Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-24 / 165. szám
4 • HÍDLAP • 2005. augusztus 24., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu Kosz és egérürülék az áruházak polcain / _ Az ANTSZ leggyakrabban a higiéniai kihágásokért büntet Bugár Béla a nacionalisták célkeresztjében Folytatás az 1. oldalról Az ÁNTSZ hat állomásán dolgozó ellenőrökre fejenként évente több mint háromszáz ellenőrizendő hely jut, ami jól mutatja azt is, hogy milyen kevés idejük marad egy-egy ellenőrzés lefolytatására. A felügyelők az év minden munkanapján folytatnak meglepetésszerű vizsgálatokat, emellé azonban még jönnek az olyan kampányszerű vizsgálatok is, amikor meglepnek bizonyos üzleteket. A munkaerőhiány miatt van olyan hely, ahova egy éven belül sem jutnak el az ÁNTSZ munkatársai. Ennek kiküszöbölésére létezik egy rangsorolás, ami szerint például egy étteremben többször is lehet ellenőrzés, attól függően, hogy milyen kategóriába tartozik, és mennyien fordulnak meg ott. Vannak viszont olyan üzletek, ahova kétévente jutnak csak el, mert a besorolásuk a közegészségügyi felügyelők listáján a kevésbé fontosak közé tartozik. A vizsgálatok során több szempont alapján is vizsgálódnak - mondta el Kálmánná Kis Ilona. Az első és legfontosabb szempont a higiénia. Ezt követi a manapság oly divatos HACCP-vizsgálat, ami mindenkire, a kis boltokra, az üzletláncokra és éttermekre is vonatkozik. A HACCP rendszer tartalmaz minden adatot, az áru fogadásától kezdve a raktára- záson keresztül az eladásig, valamint éttermek esetében a mosogatás is ide tartozik. Ezt sajnos, sok helyen csak megszokásból vezetik és sokszor hav a v ( rr - , ^ f y f \ Lehet iciri picirit romlott? Folytatás az 1. oldalról Az esettel kapcsolatban a Sme szlovák napilap cikkírója közli Ollós László szlovákiai politológus és Grendel Lajos író véleményét is. Grendel Lajos kijelentette: Bugár helyében nem ment volna el a rendezvényre, Öllős László szerint pedig Bugár Bélának bírálnia kellett volna a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom részvételét az eseményen. A politológus úgy véli, Bugár fellépése arra utalhat, hogy Szlovákiában idén esetleg előrehozott választások lesznek. A Nyitra-megyei közgyűlés egyes képviselői is nemtetszésüknek adtak hangot, amiért Szlovákiában magyar államünnepet ünnepelnek meg, de azt is kifogásolták, hogy a magyar többségben lévő képviselők annak idején a testületi ülést épp Cirill és Metód napjára hívták össze. Köteles László, az MKP parlamenti képviselője úgy véli, hogy Bugár Bélának nem lehet szemére vetni az ipolysági ünnepen való részvételt. Mint mondta, itt nincs másról szó, minthogy az MKP elnöke elfogadott egy meghívást, de csak utólag értesült arról, hogy a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom is részt vesz a rendezvényen. Bugár Béla az üggyel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a magyarországi szervezet semmilyen módon és formában nem vett részt a megemlékezés programjában. A rendezvény Szent István királyról és nem a mozgalomról szólt. „Ha a mozgalom tagjai a rendezvényen valamilyen politikai lépésre szánták volna el magukat, bizonyára visszautasítom a meghívást. A rendezvényre azonban az MKP helyi szervezete hívott meg, akinek a tájékoztatása szerint a mozgalom aktivistáinak segítségét csak az esemény magyarországi reklámozásánál és például jegyek árulásánál kérték” - mondta Bugár Béla, aki szerint az egész ügy egyszerű provokáció, amivel nem kíván a továbbiakban foglalkozni. • Cz. M. Nemzetiségi fesztivál Pozsonyban mis adatokat tartalmaznak, jelentette ki az ÁNTSZ munkatársa. Arra a kérdésre, hogy milyen problémákkal találkoznak leggyakrabban, egyértelműen a higiénia hiánya volt a válasz. Ha a felügyelő kisebb kihágást talál, akkor csak figyelmeztet annak pótlására. Ha ezekután mégsem történik meg a hiba kijavítása, akkor a felügyelő a következő ellenőrzés során már büntetést szab ki. Az ÁNTSZ kevés munkaerővel rendelkezik ugyan, de ha többen lennének, akkor sem az lenne a megoldás, hogy minden üzletet bezárnak. A boltvezetőknek, étteremtulajdonosoknak is felelősen kell viselkedniük, hiszen a szabályok nem azért vannak, hogy az ő munkájukat nehezítsék. Ellenkezőleg, ha tisztább környezetben és a HACCP követelményeinek megfelelően dolgoznak, több vendégre tehetnek szert, és még a bezárástól sem kellene folyamatosan tartaniuk. • Hatvani Bernadett Folytatás az 1. oldalról A fesztiválon a Szlovákiában élő tizenkét nemzetiség képviselői mutatkoznak be. Minden évben más város ad otthont a rendezvénynek, és a sorrend felállításában az egyes kissebségek lélek- számát veszik alapul. Pék Zoltán, a fesztivált szervező Music Art vezetője a rendezvény céljaként a Szlovákiában élő kisebbségekre való figyelemfelhívást nevezte meg. A fesztivál egyben arra is figyelmeztet, hogy a nemzetiségek kultúrája Szlovákia kultúrájának részét alkotja. A program keretén belül a Cultus művelődési ház előtti Papánek téren a Csillagok című műsorban roma együttesek lépnek a közönség elé. Ezenkívül nemzeti kisebbségekkel foglalkozó filmek és gálakoncert is bemutatásra kerül. • Szép Éva Kormányfői kitüntetések Hazaindult Teheránból Bújna Zoltán A dunaszerdahelyi kerékpáros más úton tér haza Szlovákiába A Vábméry Ármin emlékére szervezett nyolcezer kilométeres, nyolcvannapos túra végcélját már elérte a dunaszerdahelyi Bújna Zoltán. A kerékpáros azóta elindult hazafelé, a 26 napos iráni tartózkodás után jelenleg Törökországban teker. A kormányfő a megye több pedagógusának is állami kitüntetést adományozott eredményes munkájáért augusztus 20-án. Ezüst Erdemkereszt kitüntetést kapott Kovács Zoltánné, a tatabányai Bolyai János Általános Iskola igazgatója, Krenner Antalné, a vértesszőlősi iskola igazgatója, Villányi Márton, a szomori iskola tanára, illetve Benkő Géza, a nyergesújfalui Kernstok Károly Általános Iskola igazgatója. Magyar Köztársasági Erdemkereszt Bronz Fokozatú kitüntetést vett át Szilvási Csaba, a tatabányai Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gimnázium tanára. Bújna Zoltán legutóbb iráni élményeiről, a benzinárakról, a szokásokról, az emberek viselkedéséről számolt be a Hídlapnak. A dunaszerdahelyi kerékpáros azóta visszaindult Teheránból, de teljesen más úton tervezi a hazatérést Szlovákiába. „A Kaszpi-tenger felé indultam hazafelé, lenyűgöző tájon haladtam, majd következtek a hegyekkel tarkított útszakaszok, ami után 2600 méter magasról már csak lefelé kellett gurulnom. A Karaj - Chalus szakasz az egyik legszebb bringás élményem volt Egy Iráni lakodalomban Bújna Zoltán az Iránban töltött idő alatt rengeteg szokással megismerkedett, s nagy szerencséje is volt, mivel részese lehetett egy igazi, hamisítatlan iráni lagzinak. „A lakodalmak Iránban hétköznap vannak, ellentétben az európai lagzikkal” - számolt be a furcsa menyegzőről Bújna Zoltán. „Este nyolc körül a férfiak beülnek egy terembe, ahol egy zenekar játszik. A nők egy másik teremben vannak, ahova áthallatszik a zene. Az asztalon csak gyümölcs van. A férfiak kezdik el a táncot, de nem a hölgyekkel, hanem egymással, mivel a nők nem tehetik be a lábukat abba a terembe, ők külön buliznak. Este íi órakor behordják a terembe az ételt, amit a férfiak megrohamoznak. Mindenki annyit szed a tányérjára, amennyit bír, de ennek megközelítőleg a tizedét eszik meg, a többi meg megy a kukába. Annyi húst láttam az asztalon, hogy amennyit nálunk három falusi lakodalomban használnak fel. Az étkezés után vége a lakodalomnak.” az életemben, bár az egyik legveszélyesebb is, mert rengeteg teheráni választja ezt az utat a tengerpart felé.” A hegyek-völgyek után Bújna Zoltán nyugatnak tekert, a Kaszpi-tenger mellett, amiben sikerült megfür- denie, bár az óriási hullámok roppant veszélyessé tették a lubickolást. „Tonekabadban mellémszegődött egy Rahman nevű fiatal, akinek meg kellett ígérnem, hogy szerzek neki szőke, európai nőt, akit feleségül vehet” - mondta Bújna. Rahman meg van róla győződve, hogy Európában jobb az élet, pénzt is hajlandó áldozni arra, hogy egy odavalósit vegyen felségül. A vízumért mindent.,, A Bandar-e-Anzali - Kharjegil szakaszon Bújna Zoltánnak nem volt szerencséje, nemcsak a nagy erejű hátszél, hanem a teheráni étel okozta hasi problémák is megakadályozták a továbbhaladásban. Az expedíciót teljesítő kerékpárosnak továbbá meg kellett küzdenie két defekttel is, így nem tudta teljesíteni az aznapra „előírt” távot. „Megpróbáltam vonatra szállni, hogy a kiesett időt így hidaljam át, de ez a tervem kudarcba fulladt” - folytatta a kerékpáros. „A teheráni emberek amúgy nagyon rendesek, nagyon segítőkészek, mindig meghívnak reggelire, ebédre és szállást is szívesen biztosítanak.” Bújna Zoltánnak 170 kilométeres lemaradása volt, s mint utóbb kiderült azért nem tudott vonatra szállni, mert a térképen bejelölt vasútállomás csak tervként létezett. A kerékpáros 26 napos teheráni tartózkodás után érkezett meg a török határra. „Fantasztikus ez az ország, együtt éltem a mindennapokat a helyiekkel. Irán az az ország, ahol éveket lehetne eltengetni anélkül, hogy az idegességtől megráncosodjon az ember homloka, vagy kihulljon a haja.” LAP(SZ)ÉL Gulya István Veszélyes hulladékégető 2.0 Ahonnan én jövök - Kazincbarcika — (jó Anyám ott él ma is), még a füst is más. Ammóniában gazdag (tetszik tudni, olyan, mintha folytonosan du- gulásos nyilvános vécében élne az ember), olykor belevegyül a klórgáz és a higanygőz. Akad foszgén is, ami egyébként színtelen, szagtalan és pláne ideggáz, ha szökött volna a szelepből, most nem írnék jegyzetet, hanem az égi mezőkön libegnék kolbászos-sonkás lepkéket kergetve. Mert ahonnan én jövök, ott dohog, fortyog, visong, és műszakváltáskor dudál - azért ekkora sudribunkó, mert dudavonyításra riad; szól az egész életében harangszóra ébredő Sz. Laci-féle lényeglátás - szép hazánk (és Európa) egyik bazinagy üzeme, a néhai Borsodi Vegyi Kombinát, ma Borsodchem, De végül is tökmindegy. A méreg a lényeg. A város, ahonnan én jövök, tele van rákosán megbetegedett és/vagy elhalt emberekkel, ritkasok a légúti megbetegedés, „A” típusú (merthogy első a sorban) unokaöcsém például asztmás, pedig ilyen semelyik ágon sem volt a családban, alkoholista igen, de melyik magyar famíliában nem. Ebben a Kazincbarcikában azt mondták anno a kommunista illetékesek, hogy ez a (veszélyes) vegyi üzem nem fenyegeti ám a várost, a szél totál nem az emberek felé fúj, és viszont itten nagyon jó helyen van, mert szép a völgy. Nos utóbbi elhalt, rendszeres volt az ammóniariadó, és a jól felkészült hivatalos szerv például klórgázömléskor belevezényelte a népeket a halálos gázfelhőbe, mert elfelejtett oldalt kitekinteni a légzsákra, hogy tulajdonképpen merről is fúj. Az első szerencsétlenek ösz- szezuhanásakor aztán észbekaptak és ezer szerencse, hogy nem halt meg senki (ott és azonnal, a másnap már más kérdés, teszem hozzá). I Szóval. Ez a Kazincbarcika nem túl jó hely. Tényleg. Az ivóvizet azonban kb. 15 kilométerről, a Lázbérci víztározóból hozzák. Ott nincs más, csak hegyek (dombok), csönd és tisztaság. A tóban fürödni tilos, horgászni szabad, de a bomló és az erjedő izék sem csalinak, sem etetőanyagnak nem használhatók. Ehhez képest Nyergesen újabb hulladékégető épülne. Egy százezres agglomeráció kellős közepében. Anyám, megyek, vesd meg hidegágyamat!
