Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-30 / 127. szám
2 HÍDLAP • 2005. június 30., csütörtök www.esztergom.hu ORSZÁG-VILÁG jó osztályzat versenyképességből(H) Az Eurostat legfrissebb felmérésre hivatkozva a Kurier című osztrák napilap szerint az Európai Unióhoz frissen csatlakozott országok közül 1999 és 2003 között Magyarország növelte a legjobban versenyképességét. A lap szerint Magyarországon a szegénységgel fenyegetettek aránya is alacsony, mindössze tízszázalékos, ami csak kevéssel marad el az éllovas Csehország nyolcszázalékos eredményétől. Közeleg a határidő (H) Július 11-ig még van lehetősége a felsőoktatásba jelentkező tanulóknak, hogy eljuttassák érettségi bizonyítványukat és a többletpontokat igazoló dokumentumokat a választott intézményekbe. Eddig az időpontig arra is lehetősége van a diákoknak, hogy módosítsák a jelentkezési lapon megadott intézményi sorrendet. Jégverés pusztított Zalában (H) Az orkánszerű széllel érkező természeti csapásban nem sérült meg senki, de a galambtojás nagyságú jégdarabok ablakok százait törték be, és fennakadások voltak a közúti és a vasúti forgalomban is. A két nagyobb város csapadék- csatorna hálózatán dugulásokat idézett elő a jeges vihar, illetve a lezúduló víz. A szakemberek első felmérése szerint a vihar több száz hektáron verte szét és fektette el a gabonát, valamint szaggatta meg a gyümölcs- és szőlőskerteket. Háromszáz munkahelyre kétmilliárd forint (H) Kétmilliárd forinttal támogatja háromszáz munkahely létrehozását Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékben a Terület -és Regionális Fejlesztési Célelőirányzat keretében az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács - jelentette be szerdán Hatvanban, a tanács elnöke. Szabó György közölte: a testület elsőbbséget biztosított a munkahelyteremtő fejlesztéseknek, enyhítendő a régió 20 százalékos munkanélküliségi mutatóját. Tisztázzák a németországi magyar cégek jogi helyzetét (H) Tíz napon belül munkához lát az a német-magyar vegyes bizottság, amelynek feladata a Németországban működő magyar vállalkozások jogi helyzetének tisztázása lesz - közölte a vállalkozók képviselőivel közösen tartott szerdai berlini megbeszélései után Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Német partnereivel egyetértettek abban: mindent el kell követni a feketemunka ellen indított német SoKo Bunda akciónak áldozatul esett magyar cégek ügyének mielőbbi lezárása. A jogosulatlan kedvezmény nem írható le az adóból (SK) A Pénzügyminisztérium által elkészített és tárcaközi egyeztetésre bocsátott jövedelemadóról szóló törvénymódosítás szerint a megvesztegetés vagy más jogosulatlan kedvezmény kiadásként nem írható le az adóból. A minisztérium ezzel a jogszabály-módosítással figyelembe kívánja venni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kívánalmát, miszerint az EU-tagországok adótörvényének tartalmaznia kell a megvesztegetésekről szóló rendelkezést. Amennyiben a kormány és a parlament elfogadja a szóban forgó törvénymódosítást, 2006. január 1-jén lép majd hatályba. Orbán: az ország azé, aki belakja A Nemzeti Konzultáció pécsi állomásán ezerötszáz ember hallgatta a Fidesz elnökét A Fidesz elnöke szerint Magyarország jövőjének kulcsa a munka becsületének visszaállítása. „Ha munkabarát gazdaságot tudunk létrehozni a mostani spekulációbarát helyett, akkor van kiút ebből a helyzetből, és 2006 után másik pályára lehet állítani a gazdaságot, olyanra, amely felfelé vezet” - jelentette ki Orbán Viktor kedden, a Nemzeti Konzultációs Testület országjáró kőrútjának pécsi állomásán. Orbán Viktor csaknem ezerötszáz ember előtt tartott beszédében úgy fogalmazott: Magyarországon az 1990-es évek elején eltorzult a közgondolkodás. A munka látványosan leértékelődött, követendő példa lett az, aki könnyen és gyorsan meg tudott gazdagodni. A politikus a munkanélküliséggel kapcsolatos legújabb statisztikai adatokra hivatkozva sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon minden betöltetlen álláshelyre átlagosan hat munkanélküli jut, de ez a szám Haj- dú-Bihar megyében és a dél-baranyai Ormánságban több. A pártelnök szerint komoly probléma az államadósság növekedése is, amely tudomása szerint a kormányváltás óta 5500 milliárd forinttal emelkedett. Úgy vélte: abból az összegből, mint amennyivel az államadósság 30 nap alatt növekszik, meg lehetne építeni az M6-os autópályát Budapest és Pécs között. Orbán Viktor beszédében hasonlóan komoly gondnak nevezte a népességfogyást is. Úgy vélte: a magyarság ma azon a vékony pallón egyensúlyoz, ahonnan különböző intézkedésekkel talán még van esély visszaadni az élet tiszteletét, a gyermeknevelés örömét. „Ha ezt nem tudjuk megtenni, el fogunk fogyni, és ezt a mai 30- 40 évesek meg fogják élni. Az ország nem azé, aki alapította, aki megvédte, aki idáig elhozta, hanem, aki belakja. Ha nem tudjuk belakni, belakják mások” - mondta Orbán Viktor. • PALOTÁS Vezet a Fidesz, de egyedül nem nyerne A Gallup Intézet közvélemény-kutatása szerint tíz százalékponttal nagyobb a Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül, mint az MSZP-é, de egyik párt szavazótá- j bora sem éri el a választásra jogosultak felét. A június 9-e és 19-e között végzett felmérés eredménye azt mutatja, hogy a Fideszre a megkérdezettek 29 i százaléka, az MSZP-re csak 19 száza- I léka szavazna. Eszerint a szocialisták májusi megerősödése átmenetinek bi- j zonyult, júniusban ismét az április második felében mért mélyponton I van a nagyobbik kormánypárt támo- I gatottsága. Ugyanakkor két százalékkal csökkent a Fidesz támogatottsága is. A pártválasztásukban bizonytalanok és a távolmaradók száma együttesen ismét a tavaly év végi rekordmagasságba, 45 százalékosra emelkedett. Az SZDSZ támogatóinak aránya az MDF-hez hasonlóan most csak 2 százalékos, a Munkáspárté pedig a MIÉP-hez és a Centrumpárthoz ha- j sonlóan mindössze 1 százalékos. • KE Jelentősen nő a minimálbérért dolgozók adóterhe Rövid távon tehernövekedést okoz a kisvállalkozások, egyéni vállalkozók nagy részének 3 minimálbérrendszer tervezett átalakítása. Ez a járulékalap a tb-alapok szélesítésével bevétel-növekedést eredményez. A munkaadói járulékteher 2+3 százalékos csökkentése csak később, középtávon könnyítheti a munkaadók helyzetét, a munkavállalók szintén csak 2009- től tarthatnak meg több pénzt az szja-sávhatár emelése folytán - írja elemzésében a Napi Gazdaság. A Pénzügyminisztérium becslése szerint a jövőre tervezett minimálbér-emelés majd' nyolcszázezer embert, ezen belül 350-400 ezer munkavállalót, és csaknem ugyanennyi vállalkozót, köztük 50 ezer eva- fizetőt érint. A kormányfő által hétfőn vázolt tervezet szerint a kormány egyrészt a végzettséghez, másrészt a létminimumhoz kötné a minimálbért. Az alapfokú végzettség esetében ez a legutóbb bejelentett legmagasabb létminimumhoz - az egyfős háztartáséhoz - tartozó bruttó bérnek felelne meg, középfokú végzettségnél ennek 110, felsőfokúnál 120 százaléka lenne. Ez 2006- ban 63, 70, valamint 77 ezer forintos minimálbért jelentene. A miniszter- elnök szerint ez lenne a minimum, de a szociális partnerek megállapíthatnának ennél magasabb szintet. Azt egyelőre a pénzügyi tárca sem tudja, hogy a munkavállaló végzett- j sége vagy a munkakörhöz előírt vég- j zettség lesz-e a meghatározó. Elemzők szerint az adóteher vál- j tozása rövid távon leginkább a kedvezményrendszer alakulásától függ. A pénzügyminiszter tegnapi bejelentése szerint itt sem lehet sok módosításra számítani, mindössze a természetbeni hozzájárulások esetében lesz kedvezményes adózási lehetőség a bér 15 százalékáig, legfeljebb 500 ezer forintig (ebbe nem tartozik bele az étkezési utalvány és a munkába járás költségének térítése). A kormány számításai szerint így jövőre is csökken az átlagbér adóterhelése: míg az idén 100 forintból 21,2, jövőre 21 forintot kell majd befizetni havi 166 ezer forintos jövedelem esetén. • KONCZ MSZP: nincs vége a Tokaj-ügynek Az MSZP szerint mégiscsak van olyan dokumentum a Szárhegy dűlő- Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. papírjai között, amely kellemetlen lehet Orbán Viktor volt miniszterelnöknek, ha a cég ügyvezetője nem jelent meg az Orbán-család meggazdagodását vizsgáló bizottság előtt - mondta Szabó Zoltán, a bizottság szocialista tagja a testület ülése előtt tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Az a tény, hogy az ügyvezető aszszony nemcsak hogy nem tud megjelenni, hanem a szóban forgó iratok, dokumentumok átadását is megtagadta, azt mutatja, hogy mégis csak van takar- gatnivaló. Szabó Zoltán szerint a Fidesz adott menlevelet mindenkinek, aki nem akar vallomást tenni a bizottság előtt azzal, hogy az ellenzéki párt nem támogatta a parlamentben a vizsgálóbizottságok előtt kötelező megjelenést és igazmondást előíró törvényjavaslatot. • KE Módosul a gyermekgondozási segély A júliusban hatályba lépő gyermekgondozási segélyről szóló törvénymódosítás szerint mind a gyermekeikkel otthon maradó, mind a munkába álló szülők gyermekeik három éves koráig egyformán 4110 korona gyermekgondozási segélyben fognak részesülni. Jelenleg a dolgozó, gyermekeiket hozzátartozóra bízó szülők havonta csak 1300 korona gyermekgondozási segélyt kaptak. A támogatás összege szeptemberben 4230 koronára emelkedik. Gyermekgondozási segély jár annak a szülőnek is, aki hatévesnél fiatalabb egészségkárosult gyermekéről gondoskodik, valamint annak a nevelőszülőnek, aki hatévesnél fiatalabb korú gyermeket nevel. Ebben az estben a nevelőszülői gondoskodást elrendelő határozat érvénybelépésétől számítva legfeljebb három évig jár a gyes. • Gubík Tiltakozás a kilakoltatások ellen Országgyűlési vitát szorgalmaznak a civil szervezetek A kilakoltatások problémájának országgyűlési megvitatását szorgalmazta szerdán két civil szervezet budapesti sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették azt is, hogy ennek érdekében népi kezdeményezést indítottak. A Létminimum Alatt Élők Társasága (LAÉT) és a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) adatai szerint jelenleg 15 ezer kilakoltatási eljárás van folyamatban országszerte. A LAÉT szóvivője szerint „többségében munkanélküli emberekről van szó, akik nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel ahhoz, hogy ki tudják fizetni a lakbért, vagy közüzemi számláikat”. Setét Jenő, az RPA igazgatója elmondta, hogy 2002-ben, amikor a probléma már majdnem az Ország- gyűlés elé került, több mint 150 ezer háztartás küzdött 6 hónapnál régebbi hátralékkal. Hozzátette, ma nem lehet használható adatokat találni arról, mekkora valójában Magyarországon „a hajléktalanság szélén tántorgók tábora”. Az RPA két adatgyűjtést végzett a közelmúltban országszerte. Budapesten 2750 háztartást fenyegetett a kilakoltatás veszélye 2004-ben. A 22 megyei jogú város közül pusztán öt jelezte, hogy valamiféle méltányosságot gyakorol a kilakoltatási eljárása során. Setét Jenő szerint a jogszabályok harmonizációjával, összeegyeztetésével a családok nagy része megmenthető lenne a hajléktalanságtól. A szervezet a társadalmi méretűvé vált probléma kezelésére június végén népi kezdeményezést indított, melyhez több civil szervezet is csatlakozott. Amennyiben július 30-ig összegyűjtenek 50 ezer aláírást, az Országgyűlés köteles napirendre tűzni a problémát. Jelenleg 5 ezren írták alá a kérdőívüket. • CZE A Mól gázüzletága nem eladó Bállá György fideszes országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón szólította fel a kormányt, hogy ne támogassa a Mól gázüzletágának eladását. Szanyi Tibor, a gazdasági minisztérium politikai államtitkára szerint a Fidesz képviselője kihasználja azt a tévhitet, hogy a Mól állami vállalat. A Mól ugyanolyan multinacionális magánvállalat, mint a vevő, az E.ON Ruhrgas International. Különben sem a kormány járult hozzá a gázüzletág eladásához, hanem a Magyar Energia Hivatal - folytatta Szanyi Tibor. A fideszes Bállá György felelőtlen, átgondolatlan és felháborító döntésnek nevezte, hogy a Magyar Energia Hivatal hozzájárult az értékesítéshez. • KE Dicséret illeti a nagyköveteket Ivan Gasparovic köztársasági elnök Szlovákia külképviseleti hivatalainak pozsonyi tanácskozásán nagyra értékelte a karrierdiplomaták szerepét és nagyköveti tevékenységét „Remélhetőleg a pártdiplomaták ideje Szlovákiában lassan lejár” - jelentette ki az államfő, aki szerint a szlovák külpolitika hatékonyan működik. Ezt bizonyítják Szlovákiának az Európai Unióban, a NATO-ban és más nemzetközi szervezetekben elért eredményei. „Megbecsülnek minket az ENSZ-ben is, hiszen őszszel nagy valószínűséggel megválasztanak bennünket a Biztonsági Tanács- nem állandó tagjává” - mondta Gasparovic. A nagykövetek a négynapos tanácskozás keretén belül megbeszélést folytatnak a nemzetközi politikai aktuális történéseiről, Szlovákia felkészüléséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára, valamint a szlovák kultúra külföldi bemutatásának és megismertetésének lehetőségeiről. • RÉVÉSZ