Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-19 / 163. szám
4 HÍDLAP • 2005. augusztus 19., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Vérhiányt okozhat az áremelkedés / Uj árrendszert vezetett be az Országos Vérellátó Szolgálat Sertéspestis pusztít Szlovákiában A határmenti magyar településeket is veszélyezteti a kór Folytatás az 1. oldalról Az ÓVSZ intézkedésének hátterében az áll, hogy ésszerűbbé és biztonságosabbá tegyék a vérfelhasználást, meggátolják a pazarlást és az úgynevezett autológ transzfúzió alkalmazása felé tereljék a kórházakat. Ez azt jelenti, hogy a beteg saját, korábban levett vérét kapja vissza a műtét során, így minimálisak a fertőzés, a szövődmények veszélyei. Az ilyen jellegű beavatkozásoknál ezentúl az eddigi díjak felét kérik az intézményektől, ám ez a kórházak többségét nem vigasztalja. Az autológ transzfúziót lehetővé tevő felszerelés komoly beruházást jelent, továbbá a beavatkozások típusa sem mindegy, csak tervezett műtétekhez alkalmazható, akut esetekhez nem. Pák Gábor, az esztergomi Vaszary kórház orvosigazgatója teljesen kizártnak tartja, hogy bármelyik kórház is felesleges mennyiséget rendelt volna a vérkészítményekből. Az ÓVSZ ugyanis többek közt ezzel indokolta a változtatásokat. A vérrel szigorúan gazdálkodnak, dupla könyvelés folyik, az pedig végképp nem fordulhat elő, hogy a fel nem használt mennyiséget egyszerűen kiöntik, ahogyan az szintén szerepelt az indokok között. A megmaradt vérkészítményeket selejtvérként visszavásárolják, azokból gyógyszeralapanyag készülhet, csak beteghez már nem kerülhet vissza. Az esztergomi kórház egyébként szerencsés abból a szempontból, hogy az árváltozások nem érintik rosszul az intézményt, mivel nemcsak vásárol, hanem át is ad jelentős mennyiségű vért a vérellátó szolgálatnak. Az viszont igaz, hogy az átvételi árak nem emelkedtek párhuzamosan az átadási árakkal. Az árnövekedés főként a nagy vérfelhasználó kórházaknak jelent gondot, ahol például a sebészeti beavatkozásokon van a hangsúly - mondta el Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, aki lényegében helyesli a szolgálat álláspontját, miszerint a modern terápiás eljárásokra és takarékosságra ösztönzi az intézményeket. Ám azt is leszögezte, hogy a legtöbb esetben az orvos képtelen pontosan meghatározni, hány egység vérre van szükség egy-egy sürgős esethez. A finanszírozással pedig régóta nagy gondok vannak. A kórházaknak kötelező béremeléseket kell végrehajtaniuk, ám az ezt és a működési költségeket fedező pénzt, az infláció ellentételezését sokszor csak utólag, késve kapják kézhez - ismertette a tényeket Varga Ferenc, aki maga is kórházigazgató. Lapunk kérdésére Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója azt válaszolta, hogy nem egyértelmű emelésről, hanem a térítési díj átrendezéséről van szó, az előállítás költségei nőnek, ám a kórházak az állami ellátás keretében az ellentételezést megkapják. „A kórházakat a jelen szituációban minden költségváltozás érzékenyen érinti, de az Országos Vérellátó is limitált költségvetéssel dolgozik, és ahogy a HBCS (Homogén Betegségcsoportok) illetve a betegpontok változnak, úgy ehhez a vérárak rendezése is szükséges” — tudtuk meg Miskovits Esztertől. • Szabó Hajnal Sertéspestis tört ki egy határ közeli szlovákiai településen, Plesen, ezért a határ magyarországi oldalán is tíz kilométeres körzetben védőövezetet jelöltek ki. A kór emberre. nem terjedhet. Piros színnel nyomott „sertéspes- tis-védőövezet” felirat jelent meg Somoskőújfalutól Ipolytarnócig, nyolc karancsvölgyi falu helységjelző tábláján. Karancsberény (Plessel szembeni falu) polgármestere lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a Nógrád-megyei ÁNTSZ még augusztus 16-án rendelte el a védőövezet létrehozását, melynek értelmében tilos élősertést és sertéshúst ki-, illetve bevinni a faluba, disznót értékesíteni és levágni csakis előzőleges állatorvosi vizsgálat után lehet. A fertőzésre alkalmas eszközöket, Folytatás az 1. oldalról A legtöbb helyen ugyanis nincs olyan informatikai, számlázási rendszer, amely lehetővé tenné az euró elfogadását. A Coop-üzletlánc 2007-re ígéri, hogy teljes mértékben elkészül a rendszerük, a szoftverek már most rendelkezésre állnak - mondta Murányi László vezérigazgató-helyettes. A kártyás fizetések náluk nagyjából a 10 százalékát teszik ki az ösz- szes forgalomnak. A Honiker egyelőre nem tervezi, hogy lehetővé teszi az eurós fizetést, mert arra például takarmányt, almot sem szabad kiszállítani a településről. A határtól másfél kilométerre lévő Plesen 851 állatot kellett elpusztítani. Magyarországra Brüsszelből, az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi főigazgatójától érkezett a jelzés, miszerint a szabadon kószáló vaddisznókban is fellelhető a kór. A Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgatója a Híd- lapnak elmondta, hogy egyelőre nem értesítették intézetüket a fent említett esetről. A sertéspestis könnyen