Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-20 / 98. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 2005. május 20., péntek • HÍDLAP 5 Bocsánatkérésre várnak a magyarok A dekrétumok örök viszályforrás szlovákok és magyarok között Folytatás az I. oldalról- Már nagyon régen el kellett volna törölni a Benesi Dekrétumokat. En­nek viszont ma épp az ellenkezőjét látjuk. Nem hogy kártérítésre, de még bocsánatkérésre sem számíthat­nak a felvidéki magyarok. A cseh po­litika arroganciájáról tett tanúbizony­ságot, amikor szobrot állított Benesnek Prágában. Ezt azért is tar­tom furcsának, mert Csehország eu­rópai uniós tagország - jelentette ki Pázmány Péter, Dunaszerdahely pol­gármestere, aki szerint nem lehet cso­dálkozni a szlovák nemzeti pártok hozzáállásán, ha például a magyar kormány sem szorgalmazta a kettős állampolgárság ügyét december 5-én. Véleménye szerint a határon túli ma­gyarokat érintő kérdésben a magyar kormánynak sokkal határozottabban fel kellene lépnie. A polgármester sze­rint az emberek többsége nincs tisztá­ban a dekrétumok kérdésével és "nem ismerik a történelmet sem. Az átlag szlovák állampolgár talán azt sem tud­ja, ki volt Benes. Ráadásul a szlovákiai magyarok többsége is elfásult, és kö­zömbösen figyeli az eseményeket. Ján Oravec, Párkány polgármeste­re nem kívánt véleményt formálni a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban, Magyar Bertalan alpolgármester vi­szont lapunknak elmondta: a témával foglalkozni kellene Szlovákiában, és kárpótolni kellene azokat, akiket jog­talanul megfosztottak vagyonuktól. Jelen pillanatban erre nincs meg a politikai akarat, és a jövőben is nehéz lesz terítékre tenni a kérdést. Zselíz polgármestere, Nagy Géza furcsának tartja, hogy Csehország uniós tagország lévén épp egy olyan személynek állít szobrot, akinek az el­vei és cselekedetei messze állnak a de­mokráciától. Nagy Géza sürgeti a bo­csánatkérést, a kárpótlás pedig szerin­te azért is jogos lenne, mert elképzel­hetetlennek tartja, hogy valakit kizá­rólag a nemzetisége miatt hurcoljanak meg és nyilvánítsák háborús bűnössé. Burián László, ebedi esperes-plé­bános egyetért azzal, hogy újratár­gyalják a Benes-dekrétumokat.- Itt lenne az ideje annak, hogy a megaláztatásokért kárpótolják a felvi­déki magyarokat legalább erkölcsi szinten. Jelenleg azonban a politiká­ban a legkisebb jóindulattal sem talál­kozhatunk. Sérelmesnek tartom, hogy ha felvidéki magyarokként együtt építjük Szlovákiát, itt fizetünk adót, akkor miért nem számítunk ma sem egyenrangú polgároknak. A szlo­vákokkal itt barátságban élünk, de ha a Benes-dekrétumok kérdését valaki előveszi, egyből ellenségként kezelik a magyarokat. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy ez a helyzet rendeződjön, hogy békében éljünk együtt az Euró­pai Unióban. Azt, hogy mit éltek át a kitelepítettek, még a hozzátartozók sem tudják és értik. Marhavagonok­ban, szögesdróttal körülkerítve, mint közveszélyes bűnözőket toloncolták ki a magyarokat, elszakítva őket csa­ládjuktól, szülőföldjüktől és meg­fosztva vagyonuktól. Ráadásul oda­kint úgy fogadták őket, mint munka- nélkülieket. A meghurcoltatások elle­nére idegen földön is megállták a he­lyüket a magyarok, hiszen Csehor­szágban a munkaadóik meg voltak elégedve a munkájukkal, mert becsü­lettel elvégezték azt - mondta az es­peres, aki a kitelepítések korában ön­ként utazott ki Csehországba, hogy felkutassa a magyar családokat. Mint mondta, az volt a célja, hogy a meg­aláztatások korában lelki vigaszt nyújtson, és ébren tartsa a hitet és a magyarságtudatot az idegen földre száműzöttekben. Míg Csehország a prágai szobor­avatással keltett botrányt, addig Szlo­vákiában az borzolta fel a kedélyeket, hogy a napokban egy, a nemzeti pár­tok támogatását élvező „független” képviselő javaslatára a parlament elé került a Benes-dekrétumok ügye az­zal a szándékkal, hogy egyszer és mindenkorra a kérdést lezárja Szlová­kia. A független képviselő javaslatát korábban a kormánypárti ANO is tá­mogatta, bár később megbánta tettét, és arra hivatkozott, hogy valójában nem tudta, mi a képviselő szándéka. Az MKP-nak teljes erőbedobással kellett harcolnia, hogy ne jusson el a parlamenti szavazásig a javaslat.- Több független képviselőt is meg kellett győznünk arról, hogy támo­gassák a javaslat levételét a parlament napirendjéről. Először úgy volt, hogy ezt én fogom javasolni, de végül az ANO tette ezt meg. Természetesen számolunk azzal, hogy a téma még elő fog kerülni, ezért résen kell len­nünk. Ha parlamenti szavazásig jut a független képviselő javaslata, ez azt eredményezte volna, hogy a kollektív bűnösség elvét politikai deklaráció szintjére emelték volna a nemzetiek, ami egy demokratikus jogállamban elképzelhetetlen - jelentette ki Bár­dos Gyula, az MKP frakcióvezetője. • Czigler Mónika Ján Slota (SNS) árulásának nevez­te azt, hogy a parlament levette programjáról a Benes-dekrétumok tárgyalását. A tegnapi sajtótájé­koztatón azt kifogásolta, hogy a szlovák képviselők engedtek az MKP nyomásának, és levették programjukról a független képvi­selő javaslatát. Ezért felszólította őket, hogy a választóik előtt ma­gyarázzák meg a döntésüket. Szerinte a hatalomvágy ebben nagyobb szerepet játszott, mint Szlovákia érdekei. Slota szerint a kormánykoalíció legstabilabb pártja az MKP, amely az egész koalíciót irányítja. „Ebből a tényből kiindulva gyako­rolt nyomást Bugár Béla a többi koalíciós partnerre, akik össze­csapták bokájukat, és tisztelegve teljesítették Bugár úr parancsait”- jegyezte meg a botrányos meg­nyilvánulásairól híres nemzeti ér­zésű politikus. Ivan Gasparovic szlovák államfő a cseh Lidové Noviny című napilapnak azt nyilatkozta, hogy nem tartja szerencsésnek a Benes-dekrétumok meg­nyitását, és nem is fogja azt megengedni. Elfogadhatatlannak tartja az MKP követeléseit, és szerinte nagyon erős dolog a holokauszthoz hasonlí­tani a Benes-dekrétumokat. Véleménye szerint épp azok követelik a dek­rétumok felülvizsgálatát, akik azon a területen éltek, amely a bécsi döntés értelmében magyar megszállás alatt volt, és az ott élő szlovákokkal szem­ben elfogadhatatlanul viselkedtek: Ezért a Benes-dekrétumok megnyitása szerinte a magyaroknak rosszabb lenne, mint a szlovákoknak. Az elnök arra is kitért, hogy a bocsánatkérésné! sokkal nagyobb mérték­ben lehet a magyarok rehabilitációjának tekinteni azt, hogy az MKP poli­tikusai a legmagasabb tisztségekben foglalnak helyet. Bugár Béla, az MKP elnöke lapunknak nyilatkozva erre azt válaszolta: a parlamentbe a választóiknak köszönhetően került be az MKP, nem pedig azért, mert bárkit is rehabilitálni akartak volna a szlovákok. A magyar vagy az import zöldséget vásárolja? Pintér Adrienn (eladó) Magánemberként is azt mondhatom el, amit a munkám során tapasz­talok, hogy az emberek a magyar termékeket keresik inkább, de első­sorban mégis az ár alapján választanak. Pénztárcafüggő, hogy ki mit vesz, hiszen aki egyik napról a másik napra él, az megérzi a kis különbséget is. Giczi Dóra (butikos) Egy példa már volt arra, hogy külsőre szép, de vízízű import műparadicsomot vet­tem, de általában nin­csenek jelentős kü­lönbségek sem az ár­ban, sem a minőségben. Nem is nagyon szoktam már odafigyelni arra, hogy hazait vagy külföldit veszek-e. Az ár szempontjából vá­logatok a termékek között. Farkasné Szabó Csilla (könyvtáros) Nem bízom a nagy multik zöldségkínála­tában, ezért inkább ki­sebb boltokban, zöld­ségeseknél vásárolok, Ha lehet, csakis ma­gyar terméket vásáro­lok, újabban pedig a biotermékek érdekelnek. Az ár nem olyan fon­tos tényező, mint a minőség. Haraszti Zsuzsanna (ajándékboltos) Elkerülöm a nagyáru­házakat, ha zöldségvá­sárlásról van szó. Álta­lában ugyanabba a kis­boltba járok, mert tu­dom, hogy ott mindig jó minőségű árut ka­pok. Magyar termékeket szoktam venni, mert hiába olcsóbb például az import eper, az íze nem az igazi. A spanyol eper szép, a hazai finom is Az olcsó külföldi import az epertermesztést is veszélyezteti Folytatás az I. oldalról Aki igazán finom gyümölcsöt akar enni, meg fogja venni a-hazait, mivel jelentősen jobb a minősége a spa­nyolnál. A messziről érkező epernek az utaztatás okozza a legtöbb kárt, mivel csak úgy bírja ki a négy-öt na­pos szállítást, ha a végső beérés előtt szedik le, így az ízanyagok nem tud­nak beépülni. Az alacsony ár valójá­ban a rosszabb minőségnek tudható be, ami a korai szüret eredménye. Ahhoz, hogy Magyarország felvehes­se a versenyt a külföldi termelőkkel, a feldolgozás terén óriási fejlődésre lenne még szükségünk. Ivanov Mihály, esztergomi mezőgaz­dasági termelő véleménye szerint az államnak is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a kertészet fejlesztésére, mi­vel a magyar gyümölcsök és zöldségek világhírűek. Külföldön ugyanis kőgya- j poton folyik a termesztés, tápanyagok- j kai és kemikáliákkal, amitől szép lesz j ugyan a gyümölcs, de ízetlen. Magyar- j országon még hpsypSInak szerves trá- j gyát, és a földnek is sajátos íze, zamata j van, ami utánozhatatlan. Problémát je- j lent azonban, hogy a termelési eszkö­zök szabadárasak, ami megdrágítja a j termelést is. Gyakran a felvásárlók sem tartják be a termelőkkel kötött szerző­dés feltételeit, és vagy lealkudják az át­vételi árakat, vagy egyáltalán nem ve­szik át a termést. Az ilyen esetek veszik j el a termelők kedvét, és sokan emiatt j mennek tönkre. A magyar mezőgazda- I ság mindaddig nem lesz versenyképes, j amíg az állami támogatások folyamato- j san késnek, vagy elmaradnak - mond- j ta Ivanov Mihály • Juhász j Egészség és sportnap Leányvár. A Leányvári Nagycsalá­dosok Egyesülete az idén harmadszor rendezi meg a „Mozdulj rá!” Családi Egészség- és Sportnapot május 28-án (szombaton) reggel kilenc órától a sportpályán. A rendezvényre a kör­nyező településekről várják az érdek­lődő családokat. Az idei év program­jai közt szerepel egészségház, ahol többek közt lesz vérnyomásmérés, lá­tás és hallásvizsgálat, vércukorszint mérés és véradás. Különböző tanács­adások is szerepelnek a programban, bőrgyógyászati, homeopátiás, fogá­szati, logopédiai és relaxációs. A sport és gyermekprogramok közt szerepel a tornázás, futás, focizás, kerékpározás, íjászat. A gyerekeket bohócműsor, ugrálóvár, aszfalt-rajzverseny és ját­szóház várja az Ovodakertben. Hamis márkák a ruhákon Nyugodtan telt az elmúlt hét Ko- j márom-Esztergom megyei rendőrsé- ; gén. A tatai rendőrök szerdán őrizet- 1 be vettek egy 47 éves Kocson élő nőt, aki ellen az Esztergomi Városi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi j Bíróság is elfogatóparancsot adott ki. A hét elején pedig pénzügyőrök tet­tek feljelentést egy kínai állampolgár ellen, akinek Esztergomban lévő üz- x létében több százezer forint értékű hamis márkajelzésű ruhaneműket ta­láltak és foglaltak le ellenőrzés során. Kultúrák és nemzetiségek találkozója Szombaton Sárisápon találkoznak Komárom-Esztergom megye hagyo­mányápoló nemzetiségi gyermek együttesei. A hetedik alkalommal megrendezett ünnepségen össze­sen 19 település 500 fellépője mu­tatkozik be. A kétévente megrendezendő ese­ményt 1993-ban Kesztölcön indította útjára az önkormányzat, majd hagyo­mányosan más-más nemzetiségű tele­pülések látták vendégül a megye nem­zetiségi gyermek művészeti csoportjait. Az idei, sárisápi találkozó sokszínűségét a német, szlovák, illetve cigány kisebb­ség 19 fellépő csoportja jelzi. Az együt­tesek az alábbi településeket képviselik: Csolnok, Dunaszentmiklós, Eszter­gom, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Sárisáp, Szomor, Tardos, Tarján, Tata­bánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős. A gyerekek felvonulással és gálaműsorral készülnek a találkozóra, melynek megrendezését a megyei ön- kormányzat, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány és a Komárom-Esztergom Megye a Nem­zetiségekért Alapítvány is támogatta. • BK Az év embercsempész-fogása Tizenöt emberre bukkantak egy szlovák kamionban Az év legnagyobb létszámú em­bercsempészetét fülelték le szerda este tíz órakor a rédicsi átkelő ha­tárőrei. A szlovák rendszámú kami­onban tizenöt személyt próbáltak Magyarországon keresztül Szlové­niába csempészni. A kamion szlovák sofőré este fél tíz után jelentkezett kilépésre a rédicsi ha­tárátkelőhelyen. A határőrök szúrópró­baszerű ellenőrzése során a kamion gya­potbálákkal megrakott rakterében egy, a bálák közé épített szűk helyen összesen 15 személyre bukkantak. Az ukrán, moldáv és pakisztáni állampolgárságú személyek végcélja Olaszország lett vol­na. Közülük négy ellen már korábban is indult eljárás, mivel hamis olasz útiokmányokkal tartózkodtak Magyar- országon. A vizsgálat során bebizonyo­sodott, hogy’ az ukrán és a moldáv ál­lampolgárok személyenként 2 ezer eurót fizettek a „szállításért”, míg a pa­kisztániak előre kétezer eurót adtak át a csempésznek, aki azzal a feltétellel vál­lalta a „fuvart”, hogy Olaszországban további kétezer eurót kap tőlük. Az elfo­gott személyek ellen vizsgálatot indított a határőrség, a szlovák kamionos ellen embercsempészet miatt indult eljárás. • BK

Next

/
Oldalképek
Tartalom