Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-09 / 69. szám

azm Molnár darab kezdőkkel Az Esztergomi Klubszínpad premierje a Zöldházban Molnár Ferenc Az Ibolya című da­rabját mutatja be a Bajor Ágost Kultúrmozgó nagyszínpadán jövő hét szombaton, este hat órakor az Esztergomi Klubszínpad. Helyesbí­tek: az új Esztergomi Klubszínpad: a régiek mentek, az újak jöttek. Az ősszel kezdődött vérátömlesztés Bakai „Csücsök” Ferenc, a Klub- színpad vezetője szerint ráfért már a társulatra és egyáltalán nem bán­ta meg. A közelgő bemutatóról ve­le és a főszerepet játszó Fazekas Rékával beszélgettünk.- Miért éppen Molnár Ferenc? Bakai Ferenc: Molnár úgy jött a képbe, hogy... nem lehetett kihagyni. O most a reneszánszát éli. És ez nem túlzás. Újra felfedezték! Úgy érez­tem, megérdemli, hogy - mint az egyetlen, nemzetközileg is elismert drámaírónk - életműve az őt megille­tő helyre kerüljön. Nem utolsó sor­ban szempont volt az is, hogy az álta­la írt szerepek végtelenül hálásak, könnyen játszhatóak. Na, persze ez nem azt jelenti, hogy nem lenne mun­ka vele... Erről Réka tudna mesélni! Fazekas Réka: Most őszintén, Ilon­ka szerepe egyáltalán nem könnyű! (nevet) Megszenvedtem vele... Elő­ször is nagyon távol áll tőlem a szemé­lyisége. O egy igazi könnyűvérű lány és nagyon készséges... De idővel megszerettem a báját, az esetlenségét. Arról nem beszélve, hogy hosszú és nehéz monológjai vannak. Mindezt úgy előadni, hogy nevetve hallgassa végig a közönség; kemény munka.- Nem volt veszélyes vállalkozás egy kez­dő csapattal Molnár-darabot választani? B.F.: Ez hamarosan kiderül! (nevet) Én abban hiszek, ha egy - tehetséges és szorgalmas - fiatal még nem ren­delkezik valamirevaló színházi ta­pasztalatokkal, de ég benne a lelkese­dés és kitartó, akkor az szárnyakat ad­hat neki! Molnár Ferenc aranyos, sze­rethető drámaíró! Vannak olyan jele­netek, amelyek már a nyers, kiforrat­lan próbákra ellátogató ismerősöket, barátokat megnevetette, vagy éppen megríkatta. Ez hatalmas dolog!- Elek Csilla, Kovács Imre, Graczár Mihály nevét nem látjuk a plakáton... B.F.: Való igaz, szeptemberben tel­jesen megújult a Klubszínpad. A régi­ek most átmenetileg nem dolgonak ve­lünk. Ok nagyszerű színészek, de az élet sokszor közbeszól... Volt, akinek időközben más elfoglaltságai lettek, akadt olyan, akinek ezúttal nem tud­tam munkát adni az Ibolyában. Szep­tembertől múlt hét szerdáig közel har­mincán jelentkeztek hoz­zánk, ebből kilencen sze­repelnek a Molnár-da­rabban. Igazságtalanság és bűn lett volna, ha nem adok teret az új tehetsé­geknek, akik bizony akadnak bőven...- Ilonkát előtted Kos- suth-díjas színésznők keltet­ték életre. Milyen érzés 17 évesen főszerepet játszani? F.R.: Riasztó! Mindenki elvárja, hogy jó legyek. Pedig, ha arra gondo­lok, hogy nem vagyok olyan jó színész­nő, mint Pikali Gerda, aki már négy éve játssza a Madách Színház színpad­ján az Ibolyát, akkor kicsit elbizonyta­lanodom. De Bakai Ferenc, a rende­zőm mindenben segített és bíztatott; akkor is, amikor már elegem lett a vég­telennek tűnő próbaidőszakból...- Nem jelentett gondot Párkányból át­járni? B.F.: Párkány nincs is olyan messze... F.R.: Télen mégsem volt olyan kényelmes... Minden alkalommal jó másfél órát kell gyalogolnom a Zöld­házig, de megéri.- Mennyire talált közösségre a Szlo­vákiából érkező Réka egy új, egymást még nem ismerő csapatban? B.F.: Hamar befogadták és meg­szerették a többiek. Már az első be­mutatkozó szavalata mellbevágott minket. Én jól ismertem őt, hiszen múlt évben jómagam zsűriztem és szavaztam első helyezettnek egy ko­moly megmérettetésen. F.R.: A rádióban hallottunk egy in­terjút Csücsökkel és a szüleim javas­latára jöttem el, azzal a szándékkal, hogy „kipróbálom”. Hatalmas meg­tiszteltetés volt, hogy látatlanban azonnal rám bízták a főszerepet. Ami ugyanakkor kicsit ijesztő is volt...- Gondolom, a szülők repkedtek a boldogságtól... F.R.: Ok igen, a bará­tom annál kevésbé! (nevet) Nem örült neki, amikor elmeséltem, hogy Ilonka a szó szo­ros értelmében „min­dent” megtenne a kar­riere érdekében... Két hete azonban eljött az egyik próbánkra és lát­ta, hogy mennyire komoly és szerve­zett munka folyik a színpadon. Azóta megnyugodott. B.F.: Persze, nem volt mindig fel­hőtlen a hangulat... Egy új csapatnál mindig gondot jelent az összecsiszoló- dás. Horváth Gergő és Szalay Almos - a két fiúfőszereplő - még soha nem játszott együtt, tehát ha bajba jutnak a színpadon, kérdés, hogy megértik-e majd egymás jelzéseit. Gergő aláza­tos, figyelmes színész, Almos inkább öntörvényű. Persze, a humor mindig feloldja a feszültségeket.- Valójában kit szeretnétek megcélozni az Ibolyával? B.F.: Az Ibolya egy habkönnyű, kedves, de nagyon mély tartalmú vígjáték, ha úgy tetszik, bohózat. Elejétől végéig kacag a közönség, és közben elgondolkodik. Egyszóval mindenkinek ajánljuk! A fiatalok és az idősek egyaránt ki vannak éhezve egy nagy nevetésre...- És maradt a sablonos, de kötelező utolsó kérdés: mit tartogat a jövő? B.F.: Erről még nem szeretnék túl sokat beszélni... A lényeg, hogy le­gyünk túl ezen a bemutatón, aztán majd gondolkozunk a folytatásról. Ötleteim már vannak... F.R.: Kommunikáció szakra szeret­nék jelentkezni, és folytatni a szava- lást-színjátszást. És próbálok nem el­szállni. • Faragó András 2005. április 9, szombat • HÍDLAP JÓZSEF ATTILA Vízszintes 2. Itt volt „lelencgyerek” két évig. 6. Az ókor leghíresebb váro­sa. 13. Nem mögé. 15. Közismert „multi” áruházlánc. 16. A béke egyfajta jelképei. 18. Mennyiségi egység.de röviden. 20. Hibás lantán! 21. PA. 22. Égtáj. 24. jóságos szellemi lény az egekben. 27. Nagy Zoltán. 28. Orsi pá­rosai. 29. Fordított alpont! 30. Nagy érték. 32. Katonai rendőrség angol röv. 33. Páratlanul ingat! 34. Tiltószó. 37. Dátumrag. 38. Molibdén vegyje- le. 39. Az itteni bölcsészkaron röviden „vendégszerepeit”. 43. Szemmel ér­zékelem. 45. A pincébe. 46. Tálca egyneműi. 47. Egy évet itt időzött a költő. 50. Meredten nézed. 53. Gerincesek kemény, de rugalmas testszö­vete. 54. Egy évet itt is időzött. 55. Régmúlt időkből való.58. Hibás Pittsburg! 60. Türelmesen kitart, ha kések is. 61. Néró egyneműi. 63.NAZ. 64. Félig Zengői! 66. 1934-ben kiadott gyűjteményes kötetének címe. 69. Lírai költemény. 72. Rongyszélek! 73. Csillagászati mértékegység. 75. Sej­tető. 77. A költő első verseskötetének címe. 80. Légmozgás a szabadban. 81. Mutatószó. 82. LIE. 83. Tiltások esetében használt kötőszó. 85. Széles kapu, de hiányosan! 87. Gőzben puhít. 89. Esemény a fociban. 90. IN. 91. Sl. 93. (naptári)nap angolul. 95. Ez a vers címe, amely miatt eltanácsolták az egyetemről. 101. Mássalhangzó kiejtve. 102. Olasz reneszánsz szatiriku­sa, ék.h. 103. A város, melyhez számos vonatkozásban kötődik. Függőleges 1. Második kötetének címe. 2. Párosán kövér! 3. SO. 4. Félig öblítő! 5. nézhető, pozitív film. 6. Ütő „szerszám”. 7. Alája. 8. A költő éle­tének utolsó állomása - szinte szó szerint. 9. IJ. 10. Látható módon ég. 11. Olajág határai! 12. Magától égő, alig oltható harci gyújtóanyag. 14. Aláírá­sával ellát. 17. Fejfedő. 19. Hiba a sima felületen. 23. Első verseskötete részben itt íródott. 25. Azonos mássalhangzók. 26. Páros gyep! 31. Nitt határai! 35. Mutató szó. 36. Az ezüst vegyjele. 38. A molibdén vegyjele. 40. EHUZU. 41. Félig elodáz! 42. Kisdedóvó. 44. Tisztelt Címzett. 48. Több­szöri érintés. 49. Azonos mássalhangzók.50. Tolna megyei település. 51. MIB. 52. Lesoroz, de páratlanul! 53. Hiányos porvédő! 54. A föld színe alatti építmény. 56. Derékszíja. 57. Fürdőalkalmatosság széle. 59. Békés megyei település. 62. Rátekint. 65. Fél hernyó! 66. Most. 67. EFP. 68. Hiá­nyos nyűg! 70. Félig dudvás! 71. A 85., 92. és íó.rendszámú kémiai ele- mek vegyjele. 74. Részben Voiron! 76. Hiányos Sas Hegy. 77. Vegyjele C. 78. Életre kelt. 79. Jégkrém-márka. 80. Finom rosta. 82. Fordítva bírál! 84. Elhibáz. 86. ... Beáta, sportpónk. 88. Kaldera nincs e nélkül. 92. Kerti szerszám. 94. Félig alpesi! 96. IR. 97. Szintén ne. 98. A nátrium vegyjele, de fordítva. 99. VU. 100. VD. 101. Kettős mássalhangzó. Egyéni légifolyosók „ Repülés " a Duna Múzeumban Ha rosszmájú lennék, úgy kezde­ném: ettől a kiállítástól szárnyakat kap az ember. Ha ez így nem is igaz, annyi bizonyos: emlékezetes felvételeket láthatunk, „tényleg” mindenről, ami születésénél fogva repülhet. S nem csak ez a hír. Ha­nem az is, hogy a magyar digitális fotózás világszínvonalra emelke­dett. Mindössze három év alatt. Bár tíz évvel ezelőtt már kongatni kezdték a vészharangot: a digitális fotó kivégzi a hagyományos, ezüst alapú fényképezést! Éppen úgy, mint mikor százötven évvel ezelőtt megjósolták a festészet halálát, a fo­tózás érkezésekor. Eifert János (mellesleg a legna­gyobb magyar digitális fotómagazin, a Zoom főszerkesztője) azt mondja: „A digi nemhogy rabságba taszítaná, in­kább felszabadítja a fotóművészetet.” Hogy mi az igazság, azt a kedves olvasó saját szemével is láthatja, hi­szen szerdától tekinthetik meg a Duna Múzeumban a Natur Art (a Magyar Természetfotósok Szövet­sége) legújabb kiállítását. Zsila Sándor, a tárlaton látható művek összeállítója-rendezője érde­kes információkkal szolgált a bemuta­tó körülményeiről. „Valójában több, mint száz kép alkotta a „Repülés”-t. És hatalmas szerencsénk volt! A Ma­gyar Természettudományi Múzeum első szóra rábólintott a kérésünkre: bemutathatnánk-e a képeinket. Az intézmény az utób­bi évek egyik leg­nagyszerűbb dino­szaurusz-kiállításá­nak előterében adott helyet a ké­peinknek, még­hozzá ingyen és bérmentve. Ha pesszimista va­gyok, még akkor is több ezren láthat­ták. A Duna Mú­zeumba most a legjavát hoztuk el.” És való igaz, nem marad el a hatás. Valóban, szin­te bármivel találkozhatunk, ami re­pül, ami száll, úszik és satöbbi. Ti­szavirág, ökörnyál, cserebogár, szú­nyog, madarak. Energia, dinamika és egyéni légifolyosók. Mire kijövünk a tárlatról, már csak egy valamiről beszélgettünk: hogy si­került ilyen hamar felfejlődnie a ma­gyar digitális természetfotózásnak? Ugyanis, igaz amiágaz: a most Esz­tergomba „látogató” fényképek már több európai nagyváros szinte elérhe­tetlen „sztár-kiállításán” láthatóak voltak már, és az is biztos, hogy nem véletlenül állítják Párizsban a Magyar Természetfotósok Szövetségének idei munkájáról a fotós-újságírók nemes egyszerűséggel, hogy „Csoda!”. Mi is ezen a véleményen vagyunk. • SZALAY

Next

/
Oldalképek
Tartalom