Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-20 / 98. szám

4 HÍDLAP • 2005. május 20., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Bukás előtt a regisztrációs adó? Egyre többen hamisítják az ellenőrizetlen igazolásokat Százával mennek külföldre a szlovák orvosok Az orvosi kamara szerint romlik, a minisztérium szerint javul a helyzet Folytatás az 1. oldalról A rendszer leggyengébb láncszeme a regisztrációs adó kifizetését igazoló okirat könnyű hamisíthatósága, illet­ve a hiányzó összeköttetés az önkor­mányzatok és a Vám és Pénzügyőr­ség nyilvántartása között. A külföldről behozott autók úgy­nevezett regisztrációs adójának mér­téke igen jelentős, a gépkocsi nagy­ságától, hengerűrtartalomtól függ elsősorban. Ez azt jelenti, hogy egy közép kategóriájú autó adója akár félmilliós nagyságrendben mérhető. Nagyon is megéri tehát hamisítani az ennek befizetését igazoló ok­mányt. Ez nem is túl bonyolult mű­velet, ugyanis a VPOP honlapjáról is letölthető dokumentumon sem­miféle vízjel, fémszál, vagy egyéb megkülönböztető jel nem szerepel, az okmányiroda ügyintézői pedig nem szakértők. A legjobb megoldás az lenne - ahogy ezt a Magyar Gépjármű-Importőrök Egyesületé­nek ügyvezető elnöke, Győző Gá­bor elmondta - ha az önkormány­zatok és a megyei fővámhivatalok közvetlen elektronikus összekötte­tésben állnának egymással és gond nélkül lekérdezhetőek lennének az adatok. Az esztergomi okmányiroda munkatársa tájékoztatása szerint a külföldi számla és a forgalmi enge­dély alapján a gépkocsi adatait elő­ször is ellenőrzik a Belügyminiszté­riumnál, nem áll-e körözés alatt. A származás visszaigazolása és a mű­szaki vizsga, zöldkártya, eredetiség- vizsgálat és a közlekedésfelügyelet által kiadott típusengedély után kaphat az autó magyar rendszámot. Eddig elsősorban osztrák, német és amerikai származású járművek ma­gyarországi forgalomba helyezését kérték eddig a hivatalnál. A tatabá­nyai vámhivatalnál kérdésünkre azt válaszolták, tőlük még nem érdeklő­dött egy okmányiroda sem vissza­igazolást kérve a regisztrációs adó befizetéséről, pedig, ha nem is egy­szerűen, de visszakereshetőek len­nének az adatok a határozatszám és a banki igazolás alapján. Az egyeztetéseket jóval gyakrab­ban, nem kizárólag a „gyanús” ese­tekben kellene lefolytatni az ok­mányirodák és a vámhatóságok kö­zött. A Vám és Pénzügyőrség kom­munikációs osztálya azt közölte, hogy éppen megbeszélést folytatnak az ügy rendezése érdekében, hama­rosan bővebb információkkal tudnak szolgálni. Jelenleg tehát semmiféle maximálisan megbízható kontroli­adat nincs az okmányirodák kezé­ben, félő, hogy az okirathamisítás még sokáig nem jár megfelelő bünte­téssel. Arról még a szakértők sem tudnak nyilatkozni, vajon csak elszi­getelt, egyedi esetekről van szó, vagy már - felismerve az elég könnyen ki­játszható ellenőrzés lehetőségét - akár bűnözőcsoportok is szakosodtak a nyomtatványhamisításra. • Szabó Hajnal Oravetz Ferenc LAP(SZ)ÉL Felsőoktatási reform.elnapolva Szlovákiában nagy belpolitikai hullámokat vert a felsőoktatási reform ked­di elutasítása, amelynek fő eleme a tandíj bevezetése volt. Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke Pavol Ruskot, az ANO elnökét egyenesen a koalíciós szerződés megsértésével vádolta. Szerinte Rusko kiszámíthatat­lan, tisztességtelen módszereket alkalmaz és lehetetlen vele együttműköd­ni. Míg a tandíjak bevezetésével az ANO miniszterei a kormányon belül egyetértettek, képviselői a parlamentben már nemmel voksoltak. Ezek után a KDH magára nézve nem érzi kötelező érvényűnek a koalíciós szer­ződést. Egyes politológusok újabb koalíciós válságról, a koalíción belül tetten érhető pattanásig feszült helyzetről beszélnek, amely Mikulás Dzurinda kormányfőnek még sok kellemetlenséget okozhat. Az SDKU, KDH és MKP egybehangzó véleménye szerint a szabadelvű Ruskoék hibát követtek el, és politikai szempontokat szem előtt tartva nem szavazták meg az oktatási tárca által benyújtott fontos jogszabályt. Mind Pavol Rusko, az ANO frontembere, mind Lubomír Lintner alelnök visszautasították a három kormánypárt támadását. Egybehangzóan cáfol­ták, hogy az ANO miatt maradt volna el az oktatás színvonalának emelé­sét célzó reform. Annyi bizonyos, hogy a kedd esti szavazással kifejezett szabadelvű álláspont nem a pillanatnyi elégedetlenség kinyilvánítása volt. Már régóta érlelődött az ANO és a KDH között bekövetkezett keddi ke­nyértörés. E két politikai szubjektum eltérő ideológiájára való tekintettel a jelenlegi koalíció megalakulása óta tetten érhető volt az ANO/KDH szem­benállás. Elég, ha az esélyegyenlőségről szóló törvény elfogadása előtti ádáz vitára, az egyházat érintő ügyekre, az EU alkotmányra, vagy Martin Frone visszahívására tett kísérletre gondolunk. 2005 óta már megszokhat­tuk, hogy az ANO és a KDH szembenállása a jelenlegi kormányzási cik­lus természetes velejárója. A tandíj bevezetését elutasító ANO álláspont populista megfontolásra enged következtetni. Ruskoék jelenlegi támoga­tottsága alapján nem biztos, hogy a jövő évi választásokon átlépik a parla­menti küszöböt. Egyrészt jól jönnek nekik a tandíj elutasításából eredő voksok, másrészt Róbert Ficonál, a jövő évi parlamenti választások feltéte­lezett nyertesénél is jó pontokat szerezhetnek. A tandíjbevezetés elnapolá­sa miatt megromlott, amúgy sem felhőtlen viszony után nehezen elkép­zelhető, hogy a 2006. évi új kormánykoalícióban az ANO újra együtt mu­zsikáljon a Hrusovsky vezette kereszténydemokratákkal. Folytatás az 1. oldalról Véleménye szerint rövid távú meg­oldások nem léteznek a helyzet javí­tására. Kovác szerint kérdéses, hogy egyáltalán érdekli-e az illetékeseket a nagyszámú kivándorlás. Mint el­mondta nem elhanyagolandó, hogy épp a gyakorlattal rendelkező, 30-40 év körüli szakemberek hagyják el az országot. Ezzel szerinte az állam be­fektetése vándorol ki külföldre. Az Egészségügyi Minisztérium vi­szont állítja, hogy nincs ok a pánikra. Karol Farkasovsky, a minisztérium sajtószóvivője lapunknak elmondta: nincs szó masszív elvándorlásról, mint ahogy azt az egészségügyi re­formok ellenzői állítják. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy 2004. május el­sejétől, 2005. áprilisáig összesen 560 orvos és 400 egészségügyi nővér kért engedélyt a külföldi munkavállalásra, de közülük nem mind hagyta el az országot. Sokan közülük már az uni­ós csatlakozás előtt is külföldön éltek, és csak legalizálni szerették volna ké­pesítésüket. Farkasovsky elmondta: a legtöbb orvos (158) tavaly júliusban távozott külföldre, novemberben már csak 100, idén márciusban pedig csak 68. Az érdeklődés középpontjában Ausztria, Németország, Csehország és Nagy-Britannia áll. A keresetekkel kapcsolatban Farkasovsky elmondta: attól függő­en, hogy az Egészségügyi Miniszté­rium, vagy a megye hatáskörében lé­vő kórházban dolgoznak-e, 29-31 ezer korona körül mozog az orvosok fizetése. Az egészségügyi nővérek keresete 14-15 ezer korona. A minisz­térium abban bízik, hogy az átalaku­ló félben lévő kórházaknak nyújtott eszközök segítségével az adott intéz­mények vezetősége az elvégzett munka minősége alapján megfelelő­képpen tudja motiválni az egészség- ügyi dolgozókat. Ez hozzásegíthet ahhoz, hogy a helyzet javuljon.- Szlovákiának a reformokra már rég szüksége lett volna, sokszor azon­ban akadályokba ütközik azok meg­valósítása. Nem ritkán a valóságot egyesek megpróbálják elferdíteni, vagy egyszerűen nem értik meg a re­formok lényegét. A cél azonban egy­értelmű, mindenképp minőségi ellá­tást kell biztosítani. Azt szeretnénk elérni, hogy a lakosság és az egész­ségügyi dolgozók is (a fizetéseket is beleértve) elégedettek legyenek - je­lentette ki Farkasovsky. • Czigler Mónika A vártnál hamarabb elkészülhet a párkányi korzó A megyében is pusztított a szerdai vihar Czibik József a Komárom- Esztregom Megyei Katasztrófavédel­mi Felügyelet képviseletében elmond­ta, hogy a megyében ugyan nem vol­tak jelentős károk a szerdai vihar mi­att, de néhány esetben kénytelenek voltak a tűzoltók segítségét kérni. Több pincét elöntött a víz Komárom­ban és Nagyigmándon, a tűzoltók szi­vattyúkkal vonultak a helyszínre, míg Tatabányán az alsógallai vasúti híd alatt felgyülemlett esővíz következmé­nyeként egy elakadt személygépkocsit kellett kimenteniük a tűzoltóknak. Régiók európai csúcstalálkozója Tegnap kezdődött a lengyelországi Wroclaw városában a „Régiók és Vá­rosok Európai Csúcstalálkozója" kon­ferencia, amelyen a résztvevők a de­centralizáció gyakorlati hatásait vizs­gálják. A rendezvényen több mint 300 magas rangú tisztségviselő, pol­gármesterek, régiós elnökök vesznek részt, régiónkat a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Agócs István képviseli. A csúcstalál­kozó üzenete, hogy a demokrácia, versenyképesség és kohézió pillérein álló Európa számára elengedhetetle­nül szükséges a decentralizáció meg­léte, így a rendezvény középpontjá­ban a „decentralizáció szerepe a gya­korlatban” kérdéskör megvitatása áll. A kedvezőtlen, esős időjárás miatt három napig álltak a munkálatok a párkányi sétálóutca építésénél, en­nek ellenére az önkormányzat abban bízik, hogy július végéig, augusztus elejéig befejeződik az átalakítás. Jelenleg az új parkolók kialakítása és alapozása folyik, a tervek szerint a jövő hét végéig elkezdik az asz­faltburkolat kialakítását. Az egykori autóbusz-pályaudvar helyén egy 140- 150 férőhelyes parkolót alakítanak ki, amely az eddigi, városközponti par­kolót pótolja majd. A Zahovay ven­déglő mellett ezzel párhuzamosan egy kisebb, 40 férőhelyes parkolót alakítanak ki. A Fő utcán továbbra is csak az előkészületi munkálatok zaj­lanak, amelyek ráadásul az elmúlt napok rossz időjárása miatt ideigle­nesen szüneteltek. Safranko Miroslav, Párkány építésügyi osztá­lyának vezetője elmondta, vélemé­nye szerint jó esély van rá, hogy a ki­vitelező az eredetileg tervezett idő­pont előtt már július végén, vagy au­gusztus elején befejezze a városköz­pont átalakítását, amennyiben az időjárás nem gátolja a munkálatokat. • Oravetz Ferenc Ráfizethetünk az akciós termékekre Az áruházláncokkal szemben kiszolgáltatottak a vásárlók Szlovákiában még mindig nem elég öntudatos a lakosság az élel­miszerbiztonság terén, a legtöbben azt sem tudják, milyen jogok illetik meg a vásárlókat, illetve milyen kötelességeik vannak az eladók­nak. Ezt leginkább a nagy üzlethá­lózatok használják ki, akik az akci­ós áruk meghirdetésekor nem min­dig tartják be a reklámra vonatko­zó törvényeket. Lekéri olvasónk lapunkhoz fordult azzal a sérelmével, hogy nemrégiben az egyik párkányi üzletlánc reklám­katalógusában meghirdetett CD-le- játszóhoz annak ellenére sem jutott hozzá, hogy már kora reggel, az üzlet nyitásakor ott volt az üzletben. Az üzletvezető kérdésére azt válaszolta, hogy csak 40 darab volt az adott áru­ból a raktáron, az pedig már elfo­gyott. A nyugdíjas férfi azt sérelme­zi, hogy fölöslegesen utazott 30 kilo­métert azért, hogy hozzájusson a le­játszóhoz. így ahelyett, hogy a kere­sett áruhoz olcsóbban jutott volna hozzá, ráfizetés lett az útja. Danusa Krkosová, a Szlovák Keres­kedelmi Felügyelőség (SOI) sajtószó­vivője szerint az ilyen eset nem új és nem is ritka. Éppen ezért mindenkép­pen ajánlatos az SOI megyei hivatalán jelezni a kihágásokat. Az SOI bünte­tést csak akkor szabhat ki, ha bebizo­nyosodik, hogy valóban nem volt a raktáron a készletből. A lakosok sajnos csak azzal védekezhetnek, hogy jelzik az illetékes hivataloknak a kihágásokat - mondta lapunknak Krkosová. Martin Chudy, az Állami Állat- és Élelmiszerbiztonsági Hivatal sajtó- szóvivője is azt szorgalmazza, hogy a fogyasztók jelezzék észrevételeiket hivataluk és az SOI felé, mert csak így tudnak nyomást gyakorolni a boltokra.- Fizikailag lehetetlen, hogy min­den egyes boltban jelen legyünk. Az eladó igyekszik a lehető legjobb áron megszabadulni az árujától, de ez esetben a fogyasztóra is hárul a köte­lesség, hogyha szabálytalanságot ész­lel, azt jelezze az illetékes szervek fe­lé. Ha egy terméket valaki hazavisz, és csak otthon derül ki, hogy valami nincs rendben, akkor mindenképpen vissza kell vinni a terméket az eladó­nak. Az eladó és a vásárló között ugyanis üzleti kapcsolat lép fel, amelyben mindkét félnek korrekt módon kell eljárnia - jelentette ki Chudy, akitől megtudtuk, a Földmű­velésügyi Minisztérium egy honla­pot is létrehozott, ahol a fogyasztók jelezhetik észrevételeiket. Marta Cerná, a Fogyasztóvédelmi Szövetség elnöke szerint Szlovákiá­ban még mindig nem eléggé öntuda­tos a lakosság ezen a téren. Kevés be­jelentés érkezik hozzájuk, sokan talán' még azt sem tudják, hol kell jelezni sérelmeiket. Cerná szerint Szlovákiá­ban nem írja elő törvény azt, hogy a raktáron milyen mennyiségű akciós árunak kell lenni, ezért nem sokat te­hetnek a hatóságok sem ez ügyben. • Czigler Mónika

Next

/
Oldalképek
Tartalom