Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-24 / 123. szám
4 HÍDLAP • 2005. június 24., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Egyelőre nincs munkanélküli invázió Fokozottan figyelik a szlovák munkaerő-export alakulását Folytatás az 1. oldalról Amennyiben a szlovák munkaerőkölcsönző segítségével helyezkednek el a munkavállalók, a regisztráció sem kötelező. így aztán valószínűsíthető, hogy legalább 20-25 ezer szlovák állampolgárról lehet szó összességében, akik rendszeresen átjárnak hazánkba valamilyen munkát végezni. Ehhez mérten valóban nem tűnik veszélyesen nagy mennyiségnek az ezer-ezerötszáz fősre becsült többlet. Mózes István, a Komárom-Eszter- gom Megyei Munkaügyi Központ jogi osztályának vezetője szerint sem kell a munkavállalók számának jelentős növekedésére számítani. Legalábbis önmagában az utazási kedvezmény miatt biztosan nem, mert a nagyobb magyarországi munkaadók eddig is biztosították szlovákiai dolgozóiknak az ingyenes, szervezett és csoportos munkába járást. Magyar „munkahely-védelmi” intézkedésről Mózes István még nem hallott, erre különben is csak a munkavállalók számának ugrásszerű növekedéskor, indokolt esetben kerülhetne sor, ettől viszont remélhetőleg nem kell tartanunk. A munkavállalók nagy többségét ugyanis a Komárom- Esztergom-Dorog térségi ipari parkok nagyvállalatai foglalkoztatják, és csekély azok száma, akik magánúton, személygépkocsival jutnak el munkahelyükre. A feketén vagy szürkén foglalkoztatottaknak pedig amúgy sem járhat hivatalos szlovák közlekedési támogatás. Egyébként az óvatoskodó magyar hatóságokkal szemben a szlovákiai utazási támogatás kiszivárgó hírére Ausztria azonnal élesen reagált, kifogásolva a munkaerő-exportnak e szokatlan formáját. • SzH Összefogtak a szabálytalankodók ellen Hat országban 144 ezer szabálysértőt füleltek le A közlekedési szabálytalanságok visszaszorítására irányult a múlt héten a Sólyom névre keresztelt közúti ellenőrzési akció, amelyet Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Magyarország és Szlovákia első ízben közösen szervezett meg. Múlt héten a hat ország rendőreinek majdnem 144 ezer szabálysértést sikerült felderíteniük. Magyarország részéről összesen 764, Szlovákiában 719 rendőr kapcsolódott be az akcióba. Magyarországon szabálysértés miatt 2035 esetben került sor rendőri intézkedésre, ebből 1298 esetben lépték túl a sebességet, 368-an biztonsági öv nélkül utaztak, illetve nem használtak gyermekülést. 22-főt ittas állapotban tartóztattak fel a rendőrök, 347 esetben pedig egyéb közlekedési szabálysértést követtek el a személygépkocsi-vezetők. Szlovákiában több mint 14 ezer személygépkocsi-vezetőt gyorshajtásért, a biztonsági öv mellőzéséért 5010, 384 sofőrt pedig alkoholfogyasztás miatt bírságoltak meg. 1374 személygépkocsinak nem volt megfelelő a technikai állapota, 943 sofőr pedig egyéb közúti szabálysértést követett el. 318 személytől elvették a jogosítványát is. A rendőrök Szlovákiában a kerékpárosokat és a gyalogosokat sem kímélték, az előbbiek esetében 398, az utóbbiaknál 141 személyt bírságoltak meg. Az állami költségvetésbe az akciónak köszönhetően 23 millió korona folyt be. • Czigler Mónika LAP(SZ)ÉL Gulya istván „Olyan, mint a libagége, köldöködig ér a vége” Hiba van a libában. A nevezett szárnyas hungarikumnak számító májára tudniillik - ferde - szemet vetett a kínai nép (Pisti, te rasszista!). Pontosabban úgy néz ki, hogy egy magyar nemzeti termék vonatkozásában - a fokhagyma után - másodszor kívánják lenyúlni az európai és a további piacokat. A célországok: Gallia, ahol a libamájnak hagyománya, kultusza, történelme van; Németország, ahol Szent Mártontól karácsonyig veri fel a „stiele nicht”- okat a panaszos (halálhörgő) gágogás, Kína és Oroszország, mert sokan vannak és Japán, mert meg tudják fizetni. Kína azonban önellátó vágyna lenni, és mi tagadás, - nagyon olcsó - munkaerő akad bőven. Csak a szaktudás hiányzik. Tehát annak kiárusításában, a magyar kereskedelmi érdekekre való nagyvonalú fittyet hányásban ki más is játszhatna főszerepet, mint mi. Vagyis hát éppen, hogy nem mi - azaz Önök, kedveskéim meg mink, itt a telepen -, hanem egy nevezett (és megbukott) Medgyessy Péter, akit poszt-miniszterelnöki létében (posztjában) utazó nagyköveti státuszba emeltek, ami szerintem nincs olyan, vagy ha van, a Rejtő Jenő-regényekben szokott lenni, és általában csupa kétes egzisztencia rejlik mögötte. Ugyanis az történült, hogy Péter bábáskodott egy kínai-magyar vegyes vállalat, nagyvállalkozás életre hívása fölött, amelyik a filléres, tömegtermelt kínai libákat tollától, húsától és májától fosztaná meg; a magyar tenyésztőket és gyártókat pedig a piacaiktól. Igaz, ezt az ünnepélyes szerződéskötéskor, a pezsgődurranások közepette nem nagyon hangsúlyozták. Miért is tették volna. Igazság szerint ebben a történetben nem az bánt, hogy nyomulnak az ázsiai kollégák - amikor egy eldugott borsodi pusztuló falucskában is felütötték a fejüket, megbizonyosodtam: tényleg itt vannak -; hadd nyomuljanak, illetve hát, ha elébük állok, akkor mi van? Zsírfoltocska az aszfalton, maximum. És még (bólogatok a vegyes cég magyar felének képviselőjével) sokkal jobb, ha velünk működnek együtt libaügyben, mint ha például a franciákkal (szuperagresszív külhoni mezőgazdasági politikájukat hadd ne mutassam be, csak hadd emlékeztessek a szőlőültetvényeink egykori felvásárlására). Az bánt, j hogy egy bukott, hiteltelen szocialista (vagy ahhoz közeli) közéleti szereplő ; megint beleártja magát, és megint rosszul. Oly' felől persze bizonyára nem, hogy önzetlen közreműködése a partnerek egymásra találásában valószínűleg kifizetődő volt. De nekem ebben az esetben (is) kilóg a lúdláb. Kínának a libamájunkra fáj a foga Elvérezhet a hungarikum a konkurensek elleni harcban Folytatás az 1. oldalról A támogatási hiánnyal küzdő magyar lúdtenyésztők elsősorban az ázsiai piacokat féltik - jogosan - a kínai vetélytársaktól. A Távol-Kelet legnagyobb felvevő piaca Japán, ahol az egyébként sem olcsó libamájért az európai ár kétszeresét is kifizetik az ínyencek. Japán évi lúdfogyasztásának 10 százaléka származik magyar importból, ami a kínai cégek előretörésével a közeljövőben megszűnhet. Látits Miklós, a Magyar Lúdszö- vetség titkára úgy véli, hogy Kína elsősorban az ázsiai piacot veszélyeztetheti, a hagyományos európai felvevőpiacon egyelőre nem valószínű, hogy számolni kell a kínai konkurenciával (ebbe a tévhitbe esett a textilipar is - a szerk.).- A magyar export nagyjából tíz százaléka kerül Japánba, ami elsőre ugyan nem tűnik jelentős mennyiségnek, de ennek elvesztése mindenképpen komoly veszteséget okozna az ágazatnak. Az európai, elsősorban a francia piacunkat nem veszélyezteti a kínai export. Itt ugyanis kevésbé árérzékenyek a fogyasztók, ráadásul a minőségre és a frissességre nagy hangsúlyt fektetnek, így nem valószínű, hogy a magyar libamáj kiszorulna Franciaországból. A sajtóban megjelent információk sem megalapozottak, hiszen legjobb tudomásom szerint a most alakuló Mongo Lúdipari Kft. elsősorban az orosz és a kínai piacot vette célba, ami nem tartozik a hazai gyártók export-célpontjai közé - fogalmazott a lúdszövetség titkára. Lakits szerint a kínaiak „bejövetelétől” sokkal időszerűbb probléma az ágazat támogatásának megoldatlansága Magyarországon. A lúdágazat ugyanis nem számíthat uniós támogatásra, az állami támogatások pedig csak vékonyan csörgedeznek.- A tavalyi esztendőben csak minimális támogatást igényelhettünk, idén pedig egyelőre csak ígéreteket kaptunk. Ezt figyelembe véve meglehetősen siralmas a hazai lúdtenyész- tés jövőképe - fogalmazott Látits. Hozzátette: hosszú távon ez azt eredményezheti, hogy a többi, lúdte- nyésztéssel foglalkozó, saját kormánya által dotált konkurensek minden téren előnybe kerülnek a hazai tenyésztőkkel szemben, ami akár az ágazat megszűnését is jelentheti. • BUKOVICS A francia hungarikum Előszeretettel hangoztatjuk, hogy a libamáj hungarikum, holott a lúdtenyésztésnek és feldolgozásnak más országokban is komoly hagyománya van. A libaexport legnagyobb felvevőpiacán, Franciaországban pedig egyáltalán nem tisztelik a nemes terméket: a magyar export minimális része kerül a drága éttermekbe, legnagyobb részét a gall konzervipar dolgozza fel, és francia termékként hozza forgalomba a magyar libahúst is. Több ezer ember kerülhet utcára A fizetésképtelen lakók egységes, egyértelmű szabályozást követelnek A fizetésképtelen bérlők kilakoltatására csak a legvégső esetben kerül sor. A végrehajtást többszöri felszólítás, figyelmeztetés előzi meg, mostanában mégis több tízezer embert érint országszerte az időjárás miatt idáig halogatott kilakoltatás. A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) aláírásgyűjtő akciót indított annak érdekében, hogy szülessen a jelenleginél körültekintőbb és egységes jogszabály a lakhatási jogokról illetőleg a kilakoltatások indoklása minden esetben megfelelő legyen. Setét Jenő, az RPA igazgatója kérdésünkre elmondta, össztársadalmi problémáról van szó, nemcsak cigányokat érint az igazságtalan bánásmód, az önkormányzatok szubjektív eljárásrendje. Az államnak sem érdeke, hogy az elhelyezés nélküli kilakoltatással a hajléktalanok számát növelje, ezért remélik, kedvezően fogadják majd kezdeményezésüket, mely siker esetén legközelebb ősszel kerülhet az Országgyűlés elé. Elfogadhatatlan, hogy többgyermekes családok kerüljenek mindenféle segítség nélkül az utcára - mondta az igazgató, aki hangsúlyozta: a kilakoltatáshoz nemcsak önkényes lakás- foglalás vagy hátralék-felhalmozás vezethet, hanem egyoldalú bérleti szerződés felmondás vagy eltartási szerződéskötés esetén az idős ember korai elhalálozása is járhat illetéktelen lakáshasználattal. Alaposabb kivizsgálást szeretnének tehát és pontosan körülírt szabályokat. Az alapítvány egyébként az összes megyei jogú várostól bekérte az adatokat arról, hány család áll jelenleg kilakoltatás végrehajtása előtt. Összesen 5162 háztartásról van szó a fővárosi 2750-en túl. A Létminimum Alatt Élők Társasága is folyamatosan foglalkozik az önhibájukon kívül kilakoltatott bérlők elhelyezésével, illetve érdekképviseletével. Molnár Gézáné, a szervezet országos elnöke a hátralékokra felszámított büntetőkamatok nagyságát tartja abszolút indokolatlannak. Az eladósodott bérlő így kilátástalan csapdába kerül, ha akarná, sem tudná kifizetni elmaradásait. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok sokszor nem adnak kellő felvilágosítást az érintetteknek a különböző támogatások igénybevételi lehetőségeiről, mint például a lakásfenntartási vagy az adósságkezelési támogatásról, különböző részletfizetési lehetőségekről. Azt természetesen ő is elismeri, hogy egy önkormányzat nem szeretetszolgálat, ám azt minimum elvárhatónak tartja, hogy az utcára került családoknak szükséglakást, anyaotthont vagy bármilyen ideiglenes szállást biztosítsanak. Az alkotmányos szabályozás hiányosságait pedig mielőbb orvosolni kell, fűzte hozzá Molnár Gézáné, ők minden fórumon ezért küzdenek. Megyénkben egyelőre nem beszélhetünk kilakoltatási hullámról, Tatabányán például semmi ilyesmit nem terveznek, tájékoztatott Kakuk Tamás, a polgármesteri hivatal sajtóirodájának vezetője. A felvilágosítást helyezik előtérbe, az esetleges kedvezmények igénybevételéről folyamatosan értesítik a rászorulókat. Ezenkívül több önálló programot is kidolgoztak a hátralékhalmozódás és hajléktalanná válás elkerülésére. A városi önkormányzat tulajdonában jelenleg 2100 bérlakás van, melyek hasznosítását szociális bérlet útján illetve piaci elvű pályáztatással biztosítják. • Szabó Hainal
