Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-05 / 130. szám
www.istergranum.hu REGIO 2005. július 5., kedd • HÍDLAP 5 Újabb csapás a szlovákiai magyarokra Lekér után Nagysallón is féltik a katolikus hívők a magyar nyelvű miséket Folytatás az 1. oldalról A nacionalista politikájáról híres pártvezető szerint ez a folyamat a legszembetűnőbb a Pozsony-nagyszombati Egyházmegyében, ahol a 67,8 százalékú szlovák lakosság számára csak a plébániák 38,6 százalékában biztosított a szlovák nyelvű prédikáció. A 30 százaléknyi magyarnak ezzel szemben a plébániák 61,3 százalékában tartanak magyar nyelvű szentmisét. Orosch János, a Pozsony-nagy- szombati Egyházmegye segédpüspökének az a véleménye, hogy a hivatalos adatok többnyire nem felelnek meg a valóságnak. „Akadnak olyan községek, amelyekben a lakosság 80 százaléka szlovák. Ennek ellenére inkább magyar szentmisére járnak a hívek, és otthon is magyarul beszélnek. Tehát többen vallják magukat szlováknak, mint ahányan beszélik a nyelvet. Ha például Zsolnán arról értesül Ján Slota, hogy Dél-Szlovákiában egyes településeken kisebbségben vannak a szlovákok, akkor megbotránkozik. A képviselő valószínűleg a hivatalos adatokból indul ki, de ezek az adatok a legtöbb esetben nem fedik a valóságot” - jelentette ki Orosch János. Míg a szélsőjobboldali politikus a szlovákok asszimilációjától tart, több magyar plébánia hívei azzal küzdenek, hogy megértsék szlovák papjukat. Korábban beszámoltunk arról, hogy Lekér is szlovák papot kapott, aki rövid időn belül havonta egyszeri alkalommal a vasárnapi magyar szentmisét szlovákkal váltotta fel egyetlen (!) szlovák hívő kérésére. Orosch János szerint a lekéri problémára mindezidáig nem sikerült megoldást találni. A napokban Nagysallóra is szlovák pap került. A megközelítőleg 3000 lakost számláló település 37 százaléka magyar, de a vallását gyakorló katolikus hívek túlnyomó többsége magyar nemzetiségű. A község polgár- mestere, Kotora Marian lapunknak elmondta: az előző magyar plébánossal nagyon meg voltak elégedve. A hívek aláírást gyűjtöttek a plébániához tartozó mindhárom faluban, hogy ne helyezzék el volt papjukat, ráadásul a polgármester személyesen is kérte ezt az érsekségen. Egy falubeli, Drevana Sándor csak azt nem érti, hogy ha az egész község meg volt elégedve a volt plébánossal, miért kellett őt elhelyezni. A kérdést feltettük Orosch Jánosnak, aki lapunknak elmondta: az áthelyezéskor épp szabadságon volt, így az érsek döntését már nem tudta befolyásolni. A segédpüspök biztos abban, hogy az új plébános minden tőle telhetőt meg fog tenni a magyarság szolgálatában, hiszen magyar nyelven is tud misézni. • Czigler Mónika A múlt héten Mádl Ferenc köz- társasági elnököt magánkihallga- táson fogadta XVI. Benedek pápa. A magánkihallgatáson szóba került a határon túli katolikus magyarság problémája is, így például a csángó magyarok magyar nyelvű vallásgyakorlata, vagy például a bukaresti érsekséghez tartozó magyar egyházmegyének a gyulafehérvári érsekség alá rendelése. Az elnök emellett említést tett a felvidéki magyar püspök kinevezéséről is. Schillinger Erzsébet, az államfő sajtószóvivője lapunknak elmondta: Mádl Ferenc csak vázolta a határon túli magyarság hely zetét, konkrét ígéret nem hangzott el a Szentatya részéről, de nem is határolódott el a felvidéki magyarság igényétől. A túlélésért küzdenek a hazai kisboltok A magyar üzletláncok összefogását indíthatja el a Coop-Honiker fúzió Nyárra éhkoppon maradnak a tanárok Folytatás az I. oldalról Az óraadóként foglalkoztatottak pedig még ennél is rosszabb helyzetben vannak, körükben általános a jogszabályellenes foglalkoztatás. Regionális szervezeteikhez, jogsegély-szolgálataikhoz tucatnyi efféle és más típusú panasz érkezik, például az elmaradt bér- kifizetések miatt számos munkaügyi per van folyamatban. Az igazságtalan szerződéskötések nemcsak a fiatalokat, hanem a nyugdíjas korú pedagógusokat egyaránt érinti - hangsúlyozta Árok Antal. Az esetek többsége a szűkre szabott önkormányzati költségvetésből adódik, így nem kell vég- kielégítést, három hónapos felmondási időt sem biztosítani. A fiatalok pedig többnyire örülnek annak is, ha bármiféle munkalehetőséghez jutnak, a legritkább esetben utasítják el a kompromisszumos megoldásokat. A Pedagógusok Szakszervezete az ilyen jellegű visszaélések, hátrányok miatt régóta szorgalmazza a jogszabálymódosítást. Globális fenntartási-finanszírozási felülvizsgálatot javasolnak, nehezményezve például a gyermeklétszámot figyelembe vevő költségelosztást. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Az utóbbi két évben ugyanis egyértelművé vált, hogy önállóan nem tudnak talpon maradni - tudtuk meg a Honiker illetékeseitől. A mostani lépéssel lehetővé válik még több saját márka és promóció megjelenése, ami egyértelműen a vevők érdekeit szolgálja. A Coop Hungary marketingigazgatója, Boros Péter véleménye szerint mindenki a nagyobb piac elérésére törekszik, és a profitstabilitás is elengedhetetlen a piacgazdaság jelenlegi helyzetében. Éppen ezért a Coopnak is előnyös, hogy a Honiker őket választotta, nem pedig a szintén magyar tulajdonú CBA-t. Az „egységben az erő” a jelenlegi helyzetben is igaz, így a kiskereskedők jelentős előnyökhöz jutnak a csatlakozással. A Coop által ígért árubeszerzési kedvezményekkel, a marketingháttér biztosításával, és az informatikai beruházásokra szánt keretszerződésekkel ugyanis számos plusz szolgáltatást nyújthatnak a vásárlóknak. Boros Péter úgy véli, hamarosan a többi magyar üzletlánc is válaszút elé kerülhet a versenyképesség megóvása érdekében, így elképzelhető, hogy a Reál, vagy a CBA is a csatlakozás mellett dönt. A Reál Hungary Rt. marketingvezetője, Linczmayer Attila cáfolta Boros jóslatát, véleménye szerint üzletláncuk esetében eddig nem merült fel az egyesülés gondolata más magyar hálózattal. Jóslatok azonban vannak arra vonatkozóan, hogy hamarosan kevesebb hazai üzletlánc marad a piacon, bár még semmi sem biztos. A kis üzletek csatlakozása valamely beszerzési társuláshoz azonban indokoltnak látszik, és az eddigi tapasztalatok is ennek sikerét mutatják - tudtuk meg Linczmayer Attilától. • JuhAsz Regina Esztergom árvízi veszélyeztetettsége Katasztrófák elhárítói (4. rész) A vészhelyzetek elhárítását végző szakemberek szerteágazó munkájáról keveset tudunk. Erre a hiányosságra igyekszünk megoldást találni azzal, hogy egy tízrészes sorozat keretén belül bemutatjuk a polgári védelem, a katasztrófavédelem különböző szakterületeit és az ott dolgozók tevékenységét. A sorozat negyedik része Esztergom árvízi veszélyeztetettségét mutatja be. Az ország domborzati és lefolyási viszonyai miatt Magyarország nagy kiterjedésű területeit gyakori elöntések veszélyeztetik. Ezért az árvízvédelem kérdése különlegesen fontos. Az ország és környezetének éghajlati és földrajzi adottságai miatt az év bármely időszakában előfordulhatnak heves és tartós árvizek. Országunk folyóinak vízgyűjtő területe - a Kapos, a Marcal, a Zagyva és a Zala kivételével - az Alpok és a Kárpátok nagykiterjedésű ezer-háromezer méter magas hegyvidékén található. Esztergom árvízi veszélyeztetettségét a folyók vízjárása, az ártéri öblözet kiterjedése és a lehetséges árvízárkok határozzák meg. A Duna átlagosan két-három évenként lép ki a medréből, nagyobb árvízre tíz-tizenkét évenként kerül sor. Jelentős árvizek tartóssága a Duna felső szakaszán 5-20 nap, az alsó szakaszán 15-70 nap között változik. Veszélyességük miatt külön említést érdemelnek a jeges árvizek, amelyek különösen a Duna esztergomi és a déli országhatár közötti szakaszán okozhatnak gondot. A helyi árvízi védekezésnél az esztergomi vízmérce szerint ötszáz centiméteres vízállásnál első fokú, hatszáznál másodfokú, míg hatszázötven centiméternél már harmadfokú készültségi fokozatot rendelnek el. Az Esztergomot védő gátrendszer hossza 3,6 km, ami állami tulajdon, így az Észak Dunántúli Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság feladata a védekezés szervezése és lebonyolítása. 2002-ben rendkívüli körülményeket teremtett az árvíz. A környék lakossága és a szakemberek együtt figyelték a Duna vízmagasságát, drukkoltak a jó időért, és a mielőbbi apadásért. Sokan segítettek a gátak mellett Esztergomban és Táton is, akár csak lapátolni, vagy homokzsákokat rakodni. A víz levonulása után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság beépítette a már meglévő ár- vízvédelmi terveikbe az ekkor szerzett tapasztalatokat, hiszen a legmagasabb mértékadó vízszintet is meghaladta a Duna magassága. Az új - Tátot elkerülő - út megépítésével Esztergom és Tát árvízi veszélyeztetettsége jelentősen lecsökken. (folytatjuk) • Gál Kata Meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga? A munkavállalók ellenőrzése a telefon- hívások részletes lekérésétől a kamerás megfigyelésen át a minden percre kiterjedő részletes napló készítéséig terjed. Van-e jo- qa, alapja, értelme az ellenőrzésnek, illetve szükséges-e ez egyáltalán? Bereczky Gábor (szakács) A magyarok a munkahelyen hajlamosak lazsálni, illetve egy-két dolgot „elsíbolni”, mondván, hogy a cég megengedheti magának azt a tűzőgépet, tollat, asztalt, észre sem fogják venni, hogy eltűnik. Érthető, hogy megfigyelik a dolgozókat, bár ennek nem szabad sértenie a személyiségi jogokat. Glázer Katalin (nyugdíjas) Az ellenőrzés a legembertelenebb dolog, amikor meg akarják határozni, hogy mit és mikor és hogyan tegyen az ember. Amikor egy gyárban ellenőrzik az embert, az olyan, mintha gyereknek néznék. Ezért örülök, hogy én világ életemben a magam ura voltam, van egy háztáji gazdaságunk, abból tisztességesen megélünk a mai napig, senki nem ellenőriz minket. Szabó Árpádné Erika (személyzeti titkár) Erkölcsileg egészségtelennek tartom a túlzott ellenőrzést, hiszen a munkavégzést is hátráltatja, ha folyamatosan a fejed fölött állnak és az apró részletekre is odafigyelnek. Hallottam már olyanról is, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót, hogy magánjellegű dolgairól folyamatosan beszámoljon. Ezt maximálisan megalázónak tartom. Horváth Gergely (szociálipedagógus-ügyintéző) Semmiféle szélsőség nem fér bele a megfigyelésbe, ellenőrzésbe, viszont más kérdés, hogy ha a munkáltató közli a munkavállalóval a szerződéskötéskor, és ezt a dolgozó aláírja, akkor nincs oka panaszra. Ha minderről a dolgozó nem tud, vagy a szerződéskötés után közük vele, akkor ez inkorrekt szélhámosság, a tipikus közép-európai vadkapitalista munkáltatói kizsákmányolás. A Nógrád Volán fuvaroz Budapesten A Nógrád Volán és a BKV között megállapodás született arról, hogy nyolc évig a salgótarjáni buszvállalat járművei fogják szállítani a 120-as járat utasait. A 120-as busz az Újvárosi közlekedést biztosítja. Autómentes nap Vác. A város is csatlakozott az Európai Mobilitási Hét 2005. évi kartájához, vállalva az autómentes nap megrendezését is. A mobilitási hétre szeptember 16-a és 22-e között kerül sor, amelynek idei jelszava: „Munkába, iskolába, környezetbarát módon”. Az autómentes nap szeptember 22- én lesz, melynek városi programját a későbbiekben határozzák meg.
