Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-27 / 103. szám

4 HÍDLAP • 2005. május 27., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Első lépés a gyógyszer-liberalizáció felé Mélyen a zsebünkbe nyúlhatunk, ha szabadárassá válnak a gyógyszerek Kormányválság Martin Frone miatt Bizalomhiány miatt a miniszter lemondását követelik Szlovákiában Folytatás az 1. oldalról A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, Hávelné Szatmári Katalin la­punknak elmondta, hogy a törvény következtében a hatósági árrés alól vonnák ki a TB által nem támogatott készítményeket, melynek következté­ben valóban előfordulhat, hogy a tő­keerős patikák tönkreteszik a kisebb gyógyszertárakat. Hávelné szerint ezt semmiképpen nem szabadna enged­ni, mivel a betegek érdekeit kell szem előtt tartani - ők nem tehetnek arról, hogy az egészségbiztosító bizonyos készítményekre nem ad támogatást, így ahhoz még drágábban juthatnak csak hozzá. A szakma meglepődött a döntésen, mivel a törvénytervezet egyeztetési folyamatába a minisztéri­um végig bevonta a Gyógyszerész Kamarát, és a szabadárassá tételről szó sem volt. Hávelné az ezzel kapcso­latos egyeztetést hiányolja, illetve egy viszonyítási alap közzétételét, ami a betegeket segítené, hogy tisztában le­gyenek a készítmények valódi árával. A kormány célja a későbbiekben, hogy a vény nélkül kapható készít­ményeket benzinkutakon és bevásár­lóközpontokban is árusítani lehessen a házhozszállítás mellett. A megyei Gyógyszerész Kamara szerdán ülésén tárgyalta az ügyet, és arról határoztak, hogy együttesen lépnek fel a kormány gyógyszer-li­beralizációs törekvései ellen - mond­ta Nemeskéri Edvin. • Juhász Regina Vény Vénnyel nélkül Aspirin Protect 928 Ft 93Ft (trombózi ellen) Astrix 627Ft 95 Ft Tabletta Analgetica 253Ft 25Ft (fajdalomcsillapító) Megint drágul a mindennapi kenyerünk Vagy emel, vagy tönkremegy a sütő- és malomipar Folytatás az 1. oldalról Az áldatlan állapotok kezelésére különböző bejelentések hangzottak el, melyből kiderül, hogy legalább tíz-tizenöt százalékos áremelésekre lenne szükség még júniusban a liszt esetében. Makay György szerint az a malom, aki a gazdaság kényszerére sokat engedett áraiból, most igyek­szik majd visszakapaszkodni, így csak ezekben az esetekben kell na­gyobb mértékű emelésre számítani. Az idő szorít, mivel még az aratás előtt bevételhez kell jutniuk a mal­moknak, hogy a bankok továbbra is finanszírozzák az ipart. Verly József, a Magyar Pékszövet­ség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az ipar alultámogatottsága mi­att a pékségek harminc százaléka be­zárhat, ha nem tudják érvényesíteni áraikat. Mindenképpen a szakma le­értékelésének tekintik, hogy egy gombóc fagyi áráért már lehet kapni egy kilogramm kenyeret, és mégis óriási felháborodás kíséri a tervezett árkorrekciót. Valójában a sütőiparban is tíz-tizenöt százalékos emelésre len­ne szükség július elsejétől, ami a szin­ten tartáshoz lenne csak elegendő. Az emelés valódi mértéke attól is függ, sikerül-e megállapodni a pékeknek a kereskedőkkel. Verly József hangsú­lyozta, hogy a boltokban látható ár nem az előállítás költsége, mivel arra még rájön a tizenöt százalékos Áfa és a kereskedelem nem elhanyagolható haszna is, míg a pékek gyakran nulla százalékos haszonkulccsal dolgoznak. Amelyik pékségnek tehát nem sike­rül a kereskedőkkel reális árat kihar­colni, menthetetlenül tönkremegy. • JRG Folytatás az 1. oldalról- Úgy gondolom, a KDH-nak, lát­va a nyilvánosság és a parlament nyomását, keresnie kellene az oktatá­si miniszter helyébe valaki mást. Ez a helyzet ugyanis sem a pártnak, sem magának a miniszter személyének nem kedvező. Egyértelműen krízis- helyzet uralkodik a kormányban. Ennek szerintem elejét lehetett volna venni, ha egymás között a pártok meg tudnak egyezni - nyilatkozta la­punknak Anton Blajsko (HZDS). Az oktatási miniszterrel kapcsolatos bizalmi szavazás jelenlegi eredménye Dolnyík Erzsébet (MKP) oktatási szakértő szerint várható volt. Ahhoz ugyanis, hogy a parlament bizalmat szavazzon a miniszternek, a kormány- koalíciónak kellett volna biztosítani a többséget, viszont az ANO most is - mint legutóbb - kivonult a szavazáskor az ülésteremből. A képviselő szerint más körülmények között valóban el­képzelhető lenne, hogy a miniszter le­mond. De ha ezt mégis megtenné, vé­leménye szerint akkor sem oldódna meg a helyzet. Sőt, kifejezetten veszé­lyes lenne, mert ebben az esetben fel­tehetőleg további miniszterek leváltá­sára kerülhetne sor. Ez akár a kor­mány szétesését is eredményezhetné.- A szakmai részét illetően fel kell tenni a kérdést, hogy ki lenne az, aki magára vállalná egy ilyen tárca mű­ködtetését a választások végéig. Ilyen rövid idő alatt ugyanis már nem lehet érdemi lépéseket tenni. Feltehetően te­hát a miniszter nem fog lemondani posztjáról - jelentette ki Dolnyík Er­zsébet, aki szerint a HZDS és az ANO hozzáállása is tisztességtelen volt.- Az ANO sajnos az utóbbi időben több olyan lépést tett, ami egyértel­műen^ koalíciós szerződés megszegé­sével határos, esetenként pedig kifeje­zetten megsértette azt. Nem szavazták meg a kormányprogramban szereplő felsőoktatás reformját, ráadásul az ok­tatási miniszterrel kapcsolatos maga­tartásukkal nagyon veszélyes helyze­tet teremtenek. Én csak reményke­dem, hogy a másik három koalíciós párt - beleértve az MKP-t is - kézben tudja tartani a kormány jövőbeni tevé­kenységét. Ez ugyanis eg)' „adok-ka- pok” helyzetet teremtett a keresztény- demokraták és a liberálisok között - mondta lapunknak Dolnyík Erzsébet. A KDH elnöke, Pavol Hrusovsky kijelentette, hogy a pártnak nincs az el­len kifogása, hogy előre hozzák a par­lamenti választásokat. Dolnyík Erzsé­betnek viszont az a véleménye, hogy előrehozott választások nem lesznek.- Itt nemcsak a kormánykoalíció­ról van szó, hanem arról is, hogy a parlamentben van néhány újonnan szerveződött politikai csoportosulás, akinek nem jönne jól az előrehozott választások kiírása. Feltehetőleg ez tehát nem fog bekövetkezni — jelen­tette ki Dolnyík Erzsébet. • Czigler Mónika A kereszténydemokraták az oktatá­si reform elutasítása után nyíltan bírálták Pavol Ruskot, a liberálisok frontemberét, akit szerintük lobbi­csoportok irányítanak. A KDH sze­rint a kormány és egész Szlovákia számára a legnagyobb problémát Pavol Rusko személye jelenti. Az ANO azt fontolgatta, hogy a KDH-t ezen kijelentéséért rágalmazás mi­att feljelenti. Később azonban úgy döntött, hogy nem dől be a keresz­ténydemokraták provokálásának. Szlovákia az időt húzza Bős-ügyben? A szakértői tárgyalások pótcselekvések és vizet sem kapunk eleget Diplomáciai vihar előtt Pozsony és a Vatikán? Kitiltanák az iskolákból a hitoktatást és korlátoznák a diákjogokat Folytatás az 1. oldalról Illés Zoltán szerint legfőképpen és kizárólag a vízelosztás kérdéséről kel­lene tárgyalni a két félnek, mert Ma­gyarországnak joga van a mindenkori átlagos vízmennyiség 50 százalékára. Illés szerint, ha másként nem megy, újra a hágai bírósághoz vagy az Euró­pai Tanácshoz kell fordulni annak ki­mondása érdekében, hogy ez a víz- mennyiség jár-e, és ha igen, mikor és milyen formában bocsátja ezt a szlo­vák fél Magyarország rendelkezésére (emlékezetes, hogy a frissen megala­kult szlovák állam egészen egyszerű­en saját területére terelte a Dunát a '90-es évek elején - a szerk.!). Ezek a szakértői tárgyalások kizá­rólag Szlovákiának kedveznek, mert egyértelműen az időhúzást szolgálják - vélekedik Illés, hozzátéve, hogy a gazdaságtalan működés miatt északi szomszédunk előbb-utóbb kénytelen lesz bezárni a bősi erőművet. A leg­nagyobb baj persze, hogy míg az első hágai döntés is a környezetvédelmet helyezte előtérbe, mindmáig pusztul a szigetközi élővilág az elterelt víz miatt. Hazánk ugyanis csupán az őt megillető vízmennyiség töredékét kapja, a Dunát elterelő zsilipek eköz­ben a bősi erőmű felvízcsatornája mellett valósággal elárasztják életet adó vízzel a felvidéki Csallóközt is. A Magyarország és Szlovákia (eredeti) országhatárát jelentő Oreg-Dunában viszont pang a víz, a korábban gazdag állat- és növényvilágáról híres ma­gyar oldali holtágak egy része pedig időnként ki is szárad. A Duna hajózhatósága, a bősi vízi erőmű és több természetvédelmi kérdés lesz a témája a hétvégén, má­jus 27-29. között Dunapatajon szerve­zett nemzetközi konferenciának is - mondta el Droppa György, az egyik szervező-előadó, a Duna Kör tagja. A konferencián többek között részt vesz a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára és a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium hajózási főosztályvezető­je. A fő téma a Transz-Európai Köz­lekedési Úthálózat (TEN) megvaló­sulása lesz, főként a Duna felől vizs­gálva elsősorban környezetvédelmi szempontokat hangsúlyozva. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Az alsó tagozatban tavaly tették választhatóvá a tantárgyat. Szigeti László oktatásügyi államtitkár sze­rint a jelenlegi a helyes megoldás. — Senkit sem kötelezünk arra, hogy a hitoktatást válassza. A szülő, illetve a tanuló dönti el, hogy mit akar láto­gatni. A kettő egymás mellett megfér, ebben semmi kifogásolnivalót nem látok - jelentette ki Szigeti. Tóth László, a Hitoktatási Köz­pont vezetője szerint ez nemcsak po­litikai, hanem egyházi kérdés is. Ha a Smer keresztülvinné akaratát, az dip­lomáciai problémákat vetne fel a Va­tikán és Szlovákia között.- Néhány évvel ezelőtt a Szentatya kimondta, hogy az állam köteles le­hetővé tenni a vallási nevelést. Az egyház tehát szorgalmazza, hogy ne csak a felső, hanem az alsó tagozato­kon is választható legyen a hittan. A Smer kezdeményezése ezért nagy visszalépést jelentene. Már csak azgrt is, mert Szlovákia és a Vatikán között életben van egy szerződés, amelyben Szlovákia arra kötelezte magát, hogy biztosítja a hitoktatás lehetőségét. A Smer kezdeményezése tehát egyfajta izolációhoz vezetne, és messzemenő következményei lehetnének - mond­ta lapunknak Tóth László. A Smer emellett azt is javasolta, hogy a tananyag tartalmát 60 száza­lékban központilag, 40 százalékban pedig maguk az iskolák határoznák meg. Ez viszont Szigeti szerint nem új dolog, hiszen az Oktatásügyi Mi­nisztérium jelenlegi közoktatási ter­vezetében is szerepel. A párt emellett szorgalmazza a nul­ladik osztály kötelezővé tételét is, mi­vel szerintük a gyerekeknek az iskolá­ba lépés előtt már tudniuk kell kom­munikálni, és ismerniük kell a higié­niai szokásokat. A minisztériumhoz hasonlóan a párt szeretne több teret hagyni az alkotókészségnek, vissza­szorítva ezzel a memorizálást. A pe­dagógusok helyzetére vonatkozólag viszont egy külön törvényt alkotná­nak. Szigeti ezzel szemben úgy gon­dolja: nincs szükség külön jogsza­bályra. A minisztérium jelenleg is foglalkozik a kérdéssel, és még ebben az évben minisztériumi rendeletet szeretnének kibocsátani, ami a peda­gógusok továbbképzését és előmene­telét hivatott biztosítani. A Smer azt is javasolja, hogy a ve­gyesen lakott települések iskoláiban azonos óraszámot biztosítsanak szlo­vák nyelvből és anyanyelvből. Az oktatásügyi államtitkár szerint ez most is így van, a párt semmi újat nem követel. Szigeti szerint a tárca minden ér­telmes javaslatra nyitott, ami a köz­oktatást szolgálja. A minisztérium által kidolgozott közoktatási tör­vénytervezettel kapcsolatosan azon­ban szkeptikus. Kijelentette: a jelen­legi koalíciós viszonyokra való tekin­tettel nehéz elképzelni, hogy az ANO támogatná azt a reformterve­zetet, amit a KDH minisztere, va­gyis Martin Frone terjesztene a par­lament elé. Véleménye szerint mini­mális az esély, hogy átmegy a re­formtervezet, ennek ellenére be fog­ják azt terjeszteni. • CzM Még mindig kevés a szakképzett magyar hitoktató Felvidéken. Tóth Lászlótól, a Hitoktatási Központ vezetőjétől megtudtuk, hogy bár a ma­gyar hitoktató képzés 1991-ben megkezdődött Szlovákiában, ám csak hároméves kurzus formájában.- Ekkor még a szlovák nyelvű hitoktatóképzés is csak gyerekcipőben járt. Jelenleg a győri Hittudományi Főiskolára járnak Felvidékről, az itt kapott oklevelet elismeri Szlovákia is. Szlovákiában ugyanis egyelőre nincs lehetőség arra, hogy magyar nyelven tanulják a hitoktatást. A nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara tavaly fel­kínálta a lehetőséget, hogy induljon magyarul is képzés, de az egyházon belül ennek ellenzői akadtak. Erről az igényünkről azonban nem mon­dunk le -jelentette ki Tóth László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom