Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-10 / 156. szám
HÍDLAP • 2005. augusztus 10., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu A nők fájdalommentesen szülnének Sok esetben felmerül az indokolatlan császármetszés gyanúja Folytatás az 1. oldalról- A császármetszés legnagyobb veszélye hosszú ideig az altatásban rejlett, ma már helyi érzéstelenítéssel végzik ezeket a műtéteket, így az anyuka végig éber marad, ugyanúgy átéli az anyaság élményét, mint a hagyományos szülésnél és azonnal a mellére veheti az újszülöttet.” A kórházból is hamarabb, már az ötödik napon távozhatnak a kismamák. Szövődmények pedig nagyon ritkán fordulnak elő, nem nagyobb számban, mint a spontán szüléseknél. Az esztergomi szülészeten a szülések 35-40 százaléka történik császár- metszéssel. Ez az arány 25-30 százalék körül mozog a komáromi Selye János Kórházban, az ott megkérdezett nőgyógyász szerint a legideálisabb megoldás az lenne, amire a szakma nagy része vár már egy ideje, vagyis az, hogy kapjanak rendelkezési jogot a kismamák. Bár ő személy szerint a spontán szülés híve, az egészségügyi kockázatok miatt mégis a műtétben látja a jövőt. A császározás mindenképp kímélőbb eljárás babának, mamának egyaránt, szögezte le Karcsú József. Manapság pedig a műtétnek már szinte semmi nyoma nem marad. Akadnak persze ellenzői is a beavatkozásnak, mert kétségtelen, hogy így nem élhető át a szülés valódi élménye, és az is tény: ez a szülési mód nem természetes. Bár a baba így nem sérül a szülőcsatornában - egy rátekeredett köldökzsinór spontán szülésnél életveszélyt jelenthet mégis kérdéses, hogy a későbbiekben nem okoz-e valamilyen fejlődési hátrányt a születési megterhelés hiánya. Néhány szakember úgy véli, hogy a műtéttel született babák sokkal nehezebben alkalmazkodnak a méhen kívüli élethez, és a szövődmények előfordulása is gyakoribb náluk. Mindenesetre a hetvenes évekbeli 5 százalék körüli arány 2003- ra országosan 25 százalékra nőtt. Az OEP felmérése alapján kiderült, hogy akad olyan kórház, ahol a szülések fele császármetszés útján történik és van olyan orvos, aki kizárólag műtéttel segíti életre a babákat. • SZH Léteznek mérgező adalékanyagok? Konkurens cégek próbálják befeketíteni egymást a hamis E-listával Folytatás az 1. oldalról Egy felmérés tanúsága szerint bizonyított, hogy az E-listáknak köszönhetően a vásárlók egy része hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a felsorolt élelmiszerek fogyasztásától, kárt okozva ezzel a gyártóknak, előállítóknak. Szakértők azt állítják, ezek a listák nem hivatalosak, és vélhetően a konkurens cégek piacszerzési manőverei állhatnak a háttérben. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője, Siklósi Máté kérdésünkre elmondta, hogy létezik egy hivatalos lista az E-adalékokról, ám a káros anyagok ezen nincsenek feltüntetve. Annál is inkább, mert azokat semmilyen kereskedelmi forgalomban szereplő élelmiszer sem tartalmazhatja. A főfelügyelőség szerint az olyan listák, amelyekben a káros anyagokat tüntetik fel, nem hitelesek és feltételezéseken alapulnak, így nem is minősülnek hivatalosnak. Egyébként, ha felmerül, hogy valamely adalék káros lehet az egészségre, azt az Európai Bizottság vizsgálat alá vonja, és ha bebizonyosodik a gyanú, azonnal lekerül az engedélyezett E-listáról. Amennyiben Magyarországon merül fel hasonló gyanú, a magyar hatóságok is vizsgálódhatnak, de az eredményeket az Európai Bizottságnak kell tovább küldeni, ahol újraellenőrzik az eredményeket. • Hatvani Bernadett Népek és kultűrák Hanna-hanna fesztiválra kerül sor Gútán, augusztus 25. és 28. között. A háromnapos, hagyományteremtő és -őrző fesztivál keretén belül a budapesti underground zenei stílus neves képviselőin kívül a szervezők a világ különböző kultúráit és azok képviselőit, művelőit hozzák el a városba. Lesznek környezetvédelmi sátrak, ahol neves szakemberek tartanak felvilágosító előadásokat. Szúnyogcsípés terjeszti a parazitát A tíz centis féreg hónapok alatt bárhol kifejlődhet a szervezetben Folytatás az 1. oldalról Nedeczky Árpád elmondása szerint szinte az összes háziállat esetében előfordulhat ez a betegség, mert a szúnyog az összes meleg vérű élőlényt, így az embert is megcsípi. Az általános gyengeséggel, szívizom problémákkal járó betegség emberre való átterjedésekor az immunrendszer általában képes legyőzni a kórokozót. Az állatok esetében a legveszélyesebb az, ha a féreg lárvája a vérereken keresztül a szembe kerül, vagy ha a szívben alakul ki és úgynevezett „szívférgességet” okoz. Ez a betegség a szakember szerint a trópusi országokra jellemző és Kö- zép-Európában csak nagyon ritkán fordul elő. Magyarországon legutóbb 2001-ben, Budapesten diagnosztizáltak ilyen esetet. A betegség legjobb megelőzése a köztigazdák, tehát a szúnyogok irtása lenne. A Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás eddig még nem kapott hivatalos értesítést a féreg felbukkanásáról, de a hazai turisták déli nyaralásaikra magukkal vitt háziállatainak köszönhetően, hazánkban is okozhat problémákat a fertőzés. • Szép Éva A Visegrádi TV léte bizonytalan, de lesz Autonómia csatorna Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi tervek ismeretében ugyanakkor szkeptikus, mivel négy, egymástól eltérő karakterű nemzet számára meglehetősen nehéz érdekes műsort szerkeszteni. A nézők természete is különböző, ezért félő, hogy nem érzik sajátjuknak a V4-et. Annál is inkább, mivel a televízió várhatóan nemcsak egy-egy nemzet problémáival, hétköznapjaival foglalkozik majd. Ezért óriási erőfeszítésekre lesz szükség a terv megvalósításához és az intézmény működtetéséhez is. Cselényi László hozzátette, hogy a Duna Televízió is új csatornát készül indítani, ami várhatóan Autonómia névre hallgat majd. A híresztelésekkel ellentétben nem végeláthatatlan politikai viták fogják kitölteni a műsoridőt, hanem könnyed és szórakoztató programokra számíthatnak a nézők. A csatorna nem titkolt célja, hogy a határainkon túl élő magyarság szellemi és logisztikai bázisát megteremtse. Az Autonómia egyúttal a világ és elsősorban Európa jól működő kis autonómiáit igyekszik majd bemutatni. A szoros nemzetközi, főként katalán kapcsolatoknak köszönhetően számos műsorhoz juthat majd ingyen az új csatorna - mondta Cselényi. Az ORTT-hez már benyújtották a terveket, az engedélyezés folyamatban van. Az Antenna Hungáriától is érkezett már egy rendkívül előnyös ajánlat a bérleti díjra, és az európai kisebbségeket egyesítő szervezet, a FUEN támogatását is élvezi a kezdeményezés. Úgy tűnik, hogy a Duna Televízió rövidesen ünnepelhet, hiszen az új csatorna ünnepélyes indító adására már XVI. Benedek pápa is elfogadta a meghívást. •' Juhász Teheránba ért a dunaszerdahelyi kerekes Bújna Zoltán érdekes beszámolója az iráni mindennapokról LAP(SZ)EL Gulya István Víziszony Egy nagy csuda volt itt, nem rendszerváltás (vagy változás)! Nem kívánnám életünk minden szegmensére (szeletére) vetítve végigsorjázni, hogy miért is nem, elég legyen most annyi, ha annyit mondok (írok): vízmérgezés. Miközben még a nagy és októberi Oroszország is megtanulta a leckét, és fontosabbnak ítéli az emberéletet, mint a mundér becsületének (kétes) védelmét, és segítséget mer kérni a külföldtől, hogy a gabalyodott batiszkáfját (ami nem mini-tengeralattjáró, hanem batiszkáf) és a benne veszteglő (majdnem haldokló) hét matrózát megmentse, addig itthon nagy szájjal hazudnak a világba, miközben egy hajszálon múlik, hogy. Sok ezer versztára odaát megtanulták a Kurszk szomorú leckéjét, pár kilométerrel a szerkesztőségtől arrébb ugyanabba a hiába esnek, mint éppen egy esztendeje. Sőt. Mérgezik a vizet - a vizünket, barátaim! -, és hányják a fittyet. Ténykérdés: a Kenyérmezei-patak rákkeltő anyaggal szennyezett, nevezzük ezt az egyszerűség kedvéért dioxinnak. Amikor Lágler Katalin, az Onyx Kft. nevében azt mondja, hogy a halálos kosz dehogy tőlük jön, azt bárki beleszórhatta a vékony kis mederkébe, egész egyszerűen hazudik. Mert ilyen cucc - például a dioxin - nem terem meg a háztájiban, tehát Mari nénje (Jóska bátyja) bármennyire is szeretné a Sánta Gizit belefojtani egy veder dioxinba, nem tudja, mert ahhoz technológia kell, komoly. Ilyen rákkeltő mifene nem tenyészik odahaza csak úgy, mint ammónia a kocsma olajozott falú vizeldéjének elvezetőjében. És hát a jelek egyértelműek: a gané, az bizony az Onyxtól árad, és mérgezi az életünket, ugyan még nem érve el az esztergomi ivóvízbázist. Ja. A paranoiás, persze, meg én vagyok, hogy vagy két hete szagot érzek a vízen, és a csöpögő csap sárga foltot hagy a kádon, ami nem rozsda, de mesterséges és vízidegen. Édesanyám, aki borsodi vizet iszik (mert ott él) és orosz (mert ott született) azt mondta, hogy azt fogják elérni az illetékesek (az Onyx és az asz- szisztáló hatóságok), hogy soha többé nem fognak hinni nekik az emberek. Akkor sem, ha véletlenül igazat mondanak. A dunaszerdahelyi Buj'na Zoltán augusztus első napján elérte a Vámbéry Ármin emlékére szervezett nyolcvannapos kerékpártúra végcélját, Teheránt. A kerékpáros útja többnyire problémamentes volt, bár a törökországi út során nemcsak a kilométerekkel kellett megküzdenie. Bújna Zoltán állítja: sorsa többször is „Allah kezében volt”. A dunaszerdahelyi kerékpáros legutóbbi „tudósítása” az iráni határról érkezett (ezt előzte meg a törökországi túra), és akkor ígéretet kaptunk, hogy legközelebb már a Vámbéry Ármin, híres keletkutató emlékére szervezett kerékpártúra végállomásáról, Teheránból jelentkezik. Ezt meg is tette, 33 nap tekerés után érkezett meg Teheránba. „Feltételezem, hogy Iránnal kapcsolatban az olvasóban az európai és legfőképpen az amerikai média által elferdített kép ugrik be” - mondta elöljáróban Bújna Zoltán. „Az iszlám fundamentalizmus, a terrorizmus, az elmaradott gazdasági háttér, a nők teljes elnyomása és nem utolsó sorban a turisták kirablása. Sajnos, ezek az előítéletek nagyon mélyen élnek bennünk, és nem olyan könnyű megszabadulnunk tőlük. Én most mégis megpróbálkozom a lehetetlennel, bebizonyítani a média által sugallt kép ellenkezőjét.” Bújna Zoltán elmondta, hogy az utak Iránban jó minőségűek (természetesen csak a főútvonalak), a többi mellékút földes-kavicsos, és általában a semmibe vezet. A főútvonalakon kilométerenként van segélyhívó és parkoló. „Rettentően sok kamion van az országban, a legtöbb harminc éves és nagyon büdös” - folytatta a közlekedéssel a dunaszerdahelyi kerékpáros. „Az országban nincsenek drága autók. A legtöbb a Paykan típusúból van, ami olyan, mint a Volga. Láttam Peugeot 206 és 406-tot is. A benzin 800 Riál (1USD = 9000 Riál), ami szlovák koronába átszámítva megközelítőleg 2,60 Sk/liter. Türkmenisztánban viszont csak 0,55 Sk egy liter benzin, azaz 1 dollárért 55 liter benzint lehet venni.” A kerékpáros elmondta, hogy nappal állandóan dudálnak az autók, de este még rosszabb a helyzet - „elszabadul a pokol” -, mert az autósok fele nem világít, egyesek reflektorral mennek, de előfordul, hogy kék és piros színben villog a lámpa. „A hús nagy ritkaság errefelé, és a tojást is módjával eszik az emberek, a nagy rántotta itt két tojásból készül” - beszélt az étkezési szokásokról Bújna Zoltán. „A legtöbb ételhez joghurtot esznek az emberek, és minden esetben teát isznak ebéd után, de a gyümölcs szintén nem maradhat el. Minden élelmiszer kiváló minőségű, és a vízzel sincs probléma. Nagyon hideg, kristálytiszta forrásvizek vannak az út szélén, amelyeket kanálisokon keresztül vezetnek szét a kertekbe.” Bújna Zoltán beszámolójában szót ejtett az iráni emberek szokásairól is. „Iránban egy szabadnap van, a péntek” - mondta a kerékpáros. „Egy hétből hat napot dolgoznak az emberek, mégis van idejük egymásra, a barátaikra és ami a legfontosabb, a családjukra.” Az európai szokásoktól eltérően Bújna Zoltán Iránban nagyon sokszor meginvitálták, az országban eltöltött tíz napból csak egyet töltött a szabad ég alatt. Az iráni emberek házában a kötelező szabályokat be kellett tartani. „A lakásba szigorúan csak hosszú nadrágban léphettem be, a konyhába pedig csak zokni nélkül, mezítláb. A lakások általában egyforma elosztá- súak voltak. Asztal és ágy nélküli, tele perzsaszőnyeggel. A nappali a legnagyobb nyitott tér, ahol 5-6 perzsaszőnyeg is elfér. Itt történik az étkezés és az alvás is.” • Nagy Balázs
