Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-06-08 / 111. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. június 8., szerda Slota elítélte a trianoni megemlékezést A szélsőséges politikus szerint kétségbe vonták Szlovákia határait )an Slota Folytatás az 1. oldalról Duray Miklós beszédét pedig nyílt provokációnak nevezte, amelyre az ál­lami szerveknek reagálniuk kellene. Az SDKÚ képviselője, Petra Masácová lapunknak elmondta: véle­ménye szerint semmilyen törvény- sértés nem történt, amikor a szlová­kiai magyarok megemlékeztek a Tri­anonról. Mint mondta, nem tartja szerencsésnek, hogy egy parlamenti képviselő ilyen módon nyilvánítson véleményt. A trianoni békeszerző­dést lezártnak tekintik, és teljes mér­tékben respektálják, ezt szükségtelen bármi módon kétségbe vonni - jelen­tette ki az SDKÚ képviselője. A képviselő nem kívánta vélemé­nyezni Slota egyetlen kijelentését sem, így azt a javaslatát sem, amely szerint Bíró Ágnes kulturális állam­titkárt Mikulás Dzurindának le kelle­ne váltani azért, amiért a hét végén részt vett a királyfiakarcsai Felvidéki Nemzeti Emléknapon. Az SNS azt is javasolta, hogy júni­us 4-ét a Szlovák Köztársaság emlék­napjává nyilvánítsák.- Az SNS nem a demokratikus po­litizálásáról híres, és nem is tesz értel­mes javaslatokat, épp ezért időfecsér- lésnek tartom Slota kijelentéseinek kommentálását - jelentette ki Petra Masácová. Hasonló álláspontra he­lyezkedik a Magyar Koalíció Pártja is.- Az MKP már hosszú ideje nem reagál Slota kijelentéseire, egyrészt azért, mert azok nem tükrözik a való­ságot, másrészt nem tartjuk olyan fontos politikai erőnek, amely meg­érdemelné, hogy egyáltalán szót ejt­sünk róla. Ugyanakkor nem mehe­tünk el szó nélkül amellett, hogy ne hasonlítanánk össze a rozsnyói naci­onalista tüntetés hangulatát és hang­nemét a királyfiakarcsai megemléke­zéssel. A kívülálló rögtön meg tudja állapítani, melyik volt az, amelyik a gyűlöletre uszított és sértő módon nyilatkozott egy másik nemzetről, és melyik volt az, amelyiken békésen emlékeztek meg a jelenlévők ­mondta lapunknak Pokstaller Lívia, az MKP sajtószóvivője. Duray Miklós, az MKP tisztelet­beli elnöke a témával kapcsolatosan lapunknak elmondta: egy jogállam­ban mondani bármit lehet, de annak a tartalmi része kérdéses. Véleménye szerint itt inkább az a gond, hogy a Slotához hasonlók a 2006-os választá­sok után is bekerülhetnek a parla­mentbe. De míg tíz évvel ezelőtt a választók 60 százalékát lehetett ma­gyarellenes jelszavakkal elkábítani, tíz évvel később csak 6-7 százalékuk dől be az ilyesminek. Más pártok je­lenleg ezt a retorikát nem használják, vagy csak nagyon óvatosan - jelen­tette ki Duray Miklós. • Czigler Mónika Cseh-szlovák összefogás Benes védelmében Tegnap délelőtt Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök és Jirí Paroubek cseh miniszterelnök kö­zösen tartott sajtótájékoztatóján Pozsonyban kijelentették: a Benes-dekrétumok újratárgyalása destabilizálhatja a közép-európai régiót, a dekrétumokra vonatkozó esetleges magyar-német revíziós törekvés pedig Szlovákia és Cseh­ország számára elfogadhatatlan. A politikusok megállapodtak abban, hogy a két ország a jövőben is támogatja egymást a kérdésben. Állampolgárság helyett nemzeti vízum a határon túli magyaroknak Folytatás az I. oldalról A Fidesz javaslatára a törvénymó­dosító javaslatba bekerült az is, hogy a kérelmezők már a folyamodáskor használhassák magyar nevüket, töb­ben válhassanak jogosulttá család- egyesítés céljából történő tartózko­dási engedélyre, illetve ne vizsgálják a lakhatás és megélhetés feltételeit, amennyiben a külföldi állampolgár­nak magyar állampolgárságú gyer­meke van. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke pótcse­lekvésnek tartja a törvénymódosítás elfogadását és egyértelműen úgy vé­lekedik, nincs a politikai pártokban valódi akarat a határon túli magya­rok állampolgárságának megoldásá­ra. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja elnöke alapvetően helyesli a döntést, mert minden lépés segít, ami megkönnyíti a határátjárást, fő­ként a kárpátaljai, szerbiai és romá­niai magyarságra gondolva szolidari­tásból támogatják a kezdeményezést, ám a mindenkori magyar kormány­nak tisztában kell lenni felelősségé­vel és átgondoltabb döntéseket kell hoznia. Bugár Béla szerint minden­képpen intenzívebb párbeszéd szük­séges magukkal az érintettekkel, il­letve a határon túli magyarok szerve­zeteivel, hiszen a Szülőföld alap tör­vény elfogadása előtt mindössze két­szer nyílt lehetőségük az egyeztetés­re, ám javaslataik közül végül egyet sem fogadtak el. Duray Miklós tisz­teletbeli elnök is elsősorban azt sé­relmezte, hogy a most elfogadott ja­vaslattal kapcsolatban egyetlen alka­lommal kaptak felvilágosítást, akkor is csak az alapelvekről, így a tör­vénymódosítás pontos tartalmát ő sem ismeri. A szándékkal magával egyetért, az viszont kétséges számá­ra, milyen formában fog mindez a gyakorlatban működni. Duray sze­rint kérdéses az is, hogy a 2007-es schengeni határnyitás hogyan érinti majd a vízum alkalmazását. Az al­kalmazhatóságon túl pedig az is bi­zonytalan, vajon egy ilyen rendelke­zés mit old meg, és vajon nem csak látszatmegoldásról van-e szó - zárta nyilatkozatát Duray Miklós. • Szabó H. Jön az eldobható pezsgősüveg Novemberig váltja vissza a Törley Pezsgőpincészet Kft. üvegeit, ezt kö­vetően eldobható palackokban hozza forgalomba a nedűt. Ezzel a Törley is csatlakozott azon gyártókhoz, akik az újrahasznosítható palackok he­lyett az úgynevezett hutatiszta flaskát használják. A cég döntését azzal in­dokolta, hogy egyre nagyobb lett a kidobásra ítélt, újrahasznosítható üve­gek száma, aminek a költségét már nem tudják vállalni. Ezen kívül már Európában is csak ebben az úgynevezett egyutas, könnyített palackban hozzák forgalomba a pezsgőket. LAP(SZ)ÉL Gulya István Kullancs és közélet A kullancs veszélyes állat. A politikát illetően, sajna, már hozzászoktunk. Azt hisszük, a közélet természetes velejárója, de higgyék el, nem. Ezt maguk a kullancsok terjesztik, miszerint fogadjuk el, hogy kellenek ők, mint az egész­séges balansz biztosítékai. Afféle jótékony ispotályok a nemzet beteg testén. Szokás ez: éppen a szöges ellenkezőjét állítani a valóságnak. Ne dőljenek be! A politikai kullancsok egyáltalán nem részesei közös dolgainknak, és ha vol­na bennem valami - és Isten ments az istenkáromlástól - a jézusi erőből és következetességből, kiűzném őket, jó messzire, el (a sivatagba), mint ami­képp a kufárokkal történt; hiszen ezek is azok, csak a becsületükkel, tisztessé­gükkel stb. kereskednek. Igen, nem tagadom, a köztársaságielnök-választás jár az eszemben egyfolytában, még a kullancsinvázió kapcsán is (vagy plá­ne?), ahol most elválik az élősködő a gazdatesttől, a kilóra megvett az elköte­lezettől - hogy a szocialista módra lealjasított választási rriizériához hűen fe­jezzem ki magamat: a szar a májtól (és tényleg én kérek elnézést). De valójában a kullancsról akartam írni, amivel mostanság minden tele van (a padlás is), elszaporodtak, talán a zavaros viszonyok - ne értsenek félre: az időjárásról beszélek -kedveznek nekik. Potyoghatnak a védtelen polgárok bőrére, szívhatják a vérüket. A hivatalos szerveknek úgyis csak arra fussa (jaj, de szánalmas ez), hogy küldje csak be a nép a bogarakat, azt' majd megvizsgálják, melyik „harap” (például: melyik terjeszti a Lyme-kórt); gvűjtse-irtsa csak a nép a parlagfüvet - mert az államnak nincs pénze rá (miért?) -, aki meg túléli, az ki is gyógyult az allergiából. És vigyék csak vissza a kis úttörők a papírt meg a vasat a MÉH-be, így hasznos ez a nemzetgazdaságnak. Komolyan mondom: egyre durvábban és pőrébben mutatkozik meg, hogy a jelen hatalomgyakorlók képtelenek túllépni önnön árnyékukon, és akkor érzik magukat jól, biztonságban (len­dületben, hehe), ha a nyolcvanas évek mentalitásához nyúlhatnak vissza. Mert ahelyett - mondjuk -, hogy gyorsan kiirtanák a kullancspopulációt (ahogy ez történik a szúnyogok esetében), csak „előremutató” terveket és tanulmányok készítenek. Amik úgy vélik, ha kimerészkedünk a szabadba, kölcsönözzünk vegyvédelmi ruhát sürgősen; akad az öltözékből még bő­ven a ieamortizált magyar hadsereg raktáraiban. Amit őrzővédő magáncé­gek biztosítanak - aranyáron. A kullancsok már a spájzban vannak! Nem kímélik a diákok pénztárcáját Folytatás az 1. oldalról A diákoknak minden esetben az adott megye székhelyére kell utazni­uk, önköltségen, pedig korábban szó­ba került és előzetes felmérést is készí­tett az OKÉV a vizsgázók számáról. Akkor arról volt szó, hogy bizonyos számú jelentkező esetén megoldható lenne a városi szintű vizsgáztatás is, tudta meg lapunk a Szent István Gim­názium igazgatóhelyettesétől. Sitku Pál elmondta, hogy többek között az ő iskolájuk is vállalkozott volna a fel­adatra. Az előzetes felmérés szerint például történelemből körülbelül negyven diák tesz emelt szintű szóbe­li vizsgát a városban, de a helyett, hogy ideutaztatná az OKÉV a három­tagú tantárgyi bizottságot, inkább a negyven diákot rendeli fel Tatabányá­ra. Az utazó tanároknak ráadásul költ­ségtérítés jár, míg a diákok önerőből kénytelenek megoldani ugyanezt. Az OKÉV szerint még mindig jobban járnak így’ a diákok, tavaly ugyanis, még a régi érettségi rendszer szerint abba a városba kellett mindenkinek utaznia, ahol a megjelölt felsőoktatási intézmény székhelye található volt. Mivel idén az érettségi egyben a felvé­teli is, vagy’ egyszer, több tárgyból tett emelt szintű szóbeli esetében többször kell a megyeszékhelyre, vagy’ Orosz­lányba utaznia a tanulóknak. Marekné Pintér Aranka, az OKÉV Közép-dunántúli Regionális Igazga­tóság Veszprémben működő hivatalá­nak igazgatója lapunk érdeklődésére azt mondta: a diákok érdekében, hogy mindenki időben megérkezzen, tíz órai kezdésre tették a szóbeli vizsgá­kat. Az írásbeliket pedig - sokszor csekély létszám esetén is - helyben, így Esztergomban is megszervezték. Ä veszprémi OKÉV három megyé­ben, Komárom-Esztergom, Veszp­rém és Fejér megyében koordinálja az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgá­kat. A korábbi rendszerhez képest előrelépésnek nevezte az igazgató, hogy' a megyeszékhelyeken sikerült megszervezni a vizsgákat. Ügy véli a 20-50 kilométeres távolságot zökkenő- mentesen tudják megtenni a tanulók, és nem kell Pécsre vagy Debrecenbe több száz kilométert utazniuk a felvé­teli miatt. Tatabánya valóban csak negyven kilométerre van Esztergom­tól, ám ha valaki busszal teszi meg ezt a távot, az körülbelül két órát jelent. Adott városon belül emelt szintű szó­belit azért sem akartak szervezni, mert ismerik egymást a diákok és a ta­nárok, és így nem biztosítható az érté­kelés függetlensége és objektivitása. Az Oktatási Műhely vezetője sze­rint ez nem jó érvelés. Sió László úgy véli e logika szerint a megyeszékhe­lyen tanuló diákok esetében sem biz­tosítható a bírálat tisztasága. Bár az OKÉV szerint az nem fordulhat elő, hogy a diákot oktató pedagógus is he­lyet foglal a tantárgyi bizottságban. • GÁL KATA Tisztázzuk a tantárgyi bizottság, illetve a vizsgabizottság fogalmát: Az új, kétszintű vizsgarendszerben minden érettségiző egy vizsgabizott­sághoz tartozik, amely a tanulói jogviszony alatt állók esetében a tanuló adott iskolájában működik. A szóbeli emelt szinten vizsgázókat a tantár­gyi bizottság értékeli, akik nem ismerik a diák írásbeli eredményét, s azt sem, hogy a.tanuló melyik intézmény diákja. A háromtagú tantárgyi bi­zottság pontozza az adott tárgyból hallott feleletet, szótöbbséggel dön­tést hoznak, a pontszámokat rávezetik az egyéni osztályozó ívre, amely visszakerül a vizsgabizottságot működtető intézménybe. Az eredményt a vizsgabizottság jegyzője rögzíti, egyesíti az írásbeli pontszámaival, ami megadja a végleges eredményt. Az érettségi vizsga bizonyítványát, ill. a tanúsítványt a vizsgabizottság állítja ki. Tengelytörő kátyúban a párkányi busz-tender Törvénysértés gyanújának árnyékában: hol maradnak az uniós alapelvek? Folytatás az 1. oldalról A határidő viszont szorít, hiszen jú­nius 30-ával lejár Párkány szerződése az érsekújvári Szlovák Autóbusz-köz­lekedési Vállalattal, a jelenlegi tömeg- közlekedési szolgáltatóval. Ha tehát nem jön létre megállapodás egy új vál­lalattal, elvileg az SAD kezében ma­radhat a buszközlekedés irányítása. Éva Blanáriková, az Országos Köz- beszerzési Hivatal illetékesétől meg­tudtuk: a szlovák jogszabályok lehe­tővé teszik bizonyos esetekben - pél­dául ha egyetlen kínálat sem érkezett a felhívásra, vagy a beadott pályázat nem felelt meg az elvárásoknak -, hogy a tender kiírója tovább folytassa a tárgyalásokat anélkül, hogy újabbat hirdetne meg. A tenderkiírónak pe­dig jogában áll meghatározni, hogy kit kér fel a további tárgyalásokra, de nem szabad új feltételekkel előállnia. Ha viszont új feltételeket hirdet meg, akkor szükséges új tendert kiírnia. Blanáriková azt is elmondta: ha a pályázó nem elégedett a döntéssel, vagy úgy érzi, hogy megsértették a közbeszerzési törvényt, fellebbezhet és az ügy kivizsgálását kérheti. Jelen esetben az esztergomi vállalkozónak lehetősége van benyújtani egy kér­vényt a párkányi városházára (!) a módosítások elvégzésére. Koós László, az Infinitours tulajdo­nosa lapunknak elmondta: még sem­miféle hivatalos értesítést nem kaptak a várostól, így a következő lépések a további tárgyalásoktól függenek. • Czigler Mónika

Next

/
Oldalképek
Tartalom