Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-08-04 / 152. szám
ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum 2005. augusztus 4., csütörtök DOMONKOS, DOMINIKA Vianney Szt. János napja III. évfolyam, 152. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Gitárfesztivál a hét végén Meglepően kevesen vannak tisztában a ténnyel, hogy Esztergom ad otthont a világ egyik legrangosabb találkozójának ......................................................... 3. OLDAL Ka jak-kenu vb Szegeden Pénteken kezdődik az ifi kajak-kenu világbajnokság, ahol több számban is eséllyel pályáznak aranyéremre a házigazdák ........................................................... 7. OLDAL Mi fizetjük majd a roncsautók bezúzását? A megszűnt gyártók miatt teljes a káosz a túlkoros autók bontási kötelezettsége körül MAGYARORSZÁG Szeptembertől már csak regisztrált bontó által kiállított igazolással szabadulhat meg a tulajdonos roncsautójától, és a vele együtt járó fizetési kötelezettségektől, vagyis a súlyadótól és a kötelező biztosítástól. Egy uniós direktíva alapján született magyar kormányrendelet azonban két év múlva egyaránt újabb óriási feladat elé állítja az autós társadalmat: 2007-től már nem közlekedhetnek a kétütemű' motorral szerelt kocsik, ezért a Trabantok és Wartburgok többsége is zúzdába kerülhet Mivel ezeknek már nincs gyártója, kérdés, hogy ki fizeti majd a roncsok megsemmisítésének költségeit? A kérdést szabályozó uniós direktíva, valamint ezt a magyar jogrendbe illesztő kormányrendelet azt mondja ki, hogy a forgalomból járművet véglegesen kivonni csak bontási igazolással lehet, méghozzá regisztrált bontó által kiadott igazolással. Ugyanakkor a Belügyminisztérium idén áprilisban úgy módosította a rendeletet, hogy két formában történhet meg a végleges kivonás: az előbbi lehetőség mellett az utolsó tulajdonos nyilatkozatával, amely tartalmazza, hogy hol kívánja tárolni a forgalomból kivont kocsit. (folytatás az 5. oldalon) Csak papíron közös piac az unió A szlovák kereskedőknek nem elég jó a magyar dinnye EURÓPAI UNIÓ Az uniós csatlakozás után szabaddá vált az áruforgalom az Európai Unió határain belül, ám a lehetőséget sem a nagyobb áruházláncok, sem a kisebb kereskedők nem használják ki, még közvetlenül a határ mentén sem. Az áruházláncok inkább a távolabbi országokból szállítják a zöldséget és a gyümölcsöt, ahelyett, hogy a szomszédos országok jobb minőségű, ízlete- sebb termékeit választanák. Szlovákiában például az egyes áruházakban már 9,90 koronáért (mintegy 65 forintért) lehet kapni a (görög- országi) görögdinnyét, amivel még az útszélen feketén áruló kistermelők sem tudják felvenni a harcot. Az olcsó áru silány minősége vitathatatlan, ám ez sem az üzletláncoknak, sem a szállítóknak nem tűnik fel. Magyar- országon a dinnyepiacot túlnyomó- részt az export tartja életben, a szomszédos országnak, Szlovákiának mégsem elég jó a magyar gyümölcs, amelyet egész Európába szállítanak. A Teko importőr vállalat (amely egyébként a párkányi Temo áruházat látja el) illetékese szerint Magyarországon a dinnye nem mindenhol egyforma minőségű. Ez ugyan Görögországra és Olaszországra is igaz, de a szállító inkább a régi, megszokott forrásokat részesíti előnyben. A vállalat szerint a magyar görögdinnye azért nem megfelelő minőségű, mert túl vékony a gyümölcs héja, és gyorsan romlik. folytatás a 4. oldalon) Tarthatatlanná vált a raktárválság Léván ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Súlyos raktározási gondokkal küzdenek a Léva környéki gabonatermelők. A probléma főleg a magángazdákat és a kisebb szövetkezeteket érinti. Az egységes fellépés szóba sem jöhet, mert hiányzik a gazdák szervezettsége. A legtöbben a felmerülő gondokra úgy reagálnak, hogy egyszerűen abbahagyják a termesztést Nincs hol raktározni a Léva környéki gazdáknak a gabonát. A 6000 tonna gabona tárolására alkalmas raktárt, amelyet eddig használhattak, a tulajdonos egyetlen ügyfélnek adta ki. A kistermelők pedig kiszorultak. A lévai gazdaköröknek 140 fizető tagja van, de a gond érinti a kisebb szövetkezeteket is. folytatás az 5. oldalon) Nem fejhetők meg a nagyáruházak A tejtermelők országos demonstrációt terveznek a multik árképzése miatt MAGYARORSZÁG A keddi tiltakozást követően a tejtermelők és az őket tömörítő ágazati szervezetek országos megmozdulásokat helyeztek kilátásba, ameny- nyiben a multinacionális vállalatok rövid időn belül nem teszik lehetővé a tej felvásárlói árának tízszázalékos emelését A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kész az együttműködésre a termelőkkel, de közvetlenül nem avatkozhat be a piaci folyamatokba. Egyhetes határidőt adott Jakab István, a MAGOSZ elnöke arra, hogy teljesítsék a felháborodott magyar tejtermelők követelését és felszámolják a nyomott árú tejértékesítést. A tiltakozók szerint az áruházakban száz forint alatt kínált termékek visz- szaszámított termelői ára nem éri el az 50 forintot sem, miközben a hazai termelők több mint 70 forintos költséggel képesek előállítani egy liter tejet. A Tej Terméktanács elnöke, Istvánfalvi Miklós szerint az áruházak árpolitikája komoly veszteségeket okoz a gazdáknak, hiszen a nyomott árak miatt a termelők minden liter tejet tízforintos veszteséggel tudnak csak eladni a felvásárlóknak, a hazai piacon ugyanis jelenleg átlagosan 60 forintot kínálnak a gazdáknak a tej literjéért. folytatás a 4. oldalon) Több pénzt szánnak a kultúrára A magyar kisebbség még mindig kevésből gazdálkodik SZLOVÁKIA A szlovák Kulturális Minisztérium idei költségvetési tervezete 25 százalékkal magasabb támogatást biztosít a kisebbségi kultúrára, jövőre tehát a tavalyi 80 millió helyett 100 millió koronából gazdálkodnak a kisebbségek Szlovákiában. A kormány szeptemberben dönt a támogatásról, a parlament pedig decemberben foglalkozik a kérdéssel. Ha a parlament rábólint a tervezetre, jövőre a kisebbségek 25 százalékkal több támogatást kaphatnak az államtól - tudtuk meg Bíró Ágnestől (MKP) a Kulturális Minisztérium államtitkárától. Bíró Ágnes hozzátette: az ágazati prioritásokra félretett csomagból remélhetőleg még sikerül ezt az összeget néhány millióval megtoldani, legalábbis az MKP most azon dolgozik, hogy ezt elérje. Bíró Ágnes szerint a 25 százalékos emelés is nagyon sokat jelent, Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke azonban kijelentette: ahhoz, hogy a magyar kultúra ugyanúgy fejlődjön, mint a szlovák, több százmillió koronára lenne szükség. A valóságban viszont még a 25 százalékos emelés után is csak 50 millió korona körüli támogatásra számíthatnak a magyar kulturális szervezetek. A százmillió koronát ugyanis a kulturális tárca egy olyan kulcs alapján osztja szét a kisebbségek között, amely az egyes közösségekhez tartózok számát veszi alapul. 2003 és 2005 között a Kulturális Minisztérium költségvetése 3,3 és 3,7 milliárd korona között volt, a nemzeti kisebbségeknek szánt összeg a tárca összköltségvetésének pedig csupán 2,4 százaléka. Duray szerint azonban a fennmaradáshoz legalább 10 százalékra lenne szükség. A magyar kisebbség kultúrájára 2003-ban 42 millió, 2004-ben 44 millió korona jutott. folytatás az 5. oldalon) Már a magántulajdon szentsége sem számít? Magántulajdont sértettek a romos Fürdő Szállót ponyvával letakarok Megnyílt a Magyar Sziget Nívós előadások az Attila színpadon ESZTERGOM Az MSZP esztergomi szervezete és a Ratal Balodat az épületre illesztett ponyvával takarta el az igen rossz állapotban lévő Fürdő Szálló alsó részét A Hídlap jogi szakértője szerint a politikai demonstráció során egyszerűen magántulajdon-sértés történt Láposi Elza, az MSZP helyi szervezetének elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy az volt a céljuk az épület eltakarásával, hogy a gazdátlan épület legalább az idegenforgalmi szezonban ne csúfítsa el a városközpontot. A már meglévő védőpalánkon az önkormányzat által elhelyezett tábla ugyan magyarázatot kíván adni a magántulajdonban lévő épület állapotára és ennek okaira, de ezt a külföldiek nem igen értik, ők csak a pusztuló épületet látják. Ezért döntöttek úgy, hogy még jobban eltakarják az épület alsó szintjét. Megkérdeztük Balogh Zoltán ügyvédet, hogy a szocialisták és a Fiatal Baloldal takaróponyvájának elhelyezése jogszerűen történt-e, és nem üt- között-e a magántulajdon sérthetetlenségét védő jogszabályokba. folytatás a 3. oldalon) ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Már a délelőtti órákban csaknem ezren érkeztek sátrakkal vagy anélkül a csattogó-völgyi üdülőterületre, tegnap fél ötkor volt ugyanis a Magyar Sziget fesztivál hivatalos megnyitója, ahol Bethlen Farkas verőcei polgármester és Toroczkai László főszervező mondott beszédet A nyitóünnepségen fellépett Herczeg Flóra egri és Compó Tatiana csángóföldi népdalénekes, Tóbik Titusz felvidéki verséneklő, valamint a vecsési Tiroli tánccsoport. Az érdeklődők a Hamvas Béla előadóteremben Tudós Takács János középkorról szóló előadását, illetve Tóbik Titusz koncertjét hallgathatták meg. Az esti koncertfellépők a Dobogó-kő és a Romantikus Erőszak együttesek voltak, valamint színházi csemegét nyújtott a vajdasági Magyarkanizsáról érkező kamaraszínház Halottak napjától Virágvasárnapig című darabja. Ma már a délelőtt folyamán érdekes előadásokat hallgathatnak meg a fesztiválozók. Többek közt Kiszely István mesél a magyarok őstörténetéről és antropológiai sajátosságairól, míg Simó József Wass Albert életútjától beszél a népzenei koncert előtt az Attila király nagyszínpadon. Este negyed nyolctól pedig az Ismerős Arcok, a Zorall és a Magozott Cseresznye lép fel. Minden nap lehetőség nyílik az íjászattal való ismerkedésre, illetve filmvetítések folynak folyamatosan. Az abortuszok ellen az Alfa Szövetség a „Hófehér” magzatvédő sátorban tart egész napos tájékoztatást és vetít az élet fontosságára figyelmeztető filmeket. • Szabó
