Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-24 / 100. szám

4 HÍDLAP • 2005. május 24., kedd RÉGIÓ www.istergr-anum.hu Nincs birkatürelme a juhászoknak Sem érdekképviselet, sem támogatás a magára hagyott juhágazatban? v2 kórház orvos-igazgatója és ezt erősí­tette meg Szabó Klára, az Esztergo­mi Vérellátó Állomás vezetője is, aki főszervezője a Fesztergom idején megtartott „határ menti véradás­nak”. Idén immár harmadik alkalom­mal kerül sor erre az Érsekújvári Véradóállomással közös szervezés­ben. Június 17-én a szlovák oldalon a Termál Hotel Vadasban reggel 7-től 10-ig, míg Esztergomban a sportcsar­nokban délután 3-tól 7-ig várják a véradókat, akik ezúttal belépőjegye­ket kapnak ajándékba. A sportcsar­nokban tavaly mintegy ötvenen ad­tak vért - mondta Szabó Klára és fel­hívta a figyelmet a tavaly útjára in­dult Ister-Granum Véradó partyra, melyet június 11-én rendeznek a Szé­chenyi téren a Véradók Világnapjá­hoz kapcsolódva. A fiatalokat meg­célzó kampányhoz hozzátehetjük, hogy Esztergomban körülbelül 500 diák véradót regisztráltak tavaly, a Vitéz János főiskola hallgatói közül nagyjából minden negyedik rendsze­res véradó. • Szabó Hajnal 1 A Még bizonytalan az idős pedagógusok sorsa Védelmi konferencia Folytatás az 1. oldalról Eredetileg a program keretében az idén lehetett volna bokorirtásra és gyeptelepítésre pályázni, ám ezeket egy évvel elhalasztotta az agrártárca. Pedig a juhtartóknak nagy szükségük lenne ezekre a támogatásokra, hiszen a bokorirtást a legtöbb helyen már negyven-ötven éve elhanyagolták, megvalósítása viszont 70-100 ezer fo­rintba kerül hektáronként. A gyenge minőségű szántókra sokan szeretné­nek gyepet telepíteni, ami szintén az előbbihez hasonló nagyságrendű be­ruházás. Mindezt könnyebb lenne ál­lami segítséggel megvalósítani, nem beszélve arról az előnyről, hogy a szántóföldi művelésből kivett terüle­tek így már nem növelnék tovább az eladhatatlan gabonakészleteket. Az állami támogatásra azért van szükség, mert a juhászatok önma­gukban nem képesek kitermelni a fejlesztési költségeket. A bárány árak az elmúlt évtizedben szinte semmit sem emelkedtek, a kilencve­nes évek közepén is a mai 10-11 ezer forintos áron lehetett exportra elad­ni egy 20-25 kilogrammos pecsenye­bárányt. A gyapjú ára drasztikusan, az egykori kilónkénti 220 forintról 100-110 forintra esett vissza, így a nyírás csak kényszer, haszon nincs rajta. Mindezek mellett a juhtartás költségei állandóan nőttek. Folytatás az 1. oldalról A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola speciális hely­zetben van, mivel nem állami fenn­tartású intézményként dolgozóira nem érvényesek kötelező jelleggel a közalkalmazottakat érintő szabályo­zások, bár a gyakorlatban alkalmaz­zák ezeket - tudtuk meg Homor La­jos főigazgató-helyettestől. Az intéz­mény életében inkább az okoz gon­dot, hogy megfelelő pénzügyi háttér nélkül nincs is módjuk a nyugdíjas korúak elbocsátására, mivel nem ké­pesek kifizetni a végkielégítéseket. Amíg nem tudnak tisztességesen megválni idős dolgozóiktól, addig ol­csóbb, fiatal oktatók alkalmazására sincs mód. Sportnap és koncert Nyergesújfalu. Május 25-én szer­dán, iskolai sportnapot szervez a Kernstok Károly Általános Iskola. Pénteken, május 27-én pedig a Freeman Jazzband ad koncertet az Ady Endre Művelődési Házban es­te nyolc órától. A három évvel ez­előtt alakult budapesti zenekar a '20-30-as évek stílusában muzsikál. Repertoárjukban olyan neves elő­adók dalai szerepelnek, mint Louis Armstrong, vagy Benny Goodman. Rendőrre támadt az ittas férfi Sáró. A helyi vendéglő előtt az úton fekve bukkantak rá egy ittas férfira a rendőrök. A delikvenst a községi rendőrség az azonosítás miatt megpróbálta a rendőrőrsre szállítani, de az ellenszegült, és megpróbált megszökni. A dulako­dás közben az egyik rendőrnek há­rom napon túl gyógyuló sérülést okozott. A vizsgálóbíró ezért a tet­téért hivatalos közeg elleni támadás vádjával indított ellene eljárást, amiért