Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-30 / 127. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. június 30., csütörtök • HÍDLAP 5 A magyar örökség hete Ipolyságon Tizedik alkalommal rendezik meg az Örökség Népfőiskolái Tábort a fevidéki Ipolyságon, amelyet Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke nyit meg július 3-án. Az ünnepélyen köszöntőt mond többek között Száraz József, a Cse- madok Országos Tanácsának elnöke és C. Tóth János a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője. Az előadások a magyarság megőrzé­sének és bemutatásának jegyében hangzanak el. Régészek, történé­szek, költők, kultúrtörténészek, művészettörténészek, néplélek- rajzkutatók foglakoznak az anyaor­szágban és annak határain kívül élő magyarság aktuális problémáival, az uniós és a Kárpát-medence népei­nek kapcsolatával, közös történel­münkkel. Az előadások mellett kü­lönböző kiállítások, költői estek várnak az érdeklődőkre a július 8-ig tartó rendezvényen. • Szép Éva Szlovákia tart a határ menti kapcsolatoktól Eduard Kukán külügyminiszter a jószomszédi viszonyokért aggódik Folytatás az 1. oldalról A külügyminiszter úgy véli, hogy ezek a döntések (amelyeket Kukán nem kívánt konkrétan megnevezni vagy kifejteni) rontanak a jószomszé­di kapcsolatokon. Meggyőződése, hogy az egyoldalú döntések sem a nemzetközi jognak, sem az Európai Unió belső követelményeinek nem felelnek meg. Duka Zólyomi Árpád, az MKP eu­rópai parlamenti képviselője külö­nösnek tartja Kukán kijelentését. „Nem is tudom elképzelni, mit ér­tett a külügyminiszter ez alatt. Úgy látom, az Európai Unióban a Kárpát­medencei magyarság egyre inkább egymásra talál. Kezdenek kialakulni a természetes régiók a határ menti tele­püléseken a kulturális, a gazdasági és egyéb határon átnyúló együttműkö­désnek köszönhetően. Meglehet, hogy ez érzékenyen érinti a szlovák politikusokat. Azt is el lehet képzelni, hogy mivel ismét napirendre került a Benes-dekrétumok, a nemzeti vízum, a honosítás, vagy például a kettős ál­lampolgárság ügye, szintén idegesítő- en hat rájuk. A szlovákiai magyarság viszont egyre inkább odafigyel a ma­gyarországi történésekre, és azt kere­si, milyen módon tudna kapcsolódni az anyaországhoz” — mondta lapunk­nak Duka Zólyomi. Hozzátette: a Benes-dekrétumok ügyében az MKP európai parlamenti képviselőinek mindig résen kell állnia, hogy napi­rendre tűzhessék a kérdést. Meggyő­ződése, hogy amíg a csehek nem mozdulnak, addig Szlovákia meg fog bújni Prága háta mögött. A kérdést ugyanakkor csak a németekkel közö­sen, együttműködve lehet „bevinni” az Európai Parlamentbe, bár szerinte előbb az országon belül kellene ren­dezni a problémát. „Nem tartom fontosnak egy olyan közös szlovák-magyar dokumentum elfogadását, amelyek a múlt sérelme­it kölcsönösen elítélik. Ezt ugyanis Szlovákia saját területén belül is megteheti, hiszen a Szlovákiában élő magyarokról van szó, akiknek a va­gyonjogi területeken is tisztázatlan kérdéseik vannak” - jelentette ki Duka Zólyomi Árpád. • Czigler A bőrünket visszük vásárra a testdíszítéssel Érdemes megnézni, kivel és hogyan tetováltatjuk magunkat Folytatás az 1. oldalról „Kizárólag szakmai tudásunkra támaszkodhatunk az ellenőrzések során, a harminchat éve született rendeletben ugyanis még értelem­szerűen nem eshetett szó például szoláriumokról, testékszerekről” - mondta az ÁNTSZ esztergomi ki- rendeltségének illetékese. Budavári Ákos hozzátette, hogy ezekről a be­avatkozásokról több minisztériumi rendelettervezet is elkészült már, ám eddig egyiket sem sikerült élet­be léptetni. A szalonok engedélyez­tetéséhez mindenesetre egy néhány hetes úgynevezett sterilizációs tan­folyam elvégzésére szükség van. Természetesen ennek birtokában tevékenykedik az általunk megkér­dezett esztergomi testfestő is, aki megerősítette, hogy nyáron jóval több kuncsaftjuk van. Ok minden előírást szigorúan betartanak, az éves gyakorisággal történő ÁNTSZ ellenőrzések során eddig még nem találtak semmiféle problémát. Ste­ril, csomagolt tűket használnak, az eszközöket is rendszeresen fertőtle­nítik egy speciális berendezéssel, festékanyagokból is igyekeznek a leginkább bőrbarát - úgynevezett „pigment kompatibilis” - terméke­ket használni. Minden óvatosság ellenére előfor­dulhatnak persze gyulladásos-aller­giás problémák. Sokan nem tudnak allergiás hajlamukról, fokozott érzé­kenységükről. A beavatkozás után minden korrekt szalonban felhívják az ügyfelek figyelmét arra, hogy egy ideig kerüljék a közvetlen napsütést, illetve a teljes gyógyulásig - jó eset­ben egy hétig - vízzel, főként szeny- nyezett strandvízzel lehetőleg ne érintkezzen a belőtt, tetovált bőrfelü­let. A gyorsabb és problémamentes gyógyulás érdekében minden alka­lommal ajánlanak vény nélkül kap­ható krémeket, kenőcsöket. A pierc- ing-belövetés és tetoválás egy kicsit mindig „lutri” marad, ha a beavatko­zás mellett döntünk, gondosan vá­lasszuk meg a szalont és ha lehet, aranyból készült vagy csomagolt ék­szert lövessünk be. Alacsonyabb dí­jért semmiképp nem éri meg kockáz­tatni egészségünket, mert súlyos kö­vetkezményekkel járhat. • Szabó Hajnal Elégedett Ön a város zöldövezeteivel? Az önkormányzat 650fa telepítését tervezi a közeljövőben. A fásítás érintené többek között a Duna-part melletti legendás platánsort. Fábián Erzsébet (könyvtáros) Leginkább a fák miatt szeretek Esztergom­ban élni, nagyon han­gulatos sétákat lehet tenni a Kis-Duna par­ton vagy az Erzsébet parkban. Nyáron jó árnyékot adnak, ősszel pedig gyö­nyörűek a színes levelek. Örülök minden fásítási programnak. Pálos Zita (ápolónő) Szerintem elég sok és jól ápolt zöld része van a városnak, bár sosem árt újabb fákat ültetni. A növények egy városból is nyu­galmas vidéki környe­zetet tudnak varázsolni. A Strand­büfé azért az egyik kedvenc szóra­kozóhelyem, mert hangulatos a kerthelyisége, elsősorban a platán­sornak köszönhetően. Szűcs József (géplakatos mester) Bőven elég fa van Esztergomban, nem kellene erre külön költeni. A fa magától is kinő, meg lehet f nézni a lerobbant bel­városi Hotelen vagy a Bazilika tetején. Azt a pénzt in­kább a Hotel felújítására kellene fordítani. Nem a fák miatt fognak idejönni a turisták, hanem a ren­dezett városképért. Formanné Margit (nyugdíjas) Mivel jómagam lakó­telepen élek, és ezért különösen szükségem van a fás területek kö­rüli sétákra. Mindig jó érzés csemetefákat lát­ni és azok növekedését követni az évek során. Nagy dolog, hogy nem kell messzire utazni egy városlakónak ahhoz, hogy szép környezetben lehessen, elég csak elsétálni a szigetre, végigsétálni a Kis-Duna platánjai alatt. Szakaszonként adják át a párkányi korzót A katasztrófák elleni védekezés Katasztrófák elhárítói (3. rész) Folytatás az 1. oldalról Jelenleg a másik oldalon is javában folyik a munka, bár a gázbevezetés engedélyezése még késik. Könnyen megtörténhet, hogy a gázbevezetésre igényt tartó 24 személynek engedély hiányában nem sikerül időben lefek­tetnie a gázvezetéket, a hivatal pedig később nem ad engedélyt az egyszer már lerakott kőburkolat felszedésére. A sétálóutca forgalmi rendjével kapcsolatban még nyitott a gépjár­művek behajtásának kérdése (ezzel összefüggésben az MKP frakciója kérdőívek segítségével tájékozódik a lakosság véleményéről) és a jármű­vek súlyának felső határa. A kereske­dők el szeretnék érni, hogy 20 tonna súlyú gépkocsik is behajthassanak a városközpontba. Az áruellátást is szabályozó forgalmi rendről, az ezzel kapcsolatos kötelező érvényű városi rendeletről július 7-én dönt a városi képviselő-testület. A beruházás elkezdése után a Fő utcában vállalkozók forgalma nagy­mértékben, egyes kereskedők állítása szerint nyolcvan százalékkal vissza­esett. A tulajdonosok a városköz­pontban zajló munkálatokat, illetve a beruházás rosszul meghatározott időpontját okolják a jelentős bevétel- kiesésért. Véleményük szerint hely­telen volt az építkezést a számukra fő bevételi forrást jelentő turistaszezon kellős közepére időzíteni. • ORAVETZ A katasztrófák elhárítását végző szakemberek szerteágazó munká­járól keveset tudunk. Erre a hiá­nyosságra igyekszünk megoldást találni azzal, hogy egy tízrészes sorozat keretén belül bemutatjuk a polgári védelem, a katasztrófa- védelem különböző szakterületeit és az ott dolgozók tevékenységét. A sorozat harmadik része a ka­tasztrófák elleni hatékony védeke­zést mutatja be. Az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák változatlanul fe­nyegető veszélyt jelentenek, bármi­kor rátörhetnek az emberiségre. Ezeknek a tényeknek a kritikus fel­vetése nem ijesztgetés, fenyegetés, hanem a bekövetkezhető tényekkel való reális szembenézés. Helyesebb számolni a veszélyekkel, és a lehető­ség mértékében felkészülni, mint felkészületlenül és tehetetlenül állni a bekövetkező események előtt, pusztulni hagyni az emberi élete­ket, évszázados értékeinket. Akkor járunk helyes úton, ha erőnk és le­hetőségünk mértékében a tőlünk telhető legtöbbet teszünk a ránk le­selkedő veszélyek elhárítása érdeké­ben. Az elmúlt években megnőtt és összetettebbé vált az új típusú koc­kázatok és a veszélyforrások köre, illetve a rendkívüli természeti és ci­vilizációs katasztrófák által okozott környezeti ártalmak köre. Ezen ve­szélyek közös sajátossága, hogy komplex módon jelentkeznek és ha­tásaik az államhatárokon átnyúlnak, igazodva a „katasztrófák nem is­mernek határokat” tételhez. Az el­lenük történő hatékony fellépés szoros együttműködést tesz szüksé­gessé nemcsak a környezetvédelem­ben, hanem a katasztrófavédelem­ben közreműködő szervek tevé­kenységének területén is. Az Esztergom Székhelyű Polgári Védelmi Kirendeltség elkészítette a város veszély-elhárítási alaptervét, mely a katasztrófák elhárításánál se­gíti a védekezési munkákat. Külön­böző veszélyekre más-más intézke­dési sorokat dolgoztak ki. Esztergom város lakosainak a védelmére - a tör­vény által előírt - többfajta tervet, intézkedési sort dolgoztak ki, többek között a felsorolt katasztrófák elhárí­tására veszély-elhárítási tervet és an­nak mellékleteit. Jogszabály által előírt polgári vé­delmi kötelezettség terheli a férfiakat 16-60 éves, a nőket 18-55 éves koruk között. Esztergomban 54 darab szak­alegységbe, 594 fő kapott polgári vé­delmi szolgálatra beosztó határoza­tot. A kapcsolódó riasztási berende- lési és készültségbe helyezési terve­ket és adattárakat az Országos' Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság pró­bálja naprakészen tartani, de a beje­lentési kötelezettségüket sokan nem teljesítik, így az adatokban történt változásokat csak hosszas utánjárás után tudják meg. (folytatjuk) • Gál Kata-»iSKú --Áj*; f > • -i

Next

/
Oldalképek
Tartalom