Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-18 / 119. szám
www.istergranum.hu 5 RÉGIÓ 2005. június 18., szombat • HÍDLAP • Vidéken drágább lesz a gyógyszer? Küszöbön a háború a kormány és a patikusok között Folytatás az 1. oldalról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője annyit közölt: az ügyben hétfőn délelőtt tartanak hivatalos sajtótájékoztatót Budapesten, az intézet Váci úti székházában. A gyógyszerpiacot és ezzel összefüggésben a betegeket azonban más veszély is fenyegeti. Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke kijelentette: a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvények módosításához benyújtott indítványok között szerepel egy olyan javaslat, amely szerint a nem támogatott gyógyszerek szabadárassá válhatnának a jövőben. A javaslatot szerdán fogadta el az Országgyűlés Egészség- ügyi Bizottsága. A kamaraelnök hozzátette: a témában levelet írt a hivatalban lévő és a leendő köztársasági elnöknek, valamint az ombudsmannak, vizsgálják felül, hogy „egy parttalan és korlátlan verseny elszabadítása” miképpen veszélyeztetheti a lakosság egységes egészségügyi ellátásához való jogát. Eger István kiemelte: ha a parlament megszavazza a szóban forgó törvényt, akkor az alapjaiban rendítheti meg a biztonságos gyógyszerellátás jelenlegi helyzetét, a patikák fennmaradását, s ezzel párhuzamosan a gyógyszerészek egzisztenciáját. Nemeskéry Edvin a Komárom-Esztergom Megyei Gyógyszerész Kamara elnöke azonban több veszélyre is felhívta a figyelmet. Elmondta: nem receptköteles gyógyszerek esetében a szabadáras bevezetésről is szó van. Ha ez bekövetkezik, akkor a benzinkúton és a nagyáruházakban is kaphatunk majd nem receptköteles gyógyszereket. Mellesleg a lépés diszkriminációhoz és áremelkedéshez vezet majd. Az utóbbi nem igényel magyarázatot, míg az előbbi azt jelenti majd, hogy azokon a kisebb településeken, ahol egy patika működik, az emberek nem utaznak majd a városokba az olcsóbb gyógyszerért. Ennek következtében a vidéki gyógyszertárakban drágábban lehet majd a készítményekhez hozzájutni. Vagyis főleg a vidéki lakosság jár majd rosszul. A patikák között pedig éleződni fog az árverseny. Nemeskéry Edvin azt is elmondta: nem fogja a kamara ölbe tett kézzel nézni ennek bevezetését. Figyelmeztette a döntéshozókat: a patikusok országot behálózó lánccal rendelkeznek, hiszen Magyarország 3200 települése közül 2060-ban van patika. Ha a kormány nem gondolja át, nem változtat a tervezett lépéseken, a patikus társadalom minden fórumon és minden eszközzel a kormány ellen fog dolgozni. • Gál-Koncz / / Budapest blokkolja a MÁÉRT összehívását Gyurcsány csak ígérget, a határon túliak nem hisznek neki Magyarország továbbra is csak halogatja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását. A Gyurcsány-kormány passzivitása miatt létrehozott Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma legutóbbi, bécsi ülésén éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára válaszul a Becsben elhangzott kritikákra kijelentette, hogy a MÁÉRT összehívásának előkészítése folyamatban van, de álláspontjuk szerint csak a szakbizottsági ülések után lehet felelősen összehívni a testületet. A MÁÉRT összehívását a szervezet szabályzata szerint a mindenkori miniszterelnök, jelenleg Gyurcsány Ferenc kezdeményezheti. Erre azonban Duray Miklós szerint nem a közeljövőben fog sor kerülni. Az MKP tiszteletbeli elnöke véleménye szerint ma már nem él Magyarországon az szellem, amelynek jegyében annak idején a MÁÉRT megszületett.- Miként értékeli, hogy a decemberi népszavazás óta még mindig nem sikerült összehívni a Magyar Állandó Értekezlet ülését?- A 2002-es kormányváltás után, a Medgyessy-kormány első évében háromszor is összehívták, illetve ülésezett a MÁÉRT. Ennek akkor az volt a célja, hogy módosítsák, durván megfogalmazva kiheréljék a kedvezménytörvényt. Ezt sikerült is véghez vinniük a jélenlegi kormánypártoknak. Azóta gyakorlatilag nem történik semmi, folyamatosan halasztják, ráadásul a szakbizottságok sem működnek, mivel nagyon ritkán üléseznek. 2004 elején újra szorgalmaztuk a MÁÉRT összehívását, kaptunk egy ígéretet, hogy összehívják, de időközben megbukott a Medgyessy- kormány. 2004 novemberére végül összehívták, ekkorra azonban már annyi probléma gyülemlett fel, hogy természetszerűleg bukott a MÁÉRT is, az MSZP és az SZDSZ pedig csődbe vitte az értekezletet. Az ezt követő sikertelen népszavazás óta ígérgetik, hogy összehívják az értekezletet, május-június tájékára tervezték, de persze nem lett belőle semmi. Most egy őszi időpontot emlegetnek, de valószínűleg ez sem fog megvalósulni.- Ha mégis lesz MAÉRT, melyek azok az aktuális problémák, amelyeket meg kellene vitatni?- Nagyon sok probléma van. Nem működnek a támogatási rendszerek, mivel elzárták a pénzügyi forrásokat. A meghirdetett pótprogramok, mint a Szülőföld Alap, Szülőföld program működésképtelenek. Továbbra sincsen hosszú távú stratégiai tervezés, amely pedig az EU csatlakozás után elengedhetetlen lenne. • PolAk Gábor A Magyar Országgyűlés 26/1999. III.26. OGY határozata hozta létre a világ magyarságának konzultatív testületét, a Magyar Állandó Értekezletet. A MÁÉRT-et a parlamenti és tartományi képviselettel rendelkező határon túli- és magyarországi pártok, illetve szervezetek, a magyar kormány és a nyugati magyarság képviselői alkotják. A szabályzat szerint a testület évente kötelezően egy alkalommal, szükség szerint többször ülésezik. Mit gondol a pánikszerű gyógyszerfelvásárlásokról? A hivatalos szervek rémhírnek titulálták a minap szétfröccsent „atomveszélyes” kör-e-mailt. Emiek ellenére az emberek villámgyorsan kifosztották a patikák jód- tabletta-készleteit. Simon Adolf (buszsofőr) Jól beijesztették az embereket, én is gondoltam rá, hogy kelle- ne'gyógyszert venni, de talán nem sokat számítana, ha tényleg veszélyben lennénk. Lehet, hogy van alapja, de azt is el tudom képzelni, hogy ezt az egészet csak azért hintették szét, hogy a gyógyszertárak jól járjanak. Üllei-Kovács Péter (földmérő) Ez a rémhírterjesztés szerintem csak a politikusok elterelő játéka, hogy ne a napi problémákra, a mindenkit érintő gazemberségekre figyeljenek az emberek. A félelemben tartott emberrel azt csinálhatnak, amit akarnak. Gedvai Sándor (hegesztő) Nem ismerek olyan embereket, akik egy ilyen hírt komolyan vennének. Túl sok minden leköti a népet, nem érnek rá rémhírekkel foglalkozni. Egyébként annyi hazugság zúdul ránk, hogy nem érdemes törődni ezekkel az infokkal. Potsuvay Dalma (bérszámfejtő) Gyakori, hogy ilyen e- maileket kapok, a tapasztalatom az, hogy 50 %-ban igazak. Vannak „boszorkányságok”, amiket nem kell komolyan venni, ha van időm, poénból továbbküldöm 5-10 embernek, de a pánikkeltő dolgokat inkább kitörlöm. A mostani tömeghisztéria veszélyes dolog, de nem hiszek benne. Én semmiképp nem vennék jódos tablettát egy ilyen hír hallatán. Nyolc órában oltanának A munkaidő csökkentését követelik a tűzoltók Fokozott ellenőrzés a strandokon ✓ Az ANTSZ sürgeti, a strandok halogatják a vízforgatók megépítését Folytatás az I. oldalról Ritók Emese, az ÁNTSZ sajtószóvivője lapunknak elmondta, hogy jövő év végétől nem működhet olyan medence, amelyben nincs vízforgató. Az átmeneti időszakban szigorodtak a szúrópróbaszerű ellenőrzések. Az eddigi kéthavi bakteriológiai vizsgálat két hétre szűkült. Ha az első vizsgálatok nem megfelelőek, a felére kell csökkenteni a medence látogatottságát, három egymást követő rossz minta után pedig be kell zárni a strandot. Szlovákiában ugyan szintén szigorodtak az ellenőrzések és a működtetési feltételek, az új medencék vízforgató nélküli építését pedig nem is engedélyezik. Itt a nagyobb fürdők sem sokat törődnek az uniós előírásokkal, sőt az is előfordul, hogy a kisebb strandok jobban odafigyelnek arra, hogy az uniós előírásoknak eleget tegyenek, mint a nagyobbak. A párkányi Vadas termálfürdő egyes napokon több mint 10 ezer látogatót fogad, kínálatait, szolgáltatásait igyekszik minél szélesebbre szabni, de hat medencéje közül egyelőre csak a hullámmedence rendelkezik vízforgatóval. A többit csak néhány éven belül látják el ilyen berendezéssel. Ezzel szemben a páti fürdő két medencéjében már az idén, a harmadikban pedig jövőre szerelik be azt. Ritók Emese szerint a vízforgató jelentősége egészségügyi szempontból rendkívül jelentős. Tisztító szerepe mellett, segítségével folyamatosan áramlik a víz, így a baktériumok is kevésbé tudnak szaporodni. Ezt a véleményt azonban nem osztja a lepencei strand igazgatója, Csentős László. A fürdő három gyógymedencéje felmentést kapott a kötelezettség alól, mivel a vizek gyógyhatá- sa így jelentősen sérülne. Az úszó- és a gyerekmedence viszont vízforgatóval ellátott, a beruházás költsége meghaladta a tízmillió forintot. Az igazgató szerint egy úszómedence vízforgatása viszont sokkal komolyabb, akár több tízmilliós befektetést is követel, főleg akkor, ha a burkolatot is meg kell bontani. Ez nagy gondot okozhat a fürdőknek.- Teljesen értelmetlennek tartom a szabályozást, főleg ha a kisebb medencéket vesszük figyelembe. A medencénket úgy is naponta leeresztjük, a vízforgatónak így nem sok szerep jut. Jelentősége főleg abban áll, hogy egy homokrendszeren keresztül áramlik a víz, ami főleg a szerves és a szervetlen levegő-szennyeződéseket szűri ki. A baktériumos szeny- nyeződéseket pedig amúgy is vegyszerekkel távolítják el. Az egyetlen dolog, ami a vízforgatók mellett szól, hogy a nagyobb medencéknél víztakarékos. Egy 2000 köbméteres vízforgatóval ellátott úszómedencét így nem kell hetente lecserélni, csak az 5 százalék körüli napi vízpótlás szükséges - mondta lapunknak Csentős László. Az igazgató azonban azt elismerte, hogy a nagyobb űrtartalmú, és nagy megterhelésnek kitett úszómedencéknél, ahol több ezer ember fordul meg, közegészségügyi szempontból jobb, ha ilyen berendezéssel látják el. A kisebbeknél viszont teljesen indokolatlan. • Czigler Mónika A tűzoltók munkaidejének csökkentését szeretné elérni, immár tizenhárom éve a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete. A tűzoltók harminc százalékát tömörítő szervezet által legutóbb benyújtott javaslatra augusztus elejéig várnak választ a Belügyminisztériumtól. Kajsza Zoltán, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője elmondta, javaslatukat most a miniszterelnöknek címezték, de tulajdonképpen már 1992 óta folytatnak tárgyalásokat a Belügyminisztériummal munkaidő-problémájuk megoldása miatt. A szervezet vezetője elmondta, a tűzoltók átlagos munkaideje havonta 240-260 óra. Ez csaknem nyolcszáz órával több, mint egy átlagos dolgozóé, a pénz persze ugyanannyi. Az eddigi sikertelen egyeztetések oka főként a pénz, hiszen körülbelül ezerhatszáz-kétezer főt kellene felvenni és kiképezni ahhoz, hogy normális munkaidőt dolgozzanak a tűzoltók. Azt szeretnék elérni, hogy a többletet ismerjék el, és amíg nem tudják a létszámot feltölteni, akkor legalább túlórában fizessék ki a tűzoltókat. A végcél az lenne, hogy ugyanannyit kelljen dolgoznia egy tűzoltónak, mint egy átlag munkavállalónak. A szakszervezet által most benyújtott javaslatra augusztus elejéig várják a reagálást. Ha addig nem kezdődnek meg az érdemi tárgyalások, akkor a nemzetközi közvéleményhez és tűzoltó szervezetekhez fordulnak segítségért. Rajtuk keresztül próbálnak majd nyomást gyakorolni a döntéshozókra - tudta meg lapunk Kajsza Zoltántól. Jónás József a szakszervezet esztergomi szervezetének titkára elmondta, természetesen helyben is támogatják a javaslatot. Úgy véli, a probléma megoldásához hirtelen sok embert kellene kiképezni, és természetesen anyagi forrást is biztosítani kellene hozzá, így a közeljövőben nem várható változás. De addig is hajlandóak kompromisszumokra, például elfogadnák azt is, ha a többlet- munkát kifizetnék, vagy több szabadságot adnának cserébe. A petíciót a szaktárca politikai államtitkára vette át. Juhász Gábor elmondta: bíznak abban, hogy a kormán)' 2008-ig rendezni tudja a tűzoltók munkaidejének kérdését. • Gál Kata
