Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-11 / 114. szám
V Egyszuszra Ouray Miklós rovata Bálvány vagy szobor? Felállították Edvard Benes szobrát Prágában, a külügyminisztérium épülete előtt. A magvarok és németek körében felháborodást keltő eseményre 2005. május 16-án került sor. Nemcsak Edmund Stoiber, Bajorország miniszterelnöke tiltakozott ellene, hanem Magyarország külügyminisztere is. Van-e a cseheknek okuk és joguk arra, hogy a XX. század egyik legvitathatóbb politikusának szobrot állítsanak? És egyáltalán erkölcsileg elfogadható-e köztiszteletben részesíteni egy olyan embert, akinek a nevéhez bosszú, hazudozás, jogi csalás, más nemzet megcsonkításának a megtervezése és kivitelezése, jogtalan törekvések, németek és magyarok tömeges lemészárlása, a szülőföldhöz való jog megvonása, más nemzet nyelvének betiltása, az emberi méltóság durva megsértése, üldöztetés, deportálás, kiűzetés elrendelése, az emberhez méltó élet jogának a kétségbe vonása, milliók napi szenvedésének előidézése tapad? A válasz egyszerű: van okuk és joguk is, hogy azonosuljanak ezzel a férfival. Politikusi pályafutása során és halála után is azonosultak vele, ezért csoda lenne, ha most mást tennének. A kritikátlan azonosulás azonban inkább ösztönös magatartás és nem a gondolkodó, a szégyenérzettel megáldott, az elemző ember sajátja, ezen túl nem is igazán keresztény szemlélet, hiszen annak központi értéke a szeretet. A Benes-jelenségről pedig ez utóbbi mondható el a legkevésbé. A cseheknek van okuk arra, hogy Benesben az önálló cseh államiság egyik megteremtőjét tiszteljék. Kevesen tettek annyit ezért, mint ő. Csupán Masaryk viheti el előle a pálmát, akit elsőként foglaltak törvénybe, még 1935-ben. Sajátos törvény volt ez, aligha fordul elő sok hasonló jogszabály a világon. Csupán egy mondatból áll: érdemesült az állam megteremtésében. Ugyanilyen törvénybe foglalták ugyanezért még 1992-ben a szlovák Stefánik nevét, majd 2004-ben Benesét is. A szoborállítás csupán ezt követte. Tudatosítanunk kell, hogy a cseh múlt is identitászavarral terhelt, sorozatos meghasonlásoktól barázdált, a nemzetnek évszázadokon át csonka társadalmi szerkezete volt, és a Cseh Királyságot vazallusi félelem sulykolta a Német-Római Birodalom árnyékában, megérték a mohácsihoz hasonló katasztrófát is, de ezt náluk Fehérhegynek nevezik. A tizennyolcadik század végétől pedig egy megálmodott nemzeti nagyság megteremtése hajtotta őket, mint több más európai nemzetet is - a cseheket például a herderi eszme is ebbe a virtuális világba terelte. Ok is kétkövű malomban őrlődtek: rettegtek a németektől, a magyarokat pedig olyan vetélytársnak tekintették, hogy már-már elkezdték gyűlölni, no nem a cseh nép, hanem politizáló elitje. Aztán kaptak eg)’ szatócs lelkületű, és hamiskártyás erkölcsű zsenit, aki gátlástalanul képviselte a megálmodott cseh nemzeti nagyság eszméjét. Tűzön-vízen, holttesteken át. Bármi áron és sikerrel. Még a saját nemzetét és korábban létrehozott államát is áruvá tette, csakhogy bosszút állhasson a németeken és a magyarokon. Van tehát oka a cseheknek, hogy felmagasztalják Edvard Benest, mert sokat tett a cseh államiságért. De ha már a róla alkotott véleményt illetően az állami szempont a fő érték-meghatározó, akkor talán nem kellene elsik- lanunk afölött - és főleg nem a cseheknek -, hogy éppen az ő gyászos tevékenységé is hozzájárult a második világháború utáni helyzet kialakulásához, melynek következtében Kárpátalja a Szovjetunió prédájává vált és egész Csehszlovákia a Szovjetunió érdekövezetébe jutott. Emlékezetes a londoni csehszlovák emigráns kormány magatartása a jaltai konferencia előtt. Azt követelték az angoloktól, hogy járuljanak hozzá a magyarok teljes kiűzéséhez az újjáalakuló Csehszlovákia területéről. Midőn az angol kormány megbízottja, ezt visszautasította, cseh részről azt a választ kapta, hogy majd megteszik ezt saját erőből a Szovjetunió segítségével. A sors fintora, hogy Benes álma, Csehszlovákia, a második világháború után csupán addig létezett, amíg nem hullott darabjaira a Szovjetunió. Attól tartok, hogy a csehek úgy jártak Benessel, mint a jégen vágott lékben halászó róka: a nagy fogás reményében belógatta a farkát a jeges vízbe és mikor az belefagyott, azt hitte, a ráakadt hal nem engedi moccanni. Örömében húzta volna nagy erővel a vélt zsákmányt, mígnem beleszakadt a farka. Azonosulhat tehát a cseh politika vagy a cseh nép Benessel, csak kérdés, hogy melyik Benes-képet tartja eszményének: az államalapítóét, a folyékonyan rágalmazó szabadkőművesét, az 1938. október hatodikán, államfői ) tisztségéről lemondó és bölcsen nyilatkozó, majd gyáván megfutamodó j politikusét, a bosszúállóét? Sajnos, bármennyire is szeretne válogatni a j szobra előtt tisztelgő utókor, csak az egész személyiségét kaphatja, nincs j lehetősége abból csak egyet a keblére ölelni. Aki tehát szobrot emelt neki, | az nem csupán az államalapításban érdemesült embernek, hanem a fasisz- ] ta lelkületű és náci indulatú, valamint ezeket az eszméket tükröző cseleke- I detek miatt elmarasztalható politikusnak is emelt szobrot. Ebből a csapdából csak egyetlen kiút létezik: a múlt felülvizsgálata és a j lehetséges jóvátétele. De az ilyen megoldásnak éppen az ellenkezőjéről nyilatkozott közösen a szlovák államfő és a cseh kormányfő Pozsonyban 2005. június 7-én: nem engedik felülvizsgálni az elnök jogfosztó rendeletéit. Pedig lassan ez lesz Európa legnagyobb szégyene. hídlapmagazin 2005. június 11., szombat • HÍDLAP * Pilist Tisztelni Jöjjetek A Család napján nincs belépőjegy, a pénteki és szombati előadások viszont 2000 Ft-os belépőjeggyel látogathatók. A még szervezés alatt álló vasárnap esti műsor már belépődíjas lesz. ✓ Es még... Az 1300 fős - 2000 főre bővíthető - nézőtérre és a programokra érkezőket hatalmas büfésátor és látvány- konyha várja. László napja lévén a jól bevált lacipecsenyére tevődik majd a hangsúly. A rendezvény bejáratául szolgáló kaput egy székesfehérvári fafaragó, Vacsi László ajánlotta fel - szintén adományként. A 4 méter magas, 7 méter széles díszesen faragott kapun történelmi motívumok, elgondolkodtató múltbeli képek jelennek meg. Nem kis dolog, maga a kapu monumentális, hiszen ezen keresztül érkeznek majd a kamionok a rendezvény felszereléseivel. A támogatók egy része önként érkezik, nem kell szemezgetni a nagy cégek között, maguktól jelentkeznek, mint a Waldi és az Arany Aszok. Valahogy részesei akarnak lenni a pilisszántói eseményeknek. Vállalatok mellett magánszemélyek is támogatják a rendezvényt, valamint a helyi vállalkozók is kisebb-nagyobb összegekkel. Ettől érzik, hogy az övék. A Pilis ereje Nemrégiben Solymáron rendezték meg a „Pilis lelke” című eseményt. Több mint érdekes, hogy annak ellenére, hogy a falu a Budai-hegységben fekszik, mégis a Pilisben érzik magukat. A Pilis erejét bizonyítja, hogy a szántói sziklaszínházi programokon önköltségi árat kérnek a fellépők. Előadók tekintetében túljelentkezés van és van, aki csak a jövő évi eseményen léphet fel. Az idei rendezvény jó előjele, hogy a Wass Albert darabra már elővételben elkelt 600 jegy. Az egy személyes szervezőcsapat - a falu polgármestere - így jellemezte a júniusi hétvége szellemiségét: „remélem, ahogy december 21-én hegyeink mögül kiárad az ébredő, éltető fény, úgy árad szét az országban a magyar kultúra fénye is. Három évvel ezelőtt kis lámpást gyújtottunk. Aki idejön tisztelni a Pilist, magával viszi ezt a kis lángot, így terjed a Pilis fénye az egész Kárpát-medencében.” • Lőrincz Zsuzsa A fenti címet egy plakáton olvashatjuk. Figyelmes szemlélőnek megakad rajta a szeme, ahogy a színes hirdetmény szerényen megbújik a Széchenyi tér kövérre hízott hirdetőoszlopán. Csak egy kis darab papír, mégis nagy erejű dolgot hirdet. Pilisszántón ebben az évben harmadszor rendezik meg - június 24-26-ig - a „Pilist Tisztelni Jöjjetek” című három napos rendezvényt. Hogy miért menjünk, miért tiszteljük, s miért pont a Pilist? - erre az alábbi pár bekezdés adhat magyarázatot. Miért a Pilist? Pilisszántó a Pilis hegység Duna által szív alakban átölelt területének a csücskében fekszik. Ez a falu a hegység főváros felőli bejárata. Messziről látszik a fehér mészkőbánya, mely sok-sok éven át adta a lakóinak megélhetését biztosító mészégetés alapanyagát, kenyerét, a mészkövet. Az ország számára azonban ez a hegyvidék nem csak röghegységet jelent. A Pilis a Kárpát-medence szakrális helye, az újból és újból előkerülő régészeti leletek bizonyítják, a Pilisben titkok rejlenek. Történelmünk kiemelkedő fontosságú kultúrtörténelmi területe, védelmét a természeti és táj értékén túl a történelmi értékvédelemre is ki kellene terjeszteni. Pilisszántó ön- kormányzata pontosan ezt a célt tűzte ki azzal, hogy immár harmadik alkalommal rendezi meg a „Pilist Tisztelni Jöjjetek” felségjelű rendezvényét épp a névadó hegy gyomrában, az elhagyott mészkőbányában. A bányát, ahol a mai kőszínház található, három évvel ezelőtt rekultiválták, ahogy a falu polgármestere, Szőnyi József mondja: „... a tájsebet begyógyítottuk, befedtük a kultúra ragtapaszával.” Tisztelet, szakralit ás, hazaszeretet 2003. december 21-én, az újjászületés hajnalán a falu északi oldala feletti kőbányában felállították a Pilis Keresztjét. A téli napforduló napján, amikor a Földön újjászületik, éled a fény. A kereszt tölgyfából készült, adományozója, a csíkmindszenti Nagy András a Hargitáról szállította a Pilisbe - ingyenesen. Százhuszonhét évgyűrűs törzsét könnyű és jó átölelni, mert gömbölyű. Nem ismer hegyes élű oldalakat, sem jobb oldalt, sem bal oldalt. A Pilis Keresztje intőn áll a magasban, üzenve az érkezőknek: „Barátom, a Pilis kapuját lépted át, töröld meg a lábad, mintha hazajönnél és kérlek tartsd tiszteletben, ami a kapun belül van.” 2004-ben újabb adomány érkezett a Pilisbe, szintén december 21-én szentelték fel a falu feletti kőbányába helyezett zászlót. Szárnyas angyalok vigyázó ölelésében a magyar Szent Korona ábrázolása jelenik meg. Remélhetőleg a közeljövőben, úgyszintén adományokból Boldog- asszony kápolnáját szeretnék december 21-én, a családi érték tiszteletének szimbólumául felszentelni. Miért menjünk? A „Pilist Tisztelni Jöjjetek” tulajdonképpen egy fedőnév. Programjai stílszerűen illeszkednek a hely szelleméhez, és hirdetik a Pilis tiszteletre méltó erkölcsi értékeit ebben az erkölcsileg alultáplált világban. Pilisszántó egyénisége történelmi szerepében rejlik. Szeretnék elérni, mint ahogy Martonvásárról Beethoven, Hortobágyról a szürkegulya, úgy Pilisszántóról hazánk történelme jutna eszébe az érdeklődőnek. Az előző két év programjának szellemiségét folytatva az idei műsor- program három napja három értékről fog beszélni. Június 24-én pénteken este 6 órától a Hazaszeretet szolgálatát fogja hirdetni az „Ismerős Arcok” együttes a „Kormorán” együttes, végül a „Kárpátia” együttes. Június 25-én szombaton este a Pilis másik nagy erkölcsű értéke, a Hit kerül színpadra. A solymári „Cédrus” együttes a táncával, Tiboldi Mária teljesen új arcával mutatkozik be, végül egy újabb szántói Wass Albert ősbemutatóval a három felvonásos „Elvásik a veres csillag” című regény színpadi változatával tisztelegnek Pilis előtt. Az Értékrend harmadik tagja, a Család, a vasárnapot kapta. Délelőtt 10 órától könnyed, laza formában gyermekeket és szülőket szórakoztató műsorokat terveznek. Amatőr gyermekszínészek, hastáncosok, a Kolibri táncegyüttes lépnek színpadra. Délután a „Ludas Matyit”, Sólyomfi Zoltánt, a helyi folklór képviselőit, a Sztugyenka, a Páva és a fúvószenekart, valamint a „Mosoly” együttes színes előadását tűzték műsorra, utcabállal megtoldva.