tovább terjedhet, akár légáramlat útján is, ezért fontos, hogy beteggyanús esetekben azonnal állatorvoshoz forduljunk. amúgy sem mutatkozik túl nagy igény. Másrészt kockázatos vállalkozás, sokat bukhat ugyanis a kereskedő a pillanatról-pillanatra változó árfolyam-számításon . Bár az uniós valuta elfogadása nem kötelező, a kereskedők tudják, hogy előbb-utóbb mindenképp kénytelenek lesznek átállni az új rendszerre. A Coop ezért is kezdte meg még idejében a fejlesztéseket. A hipermarket-láncok többségénél általában akad egy-egy pénztár, ahol lehet euróval is fizetni. • SzH • Szép Éva A magyar vendéglők már euróbán is számolnak LAP(SZ)ÉL Pöltl „Oxi” Zoltán Vitatottan támogatott tanulmányok Megosztja a szakembereket az ösztöndíjrendelet Cirkusz van, kenyér nincs Most éppen az oktatási tárca bírt maga alá piszkítani. Egy korábbi ígérete alapján ugyanis a minisztérium kártalanította volna azokat, akik egykori érettségijük birtokában immár egy új vizsgát voltak kénytelenek tenni, hogy az átvariált ponthatároknak meg tudjanak felelni. A vén diákok számára az új papíros persze pénzbe volt, ennek a pluszköltségnek a kompenzálására tett ígéretet az egyre komolytalanabb kormány. A cirkusz pedig nem más, mint az, hogy sokáig nem derült ki, mikor fizetik ki ezeket az összegeket. 20 millió HUF-ról van szó összesen, ami végülis nem túl sok, az érintettetek 1-2 ezer fős tömegét figyelembe véve, ez fejenként 4-10 ezer forint. Az utolsó pillanatig azt lehetett tudni, hogy az összeg nincs meg, tán ezzel az összeggel is fut valaki hét határon túlra vagy csak ide Kukutyinba. És ezen még az sem segít, hogy az érintettek felhördülését hallva valamelyik gyorsabb észjárású baloldali „kommunikációs referens” sugallatára a tárca gyorsan szabadkozott: hogy bocsi, most jut eszünkbe, hogy mégis van lé. Az egész a majré miatt volt jó - hadd aggodalmaskodjanak, azok, akik megdolgoztak ezért a pénzért. Mielőtt azt hinnők, hogy ezt biza, valahogy elszámolták ott a bársony székek árnyékában (vagy a bársonnyal bélelt árnyékszékeken nyögték rosszul a diktafonba...), jobb tudnunk, hogy nem ez az egyetlen összeg, mellyel sáros (volt/van/lesz) a jelenlegi kormány. Elég csak az elmaradt tizenharmadik havi pedagógusbérekre, az emeltszintű érettségik után járó külön pénzekre gondolni. De meríthetnénk példát a társadalmi élet akármelyik szegmenséből. Sok helyütt hiányzik a pénz. S nem is olyan összegekről van szó, melyeket extra igényként várna egy-egy ágazat sok ezer tagja, hanem maga a kormány, illetve a törvény által szavatolt juss- í ról van itt szó. Mi lesz itt még 2006 májusáig? Miféle jog-, és pénzfosz- j tással adja át a következő parlamentnek a magyar közkasszát és az ország lelkiállapotát Gyurcsány Ferenc kormánya? Kinek jó ez az egész? Apropó, lélek és állapot! Nem a falvakat tönkretevő Vízkárokra kéne inkább fordítani az augusztus 20-ai pesti tűzijáték megamilliókat? Milyen ünnep lesz ez azoknak, akik az elmúlt hetek, napok eső-, és áradáskatasztrófáiban 60-70 évesen vesztették el egyik napról a másikra otthonukat? Summa summarum: a szoc-lib csapat megint csak kikóstolta a népet. A cirkusz mulatsága a kormányé, a kenyér hiánya a népé. Folytatás az 1. oldalról Azt viszont, hogy a hallgató kimagasló teljesítményéért milyen összeget kap kézhez, az adott egyetem határozza meg. Ennek értelmében az ösztöndíj változó lehet, de nagymértékű eltérés a rendelet értelmében nem lehetséges. A tanulmányi előmenetelért járó ösztöndíjak mellett nemcsak a kitűnő vizsgaeredményeket elért hallgatók kaphatnak támogatást, hanem az egyetem képviseletéért a különböző tanulmányi versenyeken is jár juttatás - tudtuk meg Dolnyík Erzsébettől, az MKP oktatási szakértőjétől. Frantisek Gahér, a pozsonyi Komenski Egyetem rektora szerint azonban a rendeletnek több hiányossága is akad. Nem világos például, hogy az ösztöndíjra jogosultak-e a külföldi diákok is. Ebben az összefüggésben azt a kérdést is feltette: ésszerű megoldás lenne-e, ha a szlovák adófizetők pénzéből finanszíroznák a határon túli diákokat. Kifogásolta azt is, hogy már az elsősök az első szemeszter után is igényelhetik az ösztöndíjat. A rektor állítja: csak az első év után kellene engedélyezni az ösztöndíj kérvényezését. Problémát jelent szerinte az is, hogy az átmeneti intézkedések értelmében a kritériumokat az egyetemeknek nem az év kezdete előtt, hanem csak októberben kell meghatározni. A rektor aggodalmának adott hangot, amiért az ösztöndíjakra szánt összeg nagyságáról minden évben a kormány fog dönteni. A tárca idén erre a célra megközelítőleg 85 millió koronát szánna, jövőre pedig - a tervek szerint - ennek több mint dupláját, 196 millió koronát. A rektor attól tart, hogy ha az állami költségvetésből erre a célra nem különítenének el pénzt, a diákok az egyetemeken fogják követelni jussukat. A rektor alapjában véve nem ellenzi az ösztöndíj bevezetését, szükségesnek tartaná azonban, hogy ez jogilag is alá legyen támasztva. • Czigler Mónika
