Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)

2005-07-23 / 144. szám

www.esztergom.hu ESZTER GO M 2005. július 23., szombat • HÍDLAP vv Dali megérkezett Esztergomba Kisbusz hozta a jövő héten nyíló kiállítás képeit Élő Biblia - batikolt képeken Tegnap délelőtt hetven darab eredeti Salvador Dali festmény ér­kezett a királyvárosba, hogy egy hét múlva minden érdeklődő meg­tekinthesse az esztergomi Vár Ron­dellájában. A képek Bamberg váro­sából érkeztek Esztergomba. A hetven képből álló összeállítást Kiss Antal szervező, Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója és Pécsik György, a kiállítás technikai hátterét biztosító városi utazási iroda ügyve­zetője várta a kiállítótermül szolgáló hajdani körbástya bejáratánál. A jövő héten nyíló tárlat szorosan kapcsolódik a királyvárosban tartott nyári rendezvények sorába. A test­vérvárosi kapcsolatoknak köszönhe­tően Dali értékes képei érkeztek meg Esztergomba, és az előzetes híreszte­lésekkel szemben eredeti Dali fest­ményekről van szó. Horváth Béla elmondta, jelentős ál­lomás a múzeum történetében a Dali- tárlat, amelyhez a város önkormányza­ta is jelentősen hozzájárult, és remé­nyét fejezte ki, hogy az évről évre egy­re nagyobb szabásúvá váló esztergomi fesztiválprogram jövőre is tartalmaz majd hasonló rangos eseményeket. A bambergi gyűjtemény legszebb darabjait hat héten át, július 29. és szeptember 10. között mutatják be Esztergomban. • SE A Belvárosi Plébánia templom- I ban dr. Paskai László bíboros, nyu- i galmazott prímás-érsek nyitotta meg a visegrádi gyermékképzőmű- I vész szakkör munkáiból készült, Élő Biblia című kiállítást. A visegrádi Mátyás király Műve­lődési Ház gyermekképzőművész szakkörében G. Nagy Nóra képző­művész vezetésével batiktechnikával készítenek a gyerekek textil képeket. Mikesy Tamástól, a Mátyás király Művelődési Ház igazgatójától meg­tudtuk, hogy a több mint tíz éve mű­ködő szakkör tagjai alkotásaikkal több rangos hazai és nemzetközi ki­állításon nyertek már érmeket. A ba- tiktechnika igen sok türelmet igény­lő textilfestési eljárás, amelynek so­rán minden egyes szín külön-külön kerül a textilre. A G. Nagy Nóra ál­tal vezetett, családias hangulatú szakkörbe az óvodástól az egyetemis- j táig járnak gyerekek és ifjú felnőt- j tek, akik még gyermekként kezdték | el a batik képek festését. Itt termé­szetes az is, hogy a nyolcéves kislány együtt dolgozik a tizenöt éves fiúval. A batik szakkör képeiből 2004-ben naptár is készült, amelynek egyik ké­pét megvásárolta a protestáns könyv­kiadó idei évkönyvük címlapjára. Az esztergomi Belvárosi templomban most megtekinthető kiállításra első­sorban bibliai témájú képeket válo­gattak, de téma szempontjából igen gazdag a szakkör képanyaga. Bármi­lyen témát feldolgozhatnak a gyere­kek, ami csak eszükbe jut, vagy ami megfogta őket. Mint intézmény igaz­gató nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen sikeres szakkör működik a Mátyás király Művelődési Házban - mondta Mikesy Tamás. - Úgy gon­dolom az eredményekhez hozzájárul a szakkör családias légköre, és egy­más szeretete és munkájának elisme­rése. Ez a lelkűiét sugárzik a képekről is, ami azonnal megfogja a nézőt. A Belvárosi templomban lévő kiállítás szeptember 25-ig tekinthető meg a miserend szerint. • Muzslai Ágnes Ajándékot kaptak előfizetőink Becsületkasszák hamarosan a régió száz településén Folytatás az 1. oldalról Figyeljék, tehát, mikor bukkant fel újból a lapban a felhívás. A Hídlap által - Magyarországon eddig egyedülálló módon - megvaló­sított becsületkasszás terjesztés is nagy sikernek örvend. Igaz, még elő­fordul, hogy feltörik valamelyiket, de a rendőrség és térfigyelő rendszer segítségével sikerült megtalálni két elkövetőt is, akik ellen szabálysértési eljárást indítottak. Ennek ellenére a Hídlap hamarosan kiterjeszti a becsületkasszás árusítást az Ister-Granum Eurorégió egész te­rületére, így mind a száz, régióhoz tar­tozó településen a közeljövőben meg­jelennek majd az Esztergomban és Párkányban már jól ismert kasszák. • MUNKATÁRSUNKTÓL Bővítik a Mi Házunkat Baba-mama klub lesz az Öntöde utcában A Töltés utcai cigány családok­ban élő gyermekeket és fiatalokat segítő Határtalan Szív Alapítvány bővíteni szeretné az itt működő Mi Házunk nevű intézményét. A Mária Iskolatestvérek spanyol szerzetesrend tagjai néhány éve tele­pedtek le a Töltés utcai cigány soron. Támogatásukkal és a Határtalan Szív Alapítvány segítsége révén azóta fel­épült a Mi Házunk, ahol a hátrányos helyzetű cigány gyermekek és fiata­lok gondozásával, nevelésével foglal­koznak. Áldozatos munkájuknak kö­szönhetően egyre több cigány fiatal­nak adatott meg a tanulás és a mun­kavállalás lehetősége. A sok ellátandó feladat miatt most azonban az épület bővítésére lenne szükség. Romanek Etelka, a Határtalan Szív Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak el­mondta, hogy a Töltés utcai hátrá­nyos helyzetű cigány családokban élő kisgyermekes anyák és asszonyok helyzetén is szeretnének javítani, és ezt a Mária Iskolatestvérek spanyol- országi rendházának anyagi támoga­tásával szeretnék megoldani. Szükség lenne helyre a kiscsoportos foglalko­zásokhoz, és szeretnének a Töltés ut­cai kisgyermekes anyák számára ba­ba-mama klubot és gyermekfelügye­letet is beindítani. A kisgyermekes anyáknak ezzel munkalehetőséget nyújtanának, valamint pályáznak a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében a gyermekfelü­gyeleti munka finanszírozására, és to­vábbi képzési lehetőségekre is. Céljuk a kisgyermekes anyák munka világá­ba való visszajuttatása. Ezt főleg a be­dolgozási munkalehetőség megte­remtésével szeretnék elérni. A épület bővítéséhez a tervek már készen van­nak és a szükséges anyagi erőforrás is biztosított. Romanek Etelka bízik benne, hogy minél gyorsabban lezaj­lik az engedélyezési eljárás és már ősszel a kibővített épületben tudják fogadni a kisgyermekes anyákat. • MA Két nap Bartók tiszteletére Csütörtökön kezdődött a Jazzter- gom programsorozatán belül Bar­tók Béla halála 6o. évfordulójának tiszteletére szervezett zenei szim­pózium. Az „In memóriám Bartók Béla” címmel kétnapos nemzetközi jazz és kortárs zenei szemlét a vi­lághírű jazz zongorista, Szakcsi La­katos Béla nyitotta meg. A Zsolt Nándor Zeneiskolában megrendezett ünnepélyes esemé­nyen a nagy hírű muzsikus Bartók munkásságát méltatva vezette be a zenei rangadót. Elmondta, hogy Bar­tók zenéje hazánkban még mindig nem elég elfogadott és ismert. Világ­szerte, így Amerikában is az első szá­mú zeneszerzőként tartják számon a jazz zenei vonulatában is. Szakcsi La­katos Béla felelevenítette a hallgató­ság előtt egy régi New York-i élmé­nyét. A külföldi egyetemen improvi­zációt tanított, s az első alkalommal az előadó terembe érve Bartók Béla soha nem látott nagyságú portréját pillantotta meg. „Megláttam és szinte hátrahőköl­tem a meglepetéstől, majd mondha­tom, könnybe lábadt a szemem, hogy itt, ezen a földön egy magyar zeneszerzőt jegyeznek az első szá­mú helyen” - mondta a zongorista. Majd kifejtette, hogy Bartók a XXI. század zeneszerzője, hiszen Bach- tól, Beethoventől, egészen a roman­tikán át, Wagneren, Richard Straus- sig és Liszt Ferencig végigvonult, végigtanulmányozta és magába szívta a zenét. A sokféle stílust fel­dolgozta, majd hozzáadta a népze­nét. így alakult ki a jellegzetes Bar­tók-stílus, a jellegzetes Bartók-féle tonális érzet. „Körülbelül 20-25 éve kaptak rá Bartókra az amerikai jazz zenészek” - folytatta Szakcsi. Majd hozzátette, hogy örvendetes lenne, ha a ma fiatal zenészei nem csak a kottában előírta­kat, hanem saját minőségükből faka­dó improvizációkat játszanának, ahogy azt Bartók is tette. A zenei szimpózium első napján a zeneiskola növendékei adtak Bartók munkásságából ízelítőt, majd a prog­ram a holland szaxofonos, Dick De Graaf és a Szakcsi Lakatos Róbert Trió műsorával folytatódott a jazz hajón. A következő napon szakmai értekezések és zenei bemutatók tet­ték színessé a Bartók Béla emlékére rendezett sorozatot. • Lőrincz Zsuzsa Import előadás a Várszínházban Díszlet nélkül is emlékezetes előadást láthattak az érdeklődők Az elmúlt hétvégén - pénteken és szombaton este - Schiller Stuart Mária című drámáját láthattuk a „Bazilika árnyékában”. A bambergi Hoffmann Színház társulata egy jól kidolgozott előadást mutatott be a magyar közönségnek. Az előadás érdekessége volt, hogy a díszletet gyakorlatilag maga a szín­ház jelentette(a hóhérpallost leszá­mítva). Rainer Levandowski, a darab rendezője elmondta: eredetileg ne­héz volt ezt a darabot színpadra vin­ni, sokkal inkább olyan helyen kép­zelte el, mint a Várszínház, ahol a négy fal és a lépcsők több teret ad­nak a játéknak. A dráma cselekményét tekintve nem túl bonyolult, de a szereplők kapcsolata roppant szövevényes, mégis a színészek játéka és jól artiku­lált beszéde (ez utóbbit kellemes csa­lódásként éltük meg sokan) még an­nak is érthetővé tette a darabot, aki nem műveli felsőfokon az „ékes né­met nyelvet”. A „Kulturaustausch” vagyis „Kultú­racsere” program, ahogy Rainer Levandowski fogalmazott, sikerrel járt. Testvérvárosunk művészei jól érezték magukat Esztergomban, és bár voltak apróbb összezörrenések az itt eltöltött három- négy nap alatt, többen mond­ták, hogy szívesen visszajönnének. Maga a színház is azonnal elnyerte a tetszésüket: „Milyen aranyos” mondta az Erzsébet királynőt játszó Gertrud Eiselen, amikor a csütörtö­ki megérkezésük után rövid terep­szemlét tartott. A kis csapat - 26-an voltak összesen sminkesekkel, világosítókkal együtt - igazából csak pénteken „szállta meg” színházunkat, ahol némi rendezkedés után egy gyors főpróbát bonyolítot­tak le. Kisebb problémát jelentett a hatalmas ruhákban való közlekedés, de végül ezt is sikerült megoldani. Mindenki izgatottan készült az esti előadásra, ahol ugyan nem volt telt­ház, de viszonylag nagyszámú közön­ség tapsolta néhányszor vissza a Lor­dokat és Ladyket. A közönség száma azonban - ah­ogy Horányi László a Várszínház művészeti vezetője a szombati elő­adást követő fogadáson elmondta - nem elsődleges szempont. Hiszen, ha ezzel a vendégjátékkal hagyo­mányt teremtettünk - ezt pedig mind német, mind magyar oldalról őszintén reméljük - az már komoly eredménynek könyvelhető el. Erre pedig az eddigi visszhangokat figyelembe véve komoly esély van. • Bády Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom