Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-13 / 71. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. április 13., szerda • HÍDLAP • Újra tárgyalnának a gazdák Most a sajtó és az ellenzék segítségére számítanak a termelők Folytatás az 1. oldalról Az április végi határidőt egyébként korábban lapunknak Balogh Zoltán, a MAGOSZ Komárom-Esztergom megyei elnöke is megerősítette, hoz­záfűzve azonban, hogy a kormány a megállapodásban saját maga vállalta a korábbi, március 20-i időpontot, amit nem sikerült betartani. Obreczán Ferenc tegnap kérdé­sünkre elmondta: a kifizetésekkel kap­csolatos ellentétes híresztelésekben nagy szerepet játszhat, hogy a terme­lők érdekképviseleteinek nincs rálátá­suk arra, hogy a minisztérium ponto­san mikor és mennyi támogatást utalt át. „Ez ellenkezik az uniós előírások­kal, amelyek kimondják, hogy az ér­dekképviseleteknek teljes körű rálátást kell biztosítani a támogatások kifizeté­sére” - mondta a főtitkár. „A gazdák számára most már lét- fontosságú, hogy megkapják a támo­gatást, hiszen a tavaszi munkákat las­san be kellene fejezni, ezzel szemben azonban van olyan termelő, aki a tá­mogatás elmaradása miatt még neki sem tudott kezdeni ezeknek” - fogal­mazott Obreczán. A MAGOSZ éppen ezért újabb tárgyalásokat kezdeményezett a mi­nisztériummal, amelyre tegnapig nem érkezett válasz. „Még ezen a hé­ten szeretnénk tárgyalni a kormány képviselőivel, mivel nem halaszthat­juk tovább a kifizetések rendezését. A megállapodás világosan kimondta, hogy mit és mikorra kell teljesíteniük a feleknek. A szerződést a köztársa­Demonstráció helyett most békésebb eszközökhöz folyamodnak a gazdák sági elnök is láttamozta, így amennyiben az abban foglaltakat nem teljesíti a kormány, akkor egy­aránt megkérdőjelezhető az államfő és a jelenlegi vezetés szavahihetősé­ge” - mondta a főtitkár. Obreczán Ferenc hozzáfűzte, hogy újabb demonstrációt nem terveznek. „Két lehetőségünk marad, amennyi­ben a tárgyalások nem valósulnak meg, vagy nem vezetnek eredményre. Az egyik a hazai, illetve a nemzetközi sajtó segítségül hívása, amely eddig is sokat tett azért, hogy megszülessen a szerződés. A másik lehetőség a parla­menti pártok segítsége, elsősorban az ellenzéki képviselőké, de számítunk arra is, hogy ugyanúgy, ahogy koráb­ban, a kormánypárti politikusok kö­zül is többen mellénk állnak”. • BUKOVICS Bugár a nacionalisták célkeresztjében | A Benes-dekrétumok kérdése még mindig vörös posztó Szlovákiában j Folytatás az 1. oldalról Bugár szerint sem hatáskörét nem j lépte túl, sem Szlovákiának nem ár- j tott, ezért nem kíván reagálni a Smer j komolytalan vádjaira. Az MKP ezt a i kérdést minden adandó alkalommal j megnyitja. A párt folyamatosan igyek­szik a kérdésben partnereket keresni. A kölcsönös bocsánatkérést az MKP már a koalíciós szerződés megkötése­kor is szóba hozta, ám a kormány- programba nem kerülhetett bele. Akkoriban a szlovák parlament el­nöke, Pavol Hrusovsky és Szili Kata­lin a magyar házelnök is pozitívan re­agált a kölcsönös bocsánatkérésre, és megindultak a tárgyalások az ügy­ben. A kérdésben azonban nem tör­tént előrelépés, mert a kormánykoa­líció Szlovákiában elveszítette parla­menti többségét, Magyarországon pedig közbejött a kormányfő-csere, ezért az egyeztetések félbeszakadtak- tájékoztatta lapunkat Bugár Béla. Fico szerint ez a kérdés történel­mileg le van zárva, a kisebbségi jogo­kat pedig átlagon felüli módon oldot­ták meg Szlovákiában. Fico szerint az MKP csak azért foglalkozik a kér­déssel, mert így akarja leplezni, hogy Dél-Szlovákiában a szociális és gaz­dasági problémákat nem tudja kezel­ni. Bugár szerint ezt pont olyanok ál­lítják, akik Dél-Szlovákiáért nagyon keveset tettek, illetve az MKP-nak nyomába sem érnek ezen a téren.- Éppen most vettem részt Naszvadon és Királyhelmecen, illetve annak környékén egy gyáravatón és egy nagyobb beruházás tárgyalásán. Ezek a befektetések az MKP közben­járása nélkül nem jöhettek volna létre- jelentette ki az MKP elnöke. • Czigler Mónika Szlovákia helyett Csehországba települhet a Kia A gazdasági miniszter, Pavol Rusko a mai nap folyamán terjesz­ti a kormány elé azt a javaslatot, amely a Hyundai/Kia autógyár föld­viszonyait hivatott rendezni. A Földművelésügyi Minisztérium j nem támogatta a földcserére vonatkozó ! javaslatot, mert ez a megoldás sok koc- ; kázatot rejt magában - tudtuk meg Czajlik Katalintól, Simon Zsolt föld­művelésügyi miniszter sajtószóvivőjé­től. A Gazdasági Minisztérium viszont | kitart amellett, hogy a földtulajdono­soknak ki kell fizetni a kért összeget, ami 350 koronát tesz ki négyzetméte­renként. A rendezeden földtulajdonok miatt már háromnegyed éve csúszik a Kia építése, és állítólag az autógyár nem hivatalos módon Csehországgal és Ma­gyarországgal is tárgyal, bár az illetékes országok ügynökségei ezt még nem erősítették meg. Maros Havran, a Gaz­dasági Minisztérium sajtószóvivője közölte: a híresztelések ellenére a Kia Szlovákia felé még nem jelezte, hogy tervezik a kivonulást Szlovákiából. • Cz.M. Begyűrűzik a gazdaságba a magas benzinár Csődbe menő pékségek, megszüntetett Volánbusz-járatok a láthatáron Már a busztársaságok is a jegyárak emelését fontolgatják Folytatás az 1. oldalról Áremelésre azonban már régóta szükség lenne, ám ezek után csak mi­nimum tizenöt százalékos drágulás tudná biztosítani fennmaradásukat. A hipermarketek árpolitikája tovább­ra is fenyegető tényező, mivel arra kényszeríti a kiskereskedőket, hogy az előállítási ár alatt kínálják portéká­jukat, s ez most tényleg azonnali csődállapothoz vezetne. Ilonka Boldizsár az állam felelőssé­gére is felhívta a figyelmet, mivel az üzemanyag árát legalább részben be­folyásolhatnák. Sajnos az egész sütő­ipar elhanyagolt állapotban van, se­gítségre nem is számíthatnak — mondta az elnök. Huszonegyezer ember megélhetése függ az ilyen döntésektől, és ha nem történik ha­marosan valami, a pékségek harmada lehúzhatja a rolót. Jelenleg a hiper­marketek is egymás döntéseire vár­nak, vagyis arra, hogyan lehetne kényszeríteni a beszállítókat az ala­csony árak tartására. Ilonka Boldi­zsár mindössze fél évet jósol a péksé­geknek, azután megindul a lavina, és az erősebb cégek elkezdik bekebelez­ni a gyengébbeket. Május 24-én tartják országos érte­kezletüket a pékek, s ettől a megbe­széléstől, ha nem is megoldást, de határozott lépéseket várnak. Lapunk értesülései szerint a Sütőipari Egye­sülés tagjai már ma tárgyalnak a szükséges lépésekről. A személy- és áruszállítók körében is óriási a felháborodás, olyannyira, hogy a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete az üzemanyag jövedéki adójának csökkentésére szólította fel a kormányt és a parlamenti képviselő­ket. Az egyesület erre április húszadi­káig adott határidőt, és ha addig nem sikerül elfogadható eredményt elérni, sztrájkolni is készek a fuvarozók. Egri Béla, a tatabányai E+V Trans Kft. ve­zetője is elkeserítőnek tartja a helyze­tet. A piac igen komoly kényszerítő erő, ezért képtelenek emelni áraikat. Mivel a szlovák és cseh fuvarvállalatok jelenleg is olcsóbb tarifával dolgoznak, félő, hogy elveszítik megrendelőiket. Hiába tankolják autóikat külföldön a fuvarozások alkalmával, ha nyuga­tabbra sem jobb a helyzet. A fuvardí­jak alsó határának megállapítására len­ne szükség, hiszen ebből az állami költségvetésnek is származna haszna, és megszűnne az a veszély, hogy a tő­keerős vállalatok egyre alacsonyabb tarifákkal jelennek meg - javasolják. Az utóbbi években az érdekvédelmi szervezetek semmit nem tesznek an­nak érdekében, hogy megoldódjon a helyzet. Egri Béla szerint már tartha­tatlan ez az állapot, és lépni kell. A tatabányai Turul Taxi Szolgálta­tó Szövetkezet elnöke, Pataki Béla szerint már régen esedékes lenne egy áremelés, hiszen az utolsó alkalom óta nyolcvan forinttal nőtt az üzemanyag ára. Egy óraátállítás azonban közel tízezer forintjukba, és több órás mun­kájukba kerülne, így képtelenek a gya­kori áringadozásokat követni. Egyre több a személyszállító cég is, többnyi­re kényszerűségből, mivel munkale­hetőséget látnak benne, a piacképes­séghez azonban alacsony árak kelle­nek, s így megpróbálnak egymás alá ígérni a szolgáltatók - mondta el kér­désünkre Pataki. A Turul Taxi szövet­kezet tagjai is felélik autóikat, és kép­telenek új járművet vásárolni, annyira magasak a kiadásaik. Az idén tehát nincs realitása a tarifa-áremelésnek, így megoldást is csak a benzin jövedé­ki adójának csökkentése jelentene. A Volánbusz Rt. Vezérigazgató-he­lyettese, Sohár István sem bizakodó. Elmondása szerint már a legutóbbi menetjegyár-emelés mértéke sem volt elegendő, így most újra kénytelenek emelést kezdeményezni, mivel a jelen állapot százmilliós nagyságrendű veszteségeket okozhat a társaságnak. A GKM és a PM kedvező válasza esetén akár már május elsejétől lehetséges egy kisebb tarifaemelkedés. Amennyi­ben erre mégsem lesz lehetőség, kény­telenek lesznek kevéssé kihasznált já­ratokat megszűntetni, de a vesztesé­gek még így sem korrigálhatok. Szlovákiában az ellenzékben lévő Smer is csökkentené az üzemanyag jövedéki adóját. Szerintük a benzin­árak a magas jövedéki adó miatt euró­pai viszonylatban a legmagasabbak közé tartozik. A lakosság alacsony jö­vedelméhez viszonyítva ezt elfogad­hatatlannak tartják. A Smer képvise­lői szerint Ivan Miklós komoly szak­mai hibát követett el, amikor legutóbb emelték az üzemanyagok jövedéki adóját. Szerintük Miklós valótlant ál­lít, amikor arra hivatkozik, hogy a jö­vedéki adó csökkentése felfordulást idézne elő. A Smer képviselői szerint ettől nem kell tartani, a jövedéki adót minden gond nélkül lehet csökkente­ni, s ez kedvezően befolyásolna az üzemanyag-árak alakulását. Míg a határ mentén Magyaror­szágról Szlovákiába járnak át tankol­ni a gépkocsivezetők, addig a szlová­kok Csehország töltőállomásait láto­gatják. Míg Szlovákiában a 95-ös benzin ára 36,50 korona (238 forint), addig Csehországban ugyanezt 25 cseh koronáért (200 forintért) vásá­rolhatják meg, ami egy tank benzin esetében akár 180 szlovák koronányi (1170 forint) spórolást is jelenthet. • Juhász Regina - Czigler Mónika A KSH legfrissebb adatai szerint 2005 márciusában az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 0,7 százalék volt, ami tavaly márciushoz viszo­nyítva 3,5 százalékos növekedést mutat. Idén tehát az első három hó­napban átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint a ta valyi év azonos időszakában. A háztartási energia 2,4 százalékos ár­emelkedésén belül az elektromos energia ára 6,9 százalékkal emelke­dett. A szolgáltatások az átlagot meghaladó mértékben drágultak: a he­lyi tömegközlekedés tizennégy, a szemétszállítás és a csatornadíj tizen­három százalékkal. Bíztató talán, hogy tizenkét hónap alatt a tavalyi év márciusához viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mér­tékben emelkedtek, „csupán” 1,6 százalékkal. Továbbá egy - két száza­lékos árcsökkenés következett be az étolaj, a péksütemények, a csoko­ládé, a kakaó, valamint a liszt és tojás esetében is. Hasznosnak tartja-e a kullancs elleni védőoltást? Kovács Réka (táncos) Fontosnak tartom, már hetedikes korom óta rendszeresen ol- tatom magam. Há­romévenként kell visszamennem, ami nem nagy áldozat azért, hogy nyugodt legyek. Ta­valy nyáron egy táborban, ahol mindenki tele volt kullanccsal, csak én nem aggódtam, mert sen­ki más nem volt beoltva. Rózsavölgyi Mária (mütárgyvédelmi asszisztens) Szerintem hasznos. Bár én ritkán járok a szabadba, egy évben csak egy-két alkalom­mal túrázom, de an­nak, aki az egész nya­rat kirándulással tölti mindenképp fontos lehet. Na­gyon veszélyes betegségeket tud okozni a kullancs, ezért nem mindegy, hogy ezt mennyire vesszük komolyan. Gólya Borbála (túravezető) Feleslegesnek tartom, mert 24 óra kell ah­hoz, hogy a kullancs által terjesztett kór hasson. Aki a szabad­ban van, annak ha ha­zamegy, csak át kell néznie a testét, ki kell szednie a kullancsot és kész. Nem kell túlag­gódni ezt a dolgot. Az oltás amúgy sem véd a Lyme-kórtól, ezért csak félmegoldás lehet. Mosonyi Györgyné (nyugdíjas) Az oltás hatéko­nyabb, mint a tablet­ta, az előbbiben job­ban megbízom. Ré­gebben nagyon sokat jártam a természetet, sokszor volt bennünk kullancs. Ma már nem járok ki annyit és inkább az unokáim egészségéért aggódom, akiket az anyukájuk az ajánlásomra be is oltatott kullancs ellen. Fogynak a kátyúk Elkezdték a kátyúzási munkákat Esztergom környékén, a Dobogó­kői úton, és a Bajót-Bajna, Bajót- Lábatlan, Tarján-Gyermely útsza­kaszokon is. Az idei évben a ká­tyúzási munkálatok költsége eléri a 150 millió forintot. A mai napon Bajót-Bajna, Gyermely-Tarján és Esztergom hatá­rában a Dobogókői úton hidegaszfal­tozással (gyorskátyúzás) javítják az utakat, majd melegaszfalttal folytat­ják a kátyúzást, amely hosszabb ideig - akár négy-öt évig is - megőrzi sza­vatosságát. A szakértők szerint az al­sóbbrendű utak vannak a legrosszabb állapotban, mert nagyon el vannak öregedve, ezért folyamatosan alakul­nak ki rajtuk a kátyúk. Főleg a téli hó­napok alatt rongálódik meg az útháló­zat. Igaz, télen is folyamatos a munka, amikor az időjárás engedi, de ilyenkor az eső és hó miatt tömegesen jelent­keznek az úthálózaton a kátyúk. Ta­vasszal először az erősen megrongáló­dott utakat hozzák helyre, majd azt befejezve a repedéseket javítják ki. A munkálatok jó ütemben haladnak és egész nyáron folyamatosak lesznek. • G.N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom