Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-22 / 143. szám
4 HÍDLAP • 2005. július 22., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Az uszítást nem, a jelképet büntetik? Az újfasiszták nem sértettek törvényt a szlovák rendőrség szerint Káosz az üzemanyagpiacon Már-már követhetetlen az ármozgás, nem árt figyelmesen tankolni Folytatás az 1. oldalról 2000-től bővíti piacát az Autóklub tulajdonrészesedésével működő Klubpetrol hálózat. Itt a 95-ös benzin jelenleg 265, a gázolaj literje 255 forintba kerül. Ezek az árak sem teljesen azonosak azonban, ők is kénytelenek a forgalmasabb helyeken, illetve versenytársak közelében változtatni az áraikon - mondta el Hajdú Vilmos ügyvezető igazgató, aki megerősítette, hogy az üzemanyagpiacon egyfajta alákínálási árháború alakult ki az egyre emelkedő árak miatt. Az, hogy a Klubpetrol Esztergom közelében pontosan hol tervez kutakat, egyelőre üzleti titok. A Folytatás az 1. oldalról A Nyíró Gyula és a Szent László Kórházon kívül ilyen jellegű vizsgálatokat az ANTSZ megyei és fővárosi intézeteiben, az Országos Epidemiológiai Központban (OEK), az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetben (OBNI) és a bőr és nemibeteg intézetekben végeznek, de az eredményre minden esetben három hétig kell várni. A vizsgálatról tudni kell, hogy történhet névvel, illetve név nélkül is. Az anonimitást a vizsgálatra jelentkezőnek kell kérnie, ebben az esetben semmilyen személyes adat nem kérhető. A vizsgálatok kötelező részeként, mind a vizsgálat előtt, mind az eredmény átvételekor (melyet csakis személyesen adnak ki), az orvos és a vizsgálatra jelentkező között elbeszélgetésre kerül sor. A beszélgetés során szó esik a HÍV terjedési formáiról, a veszélyes magatartásról, a megelőzési módokról és az illető szexuális és drogfogyasztási szokásáiról. Az anonim vizsgálat minden esetben ingyenes. A hivatadiszkontkutak versenyképességét az is növeli, hogy több beszállítótól vásárolnak, így unión belülről vagy kívülről mindig a legkedvezőbb áron vásárolnak üzemanyagot. Danks Emese a Tesco szóvivője azt mondta, egyre több benzinkutat terveznek az áruházak mellé, a forgalom nagysága minden várakozásukat felülmúlta. Pontos árat azonban ő sem tudott mondani, ők a MÓL áraihoz képest tartják a különbséget minden kútjuknál. A MÓL pedig szinte sarkonként változtatja az árait. A rendkívül szűkszavúan nyilatkozó MÓL szóvivő csupán annyit közölt, az árakat kutanként kalkulálják ki, egyedi árképzéssel a versenytársak közelségét, illetve a helyszíneket is filos célból szűrés 4000 forintba kerül, míg a névvel, saját célra kért HÍV teszt TÁJ kártya alapján ingyenes. Hentes Ildikó tájékoztatása alapján, szervezetük 2000-es megalakulásának egyik fő oka a hazánkban 2000- 2001 között kialakult Hepatitis C járvány volt. Intézményükben nagy hangsúlyt fektetnek a felvilágosításra, mely szórólapok, különféle fórumok, iskolai programok keretén belül valósul meg. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, Csernus Eszter lapunknak elmondta, hogy véleménye szerint, hazánkban csakis passzív adatgyűjtés történik, így arról, hogy mennyi a fertőzöttek valós száma, nehéz lenne pontos adatot mondani. A hivatalos szám 1200 körül mozog. Csernus Eszter tájékoztatása alapján, az Esztergomban található HÍV fertőzöttek számáról a helyi ANTSZ tudna tájékoztatást adni, mert az orvosoknak jelezniük kellene az intézmény felé az esztergomi betegek számát. Végül az adatokkal kapcsolatgyelembe véve. Az egyes kutak benzinárainak eltéréseiről Bacsúr György semmiféle információt nem adott lapunknak, azt üzleti titokként kezelik. Az ártájékoztatás sem mindig teljesen korrekt, egyre több benzinkútnál letakart hirdetőtáblákat láthatunk, vagy ami még kifogásolhatóbb: egyszerűen fennhagyják a régi árakat, a fogyasztó pedig csak közvetlenül tankolásnál szembesül a valódi árral. A vásárlók pedig a nagykutakkal szemben úgy tűnik, egyre inkább pártolnak majd át a kisebb szolgáltatókhoz. A Tesco ráadásul benzinkútjaihoz ötven négyzetméteres shop-ot is biztosít, ugyanazokkal az árakkal, mint az áruházban. • SZH Magyarországon, az Újhelyi Eszter vezette sentinel sureillsnce vizsgálat szerint 1996-1997-ben az intravénás kábítószer fogyasztók 16 százaléka volt HÍV pozitív, míg 2001- 2002-ben már 24-28 százalék volt ez az arány. Jelenleg, az intravénás drogfogyasztók mintegy 33 százaléka fertőzött a kórral. Az ENSZ HIV/AIDS-re szakosodott szervének becslései szerint, jelenleg 40 millió HÍV pozitív ember él a világon. ban a megyei ANTSZ- tői, Csajági doktornő elmondása alapján derült ki, hogy Komárom-Esztergom megyében tíz HÍV fertőzött és ennél jóval kevesebb Hepatitis C fertőzött van regisztrálva. A megyei ANTSZ HIV/AIDS tanácsadó irodát is működtet, ahol munkanapokon, 8-14 óráig fogadják a szűrésre önkéntesen jelentkezőket. Az első fél évben közel ötvenen vették igénybe a tanácsadást illetve szűrést. • Szép Éva Folytatás az 1. oldalról Mint elmondta, az ügy folyamatát figyelemmel kísérik, de a nagykövetség csak abban az esetben avatkozhat be a folyamatba, ha jogsértést fedeznek fel. Mint arról már korábban beszámoltunk, a szlovák rendőrség csak a magyar ellentüntetők viselkedésében fedezett fel szabálysértést, a szlovák újfasiszta mozgalom tagjai hivatalosan nem sértettek törvényt. Milos Fábry, a nyitrai kerületi rendőr-főkapitányság sajtószóvivője lapunknak elmondta: bár a Szlovák Testvériség Mozgalom tagjai a Hlinka-gárda uniformisát viselték, ez magában még nem minősül bűncselekménynek. Nem volt ugyanis semmilyen rangjelzésük, az egyenruha pedig nem volt teljesen azonos azzal, amit a Hlinka-gárda viselt. Ha viszont valaki „heil”-t köszön, azzal a fasiszta szimbólumokat nyilvánosan propagálja, és ez már bűncselekménynek számít Szlovákiában. Ha az ügyész a vádemelés mellett dönt, akkor az ítélet végerédményét tekintve több lehetőség is számításba jöhet. Az egyik szerint távollétükben folytatják le az eljárást, a másik leheFoly tatás az 1. oldalról Az igazgató szerint a Mary-Ker azt mondta nekik, az ítélet után azonnal megkezdték a termék átcsomagolását. Bokros Zsigmond minden esetre örül annak, hogy a két cég között évek óta folyó vita végre véget ért, és végre lezárhatják az ügyet. A háborúnak azonban nincs vége, újabb pereskedés kezdődhet a két gyártó között. Bokros Zsigmond elmondta, hogy egymilliárd forintos kártérítési pert indítottak a Mary-Ker ellen, elmaradt nyereségük, és ellenkampányaik költségeinek megtérítése miatt. Megpróbáltunk beszélni Mándy-Tas A szlovák újfasiszta tüntetők ellen névtelen feljelentés érkezett a főügyészségre. A szervezetet jelenleg faji indíttatású bűncselekmény elkövetésével vádolják. Az újfasiszták szervezetét hivatalosan is bejegyezték Szlovákiában, hiszen a szervezet az összes törvényes feltételt teljesítette. Erre a belügyminisztérium szerint azért kerülhetett sor, mert a szervezet hivatalos programja nem tartalmazta azokat a kijelentéseket, ami a nemzeti programjában szerepel. tőség az, hogy Magyarországtól kérnének jogsegélyt, ez azonban csak a súlyos bűncselekményeknél fordul elő. Ahhoz viszont, hogy a szlovák hatóság Magyarországon letartóztathassa őket, a két személynek át kell jönnie Szlovákiába, mivel Magyarország nem adhatja ki saját állampolgárait. Mivel erre kicsi az esély, valószínűleg marad a távollétükben meghozott jogerős ítélet, amely a szlovák törvények értelmében hat hónaptól akár három évig terjedő börtönbüntetés is lehet. • Czigler Mónika Ferenccel, a Mary-Ker vezérigazgatójával, de lapzártánkig nem értük utol. A Népszabadságban megjelent információ szerint ugyanis a cég kilencszázmillióra perelte a Gyermely Rt.-t, mert az rossz színben tüntette fel a Korona tésztát, pedig csak a termék csomagolásával kapcsolatban voltak kifogásaik. Bokros Zsigmond nem tud erről, hozzájuk, mint mondta: nem érkezett hivatalosan semmilyen dokumentum a perrel kapcsolatban. Reméli, hogy a tészta háború második szakasza nem fog any- nyi ideig elhúzódni, mint a hat év után végre lezárult „csomagolási-ügy”. > • Gál Emelkedik a HÍV fertőzöttek száma Még mindig kevés helyen végeznek szűrővizsgálatokat Vége a tésztacsatának Háborút nem, csak csatát nyert a Gyermelyi tésztagyár LAP(SZ)ÉL PIHtl „Oxl" Zoltán Régi kincseink Amióta az eszemet tudom, Esztergomban állandóan megy az építkezés. Belvárosi gyerek lévén minden jelentősebb itteni téglakupacról eszembe jut egy építkezős történetet. Számomra a 60-as évek végétől kezdődött el a história. Az akkori változások a Rákóczi tér, a Lőrinc (a rendszerváltásig Mártírok) utca, a Kis-Duna parti sétány és a Bajcsy-Zsilinszky utca által határolt területet érintették főként. Pusztán elrettentésnek, de tényleg csak azért, én szobrot állítanék azoknak, akik úgy döntöttek, hogy a régi belvárosi épületeket lebontva, azok helyén megépítik a jelenleg is látható „Bástya áruházat” és a mellé épített enyhén lakótelepi hangulatú „Tatabá- nya-alsó”-t, mint a szocialista realizmussal kellemetlenül összecsengő kockaformából összetákolt, új esztergomi belvárosi épületkupacot. Rém kellemetlen ez a betonszarkofág-együttes itt. Nekem. Meglehet, olyan is akad, aki szereti, de itt az első magyar város állt, az első magyar király született majd trónolt, az első magyar gyógyfürdő épült meg és még sorolhatnánk. Esztergom most ismét kincseinek eddig felszínre nem került, föld alá rejtett leleteit mutathatja be a nagyvilágnak. A belváros szívének számító Széchenyi tér két pontja alatt, illetve a méltatlanul elfeledett és el is bontott filmszínház épületének pincéje alatti területen most középkori, vagy még annál is régebbi korok tárgyi emlékeire, épületmaradványaira számítanak a historikus mélységekbe aláereszkedő helyi régészek. A főként a Széchenyi téren lévő helyszínen többet kiaknázni kívánó kutatók Szent István, a későbbi királyok, illetve a török hódoltság idejéből származó hiteles dokumentumok, leírások és tárgyi emlékek, valamint ezen a területen végzett korábbi ásatások tapasztalataira támaszkodva sejtik, hogy fontos fejezetéhez érkezett az itteni régészeti feltáró-, és kutatómunka. Igazi kincsvadászat ez, ha nem is abban az Indiana Jones-i, hangulati és akcióelemekkel megtűzdelt ritmusban, ahogy azt Spielberg mester elképzeli. S ez egyben a mai Esztergom mindennapi életének jelképe is, a megújuló város, régi kincseinek, igazi értékeinek előásása, újra fényesítése, egy átkozott korszak utáni, áldásos éra harangkondulása. Betegen is dolgoznak a szlovákok A gyengélkedők közül sokan nem mennek betegszabadságra Júniusban, Szlovákiában az emberek csupán három százaléka élt a betegszabadság lehetőségével, Csehországban ez az érték már régóta nyolc százalék felett mozog. Míg a szociális biztosító úgy véli, hogy a kedvező trend szorosan összefügg a szigorúbb ellenőrzésekkel, az orvosok más okot látnak a betegek számának „csökkenése” mögött. A gyengélkedő emberek közül sokan inkább tényleges szabadságuk rovására kezeltetik magukat, vagy betegen is munkába járnak. Természetesen mindkét felfogás hibás és visszaüthet. Egyrészt az ilyen esetekben a tényleges szabadság nem pihenésre szolgál, másrészt a munkába járó, egészségileg nem egészen rendben lévő személynél a későbbiek folyamán komplikációk léphetnek fel. Az emberek magatartásában gyökeres változás a betegsegélyezési rendszer megváltoztatása és más reform- törvények bevezetése óta tapasztalható. Ezek értelmében a betegség miatt mulasztott első tíz napért járó bérkiesés a munkaadót terheli, miközben az első három napra a bér csupán 25 százalékát, a további hét napra 55 százalékát fizeti. Az említett kóros felfogásban nyilván az is közre játszhat, hogy a magas munkanélküliséggel sújtott térségekben az emberek fokozottabb mértékben féltik munkahelyüket, és inkább lázasan is munkába állnak. Elena Trutzová, a Szociális Beteg- biztosító igazgatója szerint zömében csak azok igénylik a betegszabadságot, akik valóban betegek. A statisztikai adatok is ezt látszanak alátámasztani, hisz 44 napra módosult a betegség orvoslására fordított napok száma. Ebből az igazgató arra következtet, hogy csupán a komolyabb orvosi ellátásra szorulók maradtak a betegsegélyre szorulók körében. A Szociális Betegbiztosító becslések szerint májusban és júniusban mintegy 70 millió koronát takarított meg a betegsegélyeken. • Oravetz
