Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-15 / 116. szám

www.esztergom.hu ESZTERGOM 2005. június 15., szerda • HÍDLAP 3 Wrábel emlékkiállítás Az esztergomi Keresztény Múze­umban dr. Erdő Péter bíboros, prí­más Esztergom-Budapesti érsek fő­védnökségével nyílt meg Wrábel Sándor festőművész emlékkiállítá­sa vasárnap. A budapesti születésű művész Pór Bertalan tanítványa volt. A má­sodik világháború után a Szovjetuni­óba száműzték, kényszermunkatá­borba. A Gulágon töltött idő szenve­dései és a szabadságvágy jelent meg az 1956-os forradalom idején készült Magyar Golgota című festményén. A művészt politikai okokból évtize­dekig háttérbe szorították, és az ak­kori vezetés azt szerette volna elérni, hogy önként hagyja el az országot. Nem állíthatta ki műveit, és nem ka­pott megbízásokat sem. Először a hatvanas években Olaszországban mutathatta be képeit, amelyekkel ha­Temetik a kemping-bizniszt vendégek adnák, — belőlük pedig édes-kevés van. A Gran Camping a lakókocsis nyaralás helyét 2400-tól 6800 forin­tig adja ki, ugyanez sátorral kétszáz forinttal kevesebb, panziót pedig 15000 forintért vehet ki a pihenni vágyó turista. „Ahogy minden más cég, mi is tapasztaljuk, hogy egyre idősödő törzsközönségünk van, a fi­atalok már kevésbé keresik az efféle lehetőségeket.” A párkányi Vadas Thermálfürdő apartman-szolgáltatásai 2480 és 5160 korona (16120 és 33570 forint) között mozognak, igaz kemping-körülmé­nyekkel nem, de négycsillagos minő- | séggel tudnak szolgálni. Négy sze- j mélyre akár 16000 korona (104000 fo- | rint) is lehet a párkányi nyaralás, ha- j bár ezért a pénzért valóban mindent megadnak a vendégeknek; tisztasá­got, kényelmet, finom ételeket és fel­hőtlen szórakozást. • szalay í Folytatás az I. oldalról A nyár nagy részén 930 forintért lakókocsinkat, 420 forintért gépko­csinkat is leparkoltathatjuk a kem­ping területén, de akár üdülőházat is lehet bérelni, - 12 200 forintért.- Amíg a gazdasági helyzet gyöke­resen meg nem változik, a kemping­üzlet csak rosszabbodni fog - pa­naszkodik Csapó Zsolt, az esztergo­mi Gran Camping ügyvezető igazga­tója. — Tizenöt éve csinálom, régen még programokat is szerveztem, de ma már nincs értelme, hiszen nincse­nek annyian, hogy érdemes legyen bármibe belefogni. A dömösiekhez hasonlóan nekünk is vannak fix-be- vételeink, de a „lényeget” a beugró marosan díjat is nyert. A rendszer- váltás után nyugodtabb körülmé­nyek között élhetett, 1992-ben, hat­vanhárom éves korában bekövetke­zett haláláig. A Keresztény Múzeum időszaki kiállítótermében rendezett emlékkiállításán Losonci Miklós művészettörténész méltatta Wrábel Sándor munkásságát. Korai képein a pilisi táj szépsége és nyugalma tük­röződött, később az élet hozta törté­nelmi viharok és saját sorstragédiája szürrealisztikus látomásként jelent meg a képein élet- halál harcot vívó állatok drámai küzdelmében - mondta Losonci Miklós. Wrábel Sándor alkotásai augusztus 28-ig te­kinthetők meg a Keresztény Múze­um kiállító termében. • Muzslai Vandálok és vádaskodások A Hídlap a becsületkasszás újságterjesztés eddigi rövid pályafutása alatt meglehetősen sok mindennel szembesült. A perselyek feltörése, kifosztása tulajdonképpen várható következmény volt. Divatos kifejezéssel szólva: a „pajszeres olvasók” gyors megjelenése a közélet általános állapota miatt kódolva volt. Azonban a társadalom fejlettségének, érettségének szeizmog­ráfjaként is felfogható kezdeményezésünk - annak ellenére, hogy alig há­rom hét alatt összesen hét kasszát törtek fel - életképesnek bizonyul. Élet­képes, mert egyre többen választják az újságvásárlás eme módját. Napról- napra több lap fogy a dobozokból, és ezzel arányosan egyre többen dob­ják be becsületesen a perselyekbe a lap árát. És életképes azért is, mert la­punk piaci helyzete egyre érzékelhetőbben stabilizálódik - amelyet a szakmai ellentábor erősödő, szűkölő gyalázkodása is pontosan jelez. Ma már számukra is nyilvánvaló: a hozzájuk képest szolid technikai és anyagi háttér ellenére minden téren versenyképesek vagyunk. Véleményem szerint ezt támasztja alá, hogy már nemcsak a névtelenség homályába burkolózó internetes fórumokon, hanem a nyomtatott sajtó? ban is egyre többet foglalkoznak velünk. Mind több az alaptalan híreszte­lés és a minősíthetetlen vélemény a Hídlappal kapcsolatban. Magukat esztergominak, lokálpatriótának (?) valló szakmabeli polgárok újabban már olyasmit is állítanak, hogy sok energiával és szakmai alázattal készü­lő lapunk nem egyéb, mint „közpénzen, parkolódíjon létrehozott egoista sajtóparódia”. Súlyos szavak, különösen egy, a tisztességes és kiegyensú­lyozott, objektív újságírásba beleőszült újságíró-kolléga szájából - éppen egy konkurens napilapban közzétéve. Az igazsághoz tartozik, hogy a nem is olyan rég még a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” jelmondatot a fejlé­cén viselő, azóta színt váltott újság nemcsak velünk, hanem témaválasztá­sunkkal is egyre többet foglalkozik, miután hónapok óta egy-két napos késéssel rendre a Hídlap ötleteit dolgozza fel. Mi ez utóbbinak természe­tesen nagyon örülünk. Az már sokkal jobban fáj, hogy egy másik, egyébként a szerkesztőségünk tagjai által eddig sokra becsült újságíró-kollégának látszó személy nem átallotta azt mondani a becsületkasszás rendszerről és rólunk: az olcsó vagy ingyen elvihető lap leginkább a vécépapír helyettesítésére alkalmas... Itt tartunk ma, Közép-Európában. Nehéz bármit is higgadtan hozzáfűzni mindehhez, mert számunkra nehe­zen elfogadható, hogy az erősödő konkurenciaharcban a kenyérféltők ilyen alpári eszközökhöz folyamodnak. Miközben saját olvasótáboruk előtt nap­ról napra fennkölt módon tetszelegnek az objektív újságíró szerepében. De ha már az objektivitásnál tartunk: lapunk sohasem tagadta, hogy a keresz­tény, polgári értékeket tartja mérvadónak. Azonban az idő már azt is meg­mutatta, hogy a bennünket egyre agresszívebben támadókhoz képest csu­pán lapunk előállítási költségei alacsonyabbak, a kiegyensúlyozott tájékoz­tatásban bármikor vállaljuk az összehasonlítást bírálóinkkal. A Hídlap minden megalapozott kritikát, bírálatot szívesen lát, de a meg­alapozatlan, gyűlölködő megnyilvánulásokat, a szellemi vandálkodást nem csak elutasítja, de a mostani alkalmat kivéve a továbbiakban nem is kíván reagálni rájuk. Mert tartjuk magunkat szakmánk íratlan szabályai­hoz: kollégákról, konkurenciáról egy szót sem. Kiváltképp, mert az Olva­só nem ránk, hanem a hírekre kíváncsi. Úgy véljük, lapunk nem a köl­csönös vádaskodásokkal bizonyít legjobban, hanem a nap mint nap meg­jelenő korrekt, kiegyensúlyozott tartalmával. • Bukovics Krisztián Ne féljünk segíteni Hatékony közösségi fellépés a hirtelen szívhalál ellen - PAD program Korábbi cikkünkben ismertet­tük, hogy a hirtelen keringés­leállás túlélése alapvetően azon múlik, hogy milyen haté­konysággal működik a túlélési lánc (korai felismerés és se­gélyhívás, korai CPR, korai defibrillálás, gyors szakszerű segítség). Korai felismerés, segélyhívás A hirtelen keringésleállás szemtanúi sokszor nehezebb helyzettel találják szembe ma­gukat, mint gondolnánk. Tud­ják, hogy súlyos vészhelyzet van, de bizonytalanok, idege­sek és nem érzik kompetens­nek magukat a megfelelő se­gítségnyújtásra. Még nagyobb a bizonytalanság, ha esetleg nem is látták összeesni a sze­mélyt, csak a földön fekve ta­lálják. Azt várják, hogy a ké­sőbb érkező szakszemélyzet nyújtson segítséget. A pánik A hirtelen keringésleállás ál­dozata életveszélyes állapot­ban van. Ha senki sem segít, az áldozat biztosan meghal. Bármilyen próbálkozás csak javíthat a túlélés esélyein. Az emberek félelmét egy mó­don lehet megszüntetni: ha­tékony életmentő oktatással. Ha egy közösség felismeri a hirtelen szívhalál elleni küz­delem fontosságát, első és kiemelt kérdésként a minél szélesebb körű laikusokra is kiterjedő életmentő oktatást kell megszerveznie, ahol a résztvevők elméleti és gya­korlati tapasztalatra is szert tehetnek. néha odáig fajul, hogy bár va­lójában felismerik az ese­ményt, ezt mégsem hajlandók önmaguk sem elhinni, így még a segélyhívás is elmarad, vagy jelentősen késik. Ennek lehet egyrészt oka a valós tudás hiánya (nem ké­pes felismerni az életjelek hi­ányát), de sokkal gyakoribb a nem megfelelő beavatkozás által okozott károktól való fé­lelem. Hogy ezeket a gátakat megszüntessük, a következő­ket kell tudatosítani: Ha további információra van szüksége a témával kapcso­latban, illetve részt venne életmentő oktatáson, hívja a Magyar Nemzeti Szívalapít­vány információs vonalát: (1) 460-9211 (X

Next

/
Oldalképek
Tartalom