nem tudják most megmondani, vajon azzal az oklevéllel, diplomával, amit egy ilyen képzésen három év múlva kap a diák, el tud-e helyezkedni. Sok helyütt az egyetemeken próbaképp már beindítottak ilyen szakokat, azonban még a tanárok sem igazán tudják, sikeres lesz-e a képzés. • Hatvani Bernadett sony András, Vladimir Galuska, Csehország szlovákiai nagykövete, valamint Zénón Kosiniak-Kamysz, Lengyelország szlovákiai nagykövete. A szombati nap előadásai a közép-európai pártok Európai Néppárton belüli együttműködése köré csoportosulnak. Az esti szórakozásról nosztalgia buli, valamint Vikidál Gyula koncertje gondoskodik. • Gál Folytatás az 1. oldalról A 2001-ben alakult társaság tevékenységébe az állam nem szól bele, azt költségvetési pénzekből lehetetlen lenne finanszírozni, ám a garancia, azaz az állami kezesség biztosított. A csekély mértékű kamatemelést az állami fedezeten túl azzal is biztosítják, hogy rendkívül szűk körű apparátussal dolgoznak. „A mindenkori jegybanki alapkamat önmagában sosem jelenti a kamatszámítások alapját, csupán orientálja a pénzpiacot” — érvelt Őri András. Mivel a felvételekor nincs hitelbírálat, a kamatszámításba a kockázati céltartalék is beleszámít, valamint a működési költségek rakódnak még rá, ez a kettő összesen nem haladhatja meg a 4,5 százalékot. A központ egyébként azzal számol, hogy 15-20 év múlva a rendszer abszolút mértékben önellátóvá válik, azaz a befizetések egy az egyben fedezni fogják a kifizetéseket. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa szerint azonban vissza kellene térni az eredeti koncepcióhoz, amikor még az aktuális jövedelemhez viszonyították a törlesztőrészletet a jelenlegi késleltetett számítással szemben, ami viszont bizonytalan helyzetet okoz. Előfordulhat ugyanis, hogy a két évvel korábbi jövedelem nem alacsonyabb, hanem magasabb volt, mint az aktuális kereset, rosz- szabb esetben a pályakezdő el is veszíthette az állását. „Az csupán feltevés, hogy az évek során lendületesen növekszik a jövedelmük, így viszont valóban kedvező lenne a mindenkori 6 százalékos levonás. Rugalmasabbá kellene tenni a visszafizetési rendszert, jobban igazítani a diák szándékához és a kamatokat mindenképpen a jegybanki alapkamathoz kell viszonyítani, nem pedig a személyi kölcsönök jóval magasabb kamataira hivatkozni. Az semmiképpen nem etikus hozzáállás, hogy az alapkamat emelkedést igen, ám csökkenését alig követi a diákhitel” - fűzte hozzá a politikus. • Szabó Hajnal Központban az EU-bővítés Nyári Szabadegyetem Szlovákiában a felvidéki magyaroknak LAP(SZ)ÉL Kövecs István Egy sikersztori dicstelen vége Szlovákiában mindenki kormányválságról beszél, pedig csak arról van szó, hogy egy bélpoklos távozik a kormányból. A jegyzet terjedelme nem engedi, hogy leírjuk Pavol Rusko röppályáját. Csak címszavakban: a médiaguru (a Markíza Televízió egyik tulajdonosa) a 2002-es parlamenti választások előtt gyorsan összehozott egy pártot (ANO), és beállt negyedik keréknek az új kormánykoalícióba. Törpepártjának fejeként megkapta a parlament egyik alelnöki posztját. Nyilván nem volt elégedett vele, mert amikor Nemcic gazdasági minisztert leléptette posztjáról és kiebrudalta a pártjából, Rusko úgy gondolta, gazdasági miniszterként többet apríthat a tejbe. Átszökkent hát a miniszteri székbe, ahová Dzurinda miniszterelnök skrupulusok nélkül kinevezte. Pedig Rusko múltja nem volt patyolatfehér. Már politikusként folyt ellene eljárás négy vádpontban (köztük zsarolás miatt). Rossz nyelvek szerint az erőszaktól sem riadt vissza; egyébként televízióját is az ukrán maffia segítségével védte meg. A nyomozást később megszüntették, a vádakat ejtették. Mégis hajszálon múlt, hogy Pavolunk cella helyett miniszteri rezidenciába költözhetett. Rusko gazdasági miniszterként és kormányalelnök- ként is igyekezett „hasznossá” tenni magát. Jellemző, hogy még a két évtizede épülgető nemzeti színházat is eladta volna, ha a közfelháborodás meg nem akadályozza benne. Nem az ő feje hullott: Rudolf Chmelé, az egyébként közmegbecsülésnek örvendő irodalomtudósé, aki az ANO színeiben volt kulturális miniszter. Betelt a pohár. A kormánykoalíció másik három pártjának elege lett, és Ruskonak távoznia kell. Pártja szakadozik: a százmilliós svindlit már itt is (főleg ambiciózus alelnökei) megelégelték, hiszen ők sem öngyilkosok egy évvel az új parlamenti választások előtt. Rusko eredetileg egy hetet kapott Dzurindától, hogy tisztázza ügyeit. Tegnapelőtt már csak egy napot, hogy lemondjon. (Nem mondott le, így Dzurindának kell javasolnia a visszahívását.) Ez alatt is sikerült további 1,7 milliárd koronát elsinkófálnia. Ha a kormányfő még egy hetet vár, a fél ország ráment volna. Ennyi a sikersztori, amelynek megálmodója talán Berlusconit tekintette példaképének. Kormányválság helyett Pozsonyban a koalíció további vékonyodása és néhány minisztercsere következik. Dzurinda azonban a kompromisszumok mestere, aki egyharmados kisebbségben is képes lenne kormányozni. Az ANO-ban már folyik a bosszúhadjárat, Rusko mindenkit félresöpör, aki ellene szegült. A párt valószínűleg kettészakad, s egy része támogatja a koalíciót, másik része ellenzékbe vonul. Végül el ne felejtsük: annak idején, 2002-ben Rusko először az SZDSZ-nél tette tiszteletét. Eszmerokona, Kuncze Gábor most aligha siet gratulálni neki... A Felvidéken még nehezebb az iskolatáska Továbbra is komoly gondokkal küszködnek a felvidéki magyar iskolák Folytatás az 1. oldalról Ezenkívül, hőszigetelésre és ablakcserére szánt pénzre is pályáztak, de egyelőre még nem lehet tudni, mikor születik az ügyben döntés. Ezzel ellentétben, a magyar tannyelvű alapiskolával szemben álló szlovák intézmény nemcsakhogy megkapta a támogatást, hanem már befejezték a felújítási munkákat is. A párkányi intézményt Szlovákia egyik legnagyobb magyar tannyelvű általános iskolájaként tartják számon, ennek ellenére az igazgatónő szerint többlettámogatást sohasem kaptak. A normatív rendszer bevezetése, vagyis az, hogy diákonként kapják a tanintézmények az államtól a pénzt, a nagyobbakra - így a párkányira is - valóban kedvezően hatott. Fodor Zsuzsa elmondta, hogy az interneten több pályázatot is találtak már, melyeken részt vettek, és így különféle támogatásokra tettek szert. Emellett a szlovák állam is új intézkedéseket vezetett be, a Pázmány Péter Alapítvány a szülői szövetségen keresztül tanszerekkel, könyvekkel és kirándulások támogatásával segíti a tanulókat, de előfordult már, hogy a pedagógusok továbbképzésére is kaptak a szervezettől támogatást. A szlovák állam a rossz szociális helyzetű családokban élő gyerekek után félévenként 500 korona (3250 forint) értékű tanszercsomagot juttat, ezenkívül szimbolikus egy koronáért étkezhet a tanuló az iskola éttermében. Az utazást illetően is történtek változások: az eddig kedvezménnyel utazó bejárók abban az esetben, ha az adott település önkormányzata a párkányi iskolát jelöli meg körzeti iskolaként, ingyenesen utazhatnak. Pár évvel ezelőtt még nagy gondot jelentett a magyar diákok létszámának folyamatos csökkenése, köszönhetően az akkori rendszernek. A Mária Valéria híd megnyitása, de főként az Európa Unióba való belépés után, a szülők nézetei némileg megváltoztak és nyitottabbak lettek Magyarország és a magyar tannyelvű intézmények iránt. Fodor Zsuzsa elmondta, többször is előfordult már, hogy a szlovák iskolába beíratott magyar ajkú gyermeket végül át kellett íratni a magyar tannyelvű intézménybe, mert nem bírta megszokni a nyelvet és a szlovák közeget. Az Ady Endréről elnevezett intézmény most már évről-évre tudja tartani az elsősök, valamint a diákok létszámát is: idén 120 diák kezdi meg első osztályos tanulmányait, az összlét- szám pedig 900 fő felett van. A párkányi iskolát sok környező településen lakó diák is látogatja. Ennek is köszönhetően a húsz éve épített, szinte tökéletes állapotban lévő ipolyszalkai alapiskolába csupán 100 diák jár. Az idén előreláthatólag tizenkét tanuló kezdi el az első osztályt. Az igazgató, Gubán József a Hídlapnak elmondta, hogy intézményük sok problémával küzd. A környező falvakból, Kiskesziről, Bajtárói és Lelédől a távolabb lévő Párkányba járnak a tanulók. Ipolyszalkán fél nyolckor kezdődik a tanítás, így a Bajtárói illetve Lelédről érkező diákok már fél héttől a tanítás kezdetére várnak, mert később nem tudnak eljutni az iskolába. Gubán József szerint nagyon jó lenne, ha tudnának biztosítani egy iskolabuszt, mert így csökkenthetnék a közlekedéssel kapcsolatos problémákat. Az iskola anyagi nehézségekkel küszködik, így spórolási szándékkal már eddig is a torna, a rajz, a polgári nevelés, valamint a zeneórák össze voltak vonva és valószínűsíthető, hogy az alsó tagozatos osztálynak is előbb vagy utóbb ez lesz a sorsa. A távolabbi jövő pedig a felső tagozat Párkányba való áthelyezése lehet. A szintén felvidéki településen, Kürtön, jobbra fordult a helyzet. Az iskola új berendezésekkel kezdi a tanévet, melyeket a Svéd-Magyar Társaságtól kapott, az alapítvány egyébként már Köbölkútra és Taksonyba is juttatott adományokat. • Szép Éva
