Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-06 / 154. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. augusztus 6., szombat • HÍDLAP 5 A heves esőzéseket nem követi nagyobb árhullám Tart-e a madárinfluenzától? Egy ledőlt kőfal miatt lezárták Esztergomban a Molnár sort Folytatás az 1. oldalról A csapadék a legnagyobb gondot Kisújszálláson okozta, ahol a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű eső miatt rendkívüli belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. A helyi polgármester utcákat vágatott át, hogy az összegyűlt víz lefolyását biztosítsák. Négy rossz állapotú vályogház életveszélyessé vált, a lakók pedig saját maguk döntöttek úgy, hogy inkább kiköltöznek. A tűzoltókat leginkább azért hívták ki az utóbbi két napban, mert a víz pincéket, alagsori helységeket öntött el, illetve az ország számos területén kidőlt falak, fák miatt veszélyeztették az ott élőket, illetve akadályozták a közlekedést. Esztergom és környékén a helyzet nem ennyire rossz. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Közhasznú Társaság (VITUKI) illetékese, Kiss András kérdésünkre elmondta, hogy a Duna magyarországi szakaszán csak pár centiméteres növekedés következett be az esőzések miatt. Esztergomnál 180-200 centiméteres tetőzést várnak a Dunán a hétvégén. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tíznapos előrejelzésére támaszkodva továbbá kijelentette, hogy az osztrák és a német szakaszon sem történt akkora csapadékhullás, hogy nagyobb árvízre kellene számítanunk, valamint hazánkban sem várható jelentősebb csapadék a hétvégén. A Közép-Dunavölgyi. Környezet- védő és Vízügyi Hatóság árvízvédelmi ügyintézőjétől, Markella Krisztiántól megtudtuk, hogy az Ipoly esetében kisebb árhullám várható, de emiatt a hétvégén a folyó környékén nem terveznek fokozottabb ellenőrzést. A Garamról kiderült, hogy mivel a meder üres volt, ezért tulajdonképpen a 60-80 milliméteres csapadékhullás ellenére sem várható itt árvíz, mivel a folyam medre elbírja ezt a mennyiséget. A katasztrófavédelem kivonulására eddig nem volt szükség Esztergomban. Molnár Pál az esztergomi tűzoltóság hadnagya kérdésünkre elmondta, péntek reggel egy téves riasztás érkezett hozzájuk, hogy a várfal ledőlt, azonban a kivonuláskor kiderült, az öreg Szeminárium mögötti kőfal 10-12 négyzetméteres része borult ki, amit a tűzoltóság dolgozói kitámasztottak. A törmelék és a sár szinte eltorlaszolta a Molnár sor utcát, azért azt a szakemberek ideiglenesen lezárták az autós forgalom elől, a gyalogosokat táblák figyelmeztetik arra, hogy a kőfal megközelítése tilos és életveszélyes. Az ezzel a fallal szemben lévő ház pincéjéből a lezúduló sár és esővíz kiszivattyúzására volt szükség. Ezen kívül még Basaharcon dőlt ki egy fa, amit szintén eltávolítottak már. Az esőzés a gazdálkodókat az egész országban nehéz helyzetbe hozta, mert kénytelenek az aratásban szünetet tartani. Kerek Katalin, a Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője kérdésünkre elmondta, hogy szerdán le kellett állniuk az aratással. Azóta 80-100 milliméter csapadék esett, de a Földművelésügyi Hivatal vezetője megnyugtatásul közölte, hogy addigra a nyári betakarítású növények kilencvenöt százalékát, az őszi búzának pedig kilencvenkilenc százalékát learatták már. Kerek Katalin közölte, hogy a termény, amely most megázik a földeken, mennyiségileg és minőségileg is rosszabb lesz, mint a korábban learatott. A növények szárítása lábon fog történni, majd pedig 10-15 százalékos nedvességtartalommal fogják learatni. • Hatvani Bernadett Játszóterek forint milliókból Vác. Négy játszótér felújítása fejeződött be a Duna-parti városban. Az önkormányzat idén összesen hatvanmillió forintot szánt a parkok és a játszóterek felújítására. Ennek köszönhetően a Kőhíd utcai, a Béke téri, a Jázmin téri, valamint a Rádi úti park és játszótér újult meg, amelynek berendezései már megfelelnek a szigorú európai előírásoknak. Maraton az akadálymentesítésért Tegnap fejeződött be a Dunakanyar bal partján az a túra, melynek célja a figyelem felhívása volt az akadálymentes közlekedés kialakításának fontosságára. A verseny, amelyet Balog Tibor hosszútávfutó jótékonysági céllal szervezett, kétezer kilométer hosszú volt, és összesen 260 települést érintett. Demjén a tóparton Bánk. Ma este Demjén-koncert lesz a Bánk-tó melletti vízi színpadon. A rendezvényre elővételben 1.200 forintba kerültek a jegyek, ma a helyszínen 1.600 forintért vásárolhatók meg a belépők. Augusztusban elkészül a sétálóutca Az időjárás akadályozza a párkányi korzó építését Nem sikerült az eredeti időpontra elkészíteni a párkányi korzót. A módosított ütemtervet, vagyis az augusztus 20-ai határidőt azonban a város és a munkálatokat végző vállalat a rossz idő ellenére is mindenképpen tartani szeretné. O IO Az eredeti tervek értelmében júniusban fejeződött volna be a párkányi korzó építése. Az átadás azonban csúszott, aminek fő oka a polgármester, Ján Oravec szerint az volt, hogy az uniós pénzek átadása késett. A munkálatok jelenleg a módosított ütemterv szerint folynak, és elvileg augusztus 15-20-a körül fejeződnek be. Az ünnepélyes átadást a szeptemberi városnapokra tervezik, amely szeptember 9-12-e között lesz. Jelenleg nem a kiírt pályázat nyertesével végeztetik a munkát, velük ugyanis az volt a gond, hogy az általuk ígért áron mégsem tudták elvégezni a feladatot. Ezért a város szerződést bontott, és még ma is pereskedik a vállalattal. „A városnak mintegy négymillió korona vesztesége származott ebből, ugyanis a közbeszerzés győztesének ajánlatát nyújtottuk be az Európai Uniós pályázatra. Mi ennek alapján kaptuk meg a pénzt. Az uniós támogatás 44 millió korona volt, most viszont a korzó építése több mint 48 millió koronába fog kerülni. A különbözetet a városnak kell állnia, hiszen arra nincs lehetőség, hogy módosítsák az uniós támogatást” - mondta Oravec. Magyar Bertalan, a város alpolgármestere lapunknak elmondta: jelenleg még a szökőkút vízrendszerét, a kövezetét, a díszítő elemeket, a közvilágítást, a talaj-megvilágítást kell beépíteni, de a padok, a szemétkosarak is kihelyezésre várnak. A folyamatos esőzések ugyan akadályozzák a munkálatokat, de azokat mindenképp szeretnék befejezni a megszabott időpontra. • Czigler Mónika Mióta felütötte a fejét Délkelet-Ázsiában a madárinfluenza, az egész világot rettegésben tartja a fertőzött baromfik által terjesztett halálos kór. Van ugyan esély egy világjárvány kialakulására, de biztatásul szolgáljon, hogy emberi megbetegedést nálunk még soha nem figyeltek meg. Péntek Tamás (rendezvénykoordinátor) Fantasztikus teljesítmény, hogy magyar kutatók találták meg a gyógymódját a különleges nehézséggel küzdő keleti országok madárinfluenzával kapcsolatos kérdésére. Éppen ezért nem tartok a járványtól. Magyar- országon legkésőbb szeptember végére megfelelő mennyiségű oltóanyaggal fogunk rendelkezni. Lengyelország már bejelentette igényét a magyar oltóanyagra. Rappauer Zsóka (valutapénztáros) Nem félek a madárinfluenzától, mert nagyon sokféle betegségtől lehetne félni, amelyeknek nagy része nem reális. Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy már létezik a környéken, mert ellenkező esetben nem keresnék annyira az ellenszerét. Valószínűleg nem merik bejelenteni, hogy ne féljünk feleslegesen. Szécsi Imre (fuvarozó) Hazánkban semmiféle valóságos veszélye nincs ennek a vírusnak, ezért komolytalannak tartom azokat, akik pánikhangulatot keltenek, vagy hipo- chonderként újabb félelemforrást látnak a madárinfluenzában. Perticevic Marko (pultos) Nem hiszem, hogy minket Magyarországon érinteni fog a madárinfluenza. Mivel nem nézek tévét, nem olvasok újságot, csak nemrégiben tudtam meg, hogy komoly járvány indult keletről. Megpróbálom kerülni a csirkét, eddig se volt egy nagy favorit, nem tartozik a kedvenc ételeim közé. Másrészt valamennyire talán ál hitegetés a fertőzéssel kapcsolatos hírek egy része. Olcsóbb az élet a szlovákiai otthonokban A magyar nyugdíjasok is színvonalas ellátásra találnak Szdovákiában Túltermelés várható kukoricából Tovább fokozódhatnak a kritikus méretet öltött raktárgondok Az uniós csatlakozás után megnyílt a lehetőség arra, hogy a szociális szolgáltatásokat is kölcsönösen igénybe vegyék a határ túloldalán élők. A határ menti magyarországi városokban érezhetően nőtt az érdeklődés a Szlovákiában található idősotthonok iránt, hiszen itt az ellátás jóval olcsóbb, mint otthon. A Győrtől ötven kilométerre fekvő Nádszeg szociális központja két éve létesült. Orvosi rendelő, rehabilitációs központ, konyha és mosoda is helyet kapott benne. Az intézményben helyet biztosítanak a fekvő és mozgásképtelen betegek számára is. A település szociális központja fogadja a magyarországi betegeket is. Érdeklődés pedig van, aminek fő oka az árbeli különbség. A szlovák állampolgároktól itt havonta megközelítőleg 6300 koronát kérnek, a magyarországiaktól valamivel többet, mivel a szlovák kormány normatív hozzájárulása nem fizeti az ő költségeiket. A fizető nyugdíjasotthonba való bekerüléshez Magyarországon 2-5 millió forintot, Nádszegen 70 ezer koronát (455 ezer forint) kell fizetni. A lekéri nyugdíjasotthon alapítója, Sebeni György szerint Magyarországon a bejutási feltételek elég kemények. Mint mondta, náluk az idősek egy napra 200 koronát (1300 forintot) fizetnek. Ez a díj havonta megközelítőleg 6200 koronára (40 ezer forintra) jön ki. De mint mondta, abban az esetben sem tudják visszautasítani a kérvényezőt, ha a havi keresete ennél kevesebb. Minden esetet ezért egyénileg bírálnak el. Az említett összegben az alapellátás (napi négyszeri étkezés, lakhatási költségek, mosás) foglaltatnak benne. A speciális gyógyszerekért külön kell fizetni. Az orvosi és az ápolói ellátás biztosított, az intézményben fekvő, és mentálisan sérült betegeket is fogadnak. Az ország szinte minden területéről érkeznek hozzájuk betegek, de Magyarországról eddig még nem volt érdeklődő. A nagysápi Szent Borbála Idősek Otthona teljes ellátása magában foglalja a lakhatást, valamint a gondozási, ápolási terv alapján nyújtott ellátást, a napi háromszori étkezést, mosást, takarítást, fűtést, világítást, hideg-me- legvízszolgáltatást, orvosi ellátást, kábeltévé és telefon csatlakozási lehetőséget a szobában, valamint segítség- nyújtást hivatalos ügyek intézésében. Ha az otthonlakó képes önmagát ellátni, havonta 70 ezer forint, ellenkező esetben 90 ezer forintba kerül az ellátás - tudtuk meg Pánczél Istvántól, az intézmény igazgatójától. • Czigler Mónika A szakértők szerint bőséges termés várható idén kukoricából is, aminek eredményeképpen valószínűleg a búzához hasonlóan raktározási gondokra kell számítani. Kukoricából hazánk a hazai szükséglet minimum dupláját termeli, így a termény többsége exportra kerül. A takarmánykukoricát szeptemberoktóber környékén kezdik aratni, főként az állattenyésztési ágazat használja fel, ám mivel a sertésállomány is. csökken, ez sem jelent megnyugtató megoldást. A csemegekukoricaként, csöves áruként vagy konzervként történő értékesítés a piac jelentéktelen hányadát teszi ki. A búzához hasonlóan a kukoricára is intervenció van érvényben. Balogh Zoltán, a MAGOSZ Ko- márom-Fsztergom megyei elnöke már most ki meri jelenti, hogy országosan súlyos tárolási és értékesítési gondok lesznek a kukorica learatását követően. Megyénkben szerencsére eddig megoldódott a raktározás, a búzát csaknem 100 százalékban betakarították már a földekről. A takarmányhoz képest töredék mennyiségű csemegekukoricát a különböző konzervgyárak vásárolják meg, illetve ez is exportértékesítésre kerül. A Tesco áruházlánc kizárólag hazai csöveskukoricát árul - közölte Danks Emese sajtószóvivő, konzervtermékei- ket viszont a francia tulajdonú Bonduelle gyártja. A nagykőrösi székhelyű gyár számára a vetőmagot az anyavállalat biztosítja, amely minden minőségbiztosítási feltételnek megfelel, rendkívül szigorúan ellenőrzik az alapanyag génmanipuláció mentességét. A kukoricát ezután szerződött gazdáknak adják vetésre és felnevelésre. • Szabó
