Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-28 / 125. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. június 28., kedd • HÍDLAP 5 Keserű hangulat a cukorpiacon Csökken az ár és több millió tonnával a magyar cukortermelés Folytatás az 1. oldalról A cukoripar képviselői egyöntetű­en tiltakoznak a reform jelenlegi for­mában történő bevezetése ellen. A tagállamok agrárminisztereinek ta­nácskozására demonstrációt jelentet­tek be. Elsősorban kisebb mértékű árcsökkentést és hosszabb távú vég­rehajtási kötelezettséget szeretnének elérni. A reformok főként az újonnan csatlakozott, így felkészületlenebb tíz ország cukoriparát sodornák válság­ba. Az Európai Bizottság ezért támo­gatást ígért, az árcsökkentés hatvan százalékával kárpótolná a gyártókat, illetve négyéves programot dolgoz­nak ki az ágazatváltás segítésére. Az érintettek azonban ezzel nem eléged­nek meg, a fejlődő országok olcsóbb és gyengébb minőségű termékeire vonatkozóan legalább kvótakorláto­zást szeretnének elérni és a nemzeti kvóták eltörlése ellen tiltakoznak. Glattfelder Béla, az Európai Parla­ment Mezőgazdasági Bizottságának néppárti képviselője sikerrel terjesztet­te be a nemzeti kvóták megmaradását szorgalmazó módosító javaslatát. „A legfenyegetőbb veszélyt egyelőre sike­rült semlegesíteni, a reformból ugyan­is így kimarad a kvóta-hordozhatóság lehetősége, ám még folyik a küzdelem a javaslat egyértelműen hátrányos ré­szeinek módosításáért” - mondta a fideszes képviselő. Enélkül ugyanis a külföldi tulajdonú cukorgyárak megte­hették volna, hogy saját földjükön ter­meltetik meg az alapanyagot. Az európai cukorrendtartási sza­bályozás csaknem negyven éve válto­zatlan, mindenhol önfinanszírozó rendszerként működik és már így is jelentősen csökkent a termelés. Az unió a fejlődő országokkal úgyneve­zett EBA megállapodást kötött, azaz 2009-től „Everything But Arms” - fegyverek kivételével mindent - vám és korlátozás nélkül beenged piacára - tájékoztatott Koczka István, a Cu­kor Terméktanács titkára. Erre kell felkészülnie az európai cukorpiacnak is, ahol már az unión kívülről érkező olcsó szerb vagy román cukor is nagy versenyhátránnyal jár. Az újon­nan csatlakozott „tizes blokk” közös levelet fogalmazott meg a bizottság­nak mérsékeltebb és többlépcsős re­formot kérve, július 1-től pedig meg­indulnak a tényleges egyeztetések, viták Brüsszelben, melyek várhatóan novemberig tartanak majd. A cél lé­nyegében helyeselhető, csak a valódi minőségnek hagynának teret a kvó­tacsökkentéssel, ahol pedig nem gaz­daságos az előállítás, például a csapa- dékszegényebb és melegebb klímájú mediterrán országokban, ott vissza­szorítanák a termelést. Egy nagy ha­zai cukorgyár neve elhallgatását kérő igazgatója több szempontból is ag­gasztónak tartja a helyzetet. Egy­részt az európai piacot elárasztja majd a jóval gyengébb minőségű és bizonytalan előállítású dél-amerikai és ázsiai cukor, másrészt a „haté­konyságnövelés” vagy ésszerűsítés nemcsak cukorgyári alkalmazottak tömeges elbocsátását eredményezi, hanem a répatermelőket is válságba sodorja, akiknek cseppet sem egysze­rű átállni valamilyen kifizetődőbb terményre, hiszen majd minden ága­zat - említhetjük a gabonaipart - fo­lyamatosan nehézségekkel küzd. • Szabó Hajnal A szlovák Földművelésügyi Minisz­térium üdvözölte a reformok beve­zetését. A tárca szerint a jelenlegi rendszer azért nem kedvező, mert a hazai magas árak nem konkuren­cia-képesek a külföldi gyártókkal szemben. A tapolcsányi cukorgyár igazgatója, Ján Lendvay szintén kedvezőnek tartja az árak csökken­tését, de a fogyasztó ebből szerin­te nem sokat fog érzékelni. A Föld­művelésügyi Minisztérium szerint a mintegy 370 cukorrépa-termelő száma nem kell, hogy csökkenjen Szlovákiában, a kérdés az, hogy hogyan fognak tudni alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A megsemmisült hadosztály Folytatás az 1. oldalról Az ünnepélyes koszorúzáson az Egyesült Királyság Szent György Lovagrendje, a Történelmi Vitézi Rend, a Magyar Ejtőernyősök Baj­társi Szövetsége, Az Ötvenhatos Nemzetőrség és Szövetség, a Veterán Repülősök és Ejtőernyősök Veszpré­mi, illetve Fejér-megyei képviselői, a szálkái Csemadok alapszervezete, va­lamint a Szent László Hadosztály Baráti Kör koszorúzta meg a hősi ha­lált halt katonák sírját. • Sz. É. Balesetek hétvégéje a megyében A fülledt meleg időben figyelmetlenebbek a sofőrök A hét végén több személyi sérü­léssel járó közlekedési baleset tör­tént Komárom-Esztergom megyé­ben. A legsúlyosabb az Mi-es au­tópályán történt Komárom térségé­ben, ahol hárman vesztették az életüket. Szombaton reggel az Ml-es autó­pályán haladó kamion, eddig tisztá­zatlan okból a szalagkorlátnak vágó­dott. Ennek következtében áttört a szembe lévő sávba és összeütközött egy német rendszámú kisbusszal. A busz utasai közül hárman azonnal életüket vesztették, ketten pedig sú­lyos sérüléseket szenvedtek, a vétkes kamion sofőrjét is életveszélyes álla­potban szállították kórházba. Komá­romban vasárnap is súlyos baleset történt. Egy pécsi sofőr az Arany Já­nos úti kereszteződében nem adta meg az elsőbbséget a szabályosan közlekedő helyi járatnak. E miatt az autóbusz a jobb oldali járdára futott, ahol elütött egy 65 éves helybéli fér­fit. A baleset során szerencsére senki sem vesztette életét. Dömösön motoros baleset történt szombaton. A járművet vezető 23 éves férfi kisodródott egy kanyarban, és felborult járművével, szerencséjére ki­sebb sérülésekkel megúszta a balese­tet. Ittas vezetés miatt Tatabányán is balesetet okozott egy helybeli férfi, aki egy balra kanyarodás során nem biz­tosított elsőbbséget egy szabályosan közlekedő segédmotor kerékpárnak, minek következtében a motoros neki­ütközött a személygépkocsi jobb hátsó oldalának. A balesetek érintettjei sze­rencsére könnyebb, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. • GK Katasztrófák elhárítói (2. rész) Magyarországot elsősorban a vízkárok veszélyeztetik A katasztrófák elhárítását végző szakemberek szerteágazó munkájá­ról keveset tudunk. Erre a hiányos­ságra igyekszünk megoldást találni azzal, hogy egy tízrészes sorozat keretén belül bemutatjuk a polgári védelem, a katasztrófavédelem kü­lönböző szakterületeit és az ott dol­gozók tevékenységét. Most Magyar- ország katasztrófa - vészé (yeztetett- ségével ismerkedhet meg az olvasó. Minden egyes ország sajátos és meghatározott földrajzi helyzettel rendelkezik, ami eleve determinálja a katasztrófa-veszélyeztetettségét. Ma­gyarország egyedi, egyetlen országgal sem összehasonlítható helyet foglal el Európában. A Kárpát- medence kö­zépső területén, a Duna- és a Tisza vízgyűjtő területén helyezkedik el, enyhe domborzattal, nagy sík terüle­tekkel így katasztrófa-veszélyeztetett­sége is egyedi. Mindezek tükrében rö­viden - a teljesség igénye nélkül - Ma­gyarország katasztrófa-veszélyezte­tettsége a fentebb ismertetett főbb ve­szélyeztető tényezők alapján - nem ki­térve a humán és ökológiai veszélyek bemutatására -, a következők: árvízi veszélyeztetettség, veszélyes anyagok előállítása, tárolása és felhasználása, nukleáris eredetű veszélyek, veszélyes anyagok szállítása, földrengés veszé­lyeztetettség, rendkívüli időjárás okozta veszélyeztetettség. Összességében Magyarország ka­tasztrófa-veszélyeztetettségében a természeti katasztrófák, azon belül is a vízkárok a meghatározóak. A legna­gyobb kihívást mégis a veszélyes anyagok közúti szállítása okozza a számtalan biztonsági tényező, illetve a veszélyforrások mobilitása miatt. A nukleárisbaleset-elhárítási és a lakos­ság tájékoztatási rendszer elemeként 2004 elején megkezdődött az ügyelet és a monitoring rendszer fejlesztése. 2004 november elején került sor az Országos Nukleáris baleset-elhárítási Rendszer gyakorlatára, amelynek cél­ja - többek között - a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai alapján elkészíteni a baleset-elhárítási intézkedési terveket és vizsgálni alkal­masságukat, ezenkívül az országos, ágazati, megyei és területi szinten a nukleáris baleset-elhárításban részt vevő szervezetek tevékenységének gyakoroltatása. Az Országos Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság a vonatko­zó jogszabályoknak megfelelően fo­lyamatosan végzi a veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelölésével és ellenőrzésével kapcso­latos feladatok koordinálását. A terü­letileg illetékes megyei igazgatóságok és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság részéről, az éves ütemtervnek megfe­lelően, 672 ellenőrzés alkalmával 1529 veszélyes árut szállító gépjármű ellen­őrzése történt meg az elmúlt évben. (folytatjuk) • Gál Kata Mi a véleménye az elmaradt kárpótlásról? Magyarország a második világháborút követően szerződésben vállalta, hogy kár­pótolja az egykori Csehszlovákiából Ma­gyarországra telepített magyarokat. Ezt a kötelezettségét az Alkotmánybíróság egy 1997-es határozata is megerősítette, még­sem történt semmi. A Fidesz múlt héten fölvetette, hogy a kormánynak ideje lenne lépnie ebben a kérdésben. Kiss Eszter (minőségbiztosítási vezető) Olvastam arról, hogy a háború után történ­tek áttelepítések, de nem tudtam, hogy Magyarország fölvál­lalta a kárpótlást. Sze­rintem hatvan év táv­latából már nem egyszerű megta­lálni az érintetteket, talán olyanok is bejelentkeznek a kárpótlásra, akik nem is jogosultak. Benyes József (sofőr) Sajnos ez az egész tör­ténet olyan régóta hú­zódik, hogy talán már alig élnek azok közül, akik a kárpótlásra jogo­sultak lennének. Nem hallottam eddig arról, hogy Csehszlovákia és Magyaror­szág annak idején egyességet kötött a kárpótlásról. Ez nem egyszerű kérdés, mert komoly terhet róhat a mindenkori magyar kormányra. Borsody István (karbantartó) Lehet, hogy most so­kan arra gondolnak, hogy a Fidesz csak azért dobta föl ezt a té­mát, mert meg akarja szorítani a kormányt. Gondolom ebből a kár­pótlásból nem lesz semmi, amivel valóban lejárathatja magát az MSZP de én mégsem ennek örülök, hanem hogy vannak még, akik számon tart­ják, hogy igenis jár a kárpótlás. Heller Éva (pénztáros) Sosem késő a kárpót­lás, de szerintem most már éppen ideje, hogy lelki elégtételt adjanak azoknak az emberek­nek, akik ilyen nehéz sorsot éltek meg. Való­színű, hogy semmilyen összeggel nem lehet jóvátenni azt, hogy el kellett hagyniuk a szülőföldjüket, életük munkáját, házukat, de fon­tosnak tartom, hogy egy ilyen gesz­tust tegyen értük a magyar állam. Búcsú a hídőrtől Párkány és Vidéke Kulturális Tár­saság, Frühauf Károly és Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola szervezésében vasárnapján Oravec, Párkány polgár- mestere ünnepélyes keretek között búcsúztatta Moniqie Besten holland származású hídőrt. Rövid ünnepség után a Pozsony Sentimentál kamara- zenekar egyórás koncertet adott a ze­neiskola koncerttermében. Új bankfiók Dorog. Az Esztergomi Takarékszö­vetkezet új fiókot nyitott Dorogon. A Bécsi úton felépített új banképületet Balogh Zoltán, az Esztergomi Taka­rékszövetkezet hálózati igazgatója ad­ta át. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az építkezés során arra törekedtek, hogy a lehető legtöbb feladatot helyi vállalkozások végezzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom