Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-02 / 64. szám

O- ^ LSTER-GRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu \\ <?v 2005. április 2., szombat ÁRON Paolai Szt. Ferenc és Szt. Áron napja r o III. évfolyam, 64. szám Napi hírújság a régió életéről Alfa Romeo-találkozó Szombaton immár ötödik alka­lommal kerül megrendezésre az olasz autók szerelmeseinek találkozója a Várhegyen ....................................................................3. OLDAL Bí borosi áldás a templomra Tizenhárommillió forintból fejezik be a piliscsévi templom felújítását, amit elkészülte után Erdő Péter bíboros fog megáldani ..................................................................5. OLDAL ár a: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk oldal kulturális gazin A benzinpénzből épülnek a gátak? ✓ Újabb hátrányos intézkedések sújtják a túladóztatott autós társadalmat ! A minőségre esküsznek a borászok I Az asztali borok előállítását mellőzik a felvidéki termelők MAG JÁR ORSZÁG A csütörtöki kormányszóvivői tá­jékoztatón elhangzott, hogy a pén­teki, 7 forintos üzemanyag-áreme­lés pluszbevételeit a kormány ár­víz- vagy más természeti kataszt­rófavédelmi megelőző beruházá­sokra fordítja. Ha ez bekövetkezik, esélyegyenlőség ide vagy oda, újabb bőrt húznak le az agyonsa­nyargatott autósokról. Tegnap nulla órától ismételten emelkedett a motorbenzin és a gáz­olaj literenkénti fogyasztói ára, ez­úttal hét forinttal. A Mól Rt. a nem­zetközi piacon az elmúlt két hétben tapasztalt, magas kőolaj- és olajter­mék-áremelkedéssel indokolta az emelést. László Boglár kormány- szóvivő a csütörtöki sajtótájékozta­tón elmondta, a kormány nem ter­vezi, hogy mint tavaly, az idén is a jogszabályok adta eszközzel gátat szabjon a drágulásnak. Tavaly december 31 -én ugyanis le­járt - még az Orbán-kormány idején született, majd a Medgyessy-kor- mány által is részben megtartott - azon kormányrendelet érvénye, amely az üzemanyag adótartalmának csökkentésével kompenzálta az ára­kat. (A rendelet szerint, ha 250 forin­tos literenkénti árnál drágább a ben­zin, az adócsökkentéssel próbálják a 250 forintos árszint alatt tartani.) (folytatás az 5. oldalon) SZLOVÁKIA Szakértők szerint a felvidéki bor­termelésnek a minőségi borok elő­állítására kellene összpontosítani. A feltételek erre adottak, ezt tá­masztja alá az a tény is, hogy a szőlőföldek iránt magyar részről nagy az érdeklődés. Az új szlovák bortörvény elfogadását a borászok pozitívan értékelik. Hivatalosan nem sok magyar sző­lőtulajdonost tartanak nyilván régi­ónk felvidéki részén, pedig az ér­deklődés óriási. A felvidéki borá­szok szerint jó minőségűek az itteni I tavalyi borok. Az időjárás a fehér- I boroknak kedvezett, ám Korpás András szerint tavaly a kevés nap­fény a vörösborok színét kedvezőt­lenül befolyásolta. A kürti borász elmondása szerint a felvidéki ter­melőknek mindenképpen a minősé­gi bor előállítására kellene összpon­tosítaniuk. Az asztali borokat úgyis olcsón behozzák külföldről, ezért nem sok értelme van ezek itthoni előállításának. Azt, hogy a hazai pi­acon nincs nagy kereslet az asztali borok iránt, az is alátámasztja, hogy a kissalai szőlészek alig tudtak a múlt évben megszabadulni a ter­méstől. Sánta Lajos, az itteni Kis­kertész Szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy tavaly mintegy 8 koronáért vásárolták fel a szőlő ki­lóját, ezért a gazdák úgy döntöttek, inkább otthon dolgozzák fel azt. A szervezet 7,5 hektáron, valamint az úgynevezett Felső-hegy 20 hektáros területén (amely magába foglalja a környező falvak szőlőtelepeit is) fő­leg asztali bornak megfelelő nedűt állít elő. A dél-szlovákiai borvidék kürti körzetében ezzel ellentétben csak minőségi borok előállítására összpontosítanak. folytatás a 4. oldalon) A magyar gazdák még mindig a pénzükre várnak MAGYARORSZÁG Továbbra is akadozik a gazdák kifizetése. A minisztérium honlap­ján megtekinthető táblázat alapján folyamatosan utalják a pénzeket, de a sok termelő - elsősorban a nagyobb területeken gazdálkodók - továbbra sem kapták meg a ne­kik járó támogatást. Komárom-Esztergom megyében a beadott 2 625 pályázatból tegnapig 2 496-ot bíráltak el, összesen egymil- liárd 617 millió 506 ezer forintot fi­zetve ki a megye termelőinek. Balogh Zoltán, a MAGOSZ megyei elnöke szerint a helyzet nagyjából ugyanaz, mint a többi megyében. „Van, aki megkapta, van, aki nem a tá­mogatásokat. Az is országos problé­ma, hogy nem egységes hektáronkén­ti áron fizették ki a támogatásokat, va­gyis volt olyan termelő, aki több, volt, aki kevesebb támogatást kapott. Az is nagyjából hasonló minden megyében, hogy a nagytermelők azok, akik nem kapták meg a pénzüket, de a kisebb termelők közül is többen hiába várták eddig a támogatásokat.” Balogh Zoltán hozzáfűzte, hogy gyakorlatilag április vége a kifizetések határideje: „Mi a megállapodásban foglaltakkal tulajdonképpen csak meg­gyorsítani akartuk a kifizetéseket, ami részben sikerült is. A kormány többé- kevésbé betartotta ígéretét, a pályáza­tok kiírása terén például eleget tett a megállapodásnak, a kifizetések terén azonban vannak még hiányosságok. Hozzá kell tenni, hogy a szerződésbe foglalt határidők - március 31.- meg­lehetősen szűkek voltak. Ezeket mi még február végén fogalmaztuk meg, a szerződés aláírására pedig ennél jó­val később, március 13-án került sor.” folytatás az 5. oldalon) A támogatásért meg kell szenvedni Pályáznának a hazai kisvállalkozások, de nincs miből ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A mind rosszabb piaci helyzet miatt egyre nagyobb szükségük lenne a kis- és középvállalkozások­nak a különböző támogatásokra, ezekhez azonban pályázni kellene. A csatlakozás óta hiába van több lehe­tőség uniós pénzekre, ha a vállalkozók­nak mindennapi gondjaik mellett nem marad energiájuk minderre. Sokan pe­dig azzal sincsenek tisztában, hová for­duljanak segítségért, ha támogatásra lenne szükségük. A Komárom-Eszter­gom Megyei Kereskedelmi- és Iparka­mara tájékoztatása szerint tagjaiknak in­gyenes tanácsadást nyújtanak, és folya­matosan nyomon követik a pályázati le­hetőségeket, a tagokat pedig hírlevélben tájékoztatják is erről. A kamara honlap­ján bárki utána nézhet a megpályázható összegeknek és hitellehetőségeknek. Szintén csak tagok vehetik igénybe in­gyenesen az Iparkamarával kapcsolat­ban álló pályázatírásra szakosodott cé­gek segítségét, amelyek csak sikeres pá­lyázat esetén kérnek tiszteletdíjat. Scheibné Mák Erika főtanácsos kérdé­sünkre elmondta, a probléma inkább az, hogy az idei évben alig van pályázási le­hetőség a technológiai fejlesztésekre. folytatás az 5. oldalon) Mostantól édes élet * 1 ! ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ | I Az eddigi francia tulajdonos, a ; Tesseire kiszállt a legnagyobb ha- | zai szörpgyárból, a szobiból. j A cég részvényeinek 45-45 százalékát j Fazekas László elnök és Kanti Gábor j vezérigazgató-helyettes vásárolta meg. A gyár így az 1990-es privatizációja óta először került magyar kézbe. A 38 éves céget kiegyensúlyozott anyagi helyzet­ben vették át az új tulajdonosok, hiszen a Szobi Szörp Rt. tavaly 4,8 milliárd fo­rint árbevételt ért el, adózott nyeresége pedig elérte a 300 millió forintot - írja a Népszabadság. Lapunk megkeresésére a szörpgyár titkárságán megerősítették a fent megjelent információkat. folytatás a 4. oldalon) Visszaállítanák a Garancsi-tó fényét A tó-partyknak vége, jöhetnek a kulturális programok íSTER-GRANUM EURORÉGIÓ Tizenöt éves haszonbérleti szer­ződést kötött Tinnye önkormányza­ta egy kft.-vei, amely legkésőbb 2007 januárjáig elvégzi a tó teljes körű helyreállítását. Céljuk nem­csak az állóvíz megmentése és ökológiájának visszaállítása, ha­nem kulturális és rekreációs köz­pont létrehozása is. A tinnyei Garancsi-tó rekultiváci­ós munkáit a solymári illetőségű Berkut Hungary Kft. végzi, amely­nek tulajdonosa, Turányi Csaba csü­törtökön a település önkormányzatá­nak képviselő-testületi ülésén tartott tájékoztatót a helyreállítás ütemezé­séről. Mint kiderült, egy 2001-es ta­nulmány alapján végzik a tó körüli munkákat. Ezt a tanulmányt a Du- na-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága készítette és ebben részletes leírás található arra vonatkozóan: milyen volt az őshonos növényzet, milyen fajokat kell kiirtani, hogy visszaáll­jon a tó természetes flórája és fauná­ja. E terv fő csapásvonalai mentén a rekultiváció első üteme már zajlik és várhatóan három hét múlva be is be­fejeződik. Vagyis kivágják, illetve megritkítják a tó környékén lévő, nem őshonos kultúrákat. Ezzel az a céljuk, hogy csökkentsék az elpáro­logtatott víz mennyiségét és kitaka­rítsák a forráshelyeket. Az első ütem befejezése azt is jelen­ti, hogy elhordják a kivágott fákat. A második ütem ősszel fog elkezdődni, hiszen az említett tanulmány szerint, a mederkotrást ekkor célszerű elvégezni. folytatás a 4. oldalon) A párkányiak olcsóbban strandolhatnak Százmilliós bevételre számít idén a Vadas fürdő PÁRKÁNY Újabb fontos állomás a párkányi fürdő történetében az idei év, mert gyors egymásutánban harmadízben kerül sor jelentős beruházásra. A volt katonai laktanya birtokbavételével a Vadas területe 25 hektárról 35 hek­tárra bővült Az egykor katonai célo­kat szolgáló ingatlanok hasznosítása eleve behatárolta az idei fejlesztése­ket és ezek volumenét. Ma már bátran állítható, hogy össze­sen 82,1 millió korona értékű beruhá­zást sikerül aránylag rövid idő alatt vég­rehajtani. A munkálatok jelenlegi állása szerint jó esély van rá, hogy május 14- én ünnepélyes külsőségek között átad­ják rendeltetésének a 42 lakosztályt, az új ülőmedencét, a 350 személygépkocsi parkolását biztosító, piac mögötti új parkolót és a piac közvetlen közelében épülő úgynevezett bowling centrumot. folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom