Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-16 / 117. szám
4 • HÍDLAP • 2005. június 16., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Két hét van a parlagfű kiirtására Húszezertől egymillió forintig büntethetik az irtást elmulasztókat Atipusos tüdőgyulladás a baromfiüzemben Folytatás az 1. oldalról A gyommentesítéssel kapcsolatos felelősségre vonás meglehetősen lassú volt eddig. Ha nem történt meg az irtás, azonnal határozatban szólították fel a földtulajdonost ennek megtételére, és kilátásba helyezték húszezertől egymillió forintig terjedő bírság kiszabását. Ez a lépés általában hatásosnak bizonyult, így többnyire nem került sor sem bírságolásra, sem közhasznú munkások kirendelésére az érintett területre. Ennek költsége egyébként szintén a tulajdonosra terhelhető. Benkovics Gábor szerint folyamatos a gyomtalanítás, ám több emberre és fűkaszára lenne szükség. Ennek érdekében az önkormányzat pályázatokkal igyekszik motoros fűkaszákhoz és GPS rendszerhez jutni, amivel külső területeken is könnyebb lenne a fertőzött területek azonosítása. Sajnos a mezőgazdaságban tapasztalható állapotok is rontanak a parlagfűhelyzeten, mivel a megmunkálat- lan, vagy éppen frissen bolygatott területeken, szántókon rohamosan szaporodik a növény. Az önkormányzat Városszépítésének közhasznú irányítója, Nagy Attila kérdésünkre elmondta, hogy általában negyvenöt fős csoporttal dolgoznak. Júniustól augusztusig azonban egy pályázat segítségével és a Munkaügyi Központ közvetítésével további húsz dolgozóval bővült a csapat. Az irtást így nemcsak géppel, hanem többnyire kézzel végzik a nagyobb hatékonyság érdekében. Jelenleg a Béke téren, a Vaskapui úton, és a Dobogókői úton dolgoznak, ahol nem túl rózsás a helyzet, ám meg sem közelíti a külterületek parlagfűszennyezettségét. A kertvárosi Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kht. öt, közmunka programban részt vevő, és hat közhasznú munkás segítségével látja el Kertváros fűnyírását és parkgondozását. Ebben a városrészben főként a Palatinus-tó partján és a Sándor majorban virul a parlagfű, de irtják a Szalézi lakóparkban is - tudtuk meg Sztojka Attilától, a Kht. ügyvezető igazgatójától. • Juhász Regina A Komárom-Esztergom megyei Állami Közútkezelő tájékoztatása szerint az utak melletti kaszálásnak nemcsak az útesztétika, és a jelzések láthatóvá tétele a célja, hanem a parlagfű irtásában is szerepe van. Polgár Gábor üzemeltetési mérnök elmondta, hogy áprilistól folyamatosan járják a megyét, és a főútvonalak után már a mellékutak kaszálására is rátértek. A megye három mérnöksége egyenként három-három géppel dolgozik, amivel nem megy ennél gyorsabban a munka, pedig az előírtnál így is gyakoribb kaszálásra lenne szükség. Lehetőségeik tehát korlátozottak. Jelenleg kaszálnak: Szomor és Tarján, Nyergesújfalu és Bajna, Nagyigmánd és Tárkány, valamint Környe és Kömlőd között, továbbá Bököd és a kecskéd! elágazásnál, továbbá a megyehatár és az oroszlányi elágazás között. Folytatás az 1. oldalról Egyelőre azt állapították meg, hogy a tüdőgyulladást nem vírus, hanem baktérium okozta, ami cseppfertőzéssel is terjedhet. „Vagyis teljességgel kizárható, hogy például madárinfluenza okozta a megbetegedéseket” - jelentette ki Wagner Valéria. Ám hogy pontosan milyen baktérium állhat a megbetegedések mögött, azt még vizsgálja az ÁNTSZ. Az első vérvételeket június 3-án végezték, és csak az azt követő három hét múlva esedékes második után állapítható meg a pontos diagnózis - mondta a szakember. A megbetegedések okát csak a laborvizsgálatok után lehet biztosan tudni. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyelőre csak annyit közölt, hogy a fertőzéseknek sem - a főként az elmúlt egy-két évben Kínában áldozatokat szedő atipusos tüdőgyulladáshoz - a SARS-hoz , sem a baromfi influenzához nincs köze, legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az ornitózis (papagájkor) nevű betegség ütötte fel a fejét a vállalatnál. Az ál-1 latról emberre terjedő betegség vízi szárnyasoknál gyakori. Az időben felismert kór antibiotikumos kezeléssel könnyen és gyorsan gyógyítható. • Koncze A papagájkor egy Chlamidya által kiváltott betegség, ami a többi chlamidyával ellentétben levegő útján terjed, tehát a beszáradt ürüléktől fertőződhetnek az emberek és a madarak egyaránt. A betegség tünetei nagyon hasonlítanak a tüdőgyulladás tüneteihez, tappangási ideje 7-14 nap. Már akkor is könnyen felléphet a fertőzés, ha csak rövid ideig érintkezünk a beteg madárral. Valószínűleg többen betegszenek meg a madaraktól, mint hinnénk, de a kezeléskor alkalmazott antibiotikumok éppúgy hatásosak, mint a tüdőgyulladások kezelése esetében, s gyakran ezért nem derül fény e fertőzés okára. Trianon-emlékest Párkányban Trianon 85. évfordulója kapcsán a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás mellett működő Balassi Klub emlékestet szervezett a párkányi Thermal Szálló konferenciatermében kedden. Jónás Csaba és Tarics Péter a magyar irodalom legremekebb verseit, prózáit (Ady Endre, Sajó Sándor, Juhász Gyula, Reményik Sándor, Márai Sándor, József Attila, Wass Albert) tolmácsolta e sorsfordító eseményre emlékező szép számú közönség előtt. A rendezvény második részében a Magyar Ezredforduló című idén megjelent könyv bemutatására került sor. A rendszerváltást, és az azt, követő időszakot felölelő magyarországi történésekkel foglalkozó könyvet a szerző, Tarics Péter dedikálta. LAP(SZ)ÉL Gulya István Tor-túra Olykor az ember erdőbe, gyalogösvényre vágyik, és nem kifejezetten az útba eső tisztásokon történő permanens habzsolások ábrándképe miatt (dehogynem). Hanem csak úgy. Mert természeti kötöttségű. S ettől még a kullancsmizéria vagy a gyapjaslepke-invázió sem rettenti vissza, nem riad meg a partyzó szúnyog-siserehadtól sem. Elszánt, hiszen a friss levegő - szídd, ki tudja, meddig szíhatod — egyre fogyó kincs, az ipar (mögötte a kényelmeskedés kényszerével) az orrunk alá füstöl, és ha még csak a borsot törné (de nem). Szóval az ember alkalomadtán a szabadba vágyik, és - ha van - a kölyköknek is szeretné megmutatni, van élet a billentyűzeten túl. És elhatározza, hogy a turista-csapásokon mozog majd. Téved. Hibázik. Magam, amikor utoljára elcsábultam, és azt hittem, hogy nincs az a I Pamír-csúcs, amelyet meg ne másznék, legalábbis lefelé, a barátokkal a Rám-szakadéknak vágtunk neki. Már akkor (két éve) a gyalogösvény mentét szörnyű szeméthalom borította, és nem vágyok a nyafogó újságírók tá- I borába szegődni, akik a közért sírják el nagy bánatukat (a csudát, saját kis életükért akarnak elégtételt venni mindenen és mindenkin), de ténykérdés, hogy a nemzeti park eme útja (vélhetően: is) egy brazil bádogváros amortizált „főutcáját” idézte. (Oké, tudom, nem kellett volna hasonlatért egy másik kontinensig szaladni, van itten romhalmaz elég). Egy-két lelkes - amatőr vagy profi - túrázó, kispénzű erdészet próbálta-próbálja menteni a menthetőt, letakarítani a dzsuvát, és színt vinni az eltűnő jelekbe, merthogy ezek híján a Pilisből könnyen a Mecsekben találja magát az ember (eltévedni alapban nem nagy kunszt, ifjúi koromban mentem én már húsz kilométerrel a kijelölt célállomás mellé). I Nem csoda, ha növekszik az „autós turisták” száma, akik különben nem I létező fogalmak, mert vagy autózik az ember, vagy túrázik. S persze kirándulóhelyeink romló állaga sem hozható összefüggésbe a kocsizók számának növekedésével. Hanem, hogy autóval kirándulni egyszerű, csak kicsapjuk az aprónépet a mezőre, mi meg elheverünk pléden (őszi levélen stb.). Akárha kinyitnánk az ablakot, hadd jöjjön be a friss levegő. Mégsem félek attól, hogy kihal a túrázás eszméje. Még drágul egyet-kettőt a benzin, oszt' bringázó nemzet leszünk. Okosan, ahogy szoktuk. Kivilágítatla- nul, kannás borral a vázon. Kitaposott ösvényen a természetjárók Egyre többen kirándulnak a környék erdeiben A természetjárók szűkebb csoportján kívül a magyarországi túrázásra, kirándulásra leginkább az autós jelző illik: a családok jellemzően kocsival mennek az erdő széléig. A felmérések azonban azt mutatják, hogy egyre nő a gyalogtúrákra is vállalkozók száma. Térségünkben elsősorban a Pilis kínál izgalmas túraútvonalakat, ezek végigjárásához azonban nem árt tisztában lenni a különböző túrajelzésekkel. Magyarországon mintegy huszonötezerre tehető azon természetjárók száma, akik szervezetten járják az országot. Közülük kerülnek ki azok, akik háromévente újrafestik az elkopott túrajelzéseket és ügyelnek arra, hogy az erdei utak tiszták maradjanak. Mindezt - központi támogatás hiányában - önkéntes alapon teszik. A tizenháromezer kilométer hosz- szú, jelzett turistaútvonalak, bárkinek lehetőséget biztosítanak arra, hogy Magyarország legszebb részeit biztonságosan bejárhassa. A szervezett túrákon kívül, főleg a tavaszi és őszi időszakban jellemző, hogy a családok néhány hétvégét rászánnak a túrázásra. Ezen a pozitív tendencián kívül sajnos még mindig az a jellemző, hogy autókkal indulnak kirándulni az emberek, ami azt jelenti, hogy' egészen az erdő széléig elgurulnak - számolt be tapasztalatáról lapunknak Nagy Gábor. A Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára azt is elmondta, hogy főként a szülők hibájából a gyerekek nem ismerik igazán a természetet, inkább otthon ülnek a számítógép előtt, pedig a természetjárás a legolcsóbb időtöltés. A jelzések segítségével gyönyörű tájakra lehet eljutni, térségünkben a Pilis, a Gerecse kínál sok izgalmas kalandot. Nagy Gábor rögtön figyelmeztetett, hogy az önállóan, nem túravezetővel barangolók mindenképpen informálódjanak a jelzésekről, útvonalakról. Bár végleg eltévedni nem lehet, de nem megfelelő tájékozottság esetén tíz-húsz kilométeres kerülőre kényszerülhet az ember.- Örvendetes, hogy' télen elmennek síelni az emberek, nyáron pedig egyre többen jönnek rá: érdemes gyalogolni hegyeinkben - mondta a szövetség főtitkára, hozzátéve: a gyalogtúrákon kívül a kerékpáros kirándulások is egyre népszerűbbek, főként a Pilis-hegységben. A természetjáróknak újabban az egyre gyakrabban megjelenő motocros „bandák” okozzák a legtöbb fejtörést. Ök nincsenek tekintettel a természet- járókra és a szakember szerint - mivel nem lehet őket azonosítani - nem tudnak semmit tenni ellenük. • GÁL KATA Jelzések Kék: minden területen a főútvonal Piros: a kékhez hasonló, de alacsonyabb értékrenddel kijelölt útvonal Kereszt: összekötő utak Négyzet, különböző színben: település Háromszög: csúcs, kilátó
