Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-25 / 124. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. június 25., szombat • HÍDLAP 5 Csernobil szelleme kísért Európában Egyre több a megbetegedés, az orvosok óvatosak az okokat illetően Folytatás az /. oldalról A pajzsmirigy problémákat külön, kiemelve kezeli a dokumentum, nem véletlenül. „Érdemes kiemelni a pajzsmirigy-megbetegedéseket, a csernobili baleset sztochasztikus ha­tásaként ugyanis mindeddig csak ezek megnövekedését sikerült kimu­tatni. A baleset során nagy mennyi­ségű radioaktív jód került a levegő­be, mely egyrészt közvetlenül belé­legezve, másrészt a talajra ülepedés után a táplálékláncba kerülve és a tehéntejjel elfogyasztva okozott je­lentős belső sugárterhelést” - írta az ülésről készült beszámoló. A radio­aktív jódot a szervezet úgyanúgy be­építi, mintha nem lenne sugárfertő­zött. Sugárzás esetén ezért ajánlott az azonnali jódbevitel, a zöldség­gyümölcs és „fejt” tej fogyasztásá­nak kerülése. Az MTA kiadványból és egyéb forrásokból sem derül ki egészen biztosan, hazánkat érte-e annak idején veszélyes mennyiségű sugárdózis, és nem nyert abszolút bizonyítást az egészségügyi követ­kezmények ilyen jellegű eredete sem. Az viszont tény, hogy annak idején a magyar közvélemény csak késve értesült a katasztrófáról, illet­ve, hogy mérhetően növekszik a pajzsmirigy-megbetegedések szá­ma, főként gyermekkorban. Orvosi vélemények szerint nem lehet telje­sen véletlen a daganatos betegségek növekvő száma sem, a csernobili eset óta kimutatható ugyanis a nyi­rok-, csontvelőrák és a leukémia egyes típusainak jóval gyakoribb előfordulása. 1986-ban az akkori ve­zetésnek sikerült a közvéleményt nagyjából megnyugtatni, és napokig azt harsogták a tv és rádió csator­nák, hogy a sugárzás mértéke nem érte el az egészségre veszélyes ha­tárt. Nőgyógyászok, onkológusok viszont azóta több születési rendel­lenességet, speciális daganatos meg­betegedést regisztrálnak, akkoriban pedig nem volt ritka a vetélés, és a magzati károsodás sem. „Szakmai körökben természetesen más zajlik, mint amiről a közvélemény tud, nem minden felismert tényből lesz hír” - tudtuk meg egy budapesti kórház endokrinológusától. Számos orvos, köztük elismert professzorok foglalkoznak azzal, milyen okokra vezethetők vissza ezek a betegségek, ez rendszeres téma a különböző konferenciákon, előadásokon, és fo­lyamatosan készülnek statisztikák is ebben a témakörben. Ezekből kide­rül, hogy elsősorban a fiatalokat érinti a probléma, ahol nagyon ma­gas a pajzsmirigy rendellenességek száma, bár visszamenőleg sugárzás hatására bekövetkezett genetikai módosulásokat eddig nem sikerült kimutatni - mondta Nagy Endre debreceni professzor. A pajzsmirigy betegségeknek számos oka, háttere lehet, egyrészt örökölhető a hajlam és a túlzott jódfogyasztás, illetve an­nak hiánya is vezethet a betegség ki­alakulásához. A pajzsmirigyhormon túlműködése esetén például kerülni kell a túlzott jódfogyasztást, ezért veszélyt jelenthetnek a különböző vitaminkoncentrátumok és bizonyos táplálékkiegészítők, diétás szerek is (Centrum, Métából). Csernobil eset­leges káros hatásait ma is bizonyta­lanság és óvatosság övezi, amikor a lévai kórház endokrinológiai osztá­lyát kérdeztük, merev elzárkózással szembesültünk. A téma még mindig tabu, valaki hibázott, valakik ettől szenvednek, találgatásokra kénysze­rülünk, bárhol nyúlunk a témához. • Szabó Hajnal Párkány halmozza a jogszabálysértéseket Az uniós irányelvek szerint szankció illetné a várost a törvénytelen közbeszerzési pályázatért Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben Nagy András, a magyarországi versenyhivatal nem­zetközi kapcsolatok osztályának ille­tékese szerint az uniós irányelveknek megfelelően nemcsak a várost illet­hetnék szankcióval, hanem a magyar vállalatnak is járna kártérítés. „Az irányelv kimondja, hogy abban az esetben, ha a szerződés elnyerésének esélye bizonyítható, jár a kártérítés. Ha a város jogszerűen járt volna el, ennek az egyetlen ajánlatnak kellett volna a pályázatot megnyernie. Mivel a cég egyedüliként jelentkezett a pá­lyázatra, joggal feltételezhető a szer­ződés megnyerése. Az uniós irányelv értelmében a szlovák joghatóságnak szankciót kell alkalmaznia, ha a város előbb közbeszerzési pályázatot hir­detett meg, később viszont csak piac­kutatásra hivatkozott” - tájékoztatta lapunkat Nagy András. Ján Oravec, Párkány polgármeste­re lapunknak elmondta: az SAD ajánlata sokkal kedvezőbb volt, mint az Infinitours-é, ezért vetették el a magyar cég anyagát. „Az egész piackutatás haszna az volt, hogy megtudtuk: a mostani fu­varozó árai reálisak” válaszolta Ján Oravec azon kérdésünkre, hogy az előző pályázatot milyen céllal hirdet­ték meg. Azt is elárulta, hogy a ké­sőbbiek folyamán kaptak egy kedve­zőbb árajánlatot is, mégpedig egy ér­sekújvári cégtől. Itt viszont a techni­kai felkészültség nem látszott bizto­sítottnak. Ezért a város az SAD-hoz táncolt vissza, igaz, csak fél évre. Csepregi Zoltán az érsekújvári SAD párkányi részlegének vezetője vi­szont állítja: az SAD csak akkor lesz hajlandó vállalni a szolgáltatást, ha legalább három évre írnak alá szerző­dést, fél évre ugyanis nem éri meg befektetni. Erről a feltételről viszont Ján Oravecnek nincs tudomása, az érsekújvári vezetőség ugyanis neki ilyesmiről nem beszélt. Csepregi at­tól is tart, hogy a hónap végéig nem sikerül tető alá hozni a szerződést Párkány és az SAD között, mivel ez­zel a problémával foglalkozó önkor­mányzati testület csak július 7-én ül össze. Csepregi aggodalmát fejezte ki, hogy néhány napig buszellátás nélkül maradhat a város. A polgár- mester szerint azonban ez semmi­képp sem történhet meg. Ján Oravec elmondta: augusztus végére egy új pályázatot fog Párkány kiírni, amely már három, illetve ötéves szerződésről szólna. „A pályázatot november végéig szeretnénk kiértékelni, hogy a győz­tesnek legyen ideje felkészülni a fu­varozásra” jelentette ki Oravec, aki megígérte: ez a tender már a közbe­szerzési törvényeknek megfelelően fog lezajlani. Mint mondta: ez az idő­tartam hosszú távra szól, és maga az összeg is meghaladja azt a határt, amikor kötelező a közlönyön keresz­tül is meghirdetni a pályázatot. • Czigler Mónika, Oravetz Ferenc Az SAD autóbuszain tavaly bevezették a mágneskártyával történő fize­tést. Ennek kapcsán jelenleg körülbelül 3000 személy, ebből 2500 diák rendelkezik mágneskártyával. Más szolgáltató esetén ezt a jól bevált módszert fel kellene számolni. Az SAD költségszintje és az említett ol­csóbb árajánlat közötti különbséget úgy próbálták volna ellensúlyozni, hogy kilenc koronáról tíz koronára emelnék a viteldíjat. Ezt a javaslatot azonban a napokban a képviselő-testület elutasította. Safranko Miroslav, a hivatal építési osztályvezetője szerint tekintettel arra, hogy az állandó ügyfelek, diákok csaknem teljes mértékben kihasználják a mágneskártya nyújtotta kedvezményt, ez az áremelés zömében a ritkábban utazókat, a turistákat, és a városon átutazókat érintette volna. Tart-e a csernobili baleset utóhatásaitól? Az utóbbi években ugrásszerűen meg­nőtt a pajzsmirigy-megbetegedések száma hazánkban. A témát kutató professzorok szerint ennek köze lehet a csernobili atomreaktor balesetnek. Balóné Éva (műszaki bolti eladó) A balesetnek már húsz éve, a sugárzás megszűnt, nem hi­szem, hogy bármilyen betegséghez is köze lenne. Akkoriban, amikor még titkolták, hogy megtörtént a katasztrófa, ter­mészetesen sok probléma adódott, de elképzelhetetlen, hogy ma még éreztetné a hatását. ómé Ili (nyugdíjas) Olyan sok tényezőnek lehet szerepe a beteg­ségek kialakulásában, hogy túlzott egysze­rűsítésnek tartom, hogy ráfogják az egé­szet Csernobilra. Le­het, hogy van köze a betegségek­hez, ezt nem tartom kizártnak, de mégsem hiszem, hogy komoly ösz- szefüggés lenne. Sokkal inkább okolható a cigarettafogyasztás, a stressz, a helytelen életmód és be­tegségre való hajlam. Sarlós Nikolett (tanító) Szerintem a csernobili Íj II hatása. Mára már csak a pánikkeltés miatt, a szenzációhajhászás kedvéért dobja be időnként a média ezt a témát. Köztudott, hogy Magyarország vi­lágviszonylatban mindig is élen járt a rákos megbetegedések terén. Kovács Kristóf (vállakozó) Könnyen el tudom képzelni, hogy még ma is sokan az akkori gondatlanság miatt szenvednek. A sugár­zást nem lehet elhárí­tani, a felezési időből kiindulva még több ezer évig is problémát okozhat ez a baleset. Sokan túl könnyelműen veszik a kockázatot. Szerintem más ener­giaforrással kellene kiváltani az atomerőműveket. Lakos Sá Kinek kedvez az új erdőtörvény? Összecsaptak a környezetvédők és a magántulajdonosok A szlovák parlament második ol­vasatban is jóváhagyta az Ivan Gasparovic államfő által már egy­szer visszadobott, erdőkre vonat­kozó új jogszabályt A törvény a magántulajdonosoknak nagyobb jogokat biztosít, a környezetvédők viszont attól tartanak, hogy ez le­hetővé teszi a túlzott fakitermelést. Tegnapelőtt másodízben is jóvá­hagyta a szlovák parlament az erdők­re vonatkozó új jogszabályt, amely az 1977-ben elfogadott erdőgazdálkodás­ra vonatkozó törvényt helyettesítené. Az új rendelettel a környezetvédők azért nem értenek egyet, mert szerin­tük ez kedvezőtlenül befolyásolná a védett területeket, és a jelenlegi tör­vény lehetővé teszi a korlátlan meny- nyiségű fakitermelést. Tiltakozásuk jeleként a napokban egy motorfűrészt ajándékoztak azoknak a képviselők­nek, akik korábban az erdőkről szóló törvény mellett szavaztak. Az elége­detlenkedők petícióval is tiltakoztak az új jogszabály ellen, amely során 1500 aláírást sikerült összegyűjteni. Azt állítják: a jogszabály nem veszi fi­gyelembe a nyilvánosság érdekeit, il­letve a környezetvédelmi előírásokat, csak a fafeldolgozók kereskedelmi ér­dekeit. Czajlik Katalin, Simon Zsolt földművelésügyi miniszter sajtószó­vivője szerint viszont erről szó sincs. „A törvény nem rendelkezik a faki­termelés mennyiségéről, csak az úgy­nevezett erdészeti gazdasági tervek. A fakitermelésnek van egy procedú­rája, amely alapján engedélyeztetni kell azt. A környezetvédelmi hatóság nélkül ugyanis nem lehet elfogadni az erdőgazdálkodási tervet” - nyilatkoz­ta lapunknak Czajlik Katalin. Az új törvény rendezi a tulajdonhoz való alkotmányos jogot is. A tulajdo­Megszűnnek a raktárgondok A megyében biztosan nem okoz gondot a gabona tárolása nőst eszerint nem lehet korlátozni a jo­gaiban, illetve ha ez megtörténik, csak megfelelő kompenzációk esetében le­hetséges. Az erdőtulajdonosok javára Czajlik Katalin szerint a jogszabály megalkotásával nagy előrelépés tör­tént, Csákányi Csaba, a magántulaj­donban lévő kisgyarmati erdő vadásza szerint azonban ahhoz, hogy a tör­vény a gyakorlatban is kifejtse pozitív hatását, még éveknek kell eltelnie. „Az emberekkel nagyon nehéz lesz megértetni, hogy egy adott erdő ese­tében magánterületről van szó, hi­szen megszokták azt, hogy az állami tulajdonban lévő területekről azt vit­tek, amit akartak. Én nem hiszem, hogy ezen a téren a törvény pozitív változást hozhat magával. Pár évnek el kell telnie ahhoz, míg az emberek tudatosítják, mit is jelent ez” - mondta lapunknak Csákányi Csaba. • Czigler Mónika Idén átlagosan 6-6,5 millió tonna búza és 9 millió tonna kukorica beta­karítására számítanak a szakembe­rek. A korábbi hírekkel szemben úgy tűnik, hogy a termés betakarításáig megoldódnak a raktározási gondok, a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Komárom-Esztergom megyei kirendeltségének tájékoztatása sze­rint a megyében biztosan nem okoz gondot a gabona raktározása. Magda Sándor az Országos Mező- gazdasági Bizottság elnöke a nyilván­tartásra hivatkozva elmondta, hogy országos szinten 13,5 millió tonna a raktárak befogadóképessége. Az inter­venciós, illetve közraktárakban tavaly­ról még 6 millió tonna gabona maradt, valamint az állattartó telepek is tárol­nak itt takarmányt. Idén a becslések szerint mintegy 7,5 millió tonnányi termés várható, ami azt jelenti, hogy nem lesz gond a gabona raktározása. A tárolóprobléma megoldása érde­kében az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretein belül idén 2 millió tonna tárolókapaci­tás építését kezdte meg. A raktárkapa­citás fejlesztésére várhatóan 20-22 mil­liárd forintot fordítanak. így a jövő­ben 2,2 millió tonna tárhely növeke­déssel számolnak. A tárolási problé­mákat exporttal is próbálják csökken­teni. Az agrártárca ezért tárgyalásokat folytat Portugáliába és Spanyolország­ba való gabona szállításáról: informá­cióink szerint minimum 200 ezer, ma­ximum 1 millió tonnányi gabonát vá­sárolnak fel a fenti államok. László Kálmán, a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal Komárom-Esztergom megyei kirendeltségének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy folyamatosan vásárol­nak fel raktárnak alkalmas épületeket. • Szép/Hatvani

Next

/
Oldalképek
Tartalom