Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-25 / 124. szám
www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. június 25., szombat • HÍDLAP 5 Csernobil szelleme kísért Európában Egyre több a megbetegedés, az orvosok óvatosak az okokat illetően Folytatás az /. oldalról A pajzsmirigy problémákat külön, kiemelve kezeli a dokumentum, nem véletlenül. „Érdemes kiemelni a pajzsmirigy-megbetegedéseket, a csernobili baleset sztochasztikus hatásaként ugyanis mindeddig csak ezek megnövekedését sikerült kimutatni. A baleset során nagy mennyiségű radioaktív jód került a levegőbe, mely egyrészt közvetlenül belélegezve, másrészt a talajra ülepedés után a táplálékláncba kerülve és a tehéntejjel elfogyasztva okozott jelentős belső sugárterhelést” - írta az ülésről készült beszámoló. A radioaktív jódot a szervezet úgyanúgy beépíti, mintha nem lenne sugárfertőzött. Sugárzás esetén ezért ajánlott az azonnali jódbevitel, a zöldséggyümölcs és „fejt” tej fogyasztásának kerülése. Az MTA kiadványból és egyéb forrásokból sem derül ki egészen biztosan, hazánkat érte-e annak idején veszélyes mennyiségű sugárdózis, és nem nyert abszolút bizonyítást az egészségügyi következmények ilyen jellegű eredete sem. Az viszont tény, hogy annak idején a magyar közvélemény csak késve értesült a katasztrófáról, illetve, hogy mérhetően növekszik a pajzsmirigy-megbetegedések száma, főként gyermekkorban. Orvosi vélemények szerint nem lehet teljesen véletlen a daganatos betegségek növekvő száma sem, a csernobili eset óta kimutatható ugyanis a nyirok-, csontvelőrák és a leukémia egyes típusainak jóval gyakoribb előfordulása. 1986-ban az akkori vezetésnek sikerült a közvéleményt nagyjából megnyugtatni, és napokig azt harsogták a tv és rádió csatornák, hogy a sugárzás mértéke nem érte el az egészségre veszélyes határt. Nőgyógyászok, onkológusok viszont azóta több születési rendellenességet, speciális daganatos megbetegedést regisztrálnak, akkoriban pedig nem volt ritka a vetélés, és a magzati károsodás sem. „Szakmai körökben természetesen más zajlik, mint amiről a közvélemény tud, nem minden felismert tényből lesz hír” - tudtuk meg egy budapesti kórház endokrinológusától. Számos orvos, köztük elismert professzorok foglalkoznak azzal, milyen okokra vezethetők vissza ezek a betegségek, ez rendszeres téma a különböző konferenciákon, előadásokon, és folyamatosan készülnek statisztikák is ebben a témakörben. Ezekből kiderül, hogy elsősorban a fiatalokat érinti a probléma, ahol nagyon magas a pajzsmirigy rendellenességek száma, bár visszamenőleg sugárzás hatására bekövetkezett genetikai módosulásokat eddig nem sikerült kimutatni - mondta Nagy Endre debreceni professzor. A pajzsmirigy betegségeknek számos oka, háttere lehet, egyrészt örökölhető a hajlam és a túlzott jódfogyasztás, illetve annak hiánya is vezethet a betegség kialakulásához. A pajzsmirigyhormon túlműködése esetén például kerülni kell a túlzott jódfogyasztást, ezért veszélyt jelenthetnek a különböző vitaminkoncentrátumok és bizonyos táplálékkiegészítők, diétás szerek is (Centrum, Métából). Csernobil esetleges káros hatásait ma is bizonytalanság és óvatosság övezi, amikor a lévai kórház endokrinológiai osztályát kérdeztük, merev elzárkózással szembesültünk. A téma még mindig tabu, valaki hibázott, valakik ettől szenvednek, találgatásokra kényszerülünk, bárhol nyúlunk a témához. • Szabó Hajnal Párkány halmozza a jogszabálysértéseket Az uniós irányelvek szerint szankció illetné a várost a törvénytelen közbeszerzési pályázatért Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben Nagy András, a magyarországi versenyhivatal nemzetközi kapcsolatok osztályának illetékese szerint az uniós irányelveknek megfelelően nemcsak a várost illethetnék szankcióval, hanem a magyar vállalatnak is járna kártérítés. „Az irányelv kimondja, hogy abban az esetben, ha a szerződés elnyerésének esélye bizonyítható, jár a kártérítés. Ha a város jogszerűen járt volna el, ennek az egyetlen ajánlatnak kellett volna a pályázatot megnyernie. Mivel a cég egyedüliként jelentkezett a pályázatra, joggal feltételezhető a szerződés megnyerése. Az uniós irányelv értelmében a szlovák joghatóságnak szankciót kell alkalmaznia, ha a város előbb közbeszerzési pályázatot hirdetett meg, később viszont csak piackutatásra hivatkozott” - tájékoztatta lapunkat Nagy András. Ján Oravec, Párkány polgármestere lapunknak elmondta: az SAD ajánlata sokkal kedvezőbb volt, mint az Infinitours-é, ezért vetették el a magyar cég anyagát. „Az egész piackutatás haszna az volt, hogy megtudtuk: a mostani fuvarozó árai reálisak” válaszolta Ján Oravec azon kérdésünkre, hogy az előző pályázatot milyen céllal hirdették meg. Azt is elárulta, hogy a későbbiek folyamán kaptak egy kedvezőbb árajánlatot is, mégpedig egy érsekújvári cégtől. Itt viszont a technikai felkészültség nem látszott biztosítottnak. Ezért a város az SAD-hoz táncolt vissza, igaz, csak fél évre. Csepregi Zoltán az érsekújvári SAD párkányi részlegének vezetője viszont állítja: az SAD csak akkor lesz hajlandó vállalni a szolgáltatást, ha legalább három évre írnak alá szerződést, fél évre ugyanis nem éri meg befektetni. Erről a feltételről viszont Ján Oravecnek nincs tudomása, az érsekújvári vezetőség ugyanis neki ilyesmiről nem beszélt. Csepregi attól is tart, hogy a hónap végéig nem sikerül tető alá hozni a szerződést Párkány és az SAD között, mivel ezzel a problémával foglalkozó önkormányzati testület csak július 7-én ül össze. Csepregi aggodalmát fejezte ki, hogy néhány napig buszellátás nélkül maradhat a város. A polgár- mester szerint azonban ez semmiképp sem történhet meg. Ján Oravec elmondta: augusztus végére egy új pályázatot fog Párkány kiírni, amely már három, illetve ötéves szerződésről szólna. „A pályázatot november végéig szeretnénk kiértékelni, hogy a győztesnek legyen ideje felkészülni a fuvarozásra” jelentette ki Oravec, aki megígérte: ez a tender már a közbeszerzési törvényeknek megfelelően fog lezajlani. Mint mondta: ez az időtartam hosszú távra szól, és maga az összeg is meghaladja azt a határt, amikor kötelező a közlönyön keresztül is meghirdetni a pályázatot. • Czigler Mónika, Oravetz Ferenc Az SAD autóbuszain tavaly bevezették a mágneskártyával történő fizetést. Ennek kapcsán jelenleg körülbelül 3000 személy, ebből 2500 diák rendelkezik mágneskártyával. Más szolgáltató esetén ezt a jól bevált módszert fel kellene számolni. Az SAD költségszintje és az említett olcsóbb árajánlat közötti különbséget úgy próbálták volna ellensúlyozni, hogy kilenc koronáról tíz koronára emelnék a viteldíjat. Ezt a javaslatot azonban a napokban a képviselő-testület elutasította. Safranko Miroslav, a hivatal építési osztályvezetője szerint tekintettel arra, hogy az állandó ügyfelek, diákok csaknem teljes mértékben kihasználják a mágneskártya nyújtotta kedvezményt, ez az áremelés zömében a ritkábban utazókat, a turistákat, és a városon átutazókat érintette volna. Tart-e a csernobili baleset utóhatásaitól? Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a pajzsmirigy-megbetegedések száma hazánkban. A témát kutató professzorok szerint ennek köze lehet a csernobili atomreaktor balesetnek. Balóné Éva (műszaki bolti eladó) A balesetnek már húsz éve, a sugárzás megszűnt, nem hiszem, hogy bármilyen betegséghez is köze lenne. Akkoriban, amikor még titkolták, hogy megtörtént a katasztrófa, természetesen sok probléma adódott, de elképzelhetetlen, hogy ma még éreztetné a hatását. ómé Ili (nyugdíjas) Olyan sok tényezőnek lehet szerepe a betegségek kialakulásában, hogy túlzott egyszerűsítésnek tartom, hogy ráfogják az egészet Csernobilra. Lehet, hogy van köze a betegségekhez, ezt nem tartom kizártnak, de mégsem hiszem, hogy komoly ösz- szefüggés lenne. Sokkal inkább okolható a cigarettafogyasztás, a stressz, a helytelen életmód és betegségre való hajlam. Sarlós Nikolett (tanító) Szerintem a csernobili Íj II hatása. Mára már csak a pánikkeltés miatt, a szenzációhajhászás kedvéért dobja be időnként a média ezt a témát. Köztudott, hogy Magyarország világviszonylatban mindig is élen járt a rákos megbetegedések terén. Kovács Kristóf (vállakozó) Könnyen el tudom képzelni, hogy még ma is sokan az akkori gondatlanság miatt szenvednek. A sugárzást nem lehet elhárítani, a felezési időből kiindulva még több ezer évig is problémát okozhat ez a baleset. Sokan túl könnyelműen veszik a kockázatot. Szerintem más energiaforrással kellene kiváltani az atomerőműveket. Lakos Sá Kinek kedvez az új erdőtörvény? Összecsaptak a környezetvédők és a magántulajdonosok A szlovák parlament második olvasatban is jóváhagyta az Ivan Gasparovic államfő által már egyszer visszadobott, erdőkre vonatkozó új jogszabályt A törvény a magántulajdonosoknak nagyobb jogokat biztosít, a környezetvédők viszont attól tartanak, hogy ez lehetővé teszi a túlzott fakitermelést. Tegnapelőtt másodízben is jóváhagyta a szlovák parlament az erdőkre vonatkozó új jogszabályt, amely az 1977-ben elfogadott erdőgazdálkodásra vonatkozó törvényt helyettesítené. Az új rendelettel a környezetvédők azért nem értenek egyet, mert szerintük ez kedvezőtlenül befolyásolná a védett területeket, és a jelenlegi törvény lehetővé teszi a korlátlan meny- nyiségű fakitermelést. Tiltakozásuk jeleként a napokban egy motorfűrészt ajándékoztak azoknak a képviselőknek, akik korábban az erdőkről szóló törvény mellett szavaztak. Az elégedetlenkedők petícióval is tiltakoztak az új jogszabály ellen, amely során 1500 aláírást sikerült összegyűjteni. Azt állítják: a jogszabály nem veszi figyelembe a nyilvánosság érdekeit, illetve a környezetvédelmi előírásokat, csak a fafeldolgozók kereskedelmi érdekeit. Czajlik Katalin, Simon Zsolt földművelésügyi miniszter sajtószóvivője szerint viszont erről szó sincs. „A törvény nem rendelkezik a fakitermelés mennyiségéről, csak az úgynevezett erdészeti gazdasági tervek. A fakitermelésnek van egy procedúrája, amely alapján engedélyeztetni kell azt. A környezetvédelmi hatóság nélkül ugyanis nem lehet elfogadni az erdőgazdálkodási tervet” - nyilatkozta lapunknak Czajlik Katalin. Az új törvény rendezi a tulajdonhoz való alkotmányos jogot is. A tulajdoMegszűnnek a raktárgondok A megyében biztosan nem okoz gondot a gabona tárolása nőst eszerint nem lehet korlátozni a jogaiban, illetve ha ez megtörténik, csak megfelelő kompenzációk esetében lehetséges. Az erdőtulajdonosok javára Czajlik Katalin szerint a jogszabály megalkotásával nagy előrelépés történt, Csákányi Csaba, a magántulajdonban lévő kisgyarmati erdő vadásza szerint azonban ahhoz, hogy a törvény a gyakorlatban is kifejtse pozitív hatását, még éveknek kell eltelnie. „Az emberekkel nagyon nehéz lesz megértetni, hogy egy adott erdő esetében magánterületről van szó, hiszen megszokták azt, hogy az állami tulajdonban lévő területekről azt vittek, amit akartak. Én nem hiszem, hogy ezen a téren a törvény pozitív változást hozhat magával. Pár évnek el kell telnie ahhoz, míg az emberek tudatosítják, mit is jelent ez” - mondta lapunknak Csákányi Csaba. • Czigler Mónika Idén átlagosan 6-6,5 millió tonna búza és 9 millió tonna kukorica betakarítására számítanak a szakemberek. A korábbi hírekkel szemben úgy tűnik, hogy a termés betakarításáig megoldódnak a raktározási gondok, a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Komárom-Esztergom megyei kirendeltségének tájékoztatása szerint a megyében biztosan nem okoz gondot a gabona raktározása. Magda Sándor az Országos Mező- gazdasági Bizottság elnöke a nyilvántartásra hivatkozva elmondta, hogy országos szinten 13,5 millió tonna a raktárak befogadóképessége. Az intervenciós, illetve közraktárakban tavalyról még 6 millió tonna gabona maradt, valamint az állattartó telepek is tárolnak itt takarmányt. Idén a becslések szerint mintegy 7,5 millió tonnányi termés várható, ami azt jelenti, hogy nem lesz gond a gabona raktározása. A tárolóprobléma megoldása érdekében az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretein belül idén 2 millió tonna tárolókapacitás építését kezdte meg. A raktárkapacitás fejlesztésére várhatóan 20-22 milliárd forintot fordítanak. így a jövőben 2,2 millió tonna tárhely növekedéssel számolnak. A tárolási problémákat exporttal is próbálják csökkenteni. Az agrártárca ezért tárgyalásokat folytat Portugáliába és Spanyolországba való gabona szállításáról: információink szerint minimum 200 ezer, maximum 1 millió tonnányi gabonát vásárolnak fel a fenti államok. László Kálmán, a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal Komárom-Esztergom megyei kirendeltségének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy folyamatosan vásárolnak fel raktárnak alkalmas épületeket. • Szép/Hatvani