Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-30 / 127. szám

2 HÍDLAP • 2005. június 30., csütörtök www.esztergom.hu ORSZÁG-VILÁG jó osztályzat versenyképességből(H) Az Eurostat legfrissebb felmérésre hivatkozva a Kurier című osztrák na­pilap szerint az Európai Unióhoz fris­sen csatlakozott országok közül 1999 és 2003 között Magyarország növelte a legjobban versenyképességét. A lap szerint Magyarországon a szegénység­gel fenyegetettek aránya is alacsony, mindössze tízszázalékos, ami csak ke­véssel marad el az éllovas Csehország nyolcszázalékos eredményétől. Közeleg a határidő (H) Július 11-ig még van lehetősége a fel­sőoktatásba jelentkező tanulóknak, hogy eljuttassák érettségi bizonyítvá­nyukat és a többletpontokat igazoló dokumentumokat a választott intézmé­nyekbe. Eddig az időpontig arra is le­hetősége van a diákoknak, hogy módo­sítsák a jelentkezési lapon megadott in­tézményi sorrendet. Jégverés pusztított Zalában (H) Az orkánszerű széllel érkező termé­szeti csapásban nem sérült meg senki, de a galambtojás nagyságú jégdarabok ablakok százait törték be, és fennakadá­sok voltak a közúti és a vasúti forgalom­ban is. A két nagyobb város csapadék- csatorna hálózatán dugulásokat idézett elő a jeges vihar, illetve a lezúduló víz. A szakemberek első felmérése szerint a vihar több száz hektáron verte szét és fektette el a gabonát, valamint szaggat­ta meg a gyümölcs- és szőlőskerteket. Háromszáz munkahelyre kétmilliárd forint (H) Kétmilliárd forinttal támogatja há­romszáz munkahely létrehozását Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékben a Terület -és Regionális Fejlesztési Célelőirányzat keretében az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács - jelen­tette be szerdán Hatvanban, a tanács elnöke. Szabó György közölte: a tes­tület elsőbbséget biztosított a munka­helyteremtő fejlesztéseknek, enyhí­tendő a régió 20 százalékos munka­nélküliségi mutatóját. Tisztázzák a németországi magyar cégek jogi helyzetét (H) Tíz napon belül munkához lát az a német-magyar vegyes bizottság, amely­nek feladata a Németországban műkö­dő magyar vállalkozások jogi helyzeté­nek tisztázása lesz - közölte a vállalko­zók képviselőivel közösen tartott szer­dai berlini megbeszélései után Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitká­ra. Német partnereivel egyetértettek abban: mindent el kell követni a fekete­munka ellen indított német SoKo Bun­da akciónak áldozatul esett magyar cé­gek ügyének mielőbbi lezárása. A jogosulatlan kedvezmény nem írható le az adóból (SK) A Pénzügyminisztérium által elké­szített és tárcaközi egyeztetésre bocsá­tott jövedelemadóról szóló törvénymó­dosítás szerint a megvesztegetés vagy más jogosulatlan kedvezmény kiadás­ként nem írható le az adóból. A mi­nisztérium ezzel a jogszabály-módosí­tással figyelembe kívánja venni a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kívánalmát, misze­rint az EU-tagországok adótörvényé­nek tartalmaznia kell a megvesztegeté­sekről szóló rendelkezést. Amennyiben a kormány és a parlament elfogadja a szóban forgó törvénymódosítást, 2006. január 1-jén lép majd hatályba. Orbán: az ország azé, aki belakja A Nemzeti Konzultáció pécsi állomásán ezerötszáz ember hallgatta a Fidesz elnökét A Fidesz elnöke szerint Magyaror­szág jövőjének kulcsa a munka be­csületének visszaállítása. „Ha mun­kabarát gazdaságot tudunk létre­hozni a mostani spekulációbarát he­lyett, akkor van kiút ebből a hely­zetből, és 2006 után másik pályára lehet állítani a gazdaságot, olyanra, amely felfelé vezet” - jelentette ki Orbán Viktor kedden, a Nemzeti Konzultációs Testület országjáró kőrútjának pécsi állomásán. Orbán Viktor csaknem ezerötszáz ember előtt tartott beszédében úgy fo­galmazott: Magyarországon az 1990-es évek elején eltorzult a közgondolkodás. A munka látványosan leértékelődött, követendő példa lett az, aki könnyen és gyorsan meg tudott gazdagodni. A politikus a munkanélküliséggel kapcsolatos legújabb statisztikai ada­tokra hivatkozva sajnálatosnak nevez­te, hogy Magyarországon minden be­töltetlen álláshelyre átlagosan hat munkanélküli jut, de ez a szám Haj- dú-Bihar megyében és a dél-baranyai Ormánságban több. A pártelnök sze­rint komoly probléma az államadós­ság növekedése is, amely tudomása szerint a kormányváltás óta 5500 milli­árd forinttal emelkedett. Úgy vélte: abból az összegből, mint amennyivel az államadósság 30 nap alatt növek­szik, meg lehetne építeni az M6-os au­tópályát Budapest és Pécs között. Orbán Viktor beszédében hasonló­an komoly gondnak nevezte a népes­ségfogyást is. Úgy vélte: a magyarság ma azon a vékony pallón egyensú­lyoz, ahonnan különböző intézkedé­sekkel talán még van esély visszaadni az élet tiszteletét, a gyermeknevelés örömét. „Ha ezt nem tudjuk megten­ni, el fogunk fogyni, és ezt a mai 30- 40 évesek meg fogják élni. Az ország nem azé, aki alapította, aki megvédte, aki idáig elhozta, hanem, aki belakja. Ha nem tudjuk belakni, belakják má­sok” - mondta Orbán Viktor. • PALOTÁS Vezet a Fidesz, de egyedül nem nyerne A Gallup Intézet közvélemény-ku­tatása szerint tíz százalékponttal nagyobb a Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül, mint az MSZP-é, de egyik párt szavazótá- j bora sem éri el a választásra jogo­sultak felét. A június 9-e és 19-e között végzett felmérés eredménye azt mutatja, hogy a Fideszre a megkérdezettek 29 i százaléka, az MSZP-re csak 19 száza- I léka szavazna. Eszerint a szocialisták májusi megerősödése átmenetinek bi- j zonyult, júniusban ismét az április második felében mért mélyponton I van a nagyobbik kormánypárt támo- I gatottsága. Ugyanakkor két százalék­kal csökkent a Fidesz támogatottsága is. A pártválasztásukban bizonytala­nok és a távolmaradók száma együtte­sen ismét a tavaly év végi rekordma­gasságba, 45 százalékosra emelkedett. Az SZDSZ támogatóinak aránya az MDF-hez hasonlóan most csak 2 szá­zalékos, a Munkáspárté pedig a MIÉP-hez és a Centrumpárthoz ha- j sonlóan mindössze 1 százalékos. • KE Jelentősen nő a minimálbérért dolgozók adóterhe Rövid távon tehernövekedést okoz a kisvállalkozások, egyéni vállalkozók nagy részének 3 mini­málbérrendszer tervezett átalakítá­sa. Ez a járulékalap a tb-alapok szélesítésével bevétel-növekedést eredményez. A munkaadói járulék­teher 2+3 százalékos csökkentése csak később, középtávon könnyít­heti a munkaadók helyzetét, a munkavállalók szintén csak 2009- től tarthatnak meg több pénzt az szja-sávhatár emelése folytán - ír­ja elemzésében a Napi Gazdaság. A Pénzügyminisztérium becslése szerint a jövőre tervezett minimál­bér-emelés majd' nyolcszázezer em­bert, ezen belül 350-400 ezer mun­kavállalót, és csaknem ugyanennyi vállalkozót, köztük 50 ezer eva- fizetőt érint. A kormányfő által hét­főn vázolt tervezet szerint a kor­mány egyrészt a végzettséghez, másrészt a létminimumhoz kötné a minimálbért. Az alapfokú végzett­ség esetében ez a legutóbb bejelen­tett legmagasabb létminimumhoz - az egyfős háztartáséhoz - tartozó bruttó bérnek felelne meg, középfo­kú végzettségnél ennek 110, felsőfo­kúnál 120 százaléka lenne. Ez 2006- ban 63, 70, valamint 77 ezer forintos minimálbért jelentene. A miniszter- elnök szerint ez lenne a minimum, de a szociális partnerek megállapít­hatnának ennél magasabb szintet. Azt egyelőre a pénzügyi tárca sem tudja, hogy a munkavállaló végzett- j sége vagy a munkakörhöz előírt vég- j zettség lesz-e a meghatározó. Elemzők szerint az adóteher vál- j tozása rövid távon leginkább a ked­vezményrendszer alakulásától függ. A pénzügyminiszter tegnapi beje­lentése szerint itt sem lehet sok mó­dosításra számítani, mindössze a természetbeni hozzájárulások ese­tében lesz kedvezményes adózási le­hetőség a bér 15 százalékáig, legfel­jebb 500 ezer forintig (ebbe nem tartozik bele az étkezési utalvány és a munkába járás költségének téríté­se). A kormány számításai szerint így jövőre is csökken az átlagbér adóterhelése: míg az idén 100 fo­rintból 21,2, jövőre 21 forintot kell majd befizetni havi 166 ezer forin­tos jövedelem esetén. • KONCZ MSZP: nincs vége a Tokaj-ügynek Az MSZP szerint mégiscsak van olyan dokumentum a Szárhegy dűlő- Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. pa­pírjai között, amely kellemetlen lehet Orbán Viktor volt miniszterelnöknek, ha a cég ügyvezetője nem jelent meg az Orbán-család meggazdagodását vizsgáló bizottság előtt - mondta Sza­bó Zoltán, a bizottság szocialista tagja a testület ülése előtt tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Az a tény, hogy az ügyvezető asz­szony nemcsak hogy nem tud megje­lenni, hanem a szóban forgó iratok, do­kumentumok átadását is megtagadta, azt mutatja, hogy mégis csak van takar- gatnivaló. Szabó Zoltán szerint a Fi­desz adott menlevelet mindenkinek, aki nem akar vallomást tenni a bizottság előtt azzal, hogy az ellenzéki párt nem támogatta a parlamentben a vizsgálóbi­zottságok előtt kötelező megjelenést és igazmondást előíró törvényjavaslatot. • KE Módosul a gyermekgondozási segély A júliusban hatályba lépő gyer­mekgondozási segélyről szóló tör­vénymódosítás szerint mind a gyer­mekeikkel otthon maradó, mind a munkába álló szülők gyermekeik három éves koráig egyformán 4110 korona gyermekgondozási segély­ben fognak részesülni. Jelenleg a dolgozó, gyermekeiket hozzátarto­zóra bízó szülők havonta csak 1300 korona gyermekgondozási segélyt kaptak. A támogatás összege szep­temberben 4230 koronára emelke­dik. Gyermekgondozási segély jár annak a szülőnek is, aki hatévesnél fiatalabb egészségkárosult gyerme­kéről gondoskodik, valamint annak a nevelőszülőnek, aki hatévesnél fi­atalabb korú gyermeket nevel. Eb­ben az estben a nevelőszülői gon­doskodást elrendelő határozat ér­vénybelépésétől számítva legfeljebb három évig jár a gyes. • Gubík Tiltakozás a kilakoltatások ellen Országgyűlési vitát szorgalmaznak a civil szervezetek A kilakoltatások problémájának országgyűlési megvitatását szor­galmazta szerdán két civil szerve­zet budapesti sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették azt is, hogy en­nek érdekében népi kezdeménye­zést indítottak. A Létminimum Alatt Élők Társa­sága (LAÉT) és a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) adatai szerint je­lenleg 15 ezer kilakoltatási eljárás van folyamatban országszerte. A LAÉT szóvivője szerint „többségében mun­kanélküli emberekről van szó, akik nem rendelkeznek rendszeres jövede­lemmel ahhoz, hogy ki tudják fizetni a lakbért, vagy közüzemi számláikat”. Setét Jenő, az RPA igazgatója el­mondta, hogy 2002-ben, amikor a probléma már majdnem az Ország- gyűlés elé került, több mint 150 ezer háztartás küzdött 6 hónapnál régebbi hátralékkal. Hozzátette, ma nem lehet használható adatokat találni arról, mek­kora valójában Magyarországon „a haj­léktalanság szélén tántorgók tábora”. Az RPA két adatgyűjtést végzett a közelmúltban országszerte. Budapes­ten 2750 háztartást fenyegetett a kila­koltatás veszélye 2004-ben. A 22 me­gyei jogú város közül pusztán öt jelez­te, hogy valamiféle méltányosságot gyakorol a kilakoltatási eljárása során. Setét Jenő szerint a jogszabályok har­monizációjával, összeegyeztetésével a családok nagy része megmenthető len­ne a hajléktalanságtól. A szervezet a társadalmi méretűvé vált probléma ke­zelésére június végén népi kezdemé­nyezést indított, melyhez több civil szervezet is csatlakozott. Amennyiben július 30-ig összegyűjtenek 50 ezer alá­írást, az Országgyűlés köteles napi­rendre tűzni a problémát. Jelenleg 5 ezren írták alá a kérdőívüket. • CZE A Mól gázüzletága nem eladó Bállá György fideszes országgyű­lési képviselő kedden sajtótájékozta­tón szólította fel a kormányt, hogy ne támogassa a Mól gázüzletágának eladását. Szanyi Tibor, a gazdasági minisztérium politikai államtitkára szerint a Fidesz képviselője kihasz­nálja azt a tévhitet, hogy a Mól álla­mi vállalat. A Mól ugyanolyan multi­nacionális magánvállalat, mint a ve­vő, az E.ON Ruhrgas International. Különben sem a kormány járult hoz­zá a gázüzletág eladásához, hanem a Magyar Energia Hivatal - folytatta Szanyi Tibor. A fideszes Bállá György felelőtlen, átgondolatlan és felháborító döntésnek nevezte, hogy a Magyar Energia Hivatal hozzájá­rult az értékesítéshez. • KE Dicséret illeti a nagyköveteket Ivan Gasparovic köztársasági elnök Szlovákia külképviseleti hivatalainak pozsonyi tanácskozásán nagyra érté­kelte a karrierdiplomaták szerepét és nagyköveti tevékenységét „Remélhetőleg a pártdiplomaták ideje Szlovákiában lassan lejár” - je­lentette ki az államfő, aki szerint a szlovák külpolitika hatékonyan mű­ködik. Ezt bizonyítják Szlovákiának az Európai Unióban, a NATO-ban és más nemzetközi szervezetekben elért eredményei. „Megbecsülnek minket az ENSZ-ben is, hiszen ősz­szel nagy valószínűséggel megválasz­tanak bennünket a Biztonsági Tanács- nem állandó tagjává” - mondta Gas­parovic. A nagykövetek a négynapos tanácskozás keretén belül megbeszé­lést folytatnak a nemzetközi politikai aktuális történéseiről, Szlovákia fel­készüléséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára, valamint a szlovák kultúra külföldi bemutatásának és megismertetésé­nek lehetőségeiről. • RÉVÉSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom