Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-04-09 / 69. szám
azm Molnár darab kezdőkkel Az Esztergomi Klubszínpad premierje a Zöldházban Molnár Ferenc Az Ibolya című darabját mutatja be a Bajor Ágost Kultúrmozgó nagyszínpadán jövő hét szombaton, este hat órakor az Esztergomi Klubszínpad. Helyesbítek: az új Esztergomi Klubszínpad: a régiek mentek, az újak jöttek. Az ősszel kezdődött vérátömlesztés Bakai „Csücsök” Ferenc, a Klub- színpad vezetője szerint ráfért már a társulatra és egyáltalán nem bánta meg. A közelgő bemutatóról vele és a főszerepet játszó Fazekas Rékával beszélgettünk.- Miért éppen Molnár Ferenc? Bakai Ferenc: Molnár úgy jött a képbe, hogy... nem lehetett kihagyni. O most a reneszánszát éli. És ez nem túlzás. Újra felfedezték! Úgy éreztem, megérdemli, hogy - mint az egyetlen, nemzetközileg is elismert drámaírónk - életműve az őt megillető helyre kerüljön. Nem utolsó sorban szempont volt az is, hogy az általa írt szerepek végtelenül hálásak, könnyen játszhatóak. Na, persze ez nem azt jelenti, hogy nem lenne munka vele... Erről Réka tudna mesélni! Fazekas Réka: Most őszintén, Ilonka szerepe egyáltalán nem könnyű! (nevet) Megszenvedtem vele... Először is nagyon távol áll tőlem a személyisége. O egy igazi könnyűvérű lány és nagyon készséges... De idővel megszerettem a báját, az esetlenségét. Arról nem beszélve, hogy hosszú és nehéz monológjai vannak. Mindezt úgy előadni, hogy nevetve hallgassa végig a közönség; kemény munka.- Nem volt veszélyes vállalkozás egy kezdő csapattal Molnár-darabot választani? B.F.: Ez hamarosan kiderül! (nevet) Én abban hiszek, ha egy - tehetséges és szorgalmas - fiatal még nem rendelkezik valamirevaló színházi tapasztalatokkal, de ég benne a lelkesedés és kitartó, akkor az szárnyakat adhat neki! Molnár Ferenc aranyos, szerethető drámaíró! Vannak olyan jelenetek, amelyek már a nyers, kiforratlan próbákra ellátogató ismerősöket, barátokat megnevetette, vagy éppen megríkatta. Ez hatalmas dolog!- Elek Csilla, Kovács Imre, Graczár Mihály nevét nem látjuk a plakáton... B.F.: Való igaz, szeptemberben teljesen megújult a Klubszínpad. A régiek most átmenetileg nem dolgonak velünk. Ok nagyszerű színészek, de az élet sokszor közbeszól... Volt, akinek időközben más elfoglaltságai lettek, akadt olyan, akinek ezúttal nem tudtam munkát adni az Ibolyában. Szeptembertől múlt hét szerdáig közel harmincán jelentkeztek hozzánk, ebből kilencen szerepelnek a Molnár-darabban. Igazságtalanság és bűn lett volna, ha nem adok teret az új tehetségeknek, akik bizony akadnak bőven...- Ilonkát előtted Kos- suth-díjas színésznők keltették életre. Milyen érzés 17 évesen főszerepet játszani? F.R.: Riasztó! Mindenki elvárja, hogy jó legyek. Pedig, ha arra gondolok, hogy nem vagyok olyan jó színésznő, mint Pikali Gerda, aki már négy éve játssza a Madách Színház színpadján az Ibolyát, akkor kicsit elbizonytalanodom. De Bakai Ferenc, a rendezőm mindenben segített és bíztatott; akkor is, amikor már elegem lett a végtelennek tűnő próbaidőszakból...- Nem jelentett gondot Párkányból átjárni? B.F.: Párkány nincs is olyan messze... F.R.: Télen mégsem volt olyan kényelmes... Minden alkalommal jó másfél órát kell gyalogolnom a Zöldházig, de megéri.- Mennyire talált közösségre a Szlovákiából érkező Réka egy új, egymást még nem ismerő csapatban? B.F.: Hamar befogadták és megszerették a többiek. Már az első bemutatkozó szavalata mellbevágott minket. Én jól ismertem őt, hiszen múlt évben jómagam zsűriztem és szavaztam első helyezettnek egy komoly megmérettetésen. F.R.: A rádióban hallottunk egy interjút Csücsökkel és a szüleim javaslatára jöttem el, azzal a szándékkal, hogy „kipróbálom”. Hatalmas megtiszteltetés volt, hogy látatlanban azonnal rám bízták a főszerepet. Ami ugyanakkor kicsit ijesztő is volt...- Gondolom, a szülők repkedtek a boldogságtól... F.R.: Ok igen, a barátom annál kevésbé! (nevet) Nem örült neki, amikor elmeséltem, hogy Ilonka a szó szoros értelmében „mindent” megtenne a karriere érdekében... Két hete azonban eljött az egyik próbánkra és látta, hogy mennyire komoly és szervezett munka folyik a színpadon. Azóta megnyugodott. B.F.: Persze, nem volt mindig felhőtlen a hangulat... Egy új csapatnál mindig gondot jelent az összecsiszoló- dás. Horváth Gergő és Szalay Almos - a két fiúfőszereplő - még soha nem játszott együtt, tehát ha bajba jutnak a színpadon, kérdés, hogy megértik-e majd egymás jelzéseit. Gergő alázatos, figyelmes színész, Almos inkább öntörvényű. Persze, a humor mindig feloldja a feszültségeket.- Valójában kit szeretnétek megcélozni az Ibolyával? B.F.: Az Ibolya egy habkönnyű, kedves, de nagyon mély tartalmú vígjáték, ha úgy tetszik, bohózat. Elejétől végéig kacag a közönség, és közben elgondolkodik. Egyszóval mindenkinek ajánljuk! A fiatalok és az idősek egyaránt ki vannak éhezve egy nagy nevetésre...- És maradt a sablonos, de kötelező utolsó kérdés: mit tartogat a jövő? B.F.: Erről még nem szeretnék túl sokat beszélni... A lényeg, hogy legyünk túl ezen a bemutatón, aztán majd gondolkozunk a folytatásról. Ötleteim már vannak... F.R.: Kommunikáció szakra szeretnék jelentkezni, és folytatni a szava- lást-színjátszást. És próbálok nem elszállni. • Faragó András 2005. április 9, szombat • HÍDLAP JÓZSEF ATTILA Vízszintes 2. Itt volt „lelencgyerek” két évig. 6. Az ókor leghíresebb városa. 13. Nem mögé. 15. Közismert „multi” áruházlánc. 16. A béke egyfajta jelképei. 18. Mennyiségi egység.de röviden. 20. Hibás lantán! 21. PA. 22. Égtáj. 24. jóságos szellemi lény az egekben. 27. Nagy Zoltán. 28. Orsi párosai. 29. Fordított alpont! 30. Nagy érték. 32. Katonai rendőrség angol röv. 33. Páratlanul ingat! 34. Tiltószó. 37. Dátumrag. 38. Molibdén vegyje- le. 39. Az itteni bölcsészkaron röviden „vendégszerepeit”. 43. Szemmel érzékelem. 45. A pincébe. 46. Tálca egyneműi. 47. Egy évet itt időzött a költő. 50. Meredten nézed. 53. Gerincesek kemény, de rugalmas testszövete. 54. Egy évet itt is időzött. 55. Régmúlt időkből való.58. Hibás Pittsburg! 60. Türelmesen kitart, ha kések is. 61. Néró egyneműi. 63.NAZ. 64. Félig Zengői! 66. 1934-ben kiadott gyűjteményes kötetének címe. 69. Lírai költemény. 72. Rongyszélek! 73. Csillagászati mértékegység. 75. Sejtető. 77. A költő első verseskötetének címe. 80. Légmozgás a szabadban. 81. Mutatószó. 82. LIE. 83. Tiltások esetében használt kötőszó. 85. Széles kapu, de hiányosan! 87. Gőzben puhít. 89. Esemény a fociban. 90. IN. 91. Sl. 93. (naptári)nap angolul. 95. Ez a vers címe, amely miatt eltanácsolták az egyetemről. 101. Mássalhangzó kiejtve. 102. Olasz reneszánsz szatirikusa, ék.h. 103. A város, melyhez számos vonatkozásban kötődik. Függőleges 1. Második kötetének címe. 2. Párosán kövér! 3. SO. 4. Félig öblítő! 5. nézhető, pozitív film. 6. Ütő „szerszám”. 7. Alája. 8. A költő életének utolsó állomása - szinte szó szerint. 9. IJ. 10. Látható módon ég. 11. Olajág határai! 12. Magától égő, alig oltható harci gyújtóanyag. 14. Aláírásával ellát. 17. Fejfedő. 19. Hiba a sima felületen. 23. Első verseskötete részben itt íródott. 25. Azonos mássalhangzók. 26. Páros gyep! 31. Nitt határai! 35. Mutató szó. 36. Az ezüst vegyjele. 38. A molibdén vegyjele. 40. EHUZU. 41. Félig elodáz! 42. Kisdedóvó. 44. Tisztelt Címzett. 48. Többszöri érintés. 49. Azonos mássalhangzók.50. Tolna megyei település. 51. MIB. 52. Lesoroz, de páratlanul! 53. Hiányos porvédő! 54. A föld színe alatti építmény. 56. Derékszíja. 57. Fürdőalkalmatosság széle. 59. Békés megyei település. 62. Rátekint. 65. Fél hernyó! 66. Most. 67. EFP. 68. Hiányos nyűg! 70. Félig dudvás! 71. A 85., 92. és íó.rendszámú kémiai ele- mek vegyjele. 74. Részben Voiron! 76. Hiányos Sas Hegy. 77. Vegyjele C. 78. Életre kelt. 79. Jégkrém-márka. 80. Finom rosta. 82. Fordítva bírál! 84. Elhibáz. 86. ... Beáta, sportpónk. 88. Kaldera nincs e nélkül. 92. Kerti szerszám. 94. Félig alpesi! 96. IR. 97. Szintén ne. 98. A nátrium vegyjele, de fordítva. 99. VU. 100. VD. 101. Kettős mássalhangzó. Egyéni légifolyosók „ Repülés " a Duna Múzeumban Ha rosszmájú lennék, úgy kezdeném: ettől a kiállítástól szárnyakat kap az ember. Ha ez így nem is igaz, annyi bizonyos: emlékezetes felvételeket láthatunk, „tényleg” mindenről, ami születésénél fogva repülhet. S nem csak ez a hír. Hanem az is, hogy a magyar digitális fotózás világszínvonalra emelkedett. Mindössze három év alatt. Bár tíz évvel ezelőtt már kongatni kezdték a vészharangot: a digitális fotó kivégzi a hagyományos, ezüst alapú fényképezést! Éppen úgy, mint mikor százötven évvel ezelőtt megjósolták a festészet halálát, a fotózás érkezésekor. Eifert János (mellesleg a legnagyobb magyar digitális fotómagazin, a Zoom főszerkesztője) azt mondja: „A digi nemhogy rabságba taszítaná, inkább felszabadítja a fotóművészetet.” Hogy mi az igazság, azt a kedves olvasó saját szemével is láthatja, hiszen szerdától tekinthetik meg a Duna Múzeumban a Natur Art (a Magyar Természetfotósok Szövetsége) legújabb kiállítását. Zsila Sándor, a tárlaton látható művek összeállítója-rendezője érdekes információkkal szolgált a bemutató körülményeiről. „Valójában több, mint száz kép alkotta a „Repülés”-t. És hatalmas szerencsénk volt! A Magyar Természettudományi Múzeum első szóra rábólintott a kérésünkre: bemutathatnánk-e a képeinket. Az intézmény az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb dinoszaurusz-kiállításának előterében adott helyet a képeinknek, méghozzá ingyen és bérmentve. Ha pesszimista vagyok, még akkor is több ezren láthatták. A Duna Múzeumba most a legjavát hoztuk el.” És való igaz, nem marad el a hatás. Valóban, szinte bármivel találkozhatunk, ami repül, ami száll, úszik és satöbbi. Tiszavirág, ökörnyál, cserebogár, szúnyog, madarak. Energia, dinamika és egyéni légifolyosók. Mire kijövünk a tárlatról, már csak egy valamiről beszélgettünk: hogy sikerült ilyen hamar felfejlődnie a magyar digitális természetfotózásnak? Ugyanis, igaz amiágaz: a most Esztergomba „látogató” fényképek már több európai nagyváros szinte elérhetetlen „sztár-kiállításán” láthatóak voltak már, és az is biztos, hogy nem véletlenül állítják Párizsban a Magyar Természetfotósok Szövetségének idei munkájáról a fotós-újságírók nemes egyszerűséggel, hogy „Csoda!”. Mi is ezen a véleményen vagyunk. • SZALAY