Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-16 / 117. szám

4 • HÍDLAP • 2005. június 16., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Két hét van a parlagfű kiirtására Húszezertől egymillió forintig büntethetik az irtást elmulasztókat Atipusos tüdőgyulladás a baromfiüzemben Folytatás az 1. oldalról A gyommentesítéssel kapcsolatos felelősségre vonás meglehetősen las­sú volt eddig. Ha nem történt meg az irtás, azonnal határozatban szólí­tották fel a földtulajdonost ennek megtételére, és kilátásba helyezték húszezertől egymillió forintig terje­dő bírság kiszabását. Ez a lépés álta­lában hatásosnak bizonyult, így többnyire nem került sor sem bírsá­golásra, sem közhasznú munkások kirendelésére az érintett területre. Ennek költsége egyébként szintén a tulajdonosra terhelhető. Benkovics Gábor szerint folyamatos a gyomta­lanítás, ám több emberre és fűkaszá­ra lenne szükség. Ennek érdekében az önkormányzat pályázatokkal igyekszik motoros fűkaszákhoz és GPS rendszerhez jutni, amivel kül­ső területeken is könnyebb lenne a fertőzött területek azonosítása. Saj­nos a mezőgazdaságban tapasztalha­tó állapotok is rontanak a parlag­fűhelyzeten, mivel a megmunkálat- lan, vagy éppen frissen bolygatott területeken, szántókon rohamosan szaporodik a növény. Az önkormányzat Városszépíté­sének közhasznú irányítója, Nagy Attila kérdésünkre elmondta, hogy általában negyvenöt fős csoporttal dolgoznak. Júniustól augusztusig azonban egy pályázat segítségével és a Munkaügyi Központ közvetítésével további húsz dolgozóval bővült a csa­pat. Az irtást így nemcsak géppel, hanem többnyire kézzel végzik a na­gyobb hatékonyság érdekében. Jelen­leg a Béke téren, a Vaskapui úton, és a Dobogókői úton dolgoznak, ahol nem túl rózsás a helyzet, ám meg sem közelíti a külterületek parlagfű­szennyezettségét. A kertvárosi Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kht. öt, közmun­ka programban részt vevő, és hat közhasznú munkás segítségével látja el Kertváros fűnyírását és parkgon­dozását. Ebben a városrészben fő­ként a Palatinus-tó partján és a Sán­dor majorban virul a parlagfű, de irt­ják a Szalézi lakóparkban is - tudtuk meg Sztojka Attilától, a Kht. ügyve­zető igazgatójától. • Juhász Regina A Komárom-Esztergom megyei Állami Közútkezelő tájékoztatása szerint az utak melletti kaszálásnak nemcsak az útesztétika, és a jelzések látha­tóvá tétele a célja, hanem a parlagfű irtásában is szerepe van. Polgár Gá­bor üzemeltetési mérnök elmondta, hogy áprilistól folyamatosan járják a megyét, és a főútvonalak után már a mellékutak kaszálására is rátértek. A megye három mérnöksége egyenként három-három géppel dolgozik, amivel nem megy ennél gyorsabban a munka, pedig az előírtnál így is gyakoribb kaszálásra lenne szükség. Lehetőségeik tehát korlátozottak. Jelenleg kaszálnak: Szomor és Tarján, Nyergesújfalu és Bajna, Nagyigmánd és Tárkány, valamint Környe és Kömlőd között, továbbá Bököd és a kecskéd! elágazásnál, továbbá a megyehatár és az oroszlá­nyi elágazás között. Folytatás az 1. oldalról Egyelőre azt állapították meg, hogy a tüdőgyulladást nem vírus, hanem baktérium okozta, ami cseppfertőzés­sel is terjedhet. „Vagyis teljességgel kizárható, hogy például madárinflu­enza okozta a megbetegedéseket” - jelentette ki Wagner Valéria. Ám hogy pontosan milyen bakté­rium állhat a megbetegedések mö­gött, azt még vizsgálja az ÁNTSZ. Az első vérvételeket június 3-án vé­gezték, és csak az azt követő három hét múlva esedékes második után ál­lapítható meg a pontos diagnózis - mondta a szakember. A megbetegedések okát csak a la­borvizsgálatok után lehet biztosan tudni. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyelőre csak annyit közölt, hogy a fertőzéseknek sem - a főként az elmúlt egy-két évben Kínában ál­dozatokat szedő atipusos tüdőgyulla­dáshoz - a SARS-hoz , sem a barom­fi influenzához nincs köze, legvaló­színűbbnek az tűnik, hogy az ornitózis (papagájkor) nevű betegség ütötte fel a fejét a vállalatnál. Az ál-1 latról emberre terjedő betegség vízi szárnyasoknál gyakori. Az időben felismert kór antibiotikumos kezelés­sel könnyen és gyorsan gyógyítható. • Koncze A papagájkor egy Chlamidya által kiváltott betegség, ami a többi chlamidyával ellentétben levegő útján terjed, tehát a beszáradt ürüléktől fertőződhetnek az embe­rek és a madarak egyaránt. A be­tegség tünetei nagyon hasonlíta­nak a tüdőgyulladás tüneteihez, tappangási ideje 7-14 nap. Már akkor is könnyen felléphet a fer­tőzés, ha csak rövid ideig érintke­zünk a beteg madárral. Valószínű­leg többen betegszenek meg a madaraktól, mint hinnénk, de a kezeléskor alkalmazott antibioti­kumok éppúgy hatásosak, mint a tüdőgyulladások kezelése eseté­ben, s gyakran ezért nem derül fény e fertőzés okára. Trianon-emlékest Párkányban Trianon 85. évfordulója kapcsán a Párkány és Vidéke Kulturális Tár­sulás mellett működő Balassi Klub emlékestet szervezett a párkányi Thermal Szálló konferenciatermében kedden. Jónás Csaba és Tarics Péter a magyar irodalom legremekebb verseit, prózáit (Ady Endre, Sajó Sándor, Ju­hász Gyula, Reményik Sándor, Márai Sándor, József Attila, Wass Albert) tolmácsolta e sorsfordító eseményre emlékező szép számú közönség előtt. A rendezvény máso­dik részében a Magyar Ezredforduló című idén megjelent könyv bemutatására került sor. A rendszervál­tást, és az azt, követő időszakot felölelő magyarországi törté­nésekkel foglalkozó könyvet a szerző, Tarics Péter dedikálta. LAP(SZ)ÉL Gulya István Tor-túra Olykor az ember erdőbe, gyalogösvényre vágyik, és nem kifejezetten az útba eső tisztásokon történő permanens habzsolások ábrándképe miatt (dehogynem). Hanem csak úgy. Mert természeti kötöttségű. S ettől még a kullancsmizéria vagy a gyapjaslepke-invázió sem rettenti vissza, nem riad meg a partyzó szúnyog-siserehadtól sem. Elszánt, hiszen a friss levegő - szídd, ki tudja, meddig szíhatod — egyre fogyó kincs, az ipar (mögötte a kényelmeskedés kényszerével) az orrunk alá füstöl, és ha még csak a bor­sot törné (de nem). Szóval az ember alkalomadtán a szabadba vágyik, és - ha van - a kölyköknek is szeretné megmutatni, van élet a billentyűzeten túl. És elhatározza, hogy a turista-csapásokon mozog majd. Téved. Hibá­zik. Magam, amikor utoljára elcsábultam, és azt hittem, hogy nincs az a I Pamír-csúcs, amelyet meg ne másznék, legalábbis lefelé, a barátokkal a Rám-szakadéknak vágtunk neki. Már akkor (két éve) a gyalogösvény men­tét szörnyű szeméthalom borította, és nem vágyok a nyafogó újságírók tá- I borába szegődni, akik a közért sírják el nagy bánatukat (a csudát, saját kis életükért akarnak elégtételt venni mindenen és mindenkin), de ténykér­dés, hogy a nemzeti park eme útja (vélhetően: is) egy brazil bádogváros amortizált „főutcáját” idézte. (Oké, tudom, nem kellett volna hasonlatért egy másik kontinensig szaladni, van itten romhalmaz elég). Egy-két lelkes - amatőr vagy profi - túrázó, kispénzű erdészet próbálta-próbálja menteni a menthetőt, letakarítani a dzsuvát, és színt vinni az eltűnő jelekbe, mert­hogy ezek híján a Pilisből könnyen a Mecsekben találja magát az ember (eltévedni alapban nem nagy kunszt, ifjúi koromban mentem én már húsz kilométerrel a kijelölt célállomás mellé). I Nem csoda, ha növekszik az „autós turisták” száma, akik különben nem I létező fogalmak, mert vagy autózik az ember, vagy túrázik. S persze ki­rándulóhelyeink romló állaga sem hozható összefüggésbe a kocsizók szá­mának növekedésével. Hanem, hogy autóval kirándulni egyszerű, csak ki­csapjuk az aprónépet a mezőre, mi meg elheverünk pléden (őszi levélen stb.). Akárha kinyitnánk az ablakot, hadd jöjjön be a friss levegő. Mégsem félek attól, hogy kihal a túrázás eszméje. Még drágul egyet-kettőt a ben­zin, oszt' bringázó nemzet leszünk. Okosan, ahogy szoktuk. Kivilágítatla- nul, kannás borral a vázon. Kitaposott ösvényen a természetjárók Egyre többen kirándulnak a környék erdeiben A természetjárók szűkebb cso­portján kívül a magyarországi túrá­zásra, kirándulásra leginkább az au­tós jelző illik: a családok jellemzően kocsival mennek az erdő széléig. A felmérések azonban azt mutatják, hogy egyre nő a gyalogtúrákra is vállalkozók száma. Térségünkben elsősorban a Pilis kínál izgalmas tú­raútvonalakat, ezek végigjárásához azonban nem árt tisztában lenni a különböző túrajelzésekkel. Magyarországon mintegy huszon­ötezerre tehető azon természetjárók száma, akik szervezetten járják az or­szágot. Közülük kerülnek ki azok, akik háromévente újrafestik az elko­pott túrajelzéseket és ügyelnek arra, hogy az erdei utak tiszták maradja­nak. Mindezt - központi támogatás hiányában - önkéntes alapon teszik. A tizenháromezer kilométer hosz- szú, jelzett turistaútvonalak, bárki­nek lehetőséget biztosítanak arra, hogy Magyarország legszebb részeit biztonságosan bejárhassa. A szerve­zett túrákon kívül, főleg a tavaszi és őszi időszakban jellemző, hogy a családok néhány hétvégét rászánnak a túrázásra. Ezen a pozitív tendenci­án kívül sajnos még mindig az a jel­lemző, hogy autókkal indulnak ki­rándulni az emberek, ami azt jelenti, hogy' egészen az erdő széléig elgu­rulnak - számolt be tapasztalatáról lapunknak Nagy Gábor. A Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára azt is elmondta, hogy főként a szülők hibájából a gyerekek nem isme­rik igazán a természetet, inkább otthon ülnek a számítógép előtt, pedig a termé­szetjárás a legolcsóbb időtöltés. A jelzé­sek segítségével gyönyörű tájakra lehet eljutni, térségünkben a Pilis, a Gerecse kínál sok izgalmas kalandot. Nagy Gá­bor rögtön figyelmeztetett, hogy az önállóan, nem túravezetővel barangolók mindenképpen informálódjanak a jel­zésekről, útvonalakról. Bár végleg elté­vedni nem lehet, de nem megfelelő tájé­kozottság esetén tíz-húsz kilométeres kerülőre kényszerülhet az ember.- Örvendetes, hogy' télen elmennek síelni az emberek, nyáron pedig egyre többen jönnek rá: érdemes gyalogolni hegyeinkben - mondta a szövetség főtit­kára, hozzátéve: a gyalogtúrákon kívül a kerékpáros kirándulások is egyre nép­szerűbbek, főként a Pilis-hegységben. A természetjáróknak újabban az egyre gyakrabban megjelenő motocros „bandák” okozzák a legtöbb fejtörést. Ök nincsenek tekintettel a természet- járókra és a szakember szerint - mivel nem lehet őket azonosítani - nem tud­nak semmit tenni ellenük. • GÁL KATA Jelzések Kék: minden területen a főútvonal Piros: a kékhez hasonló, de ala­csonyabb értékrenddel kijelölt út­vonal Kereszt: összekötő utak Négyzet, különböző színben: tele­pülés Háromszög: csúcs, kilátó

Next

/
Oldalképek
Tartalom