Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-04-07 / 67. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu Iskola-összevonási kavalkád Oktatási intézmények kálváriája Lekéren • HÍDLAP • 2005. április 7, csütörtök Folytatás az 1. oldalról Az intézmények igazgatói viszont nem értenek egyet az intézkedéssel. Hevesi Valéria, a lekéri óvoda igazga­tónője korábban abban bízott, hogy a két egymás melletti intézményt, a le­kéri óvodát és az iskolát költöztetik egy fedél alá, ez ellen az igazgatónő­nek nem lett volna kifogása. A jelen­legi intézkedést viszont nyakatekert- nek és sokkal költségesebbnek véli, mint az előző elgondolást. A község az összevonásokkal egyi­dejűleg elbocsátásokat is tervez, a 6 óvónő helyett csak négy maradhat, és megválnak cg)' szakácsnőtől is. Heve­si Valéria azt is kifogásolja, hogy a községháza nem kérdezte meg őt ar­ról, melyik alkalmazottat bocsássa el. A damásdi alapiskola igazgatónője, Éva Cibirová is arra panaszkodik, hogy a képviselő-testület nem vette figyelem­be a szakmai véleményüket. Elmondása szerint az intézkedés az intézmények „likvidálására” irányul, de bővebben az ügy bonyolultságára való tekintettel te­lefonon nem kívánt nyilatkozni. A képviselő-testület határozata azonban még korántsem biztos, hogy kivitelezhető, hiszen a döntésükre az Iskolaügyi Minisztérium jóváhagyá­sát kell kérni. Amennyiben ezt meg­kapják, már az új tanévben, tehát idén szeptembertől a megváltozott körülmények között folyik a tanítás. • Czigler Mónika Uj munkahelyeket kínál a Sanyo Júniustól napelemeket gyártanak Dorogon Folytatás az /. oldalról Az új üzemcsarnokban gyártott napelemeket elsősorban Németor­szágba és Spanyolországba fogják ex­portálni. A terméket részben háztar­tási, részben intézményi áramellátás kiegészítéséhez használják, alternatív energiaforrásként. Magyarországon a kereslet nem jelentős, hiszen hazai viszonylatban még nem elterjedt az új, környezetbarát energiaforrás al­kalmazása. Persze érdeklődők már vannak, főleg mióta kiderült, hogy mit fog gyártani a Sanyo az új doro­gi üzemében, de elsősorban viszont­eladók, nemzetközi piacon működő kereskedők érdeklődtek a vállalatnál, értesültünk Kalocsai Pétertől. Jelentős területtel rendelkezik a J Sanyo, amiből a régi és az új üzem ősz- I szesen tizenkilencezer négyzetméte- J ren terül el. Lehetőség a terjeszkedésre J tehát még van, és tervezik is egy újabb j gyártócsarnok felépítését. Terveik sze- j rint a következő év végére elkészülő j harmadik üzemben légkondicionáló | berendezéseket fognak gyártani. • GÁL ; £ _ J ✓ Bukovics Krisztián LAP(SZ)EL Iskola összeadás, kivonás Nincsenek könnyű helyzetben a szlovákiai kis iskolák, pláne, ha magyar tanítási nyelvűek. Sőt, valljuk be férfiasán: nehéz helyzetben vannak. Először jött a fejkvóta-támogatás, ami ugye felettébb rosszul esett az amúgy is hányatott sorsú, kis létszámú osztályokkal működő kicsiknek. Mert ugye kevés a gyerek, kevés a pénz. Szigeti László oktatásügyi államtitkár is csak a karját tudja szét tenni: ez van, nincs más hátra, mint előre, azaz sokasodjatok, szaporodjatok, akkor lesz gyerek, lesz pénz. Nem kérdés, mindkettőből hiány van jelenleg, ráadásul meglehetősen csapda gyanús a pillanatnyi áldatlan állapot: mert ugye pénz nélkül nehéz, hadd nem mondjam, kilátástalan feladat a gyerek, pláne a több gyerek vállalása, és ugye e nélkül nem átmeneti, hanem tartós állapot, mi több: tendencia lesz az iskolák összevonása, fogyatkozása. Az átmeneti megoldás, amit a pillanatnyi helyzetben kínálni tudnak az oktatásért felelősek, nem tűnik túl biztatónak: összevonni iskolát és óvodát, egy fedél alatt a 4-5 éves gyerekek és a nyolcadikos kamaszok, nos kicsit bizarr, de semmiképpen nem egészséges koprodukció. Nem szólva arról, ha olyan szálak kuszálják tovább a dolgot, mint például a lekéri intézmények esetében: az egyik j iskola a másik helyére, az óvoda az első iskola helyére, és így tovább, j Ezután majd mehet a templom a kocsmaudvarra, a krimó meg az { önkormányzati hivatalba - már elnézést a durva párhuzamért. Szóval az ilyen összevonások, nem hinném, hogy a diákok érdekeit szolgálnák. Persze szegény ember vízzel főz, és pillanatnyilag ennyi van, de a dolgon nincs mit szépíteni, mint ahogyan magyarázni sem érdemes. Nem jól van ez így, és attól tartok, a közeljövőben nem is lesz máshogy, ami korántsem az egyes kisközségek, az iskolák igazgatói, pláne nem a diákok bűne, mintahogyan - véleményem szerint - nem is a jelenlegi helyzetben több gyereket vállalni képtelen szülők hibája, hanem - persze honnan is tudnám én - valószínűleg az oktatásügy és a pénzügy csalfa összefonódásaiban kell keresni a bibit. Addig pedig, amíg az illetékesek nem veszik a fáradtságot, hogy határozott lépéseket tegyenek az ügyben, nem marad más, mint az államtitkár úr javaslata: Kezeket széttenni, I sokasodni, akkor majd lesz elég gyerek, lesz pénz, meg amit akartok... Élőben közvetítik a vatikáni temetést / Április 18-án ül össze a pápaválasztó konklávé Kivetítőn keresztül kísérhetik fi­gyelemmel II. János Pál pápa gyász- szertatását az esztergomi tanítókép­ző főiskola hallgatói és dolgozói pénteken. Esztergomból az utazási irodák nem indítottak különbuszokat a Szentatya temetésére, amely után tíz nappal, vagyis április 18-án ül össze az új katolikus egyházfőt meg­választó bíborosi konklávé. Nem lesz tanítási szünet a pápa te­metésének napján, pénteken az eszter­gomi Vitéz János Római Katolikus Ta­nítóképző Főiskolán, tudtuk meg az intézmény egyik munkatársától. Ugyanakkor a díszteremben felállított kivetítőn élő tévéközvetítésen nézhetik meg az egész szertartást azok a hallga­tók és tanárok, akik szeretnék. Pénte­ken reggel hét órakor gyászmisét tarta­nak az esztergomi Bazilikában is, míg a hétvége miserendje változatlan: szom­baton este hattól, míg vasárnap reggel hétkor, fél tizenegykor és este hatkor tartanak szentmisét. A görög-katolikus templomban pénteken este hat órától tartanak megemlékezést Cselényi Ist­ván lelkész vezetésével és több vidéki lelkésztárs segítségével. Az utazási irodák nem indítanak Esztergomból zarándokbuszt a Vati­kánba, a Szentatya temetésére. Az IBUSZ ugyan központilag elkezdte a szervezést, végül mégsem kelt útra egyetlen járat sem. A budapesti köz­ponti iroda olasz referense, aki a szervezéssel foglalkozott, elmondta: a ravatalozásra indították volna a bu­szokat, és az utat hétfőn kezdték el szervezni. Az időszűke miatt azon­ban nem volt elég jelentkező, így meghiúsult a kezdeményezés. A zarándokutak szervezésével fog­lalkozó fővárosi Makrovilág Utazási Iroda munkatársa elmondta: a halál­hír bejelentése óta folyamatosan in­dítanak buszokat a Vatikánba. Több, mint ezren utaztak már el Budapest­ről és több vidéki nagyvárosból. Az utolsó csoport tegnap délután négy­kor indult a temetés helyszínére. A lemaradó néhány személy pedig ma utazik a helyszínre repülőgéppel. Régiónk felvidéki részéről nem indí­tottak autóbuszjáratot a pápa temetésé­re, de a Pozsony-nagyszombati Érseki Hivatal szerint az ország területéről több plébánia is jelezte, hogy autóbusz­okkal készülnek Rómába. Tegnap Nyit- ráról például már három órakor elindul­tak a zarándokok. A Szlovák Püspöki Konferencia 120 férőhelyes repülőgépet indít péntek hajnalban Pozsonyból. Az érseki hivatal a hívek számára szálláshe­lyet nem tud biztosítani Rómában, mi­vel azokat a temetés időpontjának kihir­detésékor azonnal lefoglalták. A szlovák utazási irodáknak viszont még sikerült 2000 helyet biztosítani Rómában a szlo­vák zarándokok számára. Zselízről sem indítanak autóbuszt, Galgóczi Rudolf esperes-plébános úgy döntött, inkább otthon emlékeznek. Itt pénteken 1700- kor a helyi Szent Jakab templomban tar­tanak gyászmisét a pápáért. • Gál Kata, Czigler Mónika A magyar határőrség is felkészült II. János Pál pápa temetésével kapcsola­tos várható határforgalmi helyzetre. Az április 8-i, pénteki római temetési szertartásra utazó hívek zökkenőmentes, biztonságos, gyors és kultúrált át­lépésének biztosítása érdekében a határőrség felvette a kapcsolatot a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konferencia képviselőjével, és előrejelzést kért az esetleges nagy számú csoportos utazásokról és várható irányairól. A határ­őrség soronkívüliséget biztosít az érintett határátkelőhelyeken a csoporto­san, busszal és utaslistával rendelkező, a temetési szertartásra igyekvő uta­soknak. A határőrség a hazánkon átutazó, a temetéssel összefüggésben belépni szándékozó külföldiek - elsősorban lengyel állampolgárok - várha­tó megjelenésére előrejelző rendszert szervezett a szlovák hatóságokkal. Közösen pályázhatnak a régió települései A határmenti együttműködés új lehetőségeket ad az Eurorégiónak Folytatás az I. oldalról Nyár elején lehet benyújtani az Európai Uniós régiós pályázati kiírá­saira a régió stratégiai programját, amely tartalmazza a pályázati projek­teket hosszú távon meghatározva az Ister-Granum Eurorégió fejlődését. A bemutatott projektek felölelik a ci­vil szervezetek működését és forrás bevonási képességét az egész eurórégióra vonatkozóan, foglalkoz­nak az iparfejlesztéssel, mezőgazda­sággal és környezetvédelemmel, hu­mán- és rendszer infrastruktúrával, közlekedéssel, turizmussal, kultúrá­val. Az iparfejlesztés területén pél­dául az Ister-Granum Eurorégió Vállalkozási Logisztikai Övezet a magyar oldal ipari és a szlovák ol­dal logisztikai hátterének az össze­kapcsolását célozza meg. Vállalkozási területek kialakítása az erorégió terü­letén címmel pedig öt új vállalkozási övezetet alakítanának ki Párkány, Oroszka, Szőgyén, Zseliz, valamint Piliscsaba, Leányvár, Pilisjászfalu és az Ipoly menti Vámosmikola, Szokolya települési központokkal. Az ipar, a turizmus, a humánerőforrás és minden egyéb fejlesztéséhez szükség van a közlekedés regionális fejleszté­sére, közúton, vasúton, vízi úton egy­aránt, valamint az Ipoly-hidak felépí­tésére a magyar-szlovák határ men­tén. A régió fejlesztési programjában erről is készültek projektek. A régió humánerőforrás fejlesztésénél gon­doltak a felnőtt képzésre, a munkaerő - fejlesztésre egy modellprogram ke­retében, a regionális egészségügyi központ tevékenységére, készült pro­jekt a régióban található felsőoktatási intézmények közös stratégiájának el­készítésére. Turizmus és idegenfor­galom vonatkozásában különleges projektnek számít a Duna felett át­ívelő VINA Visegrád-Nagymaros Függővasút, a Hegyestető panoráma centrum kiépítése, kerékpáros és fa­lusi turizmus fejlesztése az Ipoly és a Garam folyó mentén, a régióban ta­lálható vízimalmok felújítása és tu­risztikai hasznosítása, valamint az Ister-Granum Eurorégió borút megvalósítása. A bemutatott projek­tek kiegészítéseként többek közt ja­ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ vasolták a kistelepülések műemléke­inek felújítását, amelyre az adott községeknek nagyon nehéz forrást előteremteniük. Az Ister-Granum Eurorégió Köz­gyűlése elfogadta a régió fejlesztési programját. Következő napirendként beszámoló hangzott el az eurorégió INTERREG II1./A pályázaton való indulás lehetőségeiről. Most először indulhat az Ister-Granum Eurorégió olyan uniós pályázaton, amelyet ki­mondottan a magyar-szlovák határ­menti települések számára írtak ki. Az elfogadott közgyűlési határoza­tok alapján 17 határon átnyúló regio­nális fejlesztéseket biztosító projekt­ről készítettek tervezetet az Ister- Granum Eurorégiós iroda munkatár­sai, amellyel az eurorégió települései közösen eurorégióként pályázhat­nak. Mivel a pályázatok benyújtásá­hoz önrész szükséges, ezért április 20-ig a települések képviselő-testüle- teinek döntést kell hozni arról, hogy vállalják -e a rájuk eső önrészt akkor is, ha a pályázatok között rájuk vo­natkozó rész nem szerepel. Az INTERREG I1I/A-PHARE CBC pályázatokra benyújtásra kerülő pro­jektek között szerepel az lpoly-hi- dak, tervezése és építése, a meglévő kerékpárutak egységes hálózatba kö­tése, határon átnyúló tömegközleke­dés kialakítása, regionális komposz­táló megvalósíthatósági tanulmánya, regionális könyvtárhálózat kialakí­tása, regionális egészségügyi in­tézmények együttműködése, megvalósíthatósági tanulmány készítése a regionális borkultúra fejlesztésére és turisztikai kihasznál­hatóságára vonatkozóan. A tanácsko­zás során Asbóth Sándor, a szlováki­ai Dunamocs polgármestere bejelen­tette, hogy képviselő- testületi ülésen már tárgyalták az Ister-Granum Eurorégió INTERREG III/A pályá­zatról szóló előterjesztést, és vállal­ták a 17 pályázati projekt rájuk eső, összesen 476 ezer forintos önrészét. A vita során Drapák Károly , Muzsla polgármestere hangsúlyozta, hogy a regionális szemléletnek kell érvé­nyesülnie a képviselő-testületi dön­tésekben, hiszen az a település, ame­lyik most ugyan nem érdekelt a pá­lyázatokban, de a rá eső önrészt vál­lalva segíti a másikat, a következő uniós pályázati kiírásnál már lehet, hogy számára hasznos segítséget kaphat a régió többi településétől az önrész vállalásával. • MUZSLAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom