Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-22 / 121. szám

2 ORSZÁG-VILÁG www.esztergom.hu • HÍDLAP • 2005. június 22., szerda Magyar külügyminiszter az Irak-konferencián (H) Somogyi Ferenc külügyminiszter képviseli Magyarországot a szerdai brüsszeli nemzetközi Irak-konferen- cián - tudatta a külügyi szóvivő ked­den. A külügyminiszteri szintű ta­nácskozást az iraki átmeneti kor­mány kérésére az EU és az Egyesült Államok közösen szervezi, célja megerősíteni a bagdadi kormány iránti nemzetközi támogatást a stabi­lizációval, az ENSZ BT vonatkozó határozatának végrehajtásával kap­csolatos feladatok terén - áll a szóvi­vői közleményben. A rendezvényre több mint 80 ország, illetve nemzet­közi szervezet küldi el képviselőjét. Nem találják a makói kisfiút (H) Nem találták a bírósági végrehaj­tók azt a makói kisfiút, akit bírósá­gi döntés alapján Németországba akartak vinni, ott élő apjához. A gyermek délelőttre tervezett átadá­sára hiába jöttek a makói házhoz a bírósági végrehajtók az apa ügyvé­deivel, a házkutatás során sem ta­lálták meg a gyermeket. - Ha ked­den délig nem kerül elő, a rendőr­ség nemzetközi körözést ad ki a gyermek után - mondta Bálint Bé­la, a gyermek nagyapja. A kisfiú hollétéről a rokonok nem tudtak felvilágosítással szolgálni. Az anya ügy tudja, hogy a gyermeket a nagymamája vitte el. Több millió tonna kalászos gabonára számítanak (H) Magyarországon kalászos gaboná­ból az idén várhatóan mintegy 7498 millió tonnát takarítanak majd be - jelentette be az Országos Búzafóru­mon Lukács József, az agrártárca Mezőgazdasági Szakigazgatási Fő­osztályának vezető főtanácsosa ked­den Budapesten. Az elmúlt évben 8,391 millió tonnányi kalászos ga­bonát takarítottak be, vagyis a becs­lés szerint ennek mintegy 90 száza­lékát takarítják be az idén a gazdál­kodók. Becsült adatok alapján őszi búzából mintegy 5,3 millió tonna takarítható majd be, őszi kalászos­ból pedig 6,763 millió tonna. Mádl Ferenc szerint aggályos a választási törvény (H) A kisebbségi önkormányzati kép­viselők választásáról szóló törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök el­utasította, pontosabban véleménye­zésre küldte az Alkotmánybíróság­hoz. Mádl Ferenc szerint a törvény lehetővé teszi, hogy a kisebbségi vá­lasztópolgárok kétfajta módon jut­tassanak képviselőt a települések képviselő-testületeibe. A köztársasá­gi elnök ehhez kapcsolódva aggályo­kat fogalmazott meg a választójog egyenlősége szempontjából is. Elengedték a tartozást (SK) Nincs több adóssága Iraknak Szlovákiával szemben, mivel a kor­mány úgy döntött, hogy elengedi az 1,12 millió dolláros tartozását - je­lentette be Eduard Kukán, külügy­miniszter. A döntés meghozatalára a brüsszeli konferencia előtt egy nap­pal került sor, ahol 80 ország részvé­telével nemzetközi tárgyalások lesz­nek Irakkal kapcsolatban. A tartozás elengedése egyfajta segítség Irak­nak, hogy szabad és demokratikus társadalmat lehessen építeni. Erőltetett ütemű autópálya-építés Az ellenzék szerint csak 360 kilométer autópálya átadására van lehetőség Egy olyan ország számára, amely munkahelyeket akar teremteni, az autópályák, akár erőltetett ütemű építése lehet a legjobb program - mondta a miniszterelnök a közrádi­ónak adott, kedd reggel sugárzott interjújában. „Ahová megy az autó­pálya, oda megy a befektető” - mondta Gyurcsány Ferenc a hétfőn felvett nyilatkozatban. Hangsúlyoz­ta: a sztrádaépítés munkahelyeket teremt és jövedelmeket serkent, így majd ebből fizetik ki a beruhá­zások költségeit. A miniszterelnök úgy vélte, az épít­kezések a versenyeztetéssel „érdemben kevesebbe” kerülnek, mint 2002 előtt. Az építkezés finanszírozási konstrukci­ójáról szólva azt mondta: „úgy va­gyunk ezzel, mint a legtöbb család, amikor lakást vesz”, most megveszi, de azt is tudja, hogy majd a következő 15- 20 évben fogja kifizetni. A miniszterel­nök arra a felvetésre, hogy a Medgyessy-kormány megalakulásakor azt ígérték, 800 kilométer autópálya épül a ciklusban, azt válaszolta: „biztos igen sok mindent mond valamennyi párt (...) amikor alakul. Volt olyan párt­elnök, amelyik azt mondta, hogy ne té­vesszük össze a választási programot a kormányprogrammal”. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a mostani négy év alatt annyi autópálya épül, „mint soha ko­rábban a történelemben”. A magyar gazdaság állapotáról szólva pedig úgy fogalmazott: „szerintem az ország gaz­dasága alapvetően jól muzsikál”. A polgári kormány által elkezdett építkezéseket is beleszámítva úgy tű­nik: 360 kilométer autópálya átadásá­ra van összesen lehetőség ebben a kormányzati ciklusban, szemben az ígért 800 kilométerrel - mondta Manninger Jenő. Az ellenzéki párt közlekedési témafelelőse a kormány­fő keddi nyilatkozata kapcsán közöl­te: örülnek annak, hogy - ha egyéves késéssel is - a kabinet folytatta az au­tópálya-programot, és elkészülnek a tervezett szakaszok. A fideszes képviselő ugyanakkor hozzátette, hogy a választási ígéret­ben 800 kilométer gyorsforgalmi út megépítése szerepelt, és ezt nem tel­jesítette a kormány. A képviselő sze­rint „az a 420 kilométer sem fog tel­jesülni, amit a miniszterelnök úr most mondott”. Manninger Jenő ki­emelte, hogy drágább lett a gyorsfor­galmi utak építése. „Szemben a mi­niszterelnök nyilatkozatával” a tény- számok azt mutatják: míg 2001-2002- ben 1,3 milliárd forintért épült átla­gosan egy kilométer autópálya, addig ma a közbeszerzési értesítőben meg­jelent adatok szerint 24 milliárd fo­rintból - mondta a politikus. A volt közlekedési államtitkár a legfőbb problémának azt nevezte, hogy a kor­mány költségvetésen kívül vesz fel ezer milliárd forint fölötti hitelt, il­letve kötvénykibocsátást végez. Ez olyan finanszírozási konstrukcióban valósul meg, ami egyrészt drága, másrészt pedig nagy a valószínűsége annak, hogy 2007 után beleszámít majd az államadósságba, és így a kö­vetkező kormányra hárul, a gazdaság mozgásterét nagy mértékben beszű­kíti - közölte Manninger Jenő. • KONCZ ENDRE Orbán: ha mindenki megy, én is ott leszek Orbán Viktor kedden reggel egy televíziós műsorban közölte: elő­ször konzultál Boross Péter volt kormányfővel, azután hoz végleges döntést arról, részt vesz-e az el­múlt tizenöt év kormányfőinek ta- j lálkozóján, amelynek gondolatát Gyurcsány Ferenc vetette fel előző nap a parlamentben. „Örömmel megyek” - mondta elő­ször Orbán Viktor a közszolgálati te­levíziónak nyilatkozva, hozzátéve: „ha elhívnak, általában el szoktam : menni minden fontosabb helyre, rá- j adásul a volt miniszterelnökök időn­ként szoktak is találkozni egymással, tehát nem az első ilyen találkozó lesz ez”. A volt kormányfő azután ponto­sította válaszát, amikor a Nap-kelte című műsor riportere jelezte: ez fő­ként Boross Péter számára lesz meg­nyugtató, mert ő hétfőn azt mondta, csak akkor megy el, ha mindenki ott lesz. „...Annyiban hadd korrigáljam a válaszomat, hogy hazamegyek, meg- j beszélem Boross Péterrel, és utána fogok adni majd végleges választ” - mondta Orbán Viktor. Gyurcsány Ferenc hétfőn napirend előtti felszólalásában jelentette be a parlament rendkívüli nyári ülésszaká­nak nyitó napján, hogy kezdeményez­ni fogja: az elmúlt tizenöt év minisz- ; terelnökei közösen tárgyaljanak arról, i Magyarország milyen új javaslatok | megfogalmazásával és képviseletével I segíthet Európának abban, hogy sike- I rés jövője építésében is dinamizmust, j elszántságot tudjon mutatni. • CZE Törvénytervezetet nyújt be a Fidesz a parlagfű-mentesítésről Törvénytervezetet nyújt be a Fi­desz a héten a parlagfű-mentesítés megvalósítása érdekében - jelen­tette be Selmeczi Gabriella keddi sajtóértekezletén. A tervezet egyebek között azt tar­talmazza, hogy a közmunkaprogra­mokat és a közhasznú munkavégzést kell támogatni, a parlagon maradt te­rületeknél erdőtelepítésre, a mező- gazdaságban művelésre kellene tá­mogatást adni a parlagfű kiszorítása érdekében, a belterületeken pedig olyan pályázati rendszereket kell ki­dolgozni, amelyek a zöld felületet növelik - közölte a Fidesz-frakció egészségügyi kabinetjének vezetője. A munkaterv arra a parlagfű-mente­sítési programra épül, amelyet mint­egy két éve fogadott el a parlament, a pártok, a szakmai és a civil szerveze­tek egyetértésével. Selmeczi Gabriella fontosnak ne­vezte az allergológiai ellátások bőví­tését, évente egy intenzív és hatásos kampány lebonyolítását, valamint is­kolai felvilágosító programok meg­szervezését. Szintén szorgalmazta, hogy legyen egyszemélyi felelőse a parlagfű-mentesítésnek. A politikus hozzátette: becsléseik szerint idén kilenc milliárd forint költségvetési forrásra lenne szükség a parlagfű­mentesítéshez, amely összeget a cél­tartalékból lehetne biztosítani. Le­szögezte: a parlagfű-mentesítés érde­kében érdemi lépések nem történtek, jelenleg pedig bírságok kiszabásával próbál a kormányzat pénzt szerezni. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a tájékoztatón azt mondta: az adófi­zetők egy százalékos befizetésén túl a költségvetés sem tavaly, sem idén nem adott forrást a parlagfű-mente­sítésre. A frakcióvezető emlékezte­tett arra, hogy 2002-ben az MSZP választási ígéretei között szerepelt: négy év alatt egynegyedére csökken­tik a parlagfűvel borított területek számát, mára azonban hazánk egyike Európa parlagfűvel leginkább fertő­zött országainak. • paiotAs Jól halad a fegyverleadás Szlovákiában Az április 14-én hatályba lépett fegyveramnesztia keretén belül eddig' 229 illegálisan tartott fegy­vert adtak le a hatóságoknak. „A fegyverekről és a lőszerekről szóló törvénymódosítás célja az ille­gálisan tartott fegyverek begyűjtése, és a bűncselekmény elkövetésére használt fegyverek azonosítása” - beszélt a fegyverleadásokról Martin Korch, az országos rendőr-főkapi­tányság szóvivője. 2006. április 14-ig bárki büntetlenül leadhatja a rend­őrségen az otthon illegálisan tartott fegyverét. Először a rendőrségi szakértők megvizsgálják, hogy a le­adott fegyverrel nem követtek-e el bűncselekményt. Amennyiben a vizsgálat negatív eredménnyel zá­rul, a tulajdonos igényelheti a fegy­vertartási engedély kiadását. Abban az esetben, ha a tulajdonos nem tart igényt a leadott fegyverre, az állam tulajdonába kerül. • Révész Újabb beváltatlan ígéret: jövőre mégsem lesz radikális adóreform Jövőre nem kerül sor radikális adóreformra, mivel az ehhez szük­séges radikális költségvetési re­formhoz sem a társadalmi, sem a politikai konszenzus nincs meg Ma­gyarországon - mondta a pénzügy- miniszter Budapesten. Veres János hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek döntéseinek folyta­tásaként változik egyes adónemek szabályozása. A felső áfa-kulcs ér­demi csökkentését firtató kérdésre elmondta, hogy az eddig megjelent változatokat az üzleti szektor kriti­kával illette. Egy-két százalékpon­tos mérséklésnek nem, csak na­gyobb csökkentésnek lenne értelme, megfelelő garanciákkal arra, hogy ez az árakban is tükröződjön. Egyes szakmai vélemények szerint azon­ban a forgalmi adó jelentősebb csökkentése akkor lenne időszerű, amikor Magyarország már teljesíti az eurozóna kritériumait. A tárcavezető hangsúlyozta: a sza­bályozó rendszert úgy változtatják, hogy Magyarország 2008-ra teljesítse a maastrichti kritériumokat a 2010-es eurozónához történő csatlakozás ér­dekében. „Ez 0,7 százalékpont körü­li hiánycsökkentést irányoz elő 2006-ra” - mondta, hozzáfűzve, hogy ehhez igazodva állítják össze a jövő évi költségvetést, amelynek szi­gora a közszféra további létszám- csökkentését szolgálja, és lehetősé­get biztosít a monetáris politikának a további kamatcsökkentésekre. A pénzügyminiszter úgy vélte, hogy a koalíciós partnerek között egy héten belül befejeződhet a tár­gyalás az egészségbiztosítási rend­szer tervezett átalakításáról. „Egyet­értés van abban, hogy érdemben vál­toztassunk az egészségbiztosítási rendszeren a finanszírozási alap szé­lesítésével és a nyilvántartás átalakí­tásával” - hangsúlyozta. A miniszter hozzátette, hogy az alap szélesítése a következő években a százalékos befi­zetés mértékének csökkenéséhez ve­zethet. Az iparűzési adót illetően a pénzügyminiszter annak törlését nem tartotta reálisnak, úgy vélte, a következő hároméves periódusban kell átalakítását megvalósítani. • KE Növekednek a szociális juttatások A munkaügyi, szociális és csa­ládügyi minisztérium által tárcakö­zi egyeztetésre bocsátott rendelet szerint szeptember i-j’étó'l emel­kedni fognak a szociális juttatások. Az ösztönző pótlék és a nyugdíj-ki­egészítő támogatás 1700 korona lesz, 1500 helyett. A szociális segélyt a mi­nisztérium csak 30-100 koronával kí­vánja növelni: egyedülálló esetében 1560 koronára, legfeljebb négy gyerme­ket egyedül nevelő szülő esetében 2500 koronára, gyermek nélküli házaspár esetében 2710 koronára, négy gyerme­ket nevelő házaspár esetén 3700 koroná­ra, több mint négy gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 3710 koronára, négy gyermeknél több gyermeket nevelő há­zaspár esetén fjedig 4950 koronára fog nőni a szociális segély. Szeptembertől több lesz a lakásfenntartási támogatás is: egyedülálló személy estében 980 ko­ronáról 1130 koronára, kettő vág)' ennél több, egy háztartásban élő személy ese­tében 1670 koronáról 1920 koronára emelkedik a támogatás. A minisztéri­um a fogyasztói árak növekedésével és az ezzel járó nagyobb kiadásokkal indo­kolta a segélyemelést, amelyet saját for­rásból kíván fedezni. • GubIk

Next

/
Oldalképek
Tartalom