Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-25 / 124. szám
4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. június 25., szombat Ami csak lehetséges, az nincs A kormány az iskolákra hárítja a elbocsátásokat? A Fidesz kárpótolná a kitelepített magyarokat A költségvetési törvény módosította a közoktatási törvényt, amelynek következtében az eddig kötelező álláshelyek közül néhány munkakör ajánlottá vált. A fenntartó döntésén, vagyis leginkább anyagi szempontokon múlik, hogy mely munkaköröket tartja meg. A Bottyán János Műszaki Középiskolában például egy kolléganőtől meg kell válni. Igazgatóhelyettesi, ifjúságvédelmi felelősi munkakörök szűnhetnek meg szeptembertől az iskolákban a közoktatási törvényt érintő költségvetési törvény-módosítás következtében. A fenntartó mérlegelheti, hogy van-e pénz az addigi munkakörökre, vagy amelyeket a közoktatási törvény már nem tesz kötelezővé, csak lehetségessé, azok közül megszünteti-e valamelyiket. Esztergomban az iskolákat többek között a megye, és a város tartja fenn, ez utóbbi igaz a Szent István Gimnáziumra is. Esztergom Város Önkormányzata testületi határozattal nem csökkentette a munkakörök számát, így mindkét igazgatóhelyettesi poszt megmarad, bár a módosított törvény nem teszi kötelezővé e munkakör meglétét. Sitku Pál igazgatóhelyettes szerint egy intézmény működése teljesen elképzelhetetlen helyettesi munkakör nélkül. Jó lett volna, ha például szabadidő szervezőt tudott volna alkalmazni a gimnázium, mert a táborok, kirándulások, de egy egyszerű orvosi vizsgálat megszervezése is nagyon sok időt igényel a pedagógusoktól és az igazgató- helyettestől. Ugyanez a helyzet a rendszergazdák esetében, de a változások miatt ilyen munkaerő felvételére sem lesz lehetősége az intézménynek, marad tehát a tárgyat oktató kolléga, aki ellátja ezt a feladatot, ingyen. Mindkét munkakör esetében szó volt arról, hogy a törvény teszi majd kötelezővé ezek meglétét, de most még a szükséges posztok némelyikét is csak lehetővé teszi. Mint Sitku Pál mondja: „Ami pusztán lehetséges egy intézményben, az nincs.” A megyei fenntartású Boty- tyán János Műszaki Középiskola sajnos két kollégától is kénytelen megválni szeptembertől. Mivel létszámhoz, ötszáz diákhoz kötött az igazgatóhelyettesi poszt, szeptembertől kettő helyet már csak egy helyettes dolgozik majd az iskolában. Az igazgató elmondta: még nem döntöttek a személyről, minden esetre nem válnak meg senkitől, tanárként tovább fog dolgozni a posztjáról felmentett munkaerő is. Az ifjúságvédelmi felelős munkakört betöltő kolléganőtől viszont kénytelenek megválni. „Mai viszonyok között nagy szükség lenne egy ilyen munkát végző személyre, és intézményünkben nagyon jól, hatékonyan dolgozott a kolléganő” - fejezte ki sajnálatát Dér Imre. A Magyar Hírlap információi szerint a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat egyik tisztségviselője szerint „kizárólag anyagi okok miatt kellett meghozniuk a leépítésekről szóló döntést. Ezzel évente mintegy húsz-harminc millió forintot takarít meg a megye.” • Gál Kata Folytatás az 1. oldalról A fideszes országgyűlési képviselő ezért úgy gondolja, itt az ideje, hogy a magyar állam kárpótolja az ingatlanjaiktól, ingóságaiktól és egyéb vagyontárgyaiktól megfosztott, egykori felvidéki magyarokat. Duray Miklós, az MKP tiszteletbeli elnöke úgy véli, hogy több évtizedes mulasztás pótlásáról van szó. „Törvénysértést követett el a magyar állam, hiszen az 1949-es Csorba tói egyezményben a csehszlovák fél nyomására vállalta a kitelepítettek kárpótlását, ám ez - zömében - a mai napig nem történt meg. Úgy vélem, hogy ezt a szerződést akár a nemzetközi bíróságon is meg lehetne támadnia Magyarországnak, mivel olyan politikai egyezségről van szó, amelynek során több ezer ember magántulajdonáról döntöttek az ő megkérdezésük nélkül, kisemmizve vagyonukból őket” - fogalmazott Duray. Az indítványt benyújtó fideszes képviselők szerint mind a négy parlamenti párt egyetért abban, hogy a kárpótlást rendezni kell. Domokos szerint nincs akadálya annak, hogy még a nyári ülésszakban a parlament elé kerüljön az indítvány, és a jövő évi költségvetésbe beépítsék a kárpótlásra szánt összeget. Hogy ez milyen nagyságrendű lesz, egyelőre nehéz megjósolni, mivel máig nincsenek pontos adatok a kitelepítettek és a lakosság- csere keretén belül Magyarországra érkezők számáról. Domokos László 35 és 100 ezer közé becsüli az érintettek számát, de pontosan ezt csak azt követően lehet tudni, ha megkezdődik a kárpótlási igények benyújtása. • Bukovics/Koncze Botrány a párkányi városházán Végzetes összetűzés a képviselők és a polgármester között? Nincs védelem a Nap ellen A magasabb faktorszám sem véd meg a káros sugaraktól Folytatás az 1. oldalról Az MKP frakció tudniillik ragaszkodik ahhoz, hogy a város vitatott vagyonjogi kérdéseiben, jelen esetben a Vadas ügyeiben ne a polgármester egy személyben döntsön, hanem a képviselő-testület. Jelenleg úgy fest, hogy a frontvonalak teljesen megmerevedtek. Két lehetőség kínálkozik a vita lezárására: vagy a polgármester visszakozik, és továbbra is a képviselő-testület fogja betölteni a Vadas közgyűlésének szerepét, vagy peres úton kerül sor a nézet- különbségek eldöntésére. Az biztos, hogyha ez ügyben bírósági perre kerülne sor, az nem szolgálná Párkány és a város polgárainak érdekét. • Oravecz Ferenc Megérkezett a várva várt kánikula, hétágra süt a nap, aminek az emberek érthető módon örülnek. A jótékonynak nevezett napsütés azonban rengeteg veszélyt is magában rejt Nem véletlen az ugrásszerűen megnövekedett közlekedési balesetek száma, és a szaporodó bőrbetegségek sem. A frontérzékenyek jobb, ha kocsiba sem ülnek, aki pedig eddig azt hitte: a magasabb faktorszámú naptej megvéd a káros sugárzástól, tévedett Az elmúlt negyvennyolc órában országszerte megnövekedett a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma. Reisz András meteorológus szerint az időjárásnak is köze van a tragédiákhoz. Meleg időben lecsökken a koncentráló-, és teljesítő képesség, ezzel párhuzamosan a reakcióidő is megnő - mondta lapunknak a meteorológus. A frontok, légköri változások tekintetében is jobb az elővigyázatosság. Bár nem mindenki érzékeny erre, de azok, akik igen, jobb ha meggondolják autóba ülnek-e. Reisz András szerint a melegfrontra érzékenyek gyakran panaszkodnak bágyadtságra, fejfájásra, ennek következtében megnőhet a balesetek száma. - Nem hiába mondunk frontjelentést az időjárás előrejelzés végén, aki már tudja mire érzékeny, az ügyeljen jobban - hívta fel a figyelmet a meteorológiai jelentések fontosságára a szakember. Az UVB sugárzás is egyre erősebb a földön, ezért a „csúcsidőben”, délelőtt tíz és délután három óra között nem ajánlatos sokáig a napon tartózkodni. Reisz András elmondta: azt már egyértelműen kimutatták, hogy ez bőrrákot okoz, ami kapcsolatba hozható az ózonpajzs elvékonyodásával. Az időjós tisztázott egy téves vélekedést is a napozó tej faktorszámaival kapcsolatban. Sok ember gondolja azt, hogy egy magasabb faktorszámú és természetesen drágább napolaj teljesen megvédi a sugárzástól, de ez tévedés. A naptejek pusztán a leégés ellen nyújtanak védelmet, az UVB sugárzás ellen nem. Ha a kritikus időszakban valaki a napon tartózkodik akkor a sugárzás bejut a bőrsejtekbe és ezeket károsíthatja hosszú távon. A szoláriumozók is jobb, ha vigyáznak: hosszútávon ugyanolyan káros lehet a bőrt érő mesterséges sugárzás, mint a napsugárzás. A kor előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége a daganatos bőrbetegségek előfordulásának, mivel a bőrünket ért hatások összeadódnak. A leggyakoribb az alapi sejtes bőrrák, ami jóindulatúnak nevezhető, mert szövettanilag ugyan a rákos megbetegedések közé sorolják, de áttétet csak későn, és igen ritkán képez. A legsúlyosabb bőrelváltozás a melanoma, mivel későn diagnosztizálva az ötéves túlélés esélye alig ötvenszázalékos. A bőrrák ezen fajtájából évente 1200- 1500-at diagnosztizálnak Magyarországon, és ez a szám rohamosan emelkedik - mondta lapunknak Fejszer István bőrgyógyász szakorvos. Sajnos egyre fiatalabb korosztályt érintenek a bőrrák egyes fajtái, amelynek oka még a gyermekkori leégésekre vezethető vissza. A bőr ugyanis nem felejt. Az élet első tizenhárom évében kevés pigment termelődik, így az ultraibolya sugarak is könnyebben jutnak át a gyermekek bőrén, és azok az évek során összeadódnak. így életünk első egy évtizedében akár negyven százalékát is elszenvedhetjük a bőrünket érő ultraibolya sugárzásnak. Mindezek hatása azonban csak évtizedes késéssel jelentkezik, korai bőröregedés, vagy más bőrbetegség formájában, az életmódtól és a napozási szokásoktól függően. Magyarországon nem kiemelkedően magasabb, vagy alacsonyabb az ultraibolya sugárzás a környező országokhoz képest, ám a a hatos skála szerint a magyarok általában a kettes és hármas bőrtípushoz tartoznak. Ez elsősorban fehér, és középbarna bőrt jelent, ami fokozott védelemre szorul. Fejszer István nagyon hasznosnak tartja az egyik országos kereskedelmi hálózat által kínált UV mérőt, aminek segítségével sikerülhet tudatosítani az emberekben, hogy akár borult ég esetén is érheti káros sugárzás bőrünket. A szórt sugárzásra is érdemes azonban odafigyelni, mivel a beton és fehér felületekről, illetve a vízről 30-40 százalékkal több ultraibolya sugárzás érheti bőrünket, az átlagosnál. A bőrgyógyász szakorvos arra bíztat, hogy az egyéb rákszűrésekhez hasonlóan bőrünket, pontosabban anyajegyeinket és festékes foltjainkat is ellenőriztessük évente a szakrendelőkben. Horváth Tamás szemészorvos az UV szűrős napszemüvegek és szemellenzők használatát javasolja, mivel halászoknál már kimutatták ezek jótékony szerepét a szürkehályog, és egyéb lencsehomályok megelőzésében. Az utóbbi években ugyanis emelkedik a szem degeneratív elváltozásainak száma is, ami nem vezethető vissza egyértelműen a napsugárzásra, de jelentős szerepe lehet benne. Érdekes tény, hogy az UVA sugarakat a vékony felületek is megszűrik, így például a plexiüveg. A kellően sötét, ám nem UV szűrős napszemüvegek használata pedig azért veszélyes, mert pupillatágulást idéznek elő, és megfelelő védőréteg hiányában szabad utat engednek az UVB sugaraknak. • Gál Kata - Juhász Regina Ózonlyukat fedeztek fel meteorológusok Közép-Európa felett. A vékony ózonréteg Csehország, Németország, Ausztria, és Szlovákia egyes részei felett is megtalálható. A cseh hatóságok egészségügyi figyelmeztetést adtak ki, és arra kérték a polgárokat, hogy a hét végén kevés időt tartózkodjanak napon, védjék bőrüket naptejjel, és viseljenek napszemüveget. Magyarországot egyelőre nem érinti az ózonréteg drasztikus elvékonyodása, ez azonban csak idő kérdése, így itthon sem árt az óvatosság. LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Esztergomi fabula Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy remek terv, miszerint ott hátul, a kiskert végében lévő gazos, parlagfüves területet - mielőtt még bünti járna e gonosz gyomért - csak hasznosítani kellene valahogy. Úgy, hogy ne csak örömünk, de esetleg némi hasznunk is legyen belőle. Összeült hát a családi kupaktanács, hogy mi légyen: hagyjuk-é parlagon (parlagfüvön), avagy kezdjünk vele valamit. Ismerve egy népesebb családban uralkodó ellentéteket, fölé- és alárendelt viszonyokat és különböző érdekellentéteket, meglepő módon viszonylag gyorsan döntés született az ügyben: legyen valami olyasmi, ami nem csak azért jó, mert jó, hanem azért jó, mert hasznot is termel. Egyedül a nyakas unokabáty dörmögött valami olyasmit, hogy hagyni kéne a fenébe, mert minek itt dolgozni bármivel; de látván a család lelkesedését, abbahagyta a zsörtölődést. Mielőtt még valaki azt gondolná, hogy a népes família ezen döntését a béke napjai követték, erősen réved. A következő kérdés - hogy mit is építsünk e talpalatnyi földre - ugyanis erősen megosztotta a nagycsalád delegálta főket. Legyen park, benne virágok, padok, játszótér - rikkantott az egyik. Jó-jó, mi több, derék gondolat, de ennél valami komolyabb kéne - jött a replika. Legyen kocsma, jó nagy, az mindig tuti - javasolta a dörmögő unokabáty. Na ne, majd a mi pénzünkön alkoholistákat neveltek - szégyelld magad! - pirított rá az öblös hangú, gyorskezű Piri mama, akit egyébként a család berkein belül minden földi jó megrontójaként tartottak számon, de lapátnyi tenyere, és szolid mázsányi testsúlya miatt ritkán szegültek ellen neki. j Legyen rózsakert, világra szóló, pille-csalogató, szépen illatozó - sóhajtott fel az ábrándos unokahúg, majd hallgatott el megszeppenve a rá szegeződő tekintetek miatt. így teltek-múltak az órák, és a napok, majd a hetek és hónapok, a telken pedig hol virágzott, hol pedig éppen megfagyott a parlagfű. Javaslatok jöt- tek-mentek, de eredmény nem született, sőt, egy idő után csípőből (Csak azért is!) hurrogták le egymás ötleteit a derék atyafiak. Az évek teltek, a szomszéd telken pedig szép lassan megvalósultak a családi kupaktanácsban elhangzottak, míg a rokonok arra ébredtek, hogy egyedül maradtak saját romos, gyomos telkükön, körülöttük pedig elégedett, és jóllakott, a jobbnál jobb ötleteket az ablak alatt kihallgató egykori sorstársaik mosolyogtak rájuk hálásan és sajnálkozóan. I Eddig a fabula: így is lehet együtt élni valahol, bezárva, marakodva, hagyni elmenni mellettünk a lehetőségeket. Csak nem igazán érdemes, és ha már belekezdünk valamibe, azt be is kell fejezni, együtt, közösen, mert csak úgy van értelme. Mint például a fürdő esetében...
