Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-08-03 / 151. szám

HÍDLAP • 2005. augusztus 3., szerda RÉGIÓ www.istergranum.hu Tortúra a kirándulás kerekesszékkel Elérhető szolgáltatásokat kérnek a mozgáskorlátozottak számára mentesítettnek tekinthető, több részen lehetetlen az átalakítás a domborzati sajátosságok miatt, illetve a középkori romokhoz eleve nem nyúlhat senki. Ahhoz például, hogy segítség nélkül használható, 5 százalékos lejtőt alakít­sanak ki feljáróként, nincs elég hely, a Bazilikáig lenyúlna az út - mondta el Vígh Zoltán, aki hangsúlyozta, hogy a kiállítóterek nagy része bejárható ke­rekesszékkel is, van speciális lépcsőjáró gépük, illetve a segítség mindig bizto­sított. A kávézót és az illemhelyet is használhatják mozgáskorlátozottak. Visegrádon már kész tervek vannak az akadálymentesítésre, a város nemrég indult egy pályázaton is, ám sikertele­nül. Az anyagi fedezet hiányán túl itt is a műemléki védettséggel van a legna­gyobb gond - mondta Szőke Mátyás, a palota igazgatója. A Mátyás Király Mú­zeumot segítséggel bejárhatják, a Sala- mon-toronynak azonban csak a tövéig juthatnak el a kerekesszékes látogatók. A helyreállítási munkák során és a lehe­tőségek szerint igyekeznek maximáli­san megtenni mindent az akadálymen­tes használat érdekében, a palotával szemben egy olyan játszóparkot szeret­nének a későbbiekben kialakítani, me­lyet a fogyatékkal élő és vak gyerekek is biztonságosan használhatnak. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Ennek ellenére azt tapasztalta, hogy az ilyen jellegű átalakításokra biztosított pályázati pénzeket nem használják ki maradéktalanul a vál­lalkozók. A MEOSZ természetesen együttműködik a kiadvány szerkesz­tőivel, az eredményt - mely már idén őszre várható - honlapjukon ők is közzéteszik majd. A szállodaszövetség elnöke nem ért egyet a pesszimista nyilatkozat­tal, azt állítja, tagjaik nagy többségé­nél már megoldott az akadálymente­sítés. Odafigyelnek a speciális igé­nyekre, és erre a szakma többi részét is folyamatosan figyelmeztetik, őszi közgyűlésükön fontos napirendi pont lesz a kérdés - mondta Niklai Ákos. Az egyik szállodalánc a kiad­ványról szóló sajtótájékoztatón tu­catnyi olyan szállodájukra hívta fel a figyelmet, ahol speciális szobák vár­ják a fogyatékkal élőket, és amelyek számukra fél áron vehetők igénybe. Az esztergomi vár részben akadály­LAP(SZ)ÉL Vödrös Attila Anatómia Az Úr hat nap alatt teremtette a világot, s a hetediken - vasárnap - megpi­hent. Főképp ezt mormogta magában Koronás Mihály a munkaszüneti na­pokon, majd hozzátette még: az Úr! Merthogy Koronás Mihály csak nevével tartozott azokhoz, akikre azt szoktuk mondani: koronás fők. Ő nem volt az. Mihályék új házat építettek, s olyan marhák álltak az istállóban, amilyene­ken mindenkinek megakad a szeme. Az asszony nemcsak a férj és a sorra érkező öt gyermek neveléséhez értett, hanem jártas volt minden munká­ban. Leginkább a parasztiban. És értett a pénzhez! Eme tudománya azzal kezdődött, hogy minden fillért a saját bukszájába gyömöszölt, míg férje- ura jókora méretű bugyellárisában a gyerekek fényképei kaptak helyet. Kocsma?! Hát ezt a szót száműzték a Koronás portáról. Aki kiejtetné, an­nak az asszonysággal komoly bajai támadnának, így aztán Mihály nem is forszírozta a dolgot. Inkább úgy tett, mintha maga is megvetné a kocsmá- zó férfitársait. Jó, jó, megy ez egy darab ideig, no de a végtelenségig? Azt már nem! És föllázadt Koronás Mihály. Történt, hogy az asszonyt a megyei kórházba kellett szállítani, s míg ott gyógyítgatták, addig odahaza Mihály szemléletbeli változáson ment keresz­tül: az első napon magához ragadott ötszáz forintot... Elverte. Második na­pon ezrest gyömöszölt a zsebébe. Elherdálta. Mondjam-e tovább? Mihály eljutott az ötezresig. Olyannyira lerészegedett e napon, hogy veje ura pi­ronkodva támogatta haza apósát. De Mihály nem bánta. Egy dalt dúdolt, illetve csak egyetlen sorát: „Szórja szét a szélvész, ne maradjon semmi”. De mert nem volt olyan komoly az a betegség, másnap már ott állott az asszony a nagy kredencnél, ahol mi más lenne a teendője, mint megszá­molni a vagyont. Kórházi színét legyőzte e tevékenység befejeztével a pír:- Kelmed kivett a pénzből - állapította meg.- Ki - próbált tömören fogalmazni Mihály.- Aztán mire?- Erre-arra. Háztartásra- Arra-e? És pálinkára. Széttárta a kezét az ember, s mintha halaszthatatlan dolga lenne, az ajtó felé iparkodott. Az ilyen jellegű párbeszédet tanácsos hamar befejezni.- Nona Ne szaporázza annyira! Volna nékem még egy pár szavam.- Ugyan! Ér-e annyit az az ezer vagy kétezer?...- Vagy ötezer.... Hát hallja-e? Mondok én magának valamit. Nekem még életemben nem volt epekövem, csak most. Megbotlik az epe is.- Meg az...- Megbotlott az én Mihályom is. Ivott, ugye?- Ittam bizony, erőst. - Kezdett fölengedni a férfi.- De hát miért?- Miért, miért? Úgy összezavarodtam, olyannyira hiányoztál...- De szépen mondja. S ilyen nagy itt a rend! No, kotorja elő azt a barna bugyellárist. Ide a képeket! Ezt a pénzt meg süllyessze bele. Menjen. Igyon meg egy kupicával, immár nyugodtan, mert itthon vagyok. Mihály, mint máskor is, most is szót fogadott. Emelt fővel lépett az ívóba, ahol határozott hangon rendelt. Pálinkát. Aztán arról beszélt az ott ülő öregeknek, hogy az ember legfontosabb belső szerve az epe. Azért van ez, magyarázta hosszan -, mert az epe, hisz ezért van az epevezeték, még az agyig, meg a lélekig is elér. S mert a magyarázat kiszárította a torkát, kért még egy kis barackot. Milliárdos japán befektető a megyeszékhelyen? Tatabánya. Meg nem erősített infor­mációk szerint a japán Asahi glas szél­védőgyártó 32 milliárd forintos beruhá­zást tervez Tatabányán. A vállalat a ke­let-európai autógyárak közelsége, a jó infrastruktúra és a képzett munkaerő miatt szemelte ki magának Magyaror­szágot. A hírek szerint a megyeszékhely hajlandó komoly kedvezményeket is nyújtani az Asahi glasnak, bár a tárgya­lások egyelőre titkosak. Csak külföldön ér valamit a dinnyénk A kánikula ellenére a termelők egyik szeme sír, a másik nevet A/6M H*út«.ui j • Dallos Jenő rajza Folytatás az 1. oldalról Idén nem panaszkodhatnak a dinnyetermelők, legtöbbjüktől már a „földről” megvették a termést a vi­szonteladók, a nagybani piacokon sem kellett fölösleges köröket futni­uk felvásárlókra vadászva. A forga­lomnak a kánikula is jót tett, a fo­gyasztói árak is ehhez mérten kezd­tek zuhanórepülésbe, egy hét alatt 15-20 forintos árcsökkenést tapasz­talhattunk. A termelők többsége nem bánatos az árcsata miatt, őket legfőképp az érdekli, hogy nagyjá­ból reális áron adhassanak túl mara­déktalanul dinnyéiken. A viszont­eladók egyébként 40-50 forint körü­li kilónkénti áron vásárolnak tőlük, melyet 70-90 forintért adnak el. A zöldség-gyümölcs kereskedőknek már sokkal több okuk lehet panasz­ra. Nemcsak az áruházláncok ala­csony áraival kell megküzdeniük, hanem az utak mellett lecövekelő il­legális árusokkal is. Az utánfutókból dinnyét áruló „feketézőknek” nem kell az árba bekalkulálniuk az adó­terheket és a rezsiköltséget. Az ilyen árusok működését a bőrén érzi a legtöbb kereskedő. A fogyasztó pe­dig hajlamos az ár után ítélni, nem törődve azzal, hogy a rásózott, eset­leg éretlen, romlott gyümölcs miatt sehová nem fordulhat panasszal. A dinnye közismerten „bizalmi” gyü­mölcs, vagy elhisszük a kereskedő­nek a „mézédes” jelzőt vagy meglé- keltetjük, ám ezután már képtelenek vagyunk visszautasítani az így elad­hatatlanná váló árut. Utak mellett egyébként 70-80 fo­rintért mérik a dinnye kilóját, ha­sonlóan mint a piacokon és a zöldsé­geseknél. A dinnyepiacot túlnyomó- részt az export tartja életben, mint­egy 200 ezer tonna kerül külföldre. Ezért a termelők annak örülnének, hogyha itthon mérséklődne, míg a külpiacokon tovább tartana a meleg. A spanyol aszály, a dél-európai hő­hullám következtében ugyanis a nagyfelvásárlók is rhegtalálták idén a magyar piacot, így a hazai termelők­nek jó esélye van arra, hogy a kiala­kulófélben lévő magyar árcsatából a külföldi felvásárlók segítségével győztesen kerüljenek ki. • Szabó Nem érdemes kockáztatni Egy-két pohár sör is a jogosítványunkba kerülhet Folytatás az 1. oldalról Ez utóbbi esetben a kórházak la­borjába kísérik és megvárják vele, míg lezajlik a két vérvizsgálat, ame­lyek között fél órának kell eltelnie. A rendszer a Seresnél is így működik, a második fújásra mindenképpen a ka­pitányságon, fél óra elteltével kerül sor. Kovácsné Trázsi Csilla rendőr őrnagy elmondta, azért szükséges a fél óra, mert így lemérhető, hogy mi­kor fogyasztotta az illető az alkoholt. A Seres- vagy a vérvizsgálat által ki­mutatott érték alapján a sofőr szabály- sértést követ el, amennyiben a kimuta­tott érték 03 ezrelék alatt van, ameny- nyiben meghaladja azt, akkor bűncse­lekményt követett el az illető. A jogosít­vány mindkét esetben bevonható, bizo­nyos időre és pénzbírsággal is sújtható a vétkes sofőr, az elfogyasztott alkohol mértékétől függően. A vezetői enge­dély bevonásáról - a vizsgálat eredmé­nyének ismeretében - a szabálysértési előadó dönt, és az illetékes okmányiro­dába kell bevinni a jogosítványt. Érdeklődésünkre, hogy mekkora mennyiségű alkohol elfogyasztása esik még a 0,8 ezrelék alá, a rendőr őr­nagy elmondta: ez függ az illető test­súlyától és attól, hogy mikor fogyasz­tották az italt. Egy normál testalkatú ember vérébe véleménye szerinte két pohár sör elfogyasztását követően még nem éri el a 0,8 ezreléket, „csak” a szabálysértési zónába tartozik. Gyakran megkérdezik az intézke­dő rendőrök az illetőtől, hogy fo­gyasztott-e alkoholt. A sofőrök több­sége ilyenkor inkább bevallja vétkét, azt is elmondják, hogy mennyit, re­mélve, hogy így enyhébb elbírálásra számíthatnak. Pedig rosszul teszik. Kovács Kázmér a Magyar Autóklub vezető jogásza lapunknak elmondta: ittas vezetésért el lehet venni a jogo­sítványt, de pusztán az alkohol kon­centrációjának kimutatásával az ittas vezetés ténye nem igazolt, azt a sza­bálysértési előadónak kell bizonyíta­nia. Amennyiben azonban az illető elmondja, hogy „ivott alkoholt, ak­kor már az ő elismerése is hozzájárul a bizonyítékhoz és így egyúttal bizo­nyítottá válik az ittas vezetés és el le­het venni az illető jogosítványát.” Minden esetre a szonda vagy a vér­vétel kijátszásának reménytelennek tűnő megpróbálása helyett érdeme­sebb tiszta fejjel, alkohol nélkül ülni a volánhoz, hiszen a jelenleg alkalma­zott módszerek szinte kizárólagosan megállapítják, hogy mennyi alkoholt fogyasztott az illető, tulajdonképpen csak a büntetés mértéke kérdéses. • GAl Kata Tornaterem hitelből Tokod. Tornaterem építését terve­zik Tokodon, melynek kivitelezését hosszú lejáratú hitel felvételével való­sítják meg. A kiírásra eddig három bank jelentkezett, melyek pályázatát a közbeszerzési bizottság a jövő hónap végéig bírálja el. A termet a Móra Fe­renc Általános Iskola Tokod-falui, Bé­ke utcai épülete mellett építik fel. Cseh kiállítás a galériában Párkány. Kocsis Ernő irodalomtör­ténész nyitotta meg a párkányi galériá­ban Lenka Neuhauserová, cseh festő 34 művéből álló kiállítást. A dél-mor- vaországi Bpeclavban élő 41 éves mű­vész a kubizmus jegyeit is alkalmazó, kiforrott új-stilizált realizmus képvise­lője. Egyénisége és különlegessége a kisméretű kép adta kompozíciókban rejlik, illetve ezekben nyilvánul meg. Képeinek színvilága az ógörög és rene­szánsz meleg színeire emlékezteti az al­kotásait vizsgáló nézelődőt. A kiállítást augusztus közepéig lehet megtekinteni. Egymilliós zsákmányok Sárisáp-Esztergom. Több mint egy­millió forintot zsákmányolt az az isme­retlen elkövető, aki a hét végén hatolt be egy sárisápi családi házba. Hasonló kárt okoztak azok a tettesek is, aki július 26-a és július 30-a között két házról sze­relték le a rézcsatomákat Esztergom­ban, a Berényi Zsigmond utcában. A lopási kár összesen: kb. 600.000.- Ft., a rongálási kár 450.000.- Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom