Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-28 / 82. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. április 28., csütörtök • HÍDLAP • Most az orvosválasztásért kellene fizetnünk Háromszintű szolgáltatást terveznek a betegellátásban Folytatás az 1. oldalról Pák Gábor, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvos-igazgatója sze­rint a kormánynak tulajdonított re­formjavaslat csak egy felröppent hír, híresztelés, ami valószínűleg nem va­lósul meg a közeljövőben. A Vaszary kórház területi illetősége jelenleg mintegy 110 ezer lakos rendszeres el­látását jelenti, de fogadnak biztosí­tott betegeket a szigorúan vett körze­ten kívülről is, minden különösebb költségtérítés nélkül. A kórház csak azon betegeknek számol fel térítési díjat egy jóváhagyott árszabás alap­ján, akik vagy külföldi állampolgá­rok, vagy nincsen biztosításuk. Fo­gadnak olyan szlovákiai betegeket is, akik a kassai Sideria biztosítóval áll­nak szerződésben, és jelenleg is foly­nak a tárgyalások egy nagyobb szlo­vákiai biztosítóval (amellyel a közel­jövőben szeretnék véglegesíteni a megállapodást), így akár már az ez­res nagyságrendet is átlépné a Szlo­vákiából fogadott betegek száma. Az orvos-igazgató azt valószínűsíti, hogy a kormány az ehhez hasonló megszorító intézkedésekkel az indoko­latlan egészségügyi szolgáltatások mennyiségét szeretné csökkenteni. Erre egyébként Szlovákiában azt az egyszerű megoldást találták ki, hogy a beteg a biztosítás mellett külön fizet egynapi minimális - általában ötkoro­nás - díjat a kórházi tartózkodás, az el­látás, vagy akár a recept kiállításának fedezésére. Arra nálunk is van lehető­ség, hogy a betegek a zárójelentéshez csatolva tájékoztatást kapjanak kezelé­seik valódi áráról, ám ezt nagyon keve­sen kérik, nem is vált gyakorlattá. Az új reformjavaslatról a váci Jávorszky kórház igazgatója sem hal­lott még. Erős András érdeklődésünk­re azonban megerősítette, hogy rég­óta időszerű lenne egy többlépcsős biztosítási rendszer bevezetése, amelynek segítségével a beteg dönt­hetné el, milyen szintű ellátásra köt biztosítást. Ennek keretében pedig az ingyenes ellátás mellé bizonyos fel­árat kellene fizetni, amennyiben a pá­ciens maga szeretné kiválasztani orvo­sát. Vagyis sokban hasonló volna a módszer, mint amit a kormány is ter­vez. A kormányzat elképzelése sze­rint egyébként az egészségügyi cent­rumok támogatása nem változna, a sürgősségi és járóbeteg-ellátás fej­lesztése továbbra is prioritásként sze­repel. Ám az valószínűleg nem kis vi­tát váltana ki, ha kidolgozásra és be­vezetésre kerülne az úgynevezett „há­romcsoportos.” biztosítási, szolgálta­tási rendszer. Az első csoport az ala­nyi jogon járó szolgáltatásokat, a má­sodik a járulékfizetéssel igénybe ve­hető alap- és fekvőbeteg ellátásokat fedné, míg a harmadik csoport szol­gáltatásait - olyan kérésekkel, mint például az egyágyas szoba igénylése vagy az ellátási körzeten kívül eső in­tézmény felkeresése - csak külön ráfi­zetés ellenében lehetne igénybe ven­ni. Azaz egy besorolás alá kerülne az olyan alanyi joggal összefüggő szol­gáltatás, mint a szabad orvosválasztás­sal együtt járó intézményválasztás és a „luxuskategóriába” tartozó igény, az egyszemélyes szoba kérése. • Szabó Hajnal Előtérben az üzleti érdek? Még mindig csak beszélnek a 10-es út építéséről Szigorítják a jótállási kötelezettséget A kereskedőnek kell bizonyítania a meghibásodás okát Folytatás az 1. oldalról Leszögezte: csak akkor támogatja az új 10-es út építését, ha az egész be­ruházásra állami garanciával megvan a kellő anyagi fedezet, és a beruházók rendelkeznek érvényes természetvé­delmi hatástanulmánnyal is. Illés szerint nem logikus, hogy egy út épí­tését miért nem a két végpont vala­melyikéről kezdik el. Márpedig az a helyzet, hogy az építkezést a jelenle­gi elképzelések szerint elsőként Üröm és Solymár határán kezdenék el, éppen ott, ahol a napokban fogtak hozzá az Auchan áruház építéséhez. A képviselő ismét bírálta a tervet, mert szerinte nincs fedezet az egész építkezésre, sőt terv sem létezik, és a meglévő környezetvédelmi hatásta­nulmány is csak az első öt kilométeres szakaszra vonatkozik. Illés kritizálta a környezetvédelmi hatóságot is, mert véleménye szerint nem lehet egy ilyen nagyságrendű beruházásnál en­gedélyt úgy kiadni, hogy nem vizs­f gálják a környezetre gyakorolt hatást. A mai fórumra meghívták Pilisvö- rösvár, Pilisborosjenő, Óbuda, Üröm, Solymár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Pilisszántó polgármestereit, valamint a Levegő Munkacsoportot is. Grószné Krupp Erzsébet Pilisvörösvár polgár- mestere Illés Zoltán szavaira reagálva azt mondta, mindegy honnan indul az útépítés, csak már kezdődjön el. • Gál Kata Folytatás az 1. oldalról A változások érintik a jótállási időt követő szavatossági időszakot is. A Népszabadság információi szerint a rendeletben meghatározott tartós fo­gyasztási cikkekre két év szavatosság él, aminek időtartamára - egyes au­tókereskedők mintájára - önként ad­ható jótállási garancia is. Jelentős változás, hogy a jótállás időtartama alatt, azaz a vásárlástól számított egy éven belül nem a vevő­nek, hanem a kereskedőnek kell bizo­nyítania, hogy az adott termék a nem rendeltetésszerű használat során hi­básodon: meg. Amennyiben ezt bizo­nyítani nem tudja a kereskedő, akkor köteles a hibás terméket saját költsé­gére megjavíttatni, kicseréltetni, vagy visszafizetni a teljes vételárat. A bevezetett változások kifejezet­ten a fogyasztók érdekeit tartják szem előtt, a kereskedőre áthárított bizonyítási eljárás megkíméli a vevőt az eddigi sok utánjárással és anyagi kiadással járó procedúrától. Ez utób­bi esetében független szakértőt kel­lett felkérni a vizsgálatra, aki akár 40- 50 ezer forintot is elkért, miközben a törvényi kiskapuknak köszönhetően a kereskedő nem volt köteles elfogad­ni azt - mint ahogyan azt az egyik ol­vasónk panaszolta, aki végül a békél­tető testülethez fordult segítségért. A hasonló esetek miatt évről-évre növekszik a Komárom-Esztergom megyében működő békéltető testüle­tek munkája - írja a testület vezetője, André László a honlapjukon elérhető évértékelőben. Az elmúlt három év­ben megháromszorozódott a testüle­tekhez forduló elégedetlen fogyasz­tók száma, míg 2002-ben kilencen vették igénybe a szolgáltatást, addig tavaly már 38 beadvány érkezett. Az eljáró tanács tagjainak célja, hogy az eladó/szolgáltató és a fogyasztó kö­zötti vitás eseteket közös megegye­zéssel zárják. • BK Közvetlen összeköttetés az EU és a Balkán között Komárom-Esztergom és Nyitra megye közösen lobbizik a térség fejlesztéséért Agócs István (balra) és Milan Belica hitelesítette a szerződést A Helsinki V/C korridor páneuró­pai folyosó nyomvonala kapcsán megfogalmazott javaslatokról egyeztetett hétfői találkozóján Milan Belica, a Nyitrai Kerületi ön- kormányzat elnöke és Agócs Ist­ván, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke Nyitrán. A hét eleji találkozón Milan Belica és Agócs István a Helsinki V/C korridor páneurópai folyosó nyomvonalára tett javaslatok összehangolásáról egyezte­tett. Mivel Magyarország gazdasági fej­lődésének egyik fontos elősegítője a megfelelő infrastrukturális kapcsolat ki­alakítása, cél az észak-dél irányú transz­európai közúti folyosók Magyarorszá­gon történő átvezetése. A folyosók, részben az 1997-es, Helsinkiben meg­tartott harmadik összeurópai közleke­dési konferencián lettek kijelölve, a tel­jes észak-dél irányú közúti tengely ki­alakulásához mintegy 80-100 km hosszú szakasz hiányzik. A most folyó döntés-előkészítő munka, melyben részt vett többek között Milan Belica, Agócs István, valamint Farkas Károly, a Komárom-Esztergom Megyei Közleke­dési Felügyelet igazgatója, a közlekedési tengely hiányzó szakaszát keresi meg és jelöli ki. Az egyeztetés előzményeként 2004. decemberében Tatabányán a nyomvonal kialakításában érintett ma­gyarországi települések polgármesterei deklarációt tettek közzé, melyben a Gdansk - Czestochowa - Katowice - Oilina - Stúrovo - Budapest - Osijek ­Sarajevo - Mostar - Ploce útvonal meg­építését preferálják. Az útszakasz meg­építésével a Balti-tenger és az Adriai­tenger között olyan közúti kapcsolat alakulna ki, amely biztosítaná az EU or­szágok és a Balkán közötti közvetlen összeköttetést, szállítási útvonalat. A hétfői egyeztetés eredményeként a két elnök megyei szinten erősítette meg a polgármesterek nyilatkozatában foglal­takat, valamint határoztak arról is, hogy hasonló rendezvényre kerül sor 2005. júliusában a szlovákiai Zselízen. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat területrendezési osz­tálya, valamint a Nyitrai Kerületi Ön- kormányzat Hivatalának területren­dezési részlege folyamatosan, kölcsö­nösen egyezteti készülő területrende­zési terveit. Nyitra kerület helyzete e szempontból hasonló Komárom-Esz­tergom megyéhez, mivel elsősorban észak-déli kapcsolatai fejlesztendők, így a Komárom - Nyitra, illetve a Pár­kány - Léva főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését szorgalmazzák. Az Esztergom - Párkány közötti híd helyének meghatározásában is egyezik a két fél elképzelése a Komá­rom-Esztergom megyei területren­dezési tervben szereplő hellyel. A kölcsönös egyeztetés eredményeként esély van arra, hogy az Országos Te­rületrendezési Tervben feltüntetett két helyszín (Vámosszabadi és Ko­márom) közül Komáromban épüljön új közúti híd a Dunán. • MUNKATÁRSUNKTÓL Milyen rangja van a főiskolai ballagásnak? Kerezsi Pálma (végzős hallgató) Úgy tudom, hogy más intézményekben ez nem nagyon szokás. A tanítóképző főiskola részéről ez egy kedves gesztus a diákok felé. A tanáraink clbúcsúz­tatnak, pezsgős köszöntéssel kíván­nak sok sikert az államvizsgához, és gyönyörű misét szerveznek a Bazilikában. Számomra van jelen­tősége, több ismerősömet is meg­hívtam, külön ruhát is vettem erre az alkalomra. A szüleim majd csak a diplomaosztómra jönnek. Mundruczó Miklós (végzős hallgató) A középiskolai balla­gásnak talán nagyobb rangja van, hiszen a középiskola végéig szinte mindenki eljut. A felsőoktatás ballagá­sait azok a szülők tart­ják nagyobb becsben, akik maguk is átélték ugyanezt. Esztergomban megadják a módját a ballagásnak, ezért komolyan veszem, a szüléi­mét is meghívtam. Furcsa és ne­héz itt hagyni a barátokat, a kollé­giumot, az egészjoiskolás életet. * Vilner Gabriella (végzős hallgató) Talán a gimnáziumi ballagást többre értéke­lik, de mindenki örül neki, hiszen most vég­zünk és egy nagy buli­nak tekintjük. Leg­szebb négy évemet itt töltöttem, nagyon jó volt. Szomorú, hogy el kell menni, de mégis jó ér­zés, hogy egy utolsó délutánt még együtt töltünk. Testnevelés szakos­ként végzek, ami azért fontos, mert nálunk jobb volt az összetartás, mint más csoportokban, külön nyakkendő is készült a ballagásra. A nagyma­mám és a barátaim jönnek el erre az eseményre, mi komolyan vesszük. Benyes Gábor (végzős hallgató) Nem tartom olyan fon­tosnak a ballagást, a szüléimét sem hívtam meg. Még csak ezután jön a az államvizsga. Igazából majd a diplo­maosztó lesz a komo­lyabb. Némelyik csoporttársam nem is jön el a ballagásra. Nagyobb sze­repe volt az általános iskolás és az érettségi előtti ballagásnak, de azért elmegyek az ünnepségre. Rossz lesz, amikor szétszélednek a barátok, el kell menni a kollégiumból, de in­kább a jó oldalát nézem, elég volt a „felelőtlen” gyerekkorból. Megbékélés a II. világháború áldozataiért Dorog. A város május nyolcadi­kén egész napos ünnepi rendezvé­nyekkel emlékezik a második világ­háború áldozataira. Szentmisével és ökomenikus istentisztelettel indul a nap, majd tíz órakor a Hősök terén megtartott kegyeleti koszorúzást követően Juhász Ferenc honvédelmi miniszter mo»d beszédet. Tizenegy órakor a Művelődési Házban adják át a Dorogiak Dorogért Alapítvány Díját, és itt mutatják be Cselenyák Imre: Schlaraffia című könyvét is. A Dorogi Galériában folytatódik a rendezvény Fodor Gyula fotómű­vész kiállításával, végül Területi Mazsorett Fesztivál zárja a napot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom