Hídlap, 2005. július-szeptember (3. évfolyam, 128-192. szám)
2005-07-16 / 139. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. július 16., szombat • HÍDLAP • A Hankooknak elege van Szlovákiából Az új célország akár Magyarország is lehet Folytatás az 1. oldalról A dél-koreai társaság illetékese azt nyilatkozta, hogy Szlovákiának jelenleg nagyon kevés esélye van arra, hogy megnyerje magának a vállalatot, hiszen az ország szavahihetőségén az elmúlt napokban jelentős csorba esett. Ennek ellenére a lengyel és a magyar ajánlattal együtt fogják elbírálni Szlovákia javaslatát. A szlovák Pénzügyminisztérium ugyanakkor hivatalosan is cáfolta a Gazdasági Minisztérium azon állítását, amely szerint a dél-koreai gumiabroncsgyártónak a szomszédos országok is megadták volna mindazt a kedvezményt, amit korábban Szlovákia ígért. A Pénzügyminisztérium szerint a Lévára tervezett, mintegy 1600 munkahelyet teremtő 500 millió eurós beruházás esetében a 21,3 százalék állami dotáció nem meríti ki a támogatás egészét, mivel ehhez még hozzá kellene venni a régiófejlesztésre és a Hankook által kért gyorsforgalmi utak megépítésére fordítandó összeget is. A befektetés így valójában 8,5 milliárd koronájába került volna Szlovákiának. A kérdéssel kapcsolatosan lapunk megkereste a szlovák Gazdasági Minisztériumot, ám a tárca illetékesei elhatárolódnak a Hankookkal kapcsolatos információ adástól. Sajtóértesülések szerint a dél-koreai befektetéssel kapcsolatban jelenleg Magyarország számít a legesélyesebbnek, az ügyben azonban a magyar Gazdasági- és Közlekedésügyi Minisztérium sem kívánt bővebben nyilatkozni. Tóth Judit sajtószóvivő „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem kívánta azt a tényt, miszerint a dél-koreai vállalat megkereste volna Magyarországot. • Cz. M. Nyereményjátékkal ösztönözne az Egészségügyi Minisztérium Hazánkban a halálesetek negyedét daganatos betegségek okozzák, ennek ellenére az ingyenes szűrővizsgálatokra még mindig nagyon kevesen mennek el. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Egészségügyi Minisztérium azzal a nyereményjátékkal, amelybe az emlő- illetve méhnyakrákszűrésen résztvevő nők kapcsolódhatnak be. A játék lényege, hogy a szűrésre küldött értesítővel együtt nyereményszelvényt is kiküldenek, melyet a vizsgálaton pecsételnek le az orvosok. A papírral később azon a sorsoláson lehet részt venni, melyet jövő év február 11-én, a Betegek Világnapján rendeznek meg. A fődíjon kívül, ami egy autó lesz, wellnes hétvégét is lehet nyerni. A kampány egyik szlogenje valószínűleg így hangzik máj eb- Értékes nyereményeket, de mindenekelőtt életet kaphat - tájékoztatatta lapunkat Kökény Mihály. A versenybe a szűréseket végző orvosok is bekapcsolódnak. Közöttük több millió forint értékben utalványokat sorsolnak ki. A programba a magánorvosokat is bevonják, mégpedig úgy, hogy ők ingyen kapják meg a kenetvételhez szükséges készletet. A laborvizsgálat árát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állja majd, a betegnek pedig csak a munkadíjat kell megfizetni. Az Egészségügyi Minisztérium kormánymegbízottja, Kökény Mihály elmondta, hogy „Az ösztönző sorsjegy Ausztriában már bevált. Mindazonáltal nem helyettesíti az intenzív kommunikációs kampányt, a szakma türelmes meggyőző munkáját, és az iskolai egészségnevelést. Ezekre mind szükség van, de az egészségvédelem sem lehet sikeres új, akár meghökkentő marketing-technikák nélkül.” Sólyom Olimpia, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház igazgatója egészen más véleményen van. Szerinte előadás sorozattal, közérdekű reklámokkal, részletesebb tájékoztatással lehetne megoldani a problémát. Ez a kezdeményezés egyáltalán nem való az egészségügybe és nem tartom valószínűnek, hogy ezzel Hazánkban a 45 és 65 év közötti nők száma meghaladja az 1,3 milliót. őket veszélyezteti leginkább a mellrák. Évente 5-600-en halnak meg a betegségben, az ingyenes szűrővizsgálatokra behívott nők fele mégsem jetenik meg. 2002- ben 43, 2003-ban 39, ^004-ben 34 százalékuk vizsgáltatta csak meg magát. A minisztérium 75 százalékra szeretné emelni ezt a részvételi arányt. majd megnő a szűrővizsgálaton résztvevő nők száma - nyilatkozta lapunknak az igazgató. • Szép Éva Könyvbemutató a Thermal szállóban Átadják a Sanyo új napelemgyárát Dorogon Gyetven Miklós, a Vadas termálfürdő igazgatója áprilisban a Thermal szálló konferencia termében ünnepélyes keretek között mutatta be néhány tucat meghívott vendégnek a „Párkány nemcsak fiirdőzők- nek” című könyvet, amely a fürdő első ilyen jellegű próbálkozása. Vincze Lívia, az Idegenforgalmi Tájékoztató Iroda vezetőjének és a fürdő néhány alkalmazottjának közös alkotása a Vadas műhelyében készült. A kiadvány 156 színes oldalon mutatja be Párkányt és a várostól mintegy 50 kilométeres sugarú körben található települések és környékük nevezetességeit. A reklámcélra készült könyv 10 ezer példányban, négy nyelven (ötezer szlovák, háromezer magyar és ezer-ezer angol és német) mintegy 800 ezer korona ráfordítással került kivitelezésre. Számos hasznos információt tartalmaz a helybéliek számára is. 249 koronáért kapható lesz Párkány könyvesboltjaiban és a Vadas területén. A könyvbemutató után a Thermal szálló éttermében kiállítás nyílt Jozef Druga érsekújvári születésű fényképész fotóiból. • (zc) Öt éve kezdte meg működését Dorogon a Sanyo Hungary Kft. A japán világcég első magyarországi üzemében mobiltelefon akkumulátorok összeszerelése és gyártása folyik. A cég hazai előállítású termékeinek palettája tovább bővül az újrahasznosítható energiaforrásként ismert napelemek gyártásával. E hónap húszadikán adják át Dorogon a Sanyo Hungary Kft. új napelemgyárát. Az ünnepségen résztvesz a Sanyo Electric Co. elnöke, Japán magyarországi nagykövete és több magyar politikus. Magyar- országon évente négyzetméterenként 1200-1450 kilowatt közötti energia érkezik a napsugárzásból. Hazánkban a napelemek igen sok terülten pótolhatják a megszokott elektromos áramot. Mikrohullámú segélyhívókat működtethetünk napelemekkel, vagy a mezőgazdaságban villanypásztorokat, de a hétvégi házakban, vagy az elektromos vezetékektől távol eső tanyákon is lehet így áramhoz jutni. • MA. Rozsdás hinták helyett marad a rét 2008-ra a játszóterek nagy része eltűnhet Nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is gondot okoz az unió által 1998-ban elfogadott rendelet, amely a köztéri játszóterek biztonságára vonatkozó szabványosítást tartalmazza. Pénz nincs a felújításra, így jövőre könnyen előfordulhat, hogy településenként egy játszótér lesz, csak éppen sorba kell majd állni, ha be akarunk jutni. Esztergomban jelenleg csak a Máltai játszótér felel meg a szigorú követelményeknek, az összes többit a fenti határidőig kell átalakítani. Ezentúl az új játszótéri eszközök csak a kijelölt tanúsító szervezetek által kiadott megfelelőségi tanúsítvány alapján használhatók. A korábban gyártott eszközöket le kell bontani, a menthetőeket pedig 2008. december 31 -ig megfelelő állapotúra kell alakítani. Mindezen túl, a játszóeszközökre karbantartási és ellenőrzési tervet kell készíteni, az ellenőrzést évente legalább egyszer, 2009-től pedig évente kétszer el kell majd végeztetni. A játszóterek felújításának legfontosabb kritériuma, az úgynevezett „be- szorulási” és „esési” terek, mint például a hinta körüli beton, a fémtárgyak felszámolása és minden olyan veszélyforrás eltávolítása, amely balesetet okozhat. Az eséscsillapítás érdekében fél méter mély homok, forgács, gumitégla vagy gyöngykavics ajánlott. A játékok bármilyen anyagból készülhetnek, de mindenképpen rendelkezniük kell típusengedéllyel. Az esztergomi önkormányzatnál éppen folyamatban van az a teljes körű felülvizsgálat, mely mintegy másfél milliós költséget jelent a városnak. Az újonnan épült játszótereken természetesen már figyelembe vették az előírásokat, így teljesen eukonformnak nevezhető például a Bánomi lakótelepen található „Máltai játszótér”. A régió többi megkérdezett településének többségénél is hasonló a helyzet, általában folyamatban van a szerződéskötés, illetve a felülvizsgálat. Nyergesújfalun és Tokodon - sok más önkormányzathoz hasonlóan - nem tudják tartani a határidőt. Ötletként felmerült az is, hogy kistérségi összefogással több település közösen kérjen árajánlatot az átalakítás kivitelezésére, mert úgy jóval alacsonyabb áron valósulhatna meg a beruházás - tudtuk meg Török Adám tokodi jegyzőtől. A Felvidék több megkérdezett településén is hasonló a helyzet: a játszóterek állapota nem felel meg az előírásoknak, nagyrészük még a hetvenes, nyolcvanas években készült, a felújításnak pedig legtöbbször a pénz szab gátat. Búcson, a gyermekpark mellett táblán figyelmeztetik a szülőket, hogy csakis saját felelőségükre vigyék gyermekeiket a térre. A hinták aljazatát itt például gumiszőnyeggel kéne bevonni, ami nem éppen olcsó mulatság, és eddig nem sikerült pénzt szerezni a játszótér korszerűsítésére. Nánán, az Iskolaügyi Minisztériumhoz nyújtottak be pályázatot, melyet a múlt héten utasítottak el. A falu területén két játszótér található: az egyik az óvoda kertjében, a másik pedig a kemping területén. A helyi Szülői Szövetség Polgári Társulás úgy döntött, hogy anyagilag segítik a játszóterek fokozatos felújítását. Zselízen, a játszótereket és az óvodai hintákat is átépítik. A szerződéskötések már folyamatban vannak, sőt az egyik gyermekparknak szeptemberre el kéne készülnie. Félő egyébként, hogy hiába a 2008- as végső határidő, a legtöbb helyen forráshiány miatt inkább a játszóterek teljes leszerelését, megszüntetését választják majd az önkormányzatok az átalakítás helyett. • Szép Éva Fontosnak tartja-e a rendszeres rákszűrést? A rendszeres orvosi vizsgálatok és a megelőzés fontosságával szinte mindenki tisztában van, de - talán a félelem, talán a közöny miatt - az emberek lesújtóan nagy része mégsem jár el a rákszűrésre. Bella László (kézbesítő) Mind a férfiaknál, mind a nőknél gyakori megbetegedés a rák. A prosztata- és a mellrák szinte minden családban előfordul, ezért nem kérdés, hogy mennyire fontos a szűrés. Az emberek túl lazán veszik a veszélyt, még a büntetés ellenére sem járnak el az orvoshoz. Emlékszem, hogy a 70-es, 80-as években a rendszeresen szervezett vizsgálatokra még mindenki eljárt. Hámory Endre (bőrdíszműves) Habár úgy tudom, hogy a férfiak között több a daganatos megbetegedés, mint a hölgyek körében, ennek ellenére nem járok szűrésre. Még sosem voltam, mert valahogy nincsen veszélyérzetem. Valószínűleg csak akkor veszi komolyan mindenki a kockázatot, ha már megvan a baj. Gabnai Viktória (könyvtáros) Rendszeresen járok szűrésre, már 16 éves korom óta. A barátaim szerint hipochon- der vagyok, szerintem pedig a megelőzés a legfontosabb. Mivel a családomban már több esetben volt rákos megbetegedés, és a hajlam öröklődik, nekem jobban oda kell figyelnem erre. Tmka Bernadett (kiszolgáló) Rendkívül fontosnak tartom a megelőzést, és örülök, hogy kiterjedt rendszere van a szűrésnek Magyarországon. Véleményem ellenére azok közé tartozom, akik valószínűleg többségben vagyunk: még mindig nem vettem rá magam, hogy elmenjek az orvoshoz és kivizsgáltassam magamat. XVI. Nemzetközi Gitárfesztivál A Fesztivált 1973-ban Szendrey- Karper László gitárművész alapította a város felkérésére, abból az alkalomból, hogy Esztergom abban az évben ünnepelte 1000 éves fennállását. Alapításakor az azóta kétévenként megrendezésre kerülő gitáros találkozó a maga nemében egyetlen volt a világon. A rendezvény programját mesterkurzusok, zenekari próbák, hangszerkiállítás, kottavásár, valamint a meghívott művészek nívós koncertjei adják. Befejezésként a fesztivál hallgatóiból alakult Bakfark Bálint Nemzetközi Gitárzenekar ad zárókoncertet az esztergomi Főszékesegyházban. • SE
