Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-28 / 104. szám

/Ill extra £ • HÍDLAP • 2005. május 28., szombat hídlap Jazz a platánok alatt Hetedszer rendezik meg a Jazztergom-fesztivált Minden elfogultság nélkül: a Jazztergom bejött: a maga nemé­ben páratlan kultúr-összeröffenést hívva életre. Idén folytatódik a so­rozat, júliustól a nyár végéig min­den csütörtökön jazztó'l lesz han­gos a város. Heckel Zoltán produc­er szerint a tavalyi év elsöprő sike­rét követően idén is számítanak a turistákkal, alkalmi jazz-rajongók- kal kiegészülő, folyamatosan duz­zadó közönségükre.- Hogy értékeled a múlt évi Jazzter- gomot?- Az új koncepció, - mely szerint a Jazztergom két hónapon át tartó „min­den héten jazz!” - programsorozat le­gyen, megfűszerezve egy valóban lát­ványos és nagyszabású nyitó, és záró gálával, minden túlzás nélkül mond­hatom: nagy sikert aratott. A változa­tos és színvonalas koncertek rendre ki­elégítették a jazzközönség igényeit. A programsorozatra a zárógálán a Buda­pest Jazz Orchestra elsöprő sikerű koncertje tette fel a „koronát”.- Az első és legfontosabb: idén kikkel ta­lálkozhatunk a csütörtöki „szeánszokon "?- Idén is világhírű muzsikusok te­szik tiszteletüket az esztergomi jazz- közönségnél, néhány nevet említe­nék a teljesség igénye nélkül: Jávori Quartet & Ann Malcolm (USA), Dick de Graaf ( N ) és Szakcsi Laka­tos Robert trió, Balázs Elemér Group, Ricardo Salsa Club, Szakcsi Trió, Fodo, és természetesen ismét ellátogat hozzánk a Budapest Jazz Orchestra. Valamint egy igazi ínyencség lesz egy kétnapos prog­ram: „ Jazz in memóriám Bartók Bé­la” - Nemzetközi jazz- és kortárs ze­nei szemle a zeneszerző halálának 60. évfordulója tiszteletére.- Van-e olyan fellépő, akit már régóta próbáltatok meghívni, de csak idén sike­rült - vagy idén sem, de jövőre hátha?-Nincs különösebben, a tervezett programot sikerült összeállítani, bár jö­vőre tervezünk egy külföldi igazi „jazz nagyágyút” meghívni, de ezt még nem szeretném elárulni - idő előtt.- Mennyire drága mulatság a Jazzter­gom? (No és persze: megéri-e ?)- Számunkra sosem a profitszerzés volt a cél. A városi önkormányzat és néhány egyéb vállalkozó támogatásá­val hozzuk létre a fesztivált, s a pénz minden esetben maradéktalanul el­megy. A nyitó és a zárógálát kivéve a programok ingyenesek a közönség számára. S hogy nekünk és nekik megéri? Nem is kérdés...-Az elmúlt években változott vala­mit a közönség összetétele? Általában kik alkotják a Jazztergom törzsközönségét?-A közönség összetétele teljesen vegyes, a fiatalabbaktól az idősekig minden korosztály megtalálható. Van természetesen egy állandó közönség, aki minden alkalommal ott van, ezen­kívül még egyre többen jönnek a fő­városból és más városokból konkrétan a koncertekre, és természetesen az ép­pen a városban tartózkodó turisták al­kotják a Jazztergom közönségét. • Szalay Álmos Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy 1998 egy ködös és/vagy esőáztat­ta őszi estéjén bizonyos „bézbólsapkás pecafüggő”, egy „betűtévesztő szem­üveges magyartanár” és egy „messziről jött kövérember” összehajolt, hogy milyen jó volna egy könnyűzenei fesztivál Esztergomban, ahol. A történet­hűség kedvéért meg kell említenünk egy „harciművész-nagymestert”, aki tulajdonképpen az egyik ötletgazda volt, miszerint a blues az jó, s ez terebé­lyesedett ki össz-könnyűzenei mustrává. Azért is, mert számtalan jó kis csa­pat muzsikált helyben, akik nem, vagy alig jutottak lehetőséghez, pláne egy - szó szerint - nagy (vagyis: nagyszámú) közönség előtt, jó minőségű tech­nikán (mert azért már a kor meghaladta a Vermona-hangfalakat). S persze szempont volt az is, hogy mennél több magyarországi nagyobb ne­vet megszólítsanak a fiúk, hogy elhozzák ide a minőségi könnyűzenét. Titok­ban már ekkor hatalmas külföldi sztárokra (is) gondoltak, s bizony elhangzott a U2, a Red Hot Chili Peppers, a Metallica vag)' George Michael neve - a srá­cok nem válogattak a műfajokban -, és hát megrészegültek a lehetőségektől. Váltás. És aztán. Az első Fesztergom, 1999 után nyilvánvalóan sok-sok víz lefolyt a Dunán, és gazdagodtunk a tapasztalatokkal. Számos tudnivalót a' saját kárunkon tanultunk meg, hogyan kell jól és hatékonyan megszervezni egy nyári nagyfesztivált, hogy az minél több embernek okozzon felhőtlen örömet. Nem állítom, hogy felkészültségünk mára elérte lehető legnagyobb kiterjedését, de dolgozunk a projekten, rajta vagyunk az ügyön, és esztendő- ről-esztendőre csiszoljuk és csinosítjuk a fesztivált. Nagy hirtelen nem tudnám pontosan felsorolni, ki mindenki előadó (együt­tes, zenekar, szólista stb.) fordult meg Esztergomban, és még inkább a bőség zavarával küszködnék, ha azt kérdeznék tőlem, melyik koncert tetszett a legjob­ban. Azt tudom, hogy a lassan a rossz értelmű konzervatív magatartásba for­duló barátom nálunk maradt meg igazán nyitottnak, vagyis, hogy - zenei érte­lemben (is) - itt hagyta tágra nyitottan kicsi szívét és lelkét, hogy beáradjon raj­ta a számára az új muzsika. Részben ebből szűröm le a tanulságot, hogy a Fes­ztergom egy értékhordozó, az újdonságokra éber szemű (és fülű) fesztivál, de hát ezt elsősorban a közönség dönti el. Mármint kiket szeretne látni, mi tetszik neki - aztán ebbe beleszól a pénz (de nem sírnék, köszönjük szépen, megva­gyunk, igyekszünk meg is maradni, jók lenni, hozni a formánkat és így tovább). Előfordultak persze tévedések - és itt végképp nem példálóznék, meg nem bánt­va senkinek az ízlését, a kedvencét -, amikor egy-egy fellépő nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. Ám ezt ellenpontozta néhány „meglepetés” zenekar, akik vi­szont sokkal nagyobb érdeklődést vonzottak, és remek hangulatot teremtettek. De hát, érzésem, és, remélem, az igazság szerint a fesztivál-hangulattal sosem volt baj, a Fesztergomnak az évek során kialakult egy speciális íze, színe, amire azt mond­hatjuk, a miénk - már hogy az itteni embereké; a „mi kis szórakoztató szigetünk”, ahol a „kincs”, a „jól-érezzük-magunkat” minden évben megtaláltatik. S köszönjük az itteni (és a túlparti) emberek irántunk való jó indulatát - mindazon sok ezrek ne­vében, akik fesztiváloznak -, hogy türelemmel viselik a négy nap forgatagát, az esetlegesen ezzel járó kényelmetlenséget. A magam részéről hiszem, hogy aki ellá­togat a Fesztergomra, megérti mindezt, és csatlakozik a vidám-örömös emberek tö­megéhez, és azt mondja, nem is olyan vészes a dolog, és kell ez a pezsgés. • Gulya IstvAn Az összeállítást szerkesztette: Bukovics Krisztián v ■ ­Dorog, 2005. június 3., 17 óra Művelődési Központ (MUKI) Beszédet mond: Schmitt Pál Házigazda: Meggyes Tamás Felszólal: Grosics Gyula, Kiss Antal, Lengyel Zoltán Fellépnek többek között: Beregszászi Olga, Ferenczy Csongor, Maczkó Mária, Sasvári Viktor, Vikidál Gyula A Sajtóklub képviseletében: Bencsik András, Szentmihályi Szabó Péter, Tóth Gy. László Műsorvezető: Ókovács Szilveszter A Fesztergomról szubjektív szemmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom