Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-13 / 159. szám
HÍDLAP • 2005. augusztus 13., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Pengeváltás Rusko és Dzurinda pártja között Már a jövő évi választásokra készülnek a szlovákiai politikusok Folytatás az 1. oldalról A reformok módosítását eleve nem utasítja el, de nem örülne neki, ha az SDKÚ kezdeményezése a lassan kezdődő választási kampány eszközévé válna. „Vigyázni kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára! A reformok alapjában véve jók, de tökéletesítésre szorulnak” - mondja az MKP frakcióvezetője. Kisebb módosításokkal a kereszténydemokraták (KDH) is egyetértenek, bár az általuk vezetett tárcák hatáskörébe tartozó reformok szempontjából Pavol Minárik, a KDH frakcióvezetője nem lát érdemleges változtatnivalót. Úgy fest, hogy e témában egyedül Pavol Rusko helyezkedik szembe Mikulás Dzurinda elképzeléseivel. „Nem hiszem, hogy a reformok, tökéletesítése és masnikkal történő felcicomázása lenne a fő feladatunk. Ugyanakkor azt sem hiszem, hogy úgy kellene ezekre tekinteni, mint az aranyborjúra” - mondta Pavol Rusko. A reform szerinte csupán a problémák megoldásainak eszköze. Úgy véli, hogy a kormánynak konkrét feladatokra, a munkára, az emberek fizetésének emelésére és a beruházásokra kellene összpontosítania. A válasz nem maradt el a gazdasági miniszter nyilatkozatára. Jaroslav Janis (SDKÚ) a következőképpen replikázott: „a reformok mindig is a jobb vállalkozói közeg, Szlovákia versenyképességének, közvetve az emberek életszínvonalának javítását célozták és szolgálták. Az SDKÚ nem csupán a lehetséges beruházók szempontjából tekint a reformokra, hanem elsősorban azt mérlegeli, hogy milyen hatással lesznek az emberekre”. Szerinte ebben a szemléletmódban lényeges különbség van az SDKÚ és a liberális ANO között. • Oravecz Ferenc Hoppon maradnak a közalkalmazottak Továbbra is rendezetlen a tavaly elmaradt 13. havi illetmény ügye Ismeretes, hogy 2004-től megszűnt a decemberben kifizetett 13. havi illetmény gyakorlata. Helyette minden év január 16-án plusz egyhavi „külön juttatást” kapnak a közalkalmazottak. Idén januárban ennek kifizetésére ugyan sor került, ám a tavalyi év elmaradt juttatására mindezidáig nem érkezett kompenzáció a kormány részéről. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tegnap délelőtti sajtó- tájékoztatóján a résztvevőknek kiosztották a szervezet megkeresésére érkezett miniszteri választ. Ennek lényege az, hogy az utólagos kompenzációra sem idén, sem jövőre nem lát lehetőséget a munkaügyi tárca. Az elmaradt juttatás az egész közalkalmazotti, köz- tisztviselői szférát, mintegy 600 ezer dolgozót érint. A pedagógusokat különösen érzékenyen érinti ez a kiesés, akik 2002-ben kaptak utoljára jelentősebb mértékű fizetésemelést. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter válaszlevelében mindenekelőtt arról biztosítja a szakszervezet elnökét, hogy a januári juttatássá történő átalakítással szemben semmiféle alkotmányossági kifogás nem emelhető, valamint hangsúlyozza: „a munkavállalók döntő többsége számára a változtatás valójában nem jelentett érzékelhető keresetkiesést”. Csupán egyhavi fizetéssel kaptak kevesebbet, ám úgy tűnik a tárca úgy tesz, mintha nem tudná, hogy ezt egyszerűen kiemelte a zsebünkből - kommentálta a levél állítását Kerpen Gábor, a szakszervezet elnöke. A pedagógusok idén összesen 9 százalékos béremelésre számíthatnak, a 13. havi fizetés átutalása magában 8 százalékos keresetnövekedést jelentene. Ez pedig LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A megingatott bizalom Párkány, e néhány éve még unalmas Duna-parti végvár a híd átadása óta rohamos fejlődésnek indult, az itt lakók jó érzékkel ismerték fel a turizmusban rejlő lehetőségeket. Kocsmák, vendéglők, bárok nyíltak minimális túlzással minden belvárosi házban, és a korzó elkészültével teljes lesz az összkép: budapesti ismerősök mesélik hitetlenkedve, hogy a város központjában úgy zajlik az élet, mint Siófokon a balatoni nyarak fénykorában. Bikinis lányok róják az utcákat, árnyékos teraszokon szürcsölik a malátát a vendégek, az egész város egy nagy, céltalanul bolyongó, hangos tömeg. A vendéglátósok zöme azt is meglehetősen gyorsan felmérte, hogy a magyar vendégek jelenthetik a legnagyobb bevételt, ők azok, akik nem csak a nyári hónapokban, de egész évben ide hordják fizetésük egy részét. Egy nemrég készült felmérés szerint a magyar turisták éppen Szlovákiában költötték el a legtöbb pénzt, beleszámítva a horvátországi, görögországi nyaralásokat is. Ezek az adatok önmagukért beszélnek, és valószínűnek tartom, hogy a korcsmatulajdonosok többsége sem találna túl sok kivetnivalót a fentebb leírtakban. A minap, egy céltalan éjszakai kószálás közepette azonban szembetaláltam magam a szabály és a kivétel kettősével az egyik, a tengerpart sekély öbleiről elnevezett szórakozóhelyen. Nem szándékom feszegetni azt, hogy a magyar nyelvet kötelező-e érteni egy párkányi szórakozóhelyen, mivel minden bizonnyal nem az, de fentiekből kiindulva semmiképpen nem előnytelen. A „bézbólsityakos”, laza csapost azonban nem foglalkoztatta az üzletpolitika, mint ahogyan az sem, hogy az üdítőt és italokat „kocsma melegen”, jég nélkül löki ki a pultra. Ez csak egy olyan apróság, ami miatt az ember maximum többet nem megy az adott helyre, esetleg lebeszéli erről valamennyi ismerősét is, de tollat még nem ragad érte. A meleg löttyök szagolgatása és a távozás gondolatával történő játszadozás közepette azonban megjött a következő löket: egy borostás alak az orrom alá dugta kezét és serény csettingetésbe kezdve mutogatott az asztalon lévő üres üvegekre. Miután szolid táraságunk meglehetősen járatlan a neander- völgyiek jelbeszédében, csettingetős barátunk szemrehányóan elröffen- tette magát: Az üvegeket! Mivel nyilvánvalóvá vált, hogy az üres edények összeszedéséhez kért szívélyes segítséget, némi gondolkodás után - a nyakánál, vagy a derekán markoljam-e az üveget - kisegítettük jól nevelt pincérünket, és a távozás nyomasztó útjára léptünk. A párkányi vendéglátásba vetett bizalmam azonban erősen megcsappant, és remélem, hogy hasonló sorsra jut a kocsma a betévedők számát tekintve is, ami a fentiek után még rendkívül visszafogott reakció. „prognosztizált dezinflációs és egyéb makrogazdasági folyamatokba nem illeszthető” - áll a levélben. A szakszervezet nem bízik abban az ígéretben sem, miszerint még az ősz folyamán érdekképviseletek bevonásával egyeztetések várhatók az ügyben, a továbbiakban mindenesetre informálják a pedagógusokat és az egész szférát a válaszról, illetőleg előkészületeket tesznek az egységes fellépésre. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa leszögezte: minden pedagógusnak és közszférában dolgozónak ez az összeg kétségtelenül jár. Ez tény, költségvetési szempontok hangsúlyozásával a kifizetést nem lehet elutasítani. Az oktatási tárcának semmiképpen nem kellene megvárnia azt, míg tömeges tüntetésekre vagy munkaügyi perekre kerül sor - fűzte még hozzá a szakpolitikus. • Szabó Hajnal Spórolni fog az állam a nyugdíjasokon Szigorodnak a bekerülés és a támogatás feltételei az idősotthonokban Folytatás az 1. oldalról A nyomozás valójában nem az intézmények hatásköre, ők nem hatóság, leginkább á forrásokat biztosító önkormányzat érdeke lenne a megfelelő elbírálás, ahol a havi díjat megállapítják. Sokszor olyan idős is bekerül, akinek a nyugdíján kívül más anyagi forrásai is vannak, például egy több milliót érő lakása, melyben a gyermekek, unokák laknak haszonélvezőként, illetve bérbe adnak. Bevételre tesznek szert, miközben idős hozzátartozójuk méltányossági alapon minimális díjat fizet az ellátásért alacsony nyugdíja miatt és talán nem is indokolt, hogy bentlakást kapjon. Mindehhez nem árt tudni, hogy országosan mintegy húszezren várnak a bekerülésre, 700 intézmény működik és több, mint kétmillió hatvan évesnél idősebb ember él Magyarországon. Az időseknek a települések 74, illetve 61 százaléka biztosít étkeztetést, házi segítségnyújtást, sok helyen működnek klubok és országosan elérhető a jelzőrendszeres segítség - áll a szociális tárca közleményében. A minisztérium hosszú távú célkitűzése szerint az alapszolgáltatásokat kívánják fejleszteni. „A jelenlegi finanszírozás teljesítményelvű, de nem kellően értékeli az ápolási-gondozási szükségletet, és ez okozza a bentlakásos intézmények „túlterheltségét” - állítja a tárca. Ennek megszüntetése érdekében januártól „szakértői szűrőkkel” vizsgálják majd az ápolási szükségleteket. Eddig a fix normatív támogatás miatt az intézményi érdek azt diktálta, hogy minden igénylőt felvegyenek, meglehetősen lazán kezelték a rászorultság felmérését. Az új rendszer szerint az ellátottak után differenciált mértékű támogatás jár majd, a három kategóriára - mérsékelt, megterhelő, illetve állandó ápolási segítséget igénylők - osztott támogatás mértéke 50, 100 és 120 százalék lesz. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a támogatás összességében nem csökken, csak elosztása lesz igazságosabb. Változások jönnek a térítési díjak területén is, megszűnik például az az eddigi korlát, miszerint az ápolttól csupán nyugdíja 80 százalékát vonhatják le, helyette önköltségi, napi ellátási díj alapon számítja majd ki egy-egy intézmény a havi díjakat. • Szabó Hajnal Nyáron még a csapból is sör folyik A meleg időben akár harminc százalékkal is nő a sörfogyasztás A sör a nyár egyik elengedhetet- lenebb kelléke, a felmérések szerint Magyarországon a nyári szezon alatt 30 százalékkal nő a sörfogyasztás. A régióban jelentős eltérés figyelhető meg a sörfogyasztási szokásokban: míg Szlovákiában elsősorban a hazai, vagy cseh söröket kedvelik, addig Magyarországon a hagyományos magyar márkák mellett a német, holland, dán prémium sörök a legkedveltebbek az italkimérésekben, míg a boltokban leggyakrabban az olcsóbb importsöröket keresik a vásárlók. Szlovákiában a sörgyártás 2003-tól folyamatosan csökken, hiszen ekkor átlagosan kétharmaddal emelkedett a sör jövedéki adója. A kilenc szlovák üzem tavaly 4,2 millió hektoliterre csökkentette a gyártást, ami 300 ezerrel kevesebb, mint 2003-ban. Ezzel a tíz évvel ezelőtti szintre süllyedt az előállítás. A Pénzügyminisztérium viszont elégedett, hiszen míg 2002-ben, a legerősebb évben az államkasszába csak 1,3 milliárd korona folyt be, a jövedéki adóemelésnek köszönhetően a gyártás szempontjából sokkal gyengébb tavalyi évben már több mint kétmilliárd korona. A gyártóknak viszont az elmúlt három évben hatmillió koronával kevesebb bevételük származott. A Sör- és Maláta-gyártók Szövetsége szerint az Európai Unióban Szlovákiában legolcsóbb a sör, még akkor is, ha a szlovák főváros központjában a nyár folyamán a kocsmák fél liter sör árát 40 korona fölé emelték. A szlovák sörgyártók a nyár elején meglehetősen elégedetlenek voltak a sörfogyasztással, és abban reménykedtek, hogy a jó időnek és a külföldi turistáknak köszönhetően megnő a fogyasztás. Reményük valóra vált, hiszen a vendégek a tömény alkohol helyett nyáron inkább a folyékony kenyeret keresik. Az itteni sörgyártók szerint egész Szlovákia területén június és augusztus köA magyarországi Waldi Kft. ital-nagykereskedés illetékese szerint az utóbbi időben a legolcsóbb importsörök fogyasztása csökkent Magyarországon. Ebben annak is szerepe volt, hogy a dobozok után bevezették a termékdíjat, így a 70-80 forintos árkategóriába tartozó sör Németországból és Ausztriából nem tud a korábbihoz hasonló mértékben áramlani az országba. A vevők viszont továbbra is az olcsóbb 90-110 forintos dobozos söröket keresik. A Soproni Ászok és a Borsodi jelenleg vezetnek a piacon. zött ádagosan öt százalékkal emelkedik a sörfogyasztás. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nyári szezonban fogy el éves szinten a legtöbb sör. Párkányban, a KO sörözőben inkább a cseh sörök kelendőek. Itt leginkább az árban középkategóriás Közel fogy, ezt követi a cseh Staropramen, míg meglepő módon a szlovák Zlaty Bazant kevésbé kelendő árucikk. A nyári hőségben a sörfogyasztás itt akár 25-30 százalékkal is megnő. Az esztergomi Strand Büfében viszont a forróságban sem fogyasztanak több sört, mint általában. Itt háromféle sört csapolnak, Soproni Ászokat, Kaiser barna- és Kaiser világos sört. Nagy melegben a legtöbb a könnyedebb Soproniból fogy, az erősebb barna sör inkább az esti órákban keresett, míg az üveges sörök közül leginkább a prémium kategóriás Heineken fog): • Czigler Mónika