akár három évi szabadság- vesztésre is ítélhetik. A Magyar Juhtartók Érdekvédelmi Egyesülete azon dolgozik, hogy a magyarországi juhtenyésztő szerve­zetekkel együtt minél jobb helyzetbe hozzák az ágazatot. Azt szeretnék el­érni, hogy nálunk is felismerjék a juhtenyésztés gazdasági, társadalmi és ökológiai fontosságát, és úgy ke­zeljék, mint a nyugat-európai orszá­gokban. Ott ugyanis a juhot „bioállatnak” tekintik, és elismerik, hogy a legelőre alapozott állattartás­nak nagy szerepe van a környezetvé­delemben, a tájfenntartásban. Ter­mészetesen ennek megfelelő támoga­tásban is részesülnek. • P. J. Az egészségügyet érintheti még drasztikusan a törvény, bár számos kórház belső szabályozással előzte meg a bajt, így például az esztergomi Vaszary Kolos Kórház is. Pák Gábor orvos-igazgató elmondta, hogy saját szabályzatukban már korábban hat­vanöt évben állapították meg a kötele­ző nyugdíjazás idejét. Ahol úgy ítélték meg, hogy nem pótolható a tapasztalt kolléga, ott bizonyos esetekben kivé­telt tettek, de a legtöbb területen nincs szükség erre, hiszen van megfelelő utánpótlás. Éger István, a Magyar Or­vosi Kamara elnöke szerint számotte­vő nehézségeket okozhat az egészség­ügyben a törvény alkalmazása. A köz­alkalmazotti kötelékben dolgozók ugyanis rá vannak utalva az alacsony Folytatás az 1. oldalról Azt is elmondta, Magyarországon a lakosság mintegy 5 százaléka rend­szeres véradó, ez megfelel az uniós átlagnak. A doktornő egyben felhívta a figyelmet arra, hogy amikor vérhi­ányról szóló felhívás lát napvilágot, az még nem jelent minden esetben veszélyhelyzetet, esetleg csak bizo­nyos vércsoportokból észlelhető készletcsökkenés. Az ÓVSZ június 14-én Szegeden ünnepli a Véradók Világnapját, ahol egyben egyfajta „kampányt” is elindítanak annak ér­dekében, hogy a fiatalokat is sikerül­jön egyre nagyobb számban bevonni és érdekeltté tenni a véradásban, mintegy megalapozni a most 40 és 60 év közötti korosztály utánpótlá­sát. Népszerűsítésében nem elha­nyagolható érv, hogy a véradás azon túl, hogy rendszeres egészségügyi el­lenőrzést jelent, elősegíti a sejtképző­dést vagyis a szervezet belső megfia­talodását eredményezi. Az OVSZ- nél jövőre bevezetik azt az uniós kö­vetelményeknek teljes mértékben megfelelő informatikai nyilvántartó rendszert, amivel minden adat köz­pontilag hozzáférhetővé és lekérdez­hetővé válik. Esztergomban szerencsére nem je­lent gondot a vérellátás, általában elég vér áll rendelkezésre a műtétek­hez - mondta Pák Gábor, a Vaszary nyugdíj mellett a fizetésre. Simon Gábor, az MSZP Munka vi­lága munkacsoportjának vezetője el­mondta, hogy mesterségesen gerjesz­tett pszichózisról van szó, mivel a köz- szolgálati réteg több százezres köré­ből csupán egy kisebb csoportot érint, főként a felsőoktatásban. Szakembe­rek véleménye szerint hiába alacsony az érintett pedagógusok száma, sok intézmény azért küzd nehézségekkel, mert a körülmények miatt menekül­nek kötelékéből az ifjú kollégák. Kerpen Gábor, a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezetének elnö­ke azt tartja a legnagyobb mulasztás­nak a kormány és a parlament részé­ről, hogy a törvény elfogadása előtt nem készültek előzetes hatásvizsgá­latok, és azóta sincsenek adatok arra vonatkozóan, hány intézményt érint valójában a közszolgálati jogviszony megszűnése. Kerpen véleménye sze­rint senkit nem lehet ilyen helyzetbe hozni, főként nem fél év alatt, mivel a törvény decemberi elfogadása és júliusi hatályba lépése között mind­össze ennyi idő telik csak el. A tör­vény nagy hibája, hogy a kijelölt kor­határt elérőt azonnal nyugdíjazzák, megfosztva bizonyos juttatásoktól, például a felmondási időtől. A parla­ment hajlandó volt újratárgyalni a törvényt. A javaslat már túljutott az általános vitán, jelenleg a részletes vita zajlik. Végleges döntésre egy-két héten belül számíthatunk. • Juhász Regina Dobogókő. Május 25-27 között vé­delmi igazgatási konferenciát tartanak a Hotel Pilisben. A Honvédelmi Mi­nisztérium Védelmi Hivatala, a fővá­rosi- és a megyei védelmi bizottságok minden évben megrendezik ezt a konferenciát, amelynek idén a Pest Megyei Védelmi Bizottság lesz a há­zigazdája. Az eseményen szó lesz az új honvédelmi törvény hatásairól és a hadkötelezettség megszűnéséről is. Kiállítás Bajót. A hét végén a Millenniumi házban nyílt meg Megyei Erzsébet és Ballabás János festőművész közös kiállítása, amit június 20-áig tekint­hetünk meg az intézmény nyitvatar­tási idejében. Utolérhet bennünket a külföldön kiszabott bírság iT Folytatás az 1. oldalról Az uniós direktívák viszont három fontos közlekedésbiztonsági probléma megoldásával számolnak rövidtávon: az egyik a sebesség, a másik az ittas vezetés, a harmadik pedig a passzív biztonsági eszközök használatának hi­ánya. Vagyis a megoldásra váró fel­adatok között olyan uniós kényszer nincs, amelynek értelmében a közel­jövőben fel kellene emelni a magyar- országi sebességhatárokat. A hatósági szigor tehát az új KRESZ életbelépése után is bizonyo­san fennmarad, erre többek között ga­rancia az éppen egy évvel ezelőtt szi­gorított közlekedési pontrendszer lé­tezése. Ennek eredményességét egyébként az eltelt idő rövidsége mi­att még nagyon kockázatos volna el­dönteni. De azért sem biztos, hogy a pontrendszer beváltotta a hozzá fű­zött reményeket, mivel a közlekedési biztonsági helyzet a statisztikán ala­pul, tavaly pedig a baleseti adatok ala­kulása kifejezetten kedvezőtlen képet mutatott. Az idei eltelt három hónap adatai ugyanakkor azt mutatják* előbb-utóbb elindulhat a javulás útján a hazai közlekedésbiztonsági helyzet. Az eredeti cél az volt, hogy a pont- rendszer érzékelhető hatással legyen a közlekedési magatartásra, a szabály­tiszteletre és az önkéntes jogkövetés­re, s hogy javuljon a közlekedési mo­rál. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a mérleg megvonására még várnunk kell néhány évet. Egyes szak­értők szerint azonban míg korábban csak 1-2 személy jogosítványát vonta be a rendőrség és kötelezte őket to­vábbképzésre, addig az utóbbi időben - éppenséggel a pontrendszer szigorí­tásának köszönhetően - megszázszo- rozódott az érintettek száma. Vagyis a szigorítás eredményes, mert a sza­bálytalankodók szankcionálása sokkal hatékonyabbá vált. Magyarország uniós csatlakozása egyébként arra is rávilágított, hogy régi tagországokban még ma is eltérő a közlekedési ellenőrzés gyakorlata és a szankcionálás is. Néhány ország­ban szigorúbb következményekre számíthatnak a szabálysértők, de akadnak olyan tagországok is, ame­lyekben sokkal elnézőbbek. Az Euró­pai Bizottság épépen ezért határozott úgy, hogy hosszabb távon egységesí­teni kívánja a közlekedési jogszabá­lyokat az egész kontinensen. A közlekedési szabálysértési bírsá­gok behajtásának módja szintén vál­tozni fog a közeljövőben. Két év múlva ugyanis a külföldön elkövetett szabálysértésért kiszabott büntetést már a szabálysértést elkövető szár- J mazási országában is be lehet hajta- 1 ni Az uniós tagországok igazságügyi miniszterei által elfogadott lista ősz- szesen 30 szabálysértési fajtát tartal­maz. A tervezett szabályozás szerint a tagállamoknak minden 70 euró fe­letti ki nem fizetett pénzbírságnak utána kell járniuk, ha azt egy másik tagország kérelmezi. Ezek közül a gyorshajtás érint a legtöbb embert. Ebből következően ha valaki uniós állampolgárként egy másik tagor­szágban követ el közlekedési szabály- sértést, akkor az ottani közlekedési igazgatási hatóság jogosult adatokat: kérni az illetékes magyar hatóságok­tól. Ez az érintett nevét és lakcímét és járművének adatait tartalmazza, így a tervek szerint 2007-től akár bí­rósági úton is behajthatok lesznek a kiszabott bírságok, de az érintett sze­mély országának hatóságai is eljár­hatnak kérésre a kirótt büntetés be­hajtása érdekében. • MUNKATÁRSUNKTÓL Az emberi vér nem exportcikk Nem változott a véradás szabályozása az unióban sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom