Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-25 / 101. szám

4 RÉGIÓ www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. május 25., szerda Még mindig eladatlan a tavalyi termés Már érik az idei gabona, de a tavalyi még a raktárakban Üj határátkelő nyílhat az Ipoly mellett Újjáépítenék a Helemba és Ipolydamásd közti hidat Folytatás az 1. oldalról A gazdák azt remélik, hogy júniu­sig meg tudnak szabadulni a tavalyi terméstől, erre azonban kevés az esély. Szolnoki Istvántól megtudtuk, hogy Szlovákia erre a célra eddig megközelítőleg 1,2 milliárd koronát fordított, de hogy a további felvásár­lásokat miből fedezik, azt egyelőre még az érintettek sem tudják. A közelmúltban egy holland expor­tőr 51,5 ezer tonna szlovák búzát ex­portált a tengerentúlra, de ez koránt­sem oldotta meg a gazdák gondjait. Szolnoki szerint a búzától és az árpá­tól Szlovákia csak augusztus végére tud leghamarabb megszabadulni, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy az elsősorban az unión belül értékesíteni kívánt, a gazdáktól nagyrészt felvásá­rolt kukorica sorsa mi lesz. Magyarországon még rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában. Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal sajtószóvi­vője elmondta, hogy a legfrissebb A százezres büntetés sem visszatartó erő Sokan az utolsó pillanatra hagyták az adóbevallást Az adózók körülbelül húsz száza­léka hagyta az utolsó napra, vagyis május 20-ra személyi jövedelem­adó-bevallásuk postára adását Ko- márom-Esztergom megyében. A be­vallások folyamatosan érkeznek a tatabányai hivatalba, feldolgozásuk még egy hétig is eltart. Múlt hét péntek volt az önadózást választó, egyéni vállalkozói tevékeny­séget nem folytató, illetve áfafizetésre nem kötelezett, adószámmal nem ren­delkező magánszemélyek szja-beval- lásának leadási határideje. Ezen a na­pon több mint kétezer-nyolcszáz iratot vettek át személyesen a Komárom- Esztergom Megyei APEH tatabányai központjában. Ez azt jelenti, hogy az adókötelesek körülbelül húsz százaléka hagyta az utolsó pillanatra a beadást. Pontosan még nem tudni, mennyien késtek le a határidőről, de biztos, hogy nem érkezett meg mindenkié. Kará­csonyi Norbert, a bevallási osztály ve­zetője tájékoztatta lapunkat arról, hogy pontos adtok körülbelül egy hét múlva várhatóak, hiszen a pénteken postára adott bevallások a hét elején érkeznek be a hivatalba, ezek feldolgozása pedig időigényes. Az utolsó napon vallók száma tízezerre tehető a megyében, országos szinten pedig körülbelül negyvenezerre. A határidőt elmulasztók az adózás rendjéről szóló törvényben foglal­taknak alapján százezer forintig ter­jedő büntetéssel sújthatok. A boríté­kon lévő postai bélyegző alapján álla­pítják meg, hogy kik adták fel késve a bevallást. A büntetés kiszabásánál egyéb körülményeket is mérlegel­nek, így a késés idejét, az illetőnél előfordult-e már ilyen eset és persze azt, hogy mit tartalmaz a bevallás. • Gál Kata LAP(SZ)ÉL Bukovícs Krisztián Attila és a Csallóköz balladája Netene! - hördült fel Slota vezér, midőn a csallóközi szoboravatásról érte­sítették követei. Attila, a hun emlékműve törzsünk szomszédságában?! Nem ér, nem ér, nem ér! - helyeselt a szókimondásáról és dührohamairól híres vezér maroknyi csatlósa. Kard ki kard, azaz elő a fizetett hirdetésekkel és csapjunk a közepibe! - ordította a vöröslő fejű törzsfő, és már diktálta is a csengő aranyakkal megfizetett korabeli Kódex írónak, a meglehetősen furcsa rendszerrel üzemelő Sita nevű ügynökségnek a hadüzenetet. (Megjegyzés.: a legenda szerint e becses hírírók információinak kétes mivolta folytán született meg később az átlátok a szitán kifejezésünk). „A nemzetiek és a civilizált Szlovákia határozottan visszautasítja Attilát, e barbár hun módszereket alkalmazó kegyetlen zsarnokot” - diktált Slota vezér, miközben kedélyesen kibillegett a fogadó tornácára és senkitől nem zavartatva könnyített magán az alant éljenző tucatnyi zsoldosának legna­gyobb örömére. Imigyen megnyugodva kissé nyugodtabb hangnemben folytatva abszolút idő és történelmi ismeret zavarokkal küszködve Attilát előbb Dzsingisz kánhoz, majd Napóleonhoz, Hitlerhez és Sztálinhoz ha­sonlította. (Mesélik, a következő féldeci borókapálinkát követően a sort - mindenki számára érthetetlenül - Vörös Erikkel, Zinedine Zidanennel és Michael Jacksonnal folytatta.) A szót tett követte, változatos magyarellenes lázálmokkal terhelt horkolás, majd hirtelen hajnali riadás. Miután a maroknyi törzs dicső vezére fátyo­los szemmel megismételte a teraszos-könnyítős mutatványát, zavartan va­karta meg kobakját. Hol a fenében is tartottam - dünnyögött maga elé. Ahhh, hát persze, az a gaz, a rettenetes lator, az ország megrontója, a gaz­dasági mutatók lenyomója, a provokátor, az elnyomó, a tátrai vihar oka! Attila, kinek az irredenta önkormányzatok szobrot emeltek, nevét szájukra vették, céltudatosan provokálnak és .......” Na ebből elég, sóhajtott fel a fentieket jegyző európai krónikás valamikor Krisztus után 2100-ban, és egy laza mozdulattal kitépte a lapot. Magya­rok, hunok, Attila és Hitler, szezon és fazon egybekeverve. Hihetetlen, hogy abban az időben micsoda barbár állapotok uralkodtak, hogy egy ilyen elmére egyáltalán papírt és teret pazaroltak. adatok szerint 4,2 millió tonna gabo­nát ajánlottak fel intervenciós felvá­sárlásra a magyar gazdák. Az eddig felvásárolt gabona mennyisége 24 millió tonna, további 600 ezer tonna esetében pedig folyamatban van a gabonaátvétel. A hiányzó raktárka­pacitások biztosítása érdekében a mi­nisztérium bevonta a közraktárakat, de még további raktárakat is szeretne bevonni. Szlovákiához hasonlóan Magyarországon sem valószínű, hogy megürülnek a raktárak az új termés betakarításáig. Soproni el­mondása szerint viszont Magyaror­szág a rendeletben előírt időpontig, vagyis legkésőbb július 31-ig szeret­né felvásárolni az összes felajánlott gabonát, de hogy a terveket valóban meg tudják-e valósítani, meglehető­sen kétséges. • Czigler Mónika Fokozottan ellenőrzött vendéglátósok Május közepétől a nyitrai kerület­ben a rendőrség egy akciót indított el, amelynek a célja, hogy visszaszorítsák az alkohol eladását 18 év alatti szemé­lyeknek. Az ellenőrzéseket szúrópró­baszerűen végezték a vendéglőkben, éttermekben, diszkókban és a kulturá­lis rendezvényeken. Az első héten az akcióba csak a nyitrai kerületben 194 rendőr kapcsolódott be, amely során a 217 étterem közül 17 esetében észleltek szabályellenességet. Az akció során nemcsak az intézményeket, hanem 790 személyt is ellenőriztek, amelyből 158 18 évnél fiatalabb volt, 18 vendég pedig 15 évét sem töltötte be. Az üzemveze­tő törvénysértést követ el, ha a 18 év­nél fiatalabb személynek ad el alko­holt, mivel így az alkoholizmus terje­dése elleni védekezést fékezi. Folytatás az 1. oldalról Az egyes tárcák képviselőin túl megyei képviselőket választottak be az említett vegyes bizottságba, amely egy elfogadott alapszabályzat szerint dolgozik. Javaslatokat, ajánlásokat fo­galmaz meg a kormánynak, annak szerveinek és az önkormányzatok­nak. Az Ipoly-hidakkal kapcsolatban április végén tartott ülésük eredmé­nyeként az első lépcsőben nyolcat - köztük a helembait is - javasolták fel­újításra. Arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy folytatni kell a szak­tárcák közötti egyeztetéseket, és ál­lamközi szerződésben kell rögzíteni az Ipoly-hidak újjáépítését. Az ügy előmozdítása érdekében már eddig is komoly erőfeszítéseket tettek az érintett önkormányzatok az Ipoly Eurorégióban és az Ister- Granum Eurorégióban. A Helembát Ipolydamásddal összekötő híd eseté­ben a helembai önkormányzat is be­segíthet, hisz a leendő hídhoz vezető út a község közigazgatási területén található. Egyébként Helembánál mintegy 350 millió forint ráfordításá­val 45 méter hosszú kétsávos híddal lehetne orvosolni az Ipoly képezte akadályt. Míg a szlovákiai oldalon 80 méter, a magyar oldalon 500 méter hosszú utat kell építeni. Elsődleges feladat, hogy beinduljon az engedé­lyezési folyamat. Az uniós pénzek le­hívásához létfontosságú, hogy a me­gyei fejlesztési tervben szerepeljen a beruházás. A leendő helembai híd mellett sokat nyom a latban, hogy új­jászületését mind az Ipoly Eurorégió, mind az Ister-Granum E'urorégió szorgalmazza, és valójá­ban egy régebben létező építmény üzembe helyezéséről van szó. Ezen kívül a megye régió- és területfejlesz­tési terveiben is szerepel a híd felújí­tása. Idén nyolcmillió koronát külö­nített el a megyei önkormányzat a Garamkövesd és Helemba közötti útszakasz rekonstrukciójára. A helembai híd hozadéka a közvet­lenül érintett kistérségek számára fel­tehetően hasonló lenne, mint a Mária Valéria hídé Párkány és Esztergom vonatkozásában. Elsősorban a turiz­mus (a Duna bal partján megépíten­dő kerékpárút elengedhetetlen része), gazdasági és társadalmi kapcsolatok, fellendülésére lenne pozitív hatással. • Oravetz Ferenc Kérdőjelek a felsőoktatásban A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul az új törvény miatt Majálisi hangulat Piliscsabán. Vége a felhőtlen egyetemi éveknek? Folytatás az 1. oldalról Az sem tisztázott például, hogyan és milyen feltételekkel folytathatja ta­nulmányait a diák, amennyiben telje­sítette a hároméves alapképzést és a mesteri fokozatot szeretné elérni, va­gyis egyfajta „vakrepüléssel” kezdi ta­nulmányait - fogalmazott a politikus. Ezen túl arra vonatkozóan sincsenek megbízható felmérések, vajon a mun­kaerőpiacon milyen lehetőségek fo­gadják az új, „alapdiplomásokat”. Az államilag finanszírozott hat félév után a hallgatóknak csak mintegy 35 száza­léka számára lesz biztosított az ingye­nes „mesterképzés”. A legtöbb euró­pai országban ennél szelídebben sza­bályozzák az átállást, jóval több dön­tési szabadságot kapnak az egyes ok­tatási intézmények, akiknek tíz-tizen­öt évük van a lassú átrendeződésre. A most elfogadott törvény apró módosí­tások helyett teljesen új alapokra he­lyezi a felsőoktatási rendszert. 2006 szeptemberétől a bölcsész és társada­lomtudományi karokon kötelező ér­vénnyel lép érvénybe a szabályozás - tájékoztatott a képviselő. Sió László helytelennek tartja a minisztérium azon döntését, hogy az ingyenes okta­tás felvételi keretszámait a demográfi­ai mutatókhoz, illetve az érettségizők számához igazítja, ahelyett, hogy ugyanannyi pénzből több diáknak nyújtana lehetőséget államilag finan­szírozott képzésen részt venni. Horn Gábor SZDSZ-es képviselő szerint a törvényt eleve meg sem sza­vazták volna, ha bármilyen alkot­mánysértő eleme. „A szabályozás egyértelműen az intézményi autonó­miát segíti elő, azt pedig be kell látni, hogy az önrendelkezés bizonyos koc­kázattal is jár. A magántőke bevoná­sa a felsőoktatásba elkerülhetetlen, mert az utóbbi tizenöt év alatt mint­egy megháromszorozódott a hallga­tói létszám és a jelenlegi infrastruk­túra komoly fejlesztésekre szorul” - fogalmazott Horn. A képviselő cáfol­ta a Fidesz állítását, miszerint nem egyeztettek a kellő alapossággal a fel­sőoktatási szakmai szervezetekkel, az ellenzék által túl korainak ítélt beve­zetést pedig azzal indokolta, hogy még így is épphogy sikerül a rend­szert 2010-ig teljesen összehangolni. A Pázmány Péter Katolikus Egye­tem rektora, Fodor György arról szá­molt be, hogy maximálisan -felké­szültek az új képzési rendre. A kato­likus egyetem abból a szempontból szerencsésnek mondhatja magát, hogy mivel egyházi fenntartással működik, néhány stratégiai változta­tás nem érinti, nem kell például úgy­nevezett gazdasági irányító testületet létrehozniuk A törvényről az a véle­ménye, valószínűleg még sok módo­sításra, finomításra lesz szükség, mert a valódi problémák csak a gya­korlati működés során derülnek ki. Azt is hangsúlyozta, félő, hogy a fel­sőoktatási szabályozásban túlzottan eltolódnak az arányok a piaci szemlé­let felé és a társadalmi igények kielé­gítésére való koncentrálás talán a leg­fontosabbat, az egyetemek saját „szellemiségét” veszélyezteti. • szabó hajnal Az árvíz által elsodort helembai Ipoly-híd

Next

/
Oldalképek
Tartalom