Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)
2005-05-25 / 101. szám
o/l 20 05. május 25., szerda ORBÁN Szí. VII. Gergely pp. és Szt. Orbán pp. napja III. évfolyam, 101. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Papp Krisztina győzelme Papp Krisztina győzelmével ért véget a 17. Libresse Női Futónap és Mozgásfesztivál Budapesten ...................................................................7. OLDAL El készülnek a parkolók Május végéig befejezik a párkányi sétálóutca átalakításához kapcsolódó új parkolók építését ....................................................................5. OLDAL Erdélyben és a Felvidéken is szemfényvesztés a magyar autonómia? MAGYARORSZÁG A román kormány a múlt héten elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet, amely a kulturális autonómia lehetőségét is tartalmazza. A kormánydöntés megosztja a romániai magyarokat, egyesek ezt az RMDSZ önbecsapásának nevezik. A szlovákiai magyar politikusok is úgy tartják, hogy a kormánydöntés nem jelent megoldást a romániai magyarság kérdésére. A tervezet vitáját a bukaresti parlament hamarosan napirendre tűzi. A törvénytervezet jogi keretet biztosít a kisebbségek érvényesüléséhez, közösségek fejlődéséhez, valamint hagyományaik ápolásához. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes üdvözölte a jogszabály elfogadását. Elmondta: heteken keresztül folyt a vita a tervezetről, a koalíción belül többször is egyeztetni kellett. A jogszabállyal kapcsolatosan a vélemények azonban megoszlanak. A hét végén Nagyváradon megtartott Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) konferenciáján többen hevesen bírálták a javaslatot. (folytatás az 5. oldalon) Még eladatlan a tavalyi termés Már érik az idei gabona, de a tavalyi még a raktárakban SZLOVÁKIA A küszöbön van az új aratás, a szlovák és a magyar gazdák azonban még mindig a tavalyi termés eladásával küszködnek. Az intervenciós felvásárlás során csak a felkínált mennyiség mintegy felét sikerült a két államnak felvásárolnia. Szlovákiában a felkínált meny- nyiség 506 ezer, Magyarországon 4,2 millió tonnát tesz ki. Több mint 273 ezer tonnát vásárolt fel eddig Szlovákia abból az 506 ezer MAGYARORSZÁG Az Európai Unió négy tagországában már kötelezővé tették az autósok számára a megkülönböztető mellény viselését, hazánkban viszont még jogszabályi tervezet sincs erre vonatkozóan. Magyarországon még szó sincs arról, hogy kötelezővé tennék a sárga tonna gabonából, amelyet a szlovák gazdák ajánlottak fel intervenciós felvásárlásra - tudtuk meg Szolnoki Istvántól, a kifizető ügynökség igazgatójától. A mezőgazdászok a mai napig nem tudják, mikor tudnak megszabadulni a tavalyi terméstől. Az idő viszont sürget, hiszen már a nyakukon van az idei aratás, kell a hely a magtárakban. Attól tartanak, hogy ha az állam nem vásárolja fel tőlük időben a terményt, nem tudják hol tárolni az idei termést. Az államnak kötelessége a segítség, ám a szűkös anyagi keretek ezt akadályozzák. (folytatás a 4. oldalon) fényvisszaverő csíkos mellény használatát az autósok számára, mégis tízezer számra vásárolják a nagyáruházakban. Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában számon kérheti és bírságolhat érte a rendőr, ha az autópálya szélén világító mellény nélkül száll ki az autós. Magyarországon az erre vonatkozó jogszabály megalkotásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lenne az illetékes. (folytatás az S. oldalon) Kérdőjelek a felsőoktatásban MAGYARORSZÁG A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a hétfőn elfogadott új felső- oktatási törvény miatt. Az ellenzéki párt véleménye szerint ugyanis a törvény több erősen vitatható rendelkezést is tartalmaz. Az úgynevezett „bolognai folyamathoz” csatlakozó országoknak főként az intézmények átjárhatóságát biztosítva egy egységes képzési rendszer szerint kell átalakítaniuk a felsőoktatásukat. Ez általában lassú és megfontolt folyamat, többlépcsős átmenetet igényel. A lényeg az úgynevezett lineáris, három- lépcsős oktatásra való áttérés, mely az eddig különálló főiskolai és egyetemi képzést váltaná fel három év utáni „kilépési lehetősséggel”. A most elfogadott törvénynek - bár többéves előkészítés és egyeztetés előzte meg - a Fidesz szerint számtalan tisztázatlan pontja maradt, elhamarkodott, és igazságtalan szabályozással jár. Sió László, a Fidesz Oktatási Műhelyének vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy nem teljesen fedi a valóságot az az állítás, miszerint a minisztérium megvárta volna a teljes konszenzust a felsőoktatási szervezetek részéről. (folytatás a 4. oldalon) Kockázatos a fényvisszaverő mellény Egyelőre nem kötelező’ de az autósok körében rendkívül kelendő Úgy adnak, hogy közben elvesznek Elhamarkodottak a családtámogatási rendszer változásai MAGYARORSZÁG A kormány újabb lépéseként bizonyos jövedelemszint felett megszüntetné az adókedvezményt, a rászorulóknak pedig magasabb családi pótlékot biztosítana. Elsősorban a több- gyermekes, alacsony jövedelemmel rendelkező családokat kívánja támogatni az új rendszer, ám az érintettek nem bíznak a terv sikerében. A leányvári Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, Csörgics Andrea kérdésünkre elmondta, hogy mindenképpen üdvözlendő a kormány elképzelése, amennyiben valóban a rászorulókon segít majd. Az egyesülethez tartozó ötvenkét családból sokan vannak, akik nem tudták eddig igénybe venni az adókedvezményt, hiszen alacsony jövedelem mellett az adó is alacsony. Régóta vártak már a hasonló helyzetben lévő családok ilyen kezdeményezésre. A Fidesz részéről Harrach Péter, véleményezte az elhangzottakat, aki elhamarkodott pótcselekvésnek minősítette a Gyurcsány-kormány 100 lépés programját. Szerinte a probléma az, hogy egy logikusan felépített rendszerbe ötletszerűen nyúlt bele a kormány anélkül, hogy átgondolta volna a lehetséges következményeket. Komoly társadalompolitikai problémát okozhat, ha éppen a legnagyobb terhet vállaló rétegtől akar támogatást elvonni a kormány, és azt egy olyan réteghez kívánja átirányítani, akiknek nincs aktív munkából származó jövedelmük. Csökkenne tehát a segélyek és bérek közötti különbség, és ezzel együtt vélhetően a munka társadalmi megbecsülése is. (folytatás az 5. oldalon) Uj határátkelő nyílhat az Ipoly mellett a Újjáépítenék a Helemba és Ipolydamásd közti hidat Az Ipoly 181 kilométeres hosszú határt képez Magyarország és Szlovákia között. Egy 2003-ban készült tanulmány szerint az egykor üzemelt 47 Ipoly-híd közül 29 esetben megoldható ezek felújítása, nyolcnál - köztük a helembainál - pedig az úthálózat rendbetétele sem jelentene különösebb anyagi megterhelést. A Helembát Ipolydamásdtól elválasztó Ipolyon már a XIX. században is állt egy fahíd, majd később komp segítségével tartottak fenn kapcsolatot a két település között. A tervezett nagymarosi vízlépcsőre való tekintettel 1989-ben az Országos Vízügyi Beruházási Vállalatnak köszönhetően új hidat kapott az említett két település, amelyen keresztül egy ideig elsősorban munkagépeket és építőanyagot szállítottak a nagymarosi vízlépcsőhöz. A vízlépcső építésének felfüggesztése után a hidat csak alkalomszerűen nyitották meg nevezetesebb ünnepek alkalmával a kishatár- forgalom számára. Az elmúlt években azonban egy árvíz után a megrongált szerkezetet elbontották. 2001-ben életre hívtak egy 15 tagú magyar-szlovák vegyes bizottságot, amelynek elsődleges feladata a határ menti együttműködés elősegítése. (folytatás a 4. oldalon) Ha most előfizet a , garantált ajándékot kap: Ha most félévre előfizeti a Hídlapot, mi 6400 Ft-ért egyéves előfizetést adunk. Ezenkívül az első 500 megrendelő szendvicssütőt vagy CD-s rádiómagnót választhat, garantált ajándékként. Megrendelőszelvény a 8. oldalon.
