Hídlap, 2005. április-június (3. évfolyam, 63-127. szám)

2005-05-13 / 93. szám

4 • HÍDLAP • 2005. május 13., péntek RÉGIÓ www.istergranum.hu Magyar gulyás külföldi alapanyagból A vendéglátósok zöme a szomszédos országokban vásárol Három év börtön falfirkálásért Pozsony jelentősen szigorította a grafiti elleni szankciókat Folytatás az 1. oldalról Ezeket minden alkalommal elkérik a vezetőtől, ám semmiféle további korlátozás nincs érvényben. Szalma József, az esztergomi Szal­ma Csárda vezetője elmondta, hogy egyszerűen rákényszerülnek arra, hogy hetente akár több alkalommal bevásárlókörútra menjenek északi szomszédunkhoz, ahol elsősorban az érsekújvári Metro áruházat keresik fel. Kénytelenek voltak az átjárás mel­lett dönteni - ennek érdekében kérték az uniós adószámot is -, mert külön­ben folyamatosan áremelésre kény­szerülnének, ami érthetően a forga­lom rovására menne. Az étteremveze­tő szerint míg egy hordó közép-vagy alacsony kategóriájú sör nálunk 14 ezer forintba kerül, addig a szlovák sör hordója átszámítva forintra és át­szállítva akár 8 ezer forintért is meg­vásárolható. Az étterem jelenleg tár­gyalásokat folytat egy kőhídgyarmati pékséggel különböző pékáruk és knédli szállításáról. A minőségbeli különbség pedig nem érezhető akkora mértékben, mint azt az árrés nagysá­ga indokolná (leszámítva az ízlésbeli eltérést - a szerk.!). Magyarországon szerinte a nagykereskedelmi áron való hozzáférés egyszerűen megszűnt, amióta például az említett áruházlánc sem tesz különbséget a családi és nagybevásárlók között. Bármennyire szeretnének magyar nyersanyagokból dolgozni, annak árát egyszerűen kép­telenek kifizetődőén kikalkulálni. A Prímás Pince vezetője, Ember István ezzel szemben azt állította, ők szándékosan nem folyamodtak uniós adószámért, nehogy kísértésbe esse­nek a szomszédos kedvezőbb árak miatt. Az étterem évek óta a kizáró­lag magyar termelők termékeit for­galmazó Magor hálózattal áll kapcso­latban, melynek árai a minőséget is garantálják. A maga részéről így pró­bálja támogatni a magyar mezőgaz­daságot, melyet többek közt azért is tehet meg, mert az étteremben szin­te kizárólag külföldi vendégeknek főznek, így a magasabb árral megté­rül a választás. A kisebb vendéglők, valamint azok, akiknek nincs lehető­ségük külföldről behozni az árut, többnyire a közeli hipermarketekben szerzik be a nyersanyagokat, aho­gyan ezt egy nyergesújfalui vendég­lős is megerősítette. Buday Gábor, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke - egyben a Gundel étterem vezetője - tájékoztatott arról az új kezdemé- nyesről, amelyet az éttermek árube­szerzésének költséghatékonnyá téte­le indokol. A tizenkilenc budapesti és három vidéki tagot számláló, inkább baráti, semmint hivatalos szövetség arról döntött, hogy felfogad egy árfi­gyelő, beszerző munkatársat, aki je­len pillanatban azt méri fel, hogy az egyes éttermek honnan és mennyiért szerzik be alapanyagaikat, a későbbi­ekben pedig információkkal és egyéb módon segítené a beszerzés irányítá­sát. A külföldi árubeszerzésnek azonban van egy, nem is elhanyagol­ható hátránya, mégpedig az, hogy a vendéglős nehezen élhet reklamáció­val, amennyiben az áru minősége nem egészen megfelelő. Ezért több étterem érthetően mégis a drágább, de jól „bejáratott” hazai beszerzési forrásokat használja. • Szabó Hainai Folytatás az 1. oldalról A jelenlegi jogszabály ugyanis nem teszi lehetővé az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását. Az új törvény értelmében egy évig ter­jedő szabadságvesztéssel vagy pénz­bírsággal sújtható az a piktor, aki „művészi alkotásával” más vagyonát károsítja. A törvény másodszori megsértése esetén, vagy ha a rongá­lást többedmagával követi el valaki, a szabadságvesztés egy évtől három évig terjedhet. A törvénymódosítás beterjesztője szerint a jelenlegi szankciók vissza­tartó ereje nem megfelelő, ezért az épületeket elcsúfító mázolmányok száma évről-évre szaporodik. A tet­ten ért „önjelölt művészeket” jelen­leg rendszerint szabálysértésért marasztalják el. Csupán olyan ese­tekben vonhatók komolyabban fele­lősségre, ha az okozott kár megha­ladja a 6S00 koronát. Becslések sze­rint a grafiti hódolói tavaly a közle­kedési eszközök elcsúfításával csu­pán Pozsonyban hozzávetőleg 1,5 milliós kárt okoztak. Egy bemázolt vagon újrafestése a vasútnak mint­egy 120 ezer koronába kerül, ezért a vasúti társaság az utóbbi időben nem is próbálkozik a kidekorált va­gonok átfestésével. • (zc) Megalakult a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás A szerdai társulási ülésen, az első napirendi pont alapján többcélúvá ala­kult a Dorog Térségi Társulás. Elnöke Dr. Tittmann János Dorog, elnökhe­lyettese Bérezés József Csolnok polgármestere lett. Az új szervezeten belül létrejött egy háromtagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottság is, Bánffy Miklós le­ányvári polgármester elnökletével, valamint Balogh Miklós nagysápi és Bánhidi József annavölgyi polgármesterek, mint tagok részvételével. Az új társulási forma vállalja a közoktatási, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési és területfejlesztési feladatok közös ellátását. így a Dorog Térségi Társulás megszűnik, az új, többcélú társulási forma minden fel­adatkört átvesz tőle, s annak jogutódjaként működik tovább. LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián A brazil paprika meg az olasz tokaji A tegnapi nap folyamán két hungarikum esetében is fontos döntés szüle­tett, amelyek tömören úgy foglalhatóak össze, hogy a magyar gulyásnak mostantól brazil paprikától „lesz színe”, de valódi tokajival öblíthetjük le azt. Magyarul a tokajibor-termelők egy kicsit megnyugodhatnak, egy kon­kurencia kipipálva, igaz, ezen kívül marad még bőven, hiszen hovatovább minden olyan ország, ahol legalább a vadszőíő megterem, forgalomba hoz valamilyen tokajit. Ennek ellenére a luxemburgi bíróság tegnapi ítélete né­mi fényt jelenthet a tokaji pincék mélyén, precedens értékű ugyanis az ítélet: éppen ideje volt, hogy a szövevényes jogi nyelv is megfogalmazza fekete-fehéren azt, hogy Tokaj földrajzi elnevezés, nem pedig egy borfajta. A hegyen termelt szőlőből készült bor minőségének megőrzése pedig csak akkor garantált, ha mások máshol nem kontárkodnak bele. Ez volt tehát a tegnapi „vezető gólunk”, ami a magyar hungarikumokat illeti, és ha a ma­gyar labdarúgást is ide soroljuk, akkor fogalmazhatunk úgy, hogy ez utób­bira jellemző módon azonnal jött az egyenlítés. A dél-amerikai csatársor mostantól vígan szambázik majd a közértek polcain, a magyar piac ugyan­is ezúttal a korábbinál is nyitottabb minden új nyavalyára, ami az ellenőri­zetlen fűszerrel Európába juthat (megjegyzem, úgy Isten igazából, cifrán- magyarosan sosem tette ezt). Mert nincs elég hazai, és csak színezékként kell, és egyébként is, nincs semmi baja a brazil paprikának - szajkózza az importban és a haszonban még véletlenül sem érintett kórus. Nincs, mitől lenne, tavaly év végén is csak úgy hobbiból kapkodták össze a boltok pol­cairól az argentin kalocsait meg brazil szegedit. Persze honnan is tudnám én, a papír és toll mellől, hogy mi van és mi nincs a paprikában, de - úgy­is, mint gulyást szerető ember - azért csak úgy vagyok vele, hogy mostan­tól szigorúan csak házit. Nemcsak paprikából, de zöldségből, gyümölcs­ből, sonkából és szalonnából is már amennyiben egyáltalán akadnak még a multi-árral szemben úszó, becsületes őstermelők. A dolgok jelenlegi állá­sa szerint ugyanis ennek is vége, nem hogy a kis, de a nagygazdák is lete­szik szép lassan egymás után a lantot. Nekünk meg marad a kínai gomba, brazil paprika, szerb cukor, meg a magyar kesergő: már megint mi jártunk a legrosszabbul. Mert hagyjuk, azért.. Az újabb áldozat a fűszerpaprika A minisztérium csak szóban támogatja a termelőket mivel a Földművelésügyi és Vidék­Folytatás az l. oldalról Mégsem kell félni újabb botrány­tól, mivel a termelők és forgalmazók okultak a történtekből, és hivatalosan akkreditált vizsgálat nélkül már nem hoznak forgalomba fűszerpaprikát - jelentette ki Katona Antal, aki a tava­lyi paprikaügyet is mesterségesen gerjesztett botránynak tartja. Kérdé­sünkre elmondta, hogy Nyugat-Eu- rópában hetente háromszor-négy- szer fordul elő ilyesmi, de ott tudják, hogyan kell kezelni ezeket az esete­ket, és senkinek nem érdeke, hogy egy termékkört lejárasson, míg ha­zánkban a botrányt felfújok nem fog­lalkoztak vele, mekkora öngólt lőnek ezzel - vélekedett. További nehézségeket okoz a ma­gyar termelőknek, hogy az unió nem engedélyezi az ágazat támogatását, a hazai agrárirányítás pedig nem kép­viseli hatékonyan a termelők érdeke­it. Mivel körülbelül öt-hatezer hektá­ron folyik paprikatermelés, ragasz­kodni kellene a vezető hun- garikumhoz, magyar különlegesség­hez, ám támogatottság hiányában el­kerülhetetlen az ágazat elsorvadása. Kis piac lévén a termelők és forgal­mazók nem képesek kellő mértékű érdekérvényesítésre, és a hazai agrár- irányítást sem sikerült eddig meg­győzni a magyar paprika fontosságá­ról. A hazai termelés pedig folyama­tosan visszaszorul, és félő, hogy megismétlődik a spanyol minta, ahol az uniós csatlakozást követően egy- harmadára esett vissza a termelés. A magyarországi gondokra azon­ban lenne megoldás. Például növelni kellene a marketingtámogatásokat, fejlesztési Minisztérium idén egy fil­lért sem költ erre, annak ellenére, hogy a különböző kiállítások látoga­tására több mint egymilliárd forintot különített el - hívta fel a figyelmet Katona Antal. Erősíteni kellene az agrár-környezetvédelmi támogatáso­kat, amelyhez uniós társfinanszírozás is jár, ám a minisztérium ezen a téren sem segítette az ágazatot. A feladatok pedig rendkívül sürgetőek, mivel az előállítási és termelési költségek is a csillagos égig szöktek, köszönhetően a területalapú támogatások rossz el­osztásának és a gázáremeléseknek. A kormány figyelmét arra kellene fel­hívni, hogy a paprikatermelés rend­kívül kézimunka-igényes, így megfe­lelő jövedelemhez tudja juttatni a vi­dék lakosságát, hozzájárulva ezzel a lakosságmegtartó programokhoz. Az illetékeseknek tehát nemcsak szóban kellene foglalkozni a vidékfejlesztés gondolatával, hanem gyakorlati lépé­sekkel is elő kellene végre rukkolniuk - mondta Katona Antal. • Juhász Regina

Next

/
Oldalképek
Tartalom