Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-06-02 / 107. szám
HÍ DLAP • 2005. június 2., csütörtök RÉGIÓ www.istergranum.hu Nincs betegcsere, de igény volna rá A szlovák biztosítók miatt késik a határtalan betegellátás és szállítás Új korrupciócsúcs Szlovákiában Menesztik az MKP csúszópénzt elfogadó földhivatali igazgató jelöltjét Folytatás az 1. oldalról Jelenleg még mindig folynak a tárgyalások a magyarországi Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az öt szlovák egészségbiztosító között. Erős András, a váci kórház igazgatója korábban reményét fejezte ki, hogy mind az öt szlovák biztosítóval sikerül megegyezniük. Igor Bystry, az ipolysági kórház igazgatója lapunknak elmondta: véleménye szerint azért késik a két ország közötti megállapodás, mert a szlovák biztosítók július 1-jétől részvénytársasággá alakulnak. Csak akkor várható előrelépés, ha ez a folyamat a szlovák oldalon befejeződik. Esztergomban is a szlovák egészség- ügyi biztosítók átalakulása fékezi a tárgyalásokat. Mint tudjuk, a Vaszary Kolos Kórház eddig csak a Sideria-lstota biztosítóval szerződött betegeket tudja kezelni, amelynek viszont térségünkben kevés ügyfele van. Pák Gábortól, a kórház orvos-igazgatójától megtudtuk, hogy egy másik szlovák egészségbiztosítóval is tárgyalásokat folytatnak, de ennek a nevét nem kívánta elárulni. Pedig csak arra volna szükség, hogy részvénytársasággá alakuljon a biztosító, így leghamarább júliusban születhet meg a szerződés. Pák Gábor szerint a többi biztosítót is megkeresték ajánlatukkal, de velük kapcsolatban még nem történt előrelépés. Egy másik fontos ügyben sem történt még érdemleges elmozdulás, pedig nagyon fontos volna, hogy Szlovákiából a mentők az esztergomi kórházba szállíthassanak betegeket. Ma ez csak életveszély esetén oldható meg.- Ebben a kérdésben jogszabálymódosításokra lenne szükség. Az a gond, hogy a mentőknek, amikor átlépik a határt, el kellene könyvelniük egyes gyógyszereket, amelyeket magukkal hoznak. Az adminisztratív eljárás viszont nagyon bonyolult. Amíg az országhatár a két ország között végleg nem légiesül, ez az állapot biztosan nem változik - jelentette ki Pák Gábor. • Cz. M. Vladimír Palkó, a belügyi tárca vezetője, új szlovák csúcsként jellemezte a rendőrség nagy májusi fogását, amikor sikerült lebuktatniuk Gál Lászlót, a Nagyszombat megyei földhivatal igazgatóját. A korrumpált megyei hivatalnok azért kért csúszópénzt egy vállalkozótól, hogy szántóföldjét soron kívül épít-, kezési telekké nyilvánítsa. Előlegként másfél milliót kapott, a korrupcióellenes alakulat tagjai viszont a pénz átvételekor lefülelték. A Magyar Koalíció Pártját (MKP) a botrány kellemetlenül érinti, hisz a MKP jelölte őt a földhivatal igazgatói posztjára. A botrány kipattanása után Simon Zsolt, az agrártárca vezetője sietett bejelenteni, hogy me- neszti a kenőpénzt elfogadó hivatalnokot, emellett nagy valószínűséggel kizárják az MKP-ból is. A kormánypártok közül már valamennyi elkönyvelhetett magának egy-egy korrupciós botrányt. Ilyen volt többek között Pavol Rusko gazdasági miniszter (ANO) zsarolási ügye, az SDKŰ és a KDH gyanús pénzügyi támogatása. A horogra akadt nagy halak közül ez idáig Gabriel Karlin, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (LS-HZDS) besztercebányai képviselője tartotta a szlovák csúcsot. Öt egymillió korona csúszópénz átvételekor kapcsolták le a rendőrök. A közvélemény eléggé egykedvűen fogadta Vladimír Palkó bejelentését. Az emberek zöme ugyanis úgy véli, hogy míg olykor-olykor egy-egy Gál- féle formátumú hal horogra akad, addig a nagy cápák továbbra is háborítatlanul halásznak a zavarosban. Egyébként számos olyan korrupció- gyanús ügy még elevenen él az emberek emlékezetében, amelyeket a rendőrségnek nem sikerült megnyugtatóan felgöngyölítenie. Elég, ha csak Pavol Kanis, a Dzurinda - kormány egykori védelmi miniszterének kacsalábon forgó házára, vagy Vladimír Meciar exkormányfő trencsénteplici luxusvillájára gondolunk. • Oravetz Vezetékváltás Párkányban Csak rossz emlék marad a postai sorban állás? Eltűnhetnek a sárga postai csekkek, de valakinek fizetnie kell a folyószámlanyitást A párkányi képviselő-testület keddi ülésén jóváhagyta a Szent Imre tér, a Sobieski-, Tűzoltó- és Sládkovicova utcák közvilágítását és hangszóróit kiszolgáló vezetékek felújításához szükséges 120 ezer korona felhasználását. Az említett vezetékek és világító- testek a Nyugat-szlovákiai Energetikai Művek (ZSE) tulajdonában lévő betonoszlopokon lógnak, amelyeket a vállalat a közeljövőben le fog cserélni. A régi vezetéket és világítótesteket a ZSE értelemszerűen már nem akarja az új oszlopokra visszahelyezni, ezért levélben fordultak a városi hivatalhoz, hogy az önkormányzat miképpen képzeli el e vezetékek felújítását. Az önkormányzat a felújításhoz szükséges 120 ezer korona értékű beruházást a költségvetésben előre nem látható kiadásokra elkülönített alapból fogja finanszírozni. • (zc) Folytatás az 1. oldalról OTP Direkt programja biztosítja, hogy csoportos átutalási megbízásnál negyvenöt forintba kerül egy tranzakció. Elektronikus számlacsomagjuknak köszönhetően pedig havi ezerkétszáz forintért korlátlan számú átutalást intézhet az ügyfél. Tokodi hangsúlyozta, hogy a bank sms- szolgáltatásával számlakontrollra is lehetőség nyílik, s a számlatulajdonos sms-ben minden esetben jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a felkínált tranzakciót. E lehetőségek hatására kaphatott lábra a találgatás a sárga csekkek megszűnéséről, amit egyébként Tokodi Gábor cáfolt is. A Magyar Posta Rt. szóvivője, Tomecskó Tamás kérdésünkre elmondta: olyan népszerű alapszolgáltatás a csekkek fogadása, hogy szóba sem jöhet ennek megszűntetése. A Posta tavaly 240 millió darab csekket fogadott, 2541 milliárd forint értékben, így elmondhatjuk, hogy a csekkes befizetés népszerűsége töretlen, sőt, mennyisége évről évre növekszik. Tomecskó szerint érthető, hogy bizonyos szolgáltatók szeretnének részesedni a Posta bevételeiből, ezért más alternatívákat dolgoznak ki a számlák befizetésére, ám a banki átutalások még többe kerülnének az ügyfeleknek, mint a csekkes befizetés - állította. A Posta számára egy-egy csekk felvétele és kezelése szolgáltatótól függően 55- 73 forintba kerül, a befizetett összegnek pedig 3,2 ezrelékét vonják le. A Komárom-Esztergom Megyei Vízmű pénzügyi vezetője, Vasi Imre szintén elképzelhetetlennek tartja az elkövetkezendő néhány évben, hogy megszűnjenek a csekkek. Véleménye szerint nincsen más alternatíva, mivel lakossági folyószámlával az ügyfeleknek alig húsz százaléka rendelkezik. Az ilyen számlák esetében alkalmazott csoportos átutalási megbízás azonban gyors, hatékony és gazdaságos ügyintézést tenne lehetővé - ismerte el. Hosszú éveknek kellene eltelnie ahhoz, hogy a lakosság körében elterjedjen az informatikai kultúra és általánosan alkalmazottá váljanak az e-banki szolgáltatások. Vitathatatlan azonban, hogy a banki átutalások mellett a csekkfeldolgozás is jelentős költségekkel terheli a szolgáltatókat, különösen a csekkek előállítása és kitöltetése. Vasi Imre szerint a Vízműnek csak annyiban lenne érdeke a csekkek megszüntetése, hogy felgyorsulna a pénzmozgás, de a Postának ma fizetett költségeik továbbra is megmaradnának, csak azokat a bankok tennék zsebre a folyószámlák kezeléséért. A Hídlap értesülései szerint egyáltalán nem igaz, hogy Európa más országaiban idegen lenne a postai pénzbefizetés. Például Hollandiában évtizedek óta működik egy hasonló rendszer, annak ellenére, hogy a holland posta évekkel ezelőtt már próbálkozott más módszerekkel is. Akkor a csekkforgalom csupán három százalékát sikerült átterelni a banki átutalások területére. Magyarországon azért is népszerű a csekkes befizetés, mert így van lehetőség a határidős számlák kitolására, sokan vannak ugyanis, akik mérlegelve a havi kiadásokat, bizonyos fizetési kötelezettségeket elhalasztanak. Állandó banki átutalásnál ez lehetetlen, mivel a bank a megadott napon mindig utal a folyószámláról - feltéve, ha fedezetet talál. Ráadásul, ha cégek esetében nincs kellő fedezet, bankoktól függően még bírságot is kiszabhatnak a pénzintézetek az ügyfelekre. • Juhász Regina LAP(SZ)ÉL Gulya István Postaprognózis „-Jóska, levelet hozott a posta” (a dalban így hangzott el: posta) - énekelte egykor szép kappanhangján Paudits Béla. A régi kabarékupié hosszú időn keresztül mit sem vesztett aktualitásából, nevezetesen, hogy létezett egy ködmönkés-fel- öltős zöld színű bácsi, aki tisztelgett a nép mindennemű gyermeke előtt, és küldeményeket nyújtott át a címzettnek, amelyek a reggeli gyorssal érkeztek, magukba szívva a vasutas kollégák mahorkáját (Fecske, Románc, majd Symphonia). Könnyen meglehet, hogy nemsokára mindez végleg a múlté. A postára, mint szolgáltatásra, cudar idők járnak, más kérdés az intézmény; rövidke ám tartalmas élettapasztalattal a hátam mögött állíthatom, nem a remény, hanem a bürokrácia hal meg utoljára. Hiába próbálkozik a vezetés, miszerint a hivatalokban - mondjuk - a tíz ablakból kettő üzemel, és beteg nyugdíjasok, aktív keresők - „csak kiszaladok feldobni egy levelet az apeknek, Mancikám” - vállat a vállnak vetve két szólamban hörögnek, a postaküldeményeknek lassan befellegződik, annyi és kampec. Vagy kampeca, hogy a Jar Jár Binks- és sms- függő kisiskolás korosztály is értse. Mert ma már nem (vagy alig) létezik a bércetli, s minden munkaadó utal, a népeknek számlája van (ha akarja, ha nem); innentől kezdve csökken a postai utalásforgalom. Mivel ha a kis kuzinomnak közvetlenül befizetve a számlavezető bankjába küldök apanázst, nem kerül egy fillérembe sem, csak ahhoz kell jelentős türelem, hogy a megasztáros ambíciókat dédelgető vegzált tekintetű kasszírnő gesztusait elviseljem, melyekkel azt adja tudtomra, minő egy felesleges férge vagyok én a földnek a koszos ötezer forintommal. Na meg de: a posta. Képeslap, különösen távirat helyett ott van az sms. Technikailag nálam jóval képzettebb unokaöcsém fennállása tizenhárom éve alatt egyetlen levelet-képeslapot, főleg táviratot nem szövegezett, ellenben mobiltelefonján óránként születik egy üzenet (szöveggel, képpel), és CD-t is tud írni, igazi kalóz (mint mindenki), a félszemű Iustitiával olykor egymásra kacsintanak. Aztán meg a csomagküldés is ma már úgy működik, hogy futárszolgálatok hozzák-viszik a dobozokat, és bizony egyáltalán nem vészes árakon, az egyre dráguló postai kínálattal nagyon is versenyképesen. És még eg)' intő jel a posta (mint szolgáltatás) tönkremenetelében: a kistelepüléseken a hivatalok bezárása, ami nem csupán azért veszteség, mert a helyi hímek nem tudnak udvarolni az ott szorgoskodó kisasszonynak, hanem mert (egyebek mellett) egy-egy ilyen kis házacska a közösségi élet színtere volt. A magam részéről úgy hiszem, nem biztos, hogy kacsa a postai csekkek megszűnése. Bár (az ideiglenes) kormány szerint nem-lesz-posta- privatizáció (lassan és sokszor mondják). Pedig ez így nem mehet tovább. A postát sürgősen át kell alakítani. Ám ahogy azt Jar jár Binks mondja: „ahho1 meg guba kell. Maxi sok.” A jövőben a határőrség várakozásmentesen, soron kívül lépteti át a Magyar Posta nemzetközi járatait a határátkelőhelyeken. A Posta és a Határőrség érdekeit is egyaránt szolgálja az együttműködés, ami a későbbiekben kiterjed a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatokra is - mondta Kovács Iván, a határőrség szóvivője. Ezentúl kiemelten kezelik majd a határ menti településeken dolgozó postások és mobilpostások védelmét. A jövőben jelentősen nőhet a megállapodás következtében a Posta szolgáltatásainak színvonala, mivel eddig a határforgalomtól függően akár napokat is késhetett a nemzetközi küldemények feldolgozása. A kezdeményezés legfontosabb következménye, hogy pontosan tervezhető lesz a küldemények menetideje, így feldolgozása is. Egy Esztergomból Párkányba feladott levél ezentúl akár két nap alatt is a címzetthez érhet, szemben a korábbi egy hetes kézbesítési idővel - tudtuk meg Tomecskó Tamástól, a Magyar Posta szóvivőjétől.
